Új Szó, 1976. október (29. évfolyam, 234-259. szám)

1976-10-08 / 240. szám, péntek

VILÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1976. október 8. PÉNTEK BRATISLAVA • 240. szám XXIX. ÉVFOLYAM $ Ára 50 fillér ERŐNKET SOKSZOROZVA Döntő szakaszba, képletesen szólva: célegyenesbe érkeztek a választási előkészületek. Bátran elmondhatjuk, hogy a prog­ramjavaslatok, amelyek elsősorban Csehszlovákia Kommunista Pártja XV. kongresszusa határozatainak a teljesítésére összpon­tosítanak, a hatodik ötéves népgazdasági terv valóban igényes feladatait állítják figyelmünk gyújtópontjába, alkotó munkára, elkötelezett magatartásra serkentenek. Ugyanakkor folytonos­ságot is jeleznek jelentenek, amely az elmúlt választási Idő­szakban elért számottevő eredményeket kamatoztatja, építi be a szocialista társadalom fejlesztésének újabb, nem kevésbé meghatározó fontosságú szakaszába. Szocialista választási rendszerünk mélyen demokratikus jelle­gének ékesen szóló bizonyítéka, hogy az előkészületekbe dol­gozó népünk legszélesebb rétegei kapcsolódtak be. A Szlovák Szocialista Köztársaságban a nemzeti bizottságok tisztségvise­lőin kívül a választási bizottságoknak mintegy 140 ezer tagja, továbbá 110 ezer agitátor fejt ki mozgósító társadalmi-politikai tevékenységet, amely mindenekelőtt az elért eredmények nép­szerűsítésére és jelentőségére, valamint a programjavaslatokban foglalt célkitűzések alapos indoklására irányul. Az elmúlt na­pok tapasztalatai egyértelműen alátámasztják, hogy a Nemzeti Front programjavaslata reális, vonzó, tárgyszerű vitára és kezdeményezésre ösztönöz. A választási gyűlések légköréből ar­ra következtethetünk, hogy feltételeinket, adottságainkat sze­rencsés kézzel állítottuk párhuzamba igényeinkkel —, az élet- színvonal emelésének aranyfedezetét a tartalékok sokoldalú ki­használása, az ésszerű gazdaságosság és takarékosság, a ter­melés hatékonyságának fokozása alkotja. Kétségtelen, hogy a választások előkészítésének egyik súly­ponti kérdése a képviselőjelöltek bemutatása. Óhatatlanul fel­vetődik a „kit, miért?“, illetve a ,,kit miért nem?“ kérdése. Egy pillanatig sem lehet vitás, hogy az újrajelölés kritériuma az eddig végzett munka eredményessége lehet csupán. Ezzel egyidejűleg jogos és sürgető társadalmi igényként jelentkezett a nemzeti bizottságok felfrissítése, örvendetes tény, hogy az újrajelölések középarányosa a képviseleti testületek valameny- nyi szintjén meghaladja az ötven százalékot. Nyilvánvaló, hogy ez az arány bőven elegendő a kontinuitás megőrzéséhez, ugyanakkor képviselőink tevékenységének eredményességéről is tanúskodik. Ám nem elhanyagolandó momentum, hogy a jelöl­tek 43 százaléka munkás, 20 százaléka szövetkezeti dolgozó. Az arány nem csupán szocialista társadalmunk jellegét húzza alál ... (ól kidomborítja a szocialista építés évtizedeinek ta­pasztalatát, azt a tényt, hogy kommunista pártunk politikája állandó jelleggel igazodik a szocialista demokrácia elmélyítésének lenini elveihez. Viszonylag magas, 42 % azoknak a dolgozóknak a száma, akik első ízben kerültek fel a Nemzeti Front jelölő lis­tájára. Nem véletlen, hogy a választók megkülönböztetett fi­gyelme éppen rájuk irányul. Javarészt az ifjú nemzedéket kép­viselik (szlovákiai átlagban a jelöltek 37 százaléka fiatal), érthető tehát, hogy terveik, célkitűzéseik, magatartásuk, er­kölcsi-politikai profiljuk közelebbről is érdekel bennünket. Ismerkedünk képviselőjelöltjeinkkel, vitatjuk, fontolgatjuk a programjavaslatokba foglalt célkitűzéseket. Ismét hangsúlyoz­ni szeretnénk, hogy a programjavaslat nyílt dokumentum. Ki­egészítése, módosítása a választók észrevételei alapján nem csak lehetséges, hanem szükségszerű. Ugyanis csupán így vá­lik, így válhat olyan tervezetté, amely teljes egészében felöleli lehetőségeinket, kifejezi közeli és távlati céljainkat. A választási gyűlések, a képviselők bemutatása jó alkalom, hogy ki-ki „letegye a garast“. Képviselőjelölt, választó, tisztség- viselő párbeszéde, alkotó vitája teszi teljessé programunkat. „Kér, követel rovata“ persze nem csupán a választónak, ha­nem a képviselőnek is van. Hiszen eredményes munkájának alapvető feltétele választóinak aktív közreműködése, támoga tása. Az elmúlt választási időszak tapasztalatai ebben a vonat­kozásban is derűlátásra adnak okot. A társadalmi munka mil­liárdos értékeket hozott, óvodák, bölcsődék, egészségügyi köz­pontok. sportlétesítmények stb., épültek fel terven felül. Vá­lasztóik aktív, kezdeményező és nem utolsó sorban önfeláldo­zó támogatására képviselőjelöltjeink az elkövetkező időszakban is számítanak. Olyan tőke ez számukra, amely mintegy meg­sokszorozza erejüket, szárnyakat, lendületet ad munkájukhoz. BALOGH P. IMRE A képviselő jeliek és a választópolgárok találkozói Az állampolgárok élénk érdeklődésével folynak q választási gyűlések Általános sztrájk Franciaországban Párizs — Tegnap egész Fran­ciaország az országos sztrájk jegyében élt, amely a francia dolgozók egyhangú felelete a Barre kormány nadrágszíjmeg- húzó gazdasági intézkedései ellen. A terv az 1976. évben rendkí­vüli adóemelkedést, a bérek és a fizetések stagnálását, árbefa- gyasztást, a benzin árának nö­vekedését, a gépjárművek adó­jának emelését irányozza elő. A kormányprogram ellen vala­mennyi dolgozó tiltakozott, s csak a tőkések támogatják, akik szintén félnek a gazdasági ak­tivitás és a befektetések csök­kenésétől. Az országos sztrájkot, amely valamennyi ipari szektort, köz­szolgáltatásokat, iskolákat, köz­JOZEF LENÁRT, a CSKP KB El­nökségének tagja, az SZLKP KB első titkára, akit a Szövet­ségi Gyűlés Népi Kamarájába és a Szlovák Nemzeti Tanács­ba jelöltek képviselőnek, teg­nap választókörzetében további választási gyűlésen vett részt. Lenárt elvtárat és MÁRIA ROZ- BEKOVÁT, az SZNT képviselő­1 ‘előlijét, a Nemzetközi Nőnap Ízem munkásnőjét szívélyesen üdvözölték körükben a Bratis­lava III. városkerületében levő kutatóintézetek és tervezési szervezetek dolgozói. Lenárt elvtárs beszédében többek között foglalkozott tár­sadalmi életünk időszerű kér­désein kívül azokkal a felada­tokkal is, amelyeket a CSKP XV. kongresszusa tűzött ki a tudomány és a technika terén. Hangsúlyozta, hogy társadal­munk további előrehaladása ér­dekében meg kell gyorsítani a tudomány és a technika vív­mányainak gyakorlati érvénye­sítését, jobban fel kell használ­ni a szocialista és más orszá­gok kutatómunkájából szerzett tapasztalatokat. A figyelmet főleg a KGST keretében törté­nő tudományos-műszaki együtt­működés bővítésére és elmélyí­tésére irányította. Szólt még a beriiházásfeilesztés és az élet­környezet kérdéseiről. JOSEF KEMPNÝ, a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB tit­kára tegnap délután Pardubi- cében részt vett a Tesla válla­lat választási gyűlésén, ame­lyen mintegy 2000 dolgozó je­lent meg. Beszédében szólt a CSKP XIV. kongresszusa óta elért si­kerekről, valamint azokról a feladatokról, amelyeket a XV. pártkongresszus tűzött ki szo­cialista társadalmunk további dinamikus fejlődésének biztosí­tására. A legfontosabb feladat­nak népgazdaságunk hatékony­ságának növelését és minden­(Folytatás a 2. oldalon) Prága építése fontos politikai és gazdasági feladat Ľubomír Štrougal elvtárs beszéde a Prága IV. városkeriiletében tartott Beszédéinek bevezető részé­ben Štrougal elvtárs köszönetét mondott Prága lakosságának a-zért a bizalomért, amellyel őt a választókörzet képviselőjévé jelölték a Szövetségi Gyűlés Népi Kamarájába. Hangsúlyoz­ta, hogy ez számára nagy meg­tiszteltetés, de egyúttal nagy kötelességet is jelent. A többi képviselőjelölt és sa­ját maga nevében azt mondot­ta: Ha megválasztják őket, képviselői tisztségüket Prágá­nak e fontos és legnagyobb vá­lasztókörzetében felelősségtel­jesen fogják betölteni annak tudatában, hogy Fiágát, a köz­társaság fővárosát képviselik, ami rendkívül nagy igényeket támaszt a képviselőkkel szem­ben. Ezzel kapcsolatban Štrou­gal elvtárs kiemelte, hogy Prá­ga építése és feilesztése ma szocialista társadalmunk fej­lesztésének szerves része. A CSKP XIV. kongresszusának történelmi érdeme: az egész ország figyelmét arra össz­pontosította, hogy ezt a politi­kailag és gazdaságilag rendkí­vül fontos feladatot rövid idő alatt megvalósítsuk, é ezzel fel­számoljuk a múlt némely fo­gyatékosságát. A 70-es évek eleje óla, sőt néhány akciót tekintve már a 60-as évek közepe óta mindent megteszünk — amire népgazda­ságunknak és társadalmunknak lehetősége van — azért, hogy fővárosunk nemcsak bennün­ket, hanem az egész világot csodálatba ejtse, hogy ez a vá­ros rövid idő alatt korszerű, példás szocialista nagyváros le­gyen. Éppen a 70-es évek elején kezdődött fővárosunk intenzív építési és fejlesztési 15-20 éves programjának megvalósítása. Amint ismeretes, Prága ma hazánk legnagyobb építkezési helye. A városi pártbizottság, az egész városi pártszervezet, a városkerületi pártbizottságok érdeme, hogy a Prágai Főváro­si Nemzeti Bizottság, a város­kerületi nemzeti bizottságok hazánk központi szerveinek, szakintézményeinek és — azt mondhatjuk — legjobb szak­embereinek tevékeny részvéte­lével több olyan koncepciós dokumentumot dolgoztunk ki, amelyek a jövő időszakban le­hetővé teszik, hogy szervezet­tebben, tervszerűbben és átfo­góbban irányítsuk a főváros építését és fejlesztését. Már elkészült az általános fejlesztési terv, ezenkívül in­tézkedéseket foganatosítottunk a főváros gazdasági szerkezeté­nek fokozatos átalakítása ér­dekében. Ezeket az intézkedé­seket a városi pártszervek és a Prágai Fővárosi Nemzeti Bi­zottság javaslatára legfelsőbb párt- és állami szerveink elfo­gadták. Ezenkívül kidolgoztuk Prága urbanisztikai koncepciós tervét és területfeilesztési irány tervét is. Az utóbbi évek­ben határozat született arról, hogy Prága területét a kétsze­resére növeljük. Véleményünk szerint ez lehetővé teszi, hogy a közeljövőben Prágát modern, szocialista módon átfogóan fej­lesszük. Annak ellenére, hogy a né­pesség felszaparodása tekinte­tében Prága a legbonyolultabb város Csehszlovákjában, sőt sok szakember véleménye sze­rint több szomszédos európai ország fővárosánál is bonyolul­tabb, tökéletes és a lehető leg­jobban kidolgozott tervezési és koncepciós feltételei vannak a fejlődésre. Ez ma lehetővé te­szi számunkra, hogy elkerüljük a hibákat, melléfogásokat, a szervezetlenséget a városfej­lesztésben, s megteremtsük a feltételeket ahhoz, hogy minél hatékonyabban oldjuk meg az adott városépítési- és fejlesz­tési problémákat. Érthető, hogy az ennyire nagyarányú városépítés és -fej­lesztés, amelybe itt a 70-es évek elején kezdtünk, amikor még nem volt elég tapasztala­tunk az ekkora méretű város- fejlesztéssel kapcsolatban, a város lakosainak életét kissé bonyolulttá teszi és kellemet­lenségeket okoz. Másrészt azon­ban a prágaiak azt is látják, hogy sók pozitívat teszünk, hogy a problémákat a főváros lakosságának tavára oldjuk meg, s hogy — sikerrel — hasznos munkába kezdtünk. Beszédének további részében Štrougal elvtárs azokkal a fel­(Folytatás a 4. oldalon) A mezőgazdaság népgazdaságunk fejlett ágazata Jan Bátyi el vtárs beszéde lekedést és üzleteket mozgósít támogatják a legfontosabb szak- szervezetek az Általános Mun­kásszövetség [CGT), a Francia Demokratikus Munkásszövetség ICFDT) a Tanítók Szakszerveze­te (FEN), valamint az egyesült baloldal három pártja: a Fran­cia Kommunista Párt, Szocia­lista Párt és a Baloldali Radi­kálisok Pártja. Párizsban tegnap leállították a forgalmat, nem közlekednek az autóbuszok, a metró, a vasu­tak, s a légi-közlekedésben is csak néhány nemzetközi járat dolgozik. A villany és gázmű­vek szintén megszakítják a vil­lany és gázszolgáltatást. Teg­nap Franciaország-szerte nem (Folytatás a 2. oldalon) Szocialista társadalmunk to­vábbi fejlesztésének a CSKP XV. kongresszusa által kitűzött prog­ramjában kulcshelyzetet foglal el szocialista mezőgazdaságunk fejlesztése. A CSKP Központi Bizottsága és a CSSZSZK kor­mánya állandó figyelmet szen­tel ennek a társadalmi feladat­nak. Elsősorban gazdaságunk belső szükségleteiből, továbbá azokból az egyre növekvő kö­vetelményekből indulnak ki, amelyek népünk életszínvonalá­nak emelkedésével kapcsolat­ban az élelmiszerellátás bizto­sítására vonatkoznak, továbbá szem előtt tartják annak szük- szégességét is, hogy mindezeket az időjárás szeszélyei ellenére is a legjobban megoldják. Ez­zel egyidejűleg teljes mérték­ben figyelembe veszik azokat a változásokat is, amelyek a vi­lág gazdasági életében bekövet­keztek, és amelyek következmé­nyeként a múlttal összehason­lítva egyre nehezebb és lénye­gesen költségesebb a szükséges élelmiszerek behozatallal való biztosítása. Mindezekhez hozzá­járul még az a tény is, hogy a szocialista mezőgazdaság fej­lesztésében pótolhatatlan jelen­tősége van szocialista társadal­munk fejlődése szempontjából a munkások és a földművesek szövetsége megszilárdításának, a mezőgazdaságban dolgozók életszínvonala növekedésének, továbbá a falu és a város köze­ledésének. Ezekből a szempontokból in­dult ki pártunk XV. kongresz- szusa is, amikor szocialista mezőgazdaságunk további cél­jait tűzte ki. Fő feladatként ha­tározta meg azt a követelményt, hogy a gabonatermesztésben fo­kozatosan önellátókká váljunk és az élelmiszertermelésben is fokozzuk önellátottságunkat. Ennek a céln ik az eléréséhez vezető útként tűzte ki a mező gazdasági termelés sokoldalú további intenzifikálását, össz­pontosítását és szakosítását, va­lamint a tudományos-műszaki (Folytatás a 2. oldalún)

Next

/
Oldalképek
Tartalom