Új Szó, 1976. október (29. évfolyam, 234-259. szám)
1976-10-30 / 259. szám, szombat
Jelszavuk: a jó minőség A PRIEMSTAV NEMZETI VÁLLALAT SIKERES 25 ÉVE Legyünk elővigyázatosabbak Körültekintéssel és figyelemmel elkerülhetők a balesetek Negyed évszázada annak, hogy az Építésügyi Minisztérium alapítólevelének érvénybelépésével Bratislavában létrejött a Priemstav nemzeti vállalat. Küldetése elsősorban az ipari létesítmények építésére irányult és irányul még ma is. A vállalat tevékenysége szorosan kapcsolódik szocialista társadalmunk, s mindenekelőtt Szlovákia iparának fejlesztéséhez. A rá bízott feladatokat a lehetőségeihez viszonyítva mindig teljesítette. S hogy dolgozóinak munkájával a felsőbb irányítási szervek is elégedettek, azt bizonyítja, hogy a sok kitüntetésen és elismerő oklevélen kívül a Munkaérdemrend tulajdonosai is. A vállalat dolgozói tegnapelőtt ünnepelték az alapítás negyedszázados évfordulóját. Lnlimír Orfánus mérnöknek, a vállalat igazgatójának az ünnepi gyűlésen volt miről számot adnia. Hasonlóan, mint a jelentős évforduló alkalmából a napokban megtartott sajtó- értekezleten, ahol a vállalat igazgatóján kívül Ján Cernek elvtárs, a vállalat pártbizottságának elnöke, Vincent Korič, a szakszervezet vállalati bizottságának elnöke, Viliam Bača műszaki igazgatóhelyettes, Miroslav Ülehla gazdasági igazgatóhelyettes és a vállalat további vezető dolgozói számoltak be tevékenységükről, a 6. ötéves tervidőszakra kitűzött igényes feladataikról, valamint a nehézségeikről. Dalimír Orfánus mérnök beszámolójában egyebek között elmondotta, hogy a vállalat dolgozói a 25 év alatt 8,8 milliárd korona értékű építőipari munkát végeztek el. Nagyarányú fejlődésről tanúskodik az a tény, hogy míg az 1951—55- ös években évente átlagosan 65,2 millió korona értékű volt az általuk elvégzett munka, az 5. ötéves tervidőszakban évi termelésük már csaknem 690 millió korona értékű volt. A korszerű építőipari elemeknek, a jobb műszaki ellátottságnak, s nem utolsósorban a dolgozók nagyobb létszámának köszönhető, hogy jelenleg egy hónap alatt elvégeznek annyi munkát, mint kezdetben egy egész évben. Az általuk megvalósított jelentős beruházások közé nagyon sok mezőgazdasági létesítmény tartozik, amelyek építésére Szlovákiában főleg az ötvenes évek elején került sor. Az ipari objektumok építésével 1954-ben kezdtek nagyobb mértékben foglalkozni. Az azóta eltelt évek alatt olyan ipari beruházások megvalósítása fűződik a vállalat nevéhez, mint például a nyitrai Piéta nemzeti vállalat, a bratislavai Húsfeldolgozó Kombinát, a štúrovói Dél-szlovákiai Cellulóz- és Papírgyár, a zőhorlei Cementgyár, a levicei (lévai) Pamutipari Kombinát, a Nové Zámky-i Konzervgyár és további objektumok, amelyek -közül ismert sportlétesítmények és korszerű lakótelepek sem hiányoznak. A néhány felsorolt példa azt is Igazolja, hogy a vállalat mindenekelőtt Bratislava és a nyugat-szlovákiai kerület építésébe, fejlesztésébe kapcsolódott, illetve kapcsolódik be. Ez azonban nem jelenti azt, hogy elhatárolják magukat a hazánk más kerületeiben létesítendő objektumok felépítésétől, sőt munkájukat néhány külföldi országban is ismerik és dicsérik. jelenleg pedig olyan jelentős beruházásokon dolgoznak, mint a bratislavai Autógyár, s Levice környékén a KGST-tagországok energetikai fejlesztése szempontjából is fontos létesítmények építése. Fennállásának 25 éve egyben egész sor új építőipari anyag és új technológiai eljárás bevezetését is jelentette a vállalatnak. A Priemstavban fejlesztették ki a vasbetonból készült építőszerkezeti elemeket, amelyeket az ipari, a mezőgazda- sági létesítmények felépítésére és a lakásépítésben ugyancsak sikeresen alkalmaztak. Az elsők között dolgoztak előfeszített és más típusú betonelemekkel. Hazánkban ők építettték fel az első panel lakóházat. Az évek során több mint hat és fél ezerre növekedett a vállalatban dolgozók száma, akik nem félnek az új termelési módszerek bevezetésétől. Ez nem utolsósorban annak köszönhető, hogy a vállalatban működő pártszervezet vezetősége jól irányítja a dolgozók tevékenységét. Mindig ellenőrzik az elvégzett munkát, s rámu- tanak a felmerülő fogyatékosságokra. Ahogy azt a vállalat igazgatója is hangsúlyozta, nem akarják, hogy a kezük alól kikerült munka csak részben legyen jó minőségű. A vállalat gazdasági vezetősége a párt- szervezettel karöltve azért küzd, hogy egy-egy épületet, létesítményt a lehető legkevesebb hibával adják át a megrendelőnek. A hibák kijavítása sok időveszteséget jelent, ami az újabb objektumok építésének rovására megy. A vállalat dolgozói a minőségi munkára egyre nagyobb súlyt helyeznek. Ezt tükrözik az erre az évre tett kötelezettségvállalásaik egyes pontjai is, hogy elsőként csatlakoztak a Mladá Boleslav-i Gépkocsigyár dolgozóinak felhívásához, amely a gazdaságosabb termelésre és a jobb minőségű munkára ösztönzi a dolgozókat. Kötelezettségvállalásaikat az év első kilenc hónapjában becsületesen teljesítették, amiben nagy szerepe volt a dolgozók kezdeményező készségének. A szocialista munkaversenybe ugyanis a vállalat dolgozóinak 82,4 százaléka tevékenyen bekapcsolódik. Jelenleg tíz kollektíva dolgozik a Zlobin-féle módszerrel, s igyekeznek a vállalatban olyan feltételeket teremteni, hogy ezek számát a jövőben lényegesen növelhessék. A dolgozók nem idegenkednek az új versenymozgalmak bevezetésétől, hiszen tudják, hogy ezek nagymértékben segítik őket a 6. ötéves tervidőszakra kitűzött feladataik teljesítésében, ami nem kevés: az 1976—80-as években a tervek szerint több mint 5 milliárd korona értékű munkát végeznek. PÄKOZDI gertrüd 1978 X. 30. iCj klinikát nyitottak u Károly Egyetem Vinu braiiyi Egyetemi Kórházában. Itt fogják gyógyítani a prágai III. és X. városkeriilüt- bftl azokat a betegeket, okik betegségüket munkájuk végzése kiizben szerezték, valamint Itt vizsgálják ki azokat a prágai és közép-csehországi lakosokat, akik külföldre utaznak dDlgoTni. Felvételfinki''• dr. Antonín NanS docens és dr. Monika Kneidlová szaktanársegéd. (Felvétel: Cstk — Z. Humpálová) Társadalmunk a dolgozók számára nemcsak munkalehetőséget nyújt, hanem biztonságos munkakörülményekről is gondoskodik. Sajnos, dolgozóink nem mindig tartják meg a munkavédelmi és -biztonsági előírásokat, nem gondolnak arra, hogy a szabálysértés keserű tapasztalatokkal, esetleg tragikusan is végződhet. Erről legmeggyőzőbben az üzemekben, szövetkezetekben ez év első fél évében előfordult munkahelyi balesetek számadatai tanúskodnak. Az említett időszakban csupán a nyugat-szlovákiai kerület munkahelyein 10 658 munkabaleset fordult elő, s ez 2,8 százalékkal több, mint a tavalyi év azonos időszakában. Leggyakoribbak a balesetek a mezőgazdasági üzemekben, főleg a szövetkezetekben, az építőiparban és az ipari üzemekben. S figyelemre méltó, hogy a legtöbb baleset már a megfelelő munkavédelmi előírások megtartásával is elkerülhető lenne. Továbbra is első helyen szerepelnek ugyanis azok a balesetek, melyeket a sérültek vigyázatlansága, hozzá nem értése, helytelen munkamódszerek alkalmazása stb. okoz. Az ilyen balesetek az idei év első felében az összes munkahelyi balesetek 52 százalékát alkotják. Második helyen szerepelnek a helytelen munkaszervezés okozta balesetek. Tehát a gazdasági vezetőknek is akad javítanivalójuk az irányításban és ellenőrzésben egyaránt, főleg a mezőgazdasági üzemekben, ugyanis e téren is ezekben mutatkozik a legtöbb hiányosság. Az 1976 első félévében keletkezett munkahelyi balesetek elsőrendű balesetforrásai a közlekedési eszközök, motoros szállítókocsik, mezőgazdasági gépek és berendezések voltak, örvendetes, hogy egyre kevesebb balesetet okoznak a szerszámok, a fa- és fémmegmunkáló gépek. Üzemeinkben ugyanis egyre jobban gondoskodnak a dolgozók munkavédelmi képzéséről s a gépek biztonsági és balesetvédelmi szerkezetekkel való felszereléséről. A munkahelyi balesetek számának csökkentésére és megelőzésére minden munkahelyen megfelelő intézkedéseket kell foganatosítani. A Szlovák Munkavédelmi Hivatal 1976. január 1-től érvényes, a munkahelyi balesetek nyilvántartásáról szóló rendelete is fokozottabb mértékben kötelezi a szervezeteket a munkahelyi balesetek okainak és forrásainak felszámolására. Az új rendeletek értelmében pedig a Bratislavai Munkavédelmi Felügyelőség is szigorúbb intézkedéseket foganatosít az előírásokat megszegő egyénekkel és szervezetekkel szemben. Mindannyiunk érdeke, hogy munkánk értékét ne csökkentsék olyan tényezők, melyek körültekintéssel és fegyelemmel elkerülhetők. Nem másodrendű probléma A munkahelyi balesetek mellett fokozott figyelmet kell szentelni a munkahelyen kívüli balesetekre is, ezek száma ugyanis jelenleg 2,5-ször több, mint a munkahelyi baleseteké. A munkahelyen kívüli balesetek is jelentős gazdasági következményekkel járnak, melyek az egészségügy (gyógyszerekre és egészségügyi felszerelésekre fordított többlet- kiadások),, és a szociális biztosítás területén is tükröződnek. Sajnos, a munkahelyen kívüli balesetek száma például a nyugat-szlovákiai kerületben ez év első felében a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva ismét növekedett. Csaknem 450 ezer munkanapmulasztás írható a rovásukra, s naponta csupán az említett kerületben átlag 2380 dolgozó hiányzott az említett balesetek következtében munkahelyéről. A munkahelyen kívüli baleseteknek csaknem a fele a háztartási munkák végzése közben, munkahelyre vagy hazautazáskor. „maszekolás“, sportolás és üdülés közben történik. A Bratislavai Munkavédelmi Felügyelőség ellenőrzései bizonyítják, hogy a legtöbb helyen az 1972-ben kiadott, e területet érintő kormányhatározat ellenére sem fordítanak megfelelő gondot a munkahelyen kívüli balesetek megelőzésére, s másodrendű problémának tekintik őket a munkahelyi halesetek mellett. Kihasználatlan tartalék E téren is van tehát tennivaló. Az elkövetkezőkben a munkahelyi balesetek megelőzése terén szerzett tapasztalatokat a munkahelyen • kívüli balesetek megelőzéséért folytatott felvilágosító és nevelő munkában is fel kell használni. A tömegtájékoztatási eszközökön kívül jó lehetőség nyílik erre az üzemt újságokban, hangosbeszélőkön keresztül, valamint az üzemekben, szövetker zetekben rendezett egészség- ügyi előadások alkalmával. Tudatosítanunk kell ugyanis, hogy a munkahelyi vagy munkahelyen kívüli balesetek okozta munkaképtelenség csökkentése népgazdaságunk kihasználatlan munkaerőtartalékai közé tartozik. KOLACEK KAROL A plzeňi Škoda Művek turbinákat gyártó üzeműben nyolc kubai gépész, cukorgyári dolgozó végez féléves gyakorlatot. Itt sajátítják el azokat az ismereteket, amelyek a Škoda Müveknek Kub a számára szállított cukorgyári berendezések karbantartásához szükségesek. Felvételünkön: Regino Rodriguez Matanza (baloldalt) és René Pena Reyes tisztítja a cukornádőrlő malmok meghajtására szolgáló turbinákat. (Felvétel: CSTK — J. Vlach) Megelevenedik a számítógép A kelet-szlovákiai mezőgazdaság rövid Időn belül egy komoly „segítőtárssal“ gyarapodik. A mezőgazdasági számítástechnikai vállalat košicei (kassai) üzemében átadásra készítik elő az EC- 1040 jelzésű nagy teljesítményű számítógépet. A gépterembe ilyenkor a „beavatat- lanok" ritkán kapnak belépési engedélyt. Nem mintha valami titkolnivaló történne, hanem az ott dolgozó szakemberek a pontosan meghatározott előkészítő és ellenőrző munkát végzik. Ez a munka teljes figyelemössz- pontosítást kíván. Érthető tehát, hogy iparkodnak minden zavaró körülményt kizárni. E közös összehangolt munka eredményeként lassan „megelevenedik“ a számítógép — azaz elkezd helyesen működni. Szerencsére a belépési engedélyt megkaptam, s még DUŠAN BAČ1AK mérnök is talált számomra néhány perc időt. — — Örülnék — mondotta —, ha a számítógépre nem úgy tekintenének, mint egy csodagépre. Tessék csak most egészen közelről megnézni — mondotta, és kinyitott néhány fedőlapot, amelyek a belső berendezéseket védik. Szabályos sorokban műanyagtáblácskák sorakoztak, a sorokat huzalkötegek kötötték össze. Mélyebben a szerelőlámpa fényénél mákszemnyi fekete gyöngyök csillogtak a vékony huzalok pókhálóján. — Ezeken a műanyagtáblácskákon — magyarázta — parányi tranzisztorok, ellen állások és más építőelemek vannak az ún. integrált áramkörökbe ■ összesűrítve. Ezekből épül fel a számítógép logikája, ami azt jelenti, hogy ezek segítségével oldja meg és teljesíti az egyes utasításokat az adott programból. A hátrább látható feritgyűrűcskékből épül fel a gép belső adattára, ahol a programot és a számításhoz szükséges adatok egy részét tárolja. Ezek az elemek rézhuzalokkal vannak megfelelően bekötve. A működésükhöz szükséges áram Itt, ezeken a kábeleken főn be és itt alakul át megfelelő feszültségűre. Ott, a másik csoportban látható kábelek se- gítségéval vannak bekötve az egyes külső adattárak és a további adatbeolvasó és adatkiadó egységek. Lehetetlen néhány sorban visszaadni az egész nagyszerű magyarázatot, amit Dušan Bačiak mérnök nyújtott. A lényegét azonban annál könnyebb. Egyszerű és érthető szavai nyomán a számítógép valóban megszűnt csodagép lenni. Helyette kirajzolódott egy alkotás, amely a KGST-államok kutatói, szervezői és kivitelezőt közös munkájaként jött létre, — egy számítógép, amely bár bonyolult a felépítésében, de a kapott magyarázat alapján ez is megérthető. Saját sze- memmel láttam, amint a számítógép az NDK dolgozói és a mi szakembereink keze alatt fokozatosan „megelevenedik“, hogy nemsokára teljesítse a reá váró feladatokat. SÁRKÖZI DÉNES
