Új Szó, 1976. október (29. évfolyam, 234-259. szám)

1976-10-01 / 234. szám, péntek

Sa itóértekezletek az ENSZ-ben v Japán szabadkozik £ A SWAPO amerikai nyomást követel Pretoriára New York — Japán úgy érzi, nagyobb szerep illeti meg az ENSZ-ben, amelynek költségve­téséhez a harmadik legnagyobb hozzájárulást fizeti — jelentet­te ki szerdai New York-i sajtó- értekezletén Koszaka Zventaro. A japán külügyminiszter sze­rint hazája „baráti államokkal megtárgyalja a kérdést“ mi­előtt (esetleg) a nyilvánosság elé lép vele. Koszaka ismét azzal indokol­ta a Japánban leszállt szovjet katonai repülőgép visszatartá­sát, hogy ,,a pilóta megsértet­te az ország légiterét“. A gé­pet — mondotta, a jelenlegi „rutinjellegű vizsgálat után“ visszaadják a Szovjetuniónak. Elismerte, hogy míg a japán kormány „kis jelentőségűnek“ minősíti a szovjet gép és pi­lótája ügyét, szovjet részről nem osztják ezt az álláspontot. Sam Nujoma, a SWAPO, a Délnyugat-afrikai Népi Szerve­zet elnöke szerdán New York­ban felszólította az Egyesült Államokat, hogy gyakoroljon nyomást Dél-Afrikára, s bírja rá Pretoriát arra, hogy kezdjen tárgyalásokat a SWAPO-val. A Namibiai Népi Szervezet vezetője Henry Kissinger ame­rikai külügyminiszterrel tartott találkozója után kijelentette: szervezete elvárja az Egyesült Államoktól, hogy támogassa a Dél-Afrika ellen irányuló ENSZ- szankciókat, ha Pretoria tovább­ra is kitart elutasító magatar­tása mellett. Nujoma sürgette, hogy lép­jenek új szakaszba a Namíbia jövőjével kapcsolatos alkot­mányjogi tárgyalások. Jelezte, hogy szervezete kész képviselő­ket küldeni Genfbe, s részt venni a Namibia jövőjéről ott kezdődő tanácskozásokon. Végezetül kijelentette, ha nem sikerült tárgyalásos meg­oldást találni, Namibia népe fegyverrel harcolja ki önren­delkezési és függetlenségi jo­gát. Felújítfák a közel-keleti béketárgyalásokat ? Kissinger oktalanul derülátó New York — Henry Kissin­ger amerikai külügyminiszter szerdán New Yorkban vacsorát adott az ENSZ-közgyűlés ülés­szakára érkezett arab külügy­miniszterek és képviselők szá­mára. A találkozó alkalmából mondott beszédében az ameri­kai diplomácia vezetője úgy nyilatkozott, hogy megértek a feltételek a közel-keleti béke­tárgyalások felújítására, s hogy az Egyesült Államok a közeli hónapokban jelentős haladásra számít. A kollégái nevében felszólaló Habib Satti tunéziai külügymi­A LUXEMBURGI KP december 26—27-én tartja soron követke­ző XXII. kongresszusát. A SZOVJETUNIÓBAN felbo­csátották a Kozmosz-858 mes­terséges bolygót, hogy folytas­sa a világűr kutatását. niszter megjegyezte, hogy a sí- nai megállapodás megkötése óta a Közel-Keleten semmi sem mozdult előre, majd hangsú­lyozta, hogy igazi béke csak akkor jöhet létre, ha megold­ják a palesztinai problémát is. Satti hangot adott nézetének, hogy az Egyesült Államoknak módjában áll nyomást gyako­rolni Izraelre — a közel-keleti probléma átfogó rendezése ér­dekében. A Palesztinai Felszabadítási Szervezet, amely az Egyesült Nemzetek Szervezetének meg­figyelő státusa tagja jogot kap arra, hogy válaszoljon az egyes felszólalásokra, közölte szer­dán az ENSZ székhelyén Shir­ley Amerasinghe, a közgyűlés elnöke. A megfigyelői státusú delegációk általában nem vesz­nek részt az ENSZ-közgyűlés vitáiban. ANDREJ GROMIKO, szovjet külügyminiszter tegnap New York ban találkozott amerikai kollégájával, Henry Kissinger- rel. Megbeszélésükön a szov­jet—amerikai kapcsolatokon kí­vül a stratégiai támadó fegy­verek korlátozására vonatkozó űj szerződés előkészítésével foglalkoztak. AZ OSZTRÁK KORMÁNYBAN Hannes Androsch pénzügymi­nisztert alkancellárrá, Willi­bald Pahrt pedig külügyminisz­terré nevezték ki. LUIS SANCHEZT, a Nicara- guai Szocialista Párt első tit­kárát háromhónapos börtönbün­tetés után szabadon bocsátották. KÁDÁR JÁNOS, az MSZMP KB első titkára tegnap Budapesten fogadta Aziz Mohammedot, az Iraki Kommunista Párt első tit­kárát, aki hivatalos látogatá­son Magyarországon tartózko­dik. GENFBEN ismét találkozott a Szovjetunió és az Egyesült Államok küldöttsége, amelynek tagjai a stratégiai támadófegy­verek korlátozásáról szóló meg­beszéléseken vesznek részt. HAVANNÁBAN közös nyilat­kozatot adtak ki Oscar Fischer- nek, a Német Szocialista Egy­ségpárt Központi Bizottsága tagjának, az NDK külügymi­niszterének kubai látogatásá­ról és Raul Roa Garciával, a Kubai Köztársaság külügymi­niszterével folytatott megbeszé­léseiről. JAMES SCHLESINGER, volt amerikai hadügyminiszter há­romhetes kínai látogatásáról visszatért az Egyesült Álla­mokba. AZ ANZUS tagállamainak ha­ditengerészeti egységei október elején Ausztrália területén hadgyakorlatot tartanak. AZ UNESCO Végrehajtó Ta­nácsa elfogadta az Angolai Né­pi Köztársaság tagfelvételi ké­relmét. A felvételről véglege­sen az UNESCO nairobi köz­gyűlésén döntenek. Először a töriéne’em folyamán A NÜRNBERGI PER 30. ÉVFORDULÓJA 1976. X. 1. „A háborús bűnösök felelős- ségre vonása elválaszthatatla­nul összefügp a tartós és igaz­ságos béke biztosításával.“ Eze­ket a szavakat a szovjet és a lengyel kormány 1941. decem­ber 4-i közös nyilatkozata tar­talmazza, s azért idézzük őket, mert ezekben a napokban lesz 30 éve, hogy a nürnbergi kato­nai törvényszék ítéletet hirde­tett a második világháború há­borús bűnösei felett. Azok az elvek, melyek alap­ján létrejött a nürribergi tör­vényszék, már a második világ­háború harcai során kialakul­tak. Az egyik a már fent em­lített közös szovjet—lengyel nyilatkozat voit. A másik ilyen alapelv az ún. Deklaráció a kegyetlenségről, amelyet az USA, Nagy-Britannia és a Szov­jetunió kormánya adott ki 1943. október 30-án Moszkvában. A felek megegyeztek abban, hogy a háborús bűnösüket abban az országban és annak az ország­nak a törvényei szerint vonják felelősségre, amelyekben gaz­tetteiket elkövették. A deklará­ció leszögezte továbbá, hogy azokat a személyeket, akiknek bűncselekményei nem függnek össze valamely földrajzi hely- lyel, a szövetséges államok kö­zös elhatározása alapján von­ják felelősségre. A moszkvai deklarációhoz a későbbiekben 30 állam csatlakozott, köztük Csehszlovákia is. A moszkvai dokumentumra utalt a három szövetséges ál­lam krími közös nyilatkozata is. (1945. február 11.) Bár a felek megegyeztek a német militarizmus és nácizmus fel­számolásában és más, a világ- béke szempontjából fontos in­tézkedések foganatosításában — ezek nem a németek mint nép ellen irányultak. „Nem akarjuk megsemmisíteni a né­met nemzetet, de csak a ná­cizmus és a militarizmus ki­irtása után remélhetnek tisz­tességes életet, s azt, hogy he­lyet kapnak a nemzetek közös­ségében“ — mondta ki a nyi­latkozat. A náci hadsereg végső ve­resége után 19-15. augusztus 8-án Londonban a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Nagy- Britannia és Franciaország egyezményt írtak alá az euró­pai háborús bűnösök üldözésé­ről és megbüntetéséről. Az egyezmény 1. cikkelye értelmé­ben nemzetközi katonai tör­vényszéket hoznak rétre, amely­ben a vádat a négy nagyhata­lom egy-egy fővádlója képvise­li. Itt határozták el, hogy a bí­róság székhelye Berlin lesz, s az első pert Nürnbergben, a „náci mozgalom fővárosában“ bonyolítják le. A londoni egyezmény a nemzetközi bűn- cselekmények következő há­rom csoportját állapította meg: 1. A béke elleni bűncselekmé­nyek, vagyis támadó vagy nemzetközi egyezményeket, szerződéseket megszegő hábo­rú előkészítése, kirobbantása, vagy folytatása, továbá részvé­tel olyan közös tervben vagy összeesküvésben, amely a fent felsorolt cselekedetek végrehaj­tására irányul; 2. háborús bűn­cselekmények, vagyis a hadvi­selés általános törvényeinek és szokásainak megszegése; 3. az emberiséq elleni bűncselekmé­nyek, vagyis a polgári lakos­ság irtása, éheztetése, deportá­lása, vagy üldözése politikai, vallási és faji okokból. A nemzetközi katonai tör­vényszék tevékenysége 1945. október 9-én Berlinben az elő­készítő ülésekkel nyílt meg. Maga a per Nürnberg romjai között, a katonai bíróság res­taurált épületében 1945. novem­ber 20-án kezdődött. A vád, amelyet a négy nagyhatalom képviselői dolgoztak ki, pontról pontra alakította ki az embe­riség elleni náci összeesküvés képét. 138 napig tartott a vá­dak felsorolása, amelyet 3032 kilométernyi magnetofonszalag­ra és 520Ö hanglemezre rögzí­tettek. A különböző dokumen­tumok, tanúvallomások, fény­képek és filmek olyan bűntet­tekről tanúskodtak, amilyene­ket az emberiség nem ismert. A nürnbergi törvényszék 1946. október 1-én hirdetett ítéletet a vádlottak felett: Göring volt birodalmi marsallt, az SA ve­zetőjét — kötél általi halálra, Hesset, Hitler volt helyettesét — életfogytiglani fegyházrn, Ribbentrop volt külügyminisz­tert — kötél általi halálra, Kei­tel volt katonai főparancsno­kot — kötél általi halálra, Bor- mannt, Hitler volt helyettesét — távollétiben ítélték halálra. És így folytathatnánk a sort. Összesen 24 vádlottat halálra, hármat életfogytiglani fegyház- ra ítéltek, hármat felmentet­tek, a többit hosszabb szabad­ságvesztésre ítélték. A „vádlottak padján“ nem­csak személyek ültek, hanem hét szervezet is: a német fa­siszta párt vezetősége (bűnös), az SS (bűnös), az SD (bűnös), a Gestapo (bűnös), a náci Né­metország kormánya (nem bű­nös), az SA (nem bűnös), és a német katonai főparancsnokság (nem bűnös). A szovjet képvi­selő tiltakozását fejezte ki az­zal kapcsolatban, hogy bizo­nyos személyeket felmentettek, illetve, hogy bizonyos szerveze­teket nem nyilvánítottak bűnös­nek — bár bűnösségük bebizo­nyosodott a per folyamán. TOVÁBB TART A POLITIKAI VIHAR SPANYOLORSZÁGBAN A baszkok folytatják harcukat Madrid, Sevilla — Spanyol- országban folytatódnak a tün­tetések és a hatóságok soroza­tos megtorló akciói. Szerdán Guernica baszk városban a tün­tető dolgozókra rátámadtak a hírhedt spanyol csendőrség egységei. A tüntetők tiltakoz­tak a buszkföldi sztrájkmozga­lomban részt vevők letartóztatá­sa miatt A csendőrségi beavat­kozás nyomán hat embert le­tartóztattak, sokan megsebesül­tek. Többezren vonultak fel szer­dán Madridban egy csendes til­takozó tüntetésen, amelyet HELYREÁÜMK A PORTUGÁLIA ÉS Lisszabon — Portugál és an­golai külügyminiszteri tárgya­lást tartottak csütörtökön a Zöld-foki szigeteken a két or­szág közötti diplomácia kap­csolatainak helyreállításáról. Madeiros Ferreiranak és Edu­ardo dos Santosnak, a portu­gál és az angolai diplomácia vezetőjének tanácskozását né­hány héttel ozelőtt készítette elő a Portugál Szocialista Párt Mccedo elnök vezette küldött­sége, amely Luandában tárgyalt Agostinho Neto államfővel. Angola májusban azért fiig gesztette fel a diplomáciai vi­szonyt Portugáliával, mert a portugál jobboldal rágalomhad­járatot folytatott a tavaly no­Carlos Gonzales Martinez diák meggyilkolása miatt tartottak. Értesülések szerint a „Krisztus király gerillái“ nevű szélsőjobb- oldali fasiszta terrorszervezet tagjai lőtték le hétfőn a tün­tető diákot. Szerdán éjjel négy bombát dobtak a fővárosban a csend- őrség négy laktanyájára. Jelen­tős anyagi károk keletkeztek. Ugyancsak szerdán Sevilla vá­rosában letartóztattak egy pa­pot, mert részt vett egy, az általános amnesztiát követelő tüntetésen. ANGOLA KÖZÖTT vember 11-én függetlenné vált egykori gyarmat új kormánya ellen, amely antiimperialista és neokolonializmus ellen irányu­ló politikát folytatott. A luan­dai döntést néhány nappal az­után hozták nyilvánosságra, hogy szélsőjobboldali te roris- ták Lisszabonban felrobbantat- ták Kuba nagykövetségét és ki­oltották két kubai diplomata életét. Lisszabonban arra számíta­nak, hogy a diplomáciai vi­szony normalizálásával Luanda kinyitja a kaput többezer olyan angolai előtt, aki a harcok elől Portugáliába menekült, de sze­retne visszatérni az afrikai or­szágba. DZSUMBLATT SEGÍTSÉGEI KÉR A JOBBOLDAL ELLEN Válságos helyzet Libanonban Bejrút. — A damaszkuszi rá­dió és a libanoni falangisták adója szerdán este azt jelen­tette, hogy a Libanon-hegység birtoklásáért két napja indított offenzíva gyakorlatilag véget ért, a palesztinok és baloldali erők által ellenőrzött városok és falvak többsége a szíriaiak, illetve jobboldaliak kezére ke­rült. A nürnbergi per jelentősége elsősorban abban rejlik, hogy a történelemben először ítéltek el bűnösöket az emberiség el­len elkövetett bűntetteikért. A per másik nagy értéke az a tény, hogy a támadó háborút bűncselekménynek, megszerve­zőit háborús bűnösöknek mond­ták ki. A háborús bűnösök felelős­ségre vonása a nemzetközi ka­tonai bíróságok előtt lefolyta­tott perekkel nem zárult le. A szövetséges államok saját bí­róságaik elé állították őket. Míg a Szovjetunióban az elkö­vetett cselekményekkel össz­hangban álló ítéleteket hoztak, a nyugati hatalmak katonai bí­róságainak tevékenysége foko­zatosan lanyhult. A német mi­litarizmus felélesztésével pár­huzamosan az imperialista kö­rök egyre nyíltabban hangoz­tatták, hogy a bűnösöknek meg kell bocsatani, és ennek megfelelően megkezdődött tö­meges szabadon bocsátásuk. Az ő kezdeményezésükre és hatá­suk alatt alakultak meg a né­met és az olasz fasiszta pártok, hogy csak a legerősebbeket említsük. Az ezek elleni küz­delem — különösen most, a fasizmus elleni harc hete al­kalmából — minden józanul aondolkodó és békeszeretó em­ber kötelessége. A szocialista országok kez­deményezésének és a fejlődő országok támogatásának kö­szönhető, hogy az ENSZ Köz­gyűlése 1968. november 26-án elfogadta a háborús bűnösök és az emberiség ellen irányuló bű­nök el nem évúléséről szóló egyezmény tervezetét. Ennek különös jelentősége van, ugyan­is a háborús és az emberiség ellen irányuló bűnök megbün­tetése hozzájárul megelőzésük­höz, az alapvető emberi jogok megőrzéséhez, a nemzetek kö­zötti együttműködés fejleszté­séhez, a békéhez és a bizton­sághoz. (pop) A tüzérségi előkészítés után támadó szíriai gyalogsági és harckocsizó egységek szerdán három irányba nyomultak előre a Libanon-hegység központi részében és bevették Ainturát, Mleint és Hammanát. Kurnajel és Faligha városát ezzel egy- időben körülzárták, egyes je­lentések szerint már bevették, más híradások szerint még fo­lyik az ostrom. Basir Gemajel, a falangista erők fegyvereseinek főparancs­noka „történelmi“ jelentőségű­nek minősítette a szerdai na­pot és közölte, hogy a Bej­rúttól 25 kilométerre északke­letre levő hegyvidéki körzetet „megtisztították a palesztinok­tól“. Bejrúti forrásokból az AFP arról adott hírt, hogy a szíriai hatóságok szerdán este tűzszü­netet ajánlottak fel a palesz­tinoknak, akik állítólag el is fogadták azt,’ a WAFA palesz­tin hírügynökség azonban cá­folta az értesülést. Simon Peresz izraeli hadügy­miniszter szerdán Tel Avlvban kijelentette, hogy a libanoni kérdésben Jeruzsálem és Da­maszkusz célkitűzése jelenleg egybeesik: „El akarják kerülni, hogy Libanon a PFSZ uralma alá kerüljön.“ A hadügyminisz­ter hozzáfűzte még, hogy amíg Szíria offenzíváját Libanon északi és keleti részén folytat­ja, addig Izrael nem érzi érin­tettnek magát. Kamal Dzsumblatt, a libano­ni baloldali erők vezetője szer­dán este háromnapos látoga­tását befejezve elutazott Kai­róból. Előzőleg Szadat elnök­kel tárgyalt, s kijelentette, hogy az egyiptomi államfő fel­ajánlotta segítségét a szíriai intervenció visszaszorítására „mindazon eszközök segítségé­vel, amelyeket Egyiptom szük­ségesnek ítél". A libanoni bal­oldali vezető elégedettségét fejezte ki, hogy Egyiptom szer­dán arab csúcskonferencia összehívását indítványozta. Az Al Ahram jelentése sze­rint Dzsumblatt közel-keleti körútja során felkeresi Szaúd- Arábiát, hogy Khaled királlyal tárgyaljon, azután Irakba láto­gat, majd pénteken vis*zatér Egyiptomba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom