Új Szó, 1976. október (29. évfolyam, 234-259. szám)
1976-10-20 / 250. szám, szerda
Valósítások, néphalaiom, szocialista demokrácia Könyv választási rendszerünkről P iešťanyban, a világhírű, egyre csinosodó és vendégszerető fürdővárosban most ősszel is mozgalmas az élet. Bár a nap leszálltával kevesebben járnak a sétányokon, annál derűsebb a légkör a városkerületek agitációs központjaiban. Esztrád- és kultúrműsorok, nyilvános népgyűlések, kérdés- felet estek, az üzemek népművészeti csoportjainak bemutatói, s nem utolsósorban a képviselőjelöltek bemutatkozó gyűlései szinte meghatározói a város társadalmi és kulturális életének. Ennek lehettünk szem- és fültanúi a Tesla n. v. üzemi klubjában is, amely most az agitációs központ szerepét tölti be. Éppen Florián Hubinský elvtárs, a Hlohovecl Efsz közismert, agilis elnöke, a Nemzetgyűlés Népi Kamarájának képviselőjelöltje mutatkozott be választóinak. Nagy figyelemmel kisért beszámolóját sok kérdés ‘követte. Például: Hogyan jut kifejezésre a munkás- osztály hatalma a fejlett szocialista társadalom építésében?“ — A hatalom akkor szilárd — válaszolta a kérdezett élénk érdeklődés közepette —, ha minél kevésbé vesszük észre. Ha úgy működhet, kormányozhat, irányíthat, hogy jelenléte nem erőfitogtatásban, hanem a társadalmi összhangban, a népgazdaság zavartalan fejlődésében, a kultúra virágzásában és a nép életszínvonalának állandó javulásában jut kifejezésre. A hatalom tehát ilyen nálunk, s hogy ilyen lehet, az önmagában Is megmutatja: fejlődésünk nagy utat tett meg napjainkig. Persze, ez a tény önmagában is nagy szó, mert tudjuk, milyen sok viszonytag- ságot kellett átélnünk. S habár a cél mindig az volt, hogy erős, egységes szocialista társadalmunk legyen, ehhez számos előfeltételt kellett megteremteni. Még szembetűnőbb ez az eredmény akkor, ha figyelembe vesszük a tágabb nemzetközi környezetet, a világot, amelyben az egység, a stabilitás, a demokratikus fejlődés és a gazdasági dinamizmus egyre irigyeltebb fogalmakká válnak, s mindinkább a szocialista országokkal lesznek egyenlő értelműek. A hatalom kérdése ma politikai, gazdasági és kulturális kérdések sorává lényegült, mégis azt követeli: foglalkozzunk a mából, fejlődésünkből adódó feladatokkal. Ma a munkásosztály hatalma mindannyiunké, az egész népé, a társadalom valamennyi rétegéé. A lakosság többségét bevonja az állam, az üzemek és szövetkezetek irányításának munkájába, a közügyek intézésébe. Vagyis olyan hatalmi típus, amely állandóan és rendszeresen fejleszti a szocialista demokráciát, szélesíti és mélyíti a tömegek részvételét a hatalom gyakorlásában. A fejlett szocialista társadalom építésében — mint ezt a XV. kongresszus tanácskozásának anyagai tanúsítják —, ez lesz továbbra Is irányadó. Ahogy ez várható volt, a következő kérdés a fürdőváros fejlesztését érintette. Ki más adhatott volna rá érdemesebb választ, mint Viliam Herman elvtárs, a vnb köztiszteletben álló elnöke. — Ne marasztaljanak el — mondotta bevezetőben —, ha a múlttal ezúttal nem foglalkozom, hiszen az előző beszámolókból a befejeződő megbízatási időszak eredményei ismeretesek. Természetesen jövőnk alfáját és ómegáját a város lakásépítése képezi. A tervidőszak végéig a megkezdett Vág melletti telepen 1228 lakásegységet építünk. Ezen kívül a vnb a családi házak építői számára legalább 200 házhelyet biztosít. Nem hagyhatom szó nélkül azt az örvend detes jelenséget sem, amely az agitátorok választás előtti munkáját kísérte. Családi látogatásaik során 1,5 millió órát, csaknem 21 millió korona értékű felajánlást gyűjtöttek össze a városszépitő társadalmi munkákra. Ezáltal tovább bővíthetjük az eddigi 94 hektárt magába foglaló zöldövezetek és parkok területét, hogy csak egyet említsek; sor kerül a városközpontban levő köztemető szanálására, ahová a Barátság Parkja kiépítését tervezzük. Miután városunkat számtalan bélés külföldi fürdővendég keresi fel, legalább 25 százalékkal bővítjük a fizetett szolgáltatások hálózatát. Ennek keretén belül végre fedél alá hozzuk a szolgáltatások házát, ahol egészségi -higiénia i szolgál tatást nyújtunk a lakosságnak. Minden törekvésünk arra irányul, hogy választópolgárainkon kívül a várost és a fürdőt felkereső vendégek is otthonosan érezzék magukat nálunk. Ugyanebben az időben tartalmas kultúrműsorral egybekötött nagygyűlés zajlott le a Vajanský utcai AKI épületében elhelyezett agitációs központban is, ahol az ifjúság, az első ízben választók találkoztak a Nemzeti Front képviselőjelöltjeivel. Javában folyt még az eszmecsere a zsúfolásig megtelt teremben, amikor beléptünk. Benedikt Danko elvtárs azonban műsoron kívül is szívesörömest tájékoztatott. — Meglepően kiváncsiak ezek a fiatalok — mondotta. — Például Martin Ť apáktól, az SZNT képviselőjelöltjétől, a filmrendezőtől azt is megkérdezték: ki jelölte őt a legfelsőbb törvényhozó képviselő testületbe? A választási gyűlés, illetve ifjúsági találkozó „hivatalos“ programjának befejezése után vidám hangulat hullámzott végig a termen. Jól jártak, akik eljöttek, mert késő éjfélig mindnyájan kellemesen szórakoztak, hasznosan töltötték el az estét. — Augusztus derekától így van ez szinte minden este — újságolta távozóban Igor Kováč elvtárs, a vnb titkára. — Ekkor nyitották meg kapuikat az agitációs központok, amelyek méltó környezetet biztosítottak a választási előkészületeknek, a képviselőielöltek bemutatkozásának társadalmi és kulturális vonatkozásban egyaránt. Mindenesetre ez biztató előjele annak, hogy választó- polgáraink a nagy napon a Nemzeti Front jelöltjeire egységesen adják le szavazatukat. SZOMBATH AMBRUS A szocialista • társadalom egyik igyekezetének célja: a jogpropaganda kiszélesítése, a lakosság jogtudatának formálása és a törvények tiszteletben tartása. Utal erre a CSKP XV. kongreszusának beszámolója is, felhívva a társadalom figyelmét alkotmányunk tiszteletben tartására és törvényeink megtartására. Érthető hát, hogy a párt- és állami szervek, különböző intézmények fokozott mértékben foglalkoznak a lakosság jogtudatának formálásával. melynek fontos eszközei a különböző tudományosnépszerűsítő publikációk. Ebben a gondolatkörben jelent meg a napokban magyarul dr. Stanislav Matoušek professzornak, a Komenský Egyetem Jogi Kara Államjogi Tanszéke vezetőjének könyve, melyet „A Csehszlovák Szocialista Köztársaság ' választási rendszere“ címmel adott ki az SZSZK Nemzeti Frontja Központi Bizottsága az Obzor Kiadóvállalat gondozásában. A szerző meggyőzően bizonyítja, hogy az alkotmány jogi jellegének, normatív erejének követelménye és valósága elszakíthatatlan kapcsolatban áll a szocialista alkotmányosság Igényével és tényével. A nép- képviseleti szervek és a választások kérdéseit taglalva, elvi és gyakorlati szempontból egyaránt nagy fontosságú problémákkal foglalkozik. Többek között választ ad arra a kérdésre, milyen összefüggésben áll a szocialista demokrácia továbbfejlesztése és a népképviseleti rendszer tökéletesítése és továbbfejlesztése a demokratikus közszellem általános bővülésével, a politikai közömbösség elleni harc eredményességével és a közügyekért való felelősségviselés erősödésével. A képviselőtestületi általános választások fontos alkotmányos demokratikus intézmény szerepét töltik be politikai rendszerünkben, s több jelentős funkciót teljesítenek. Olyan esemény ez, amely a szocialista társadalom érdekében végzett munka alapos felülvizsgálására készteti a szocialista társadalom erőit. A kiadvány — tartalmát tekintve — nem csupán a csehszlovák választási rendszer elemzése. Szembeállítja ennek demokratikus alapelveit, funkcióit és küldetését a kapitalista választási rendszerrel, részletesen illusztrálva a burzsoá Csehszlovák Köztársaság választási rendszerét. Elemzi azokat a minőségi különbségeket és ellentmondásokat. amelyek a szocialista és burzsoá választási rendszer, a szocialista és a burzsoá választások, a szocialista és a burzsoádemok- rácia között léteznek. Rámutat a politikai rendszerünkben érvényesülő alkotmányos elvekre, ismerteti a választások előkészületeinek és lebonyolításának szervezési szabályait. A választási programokat úgy jellemzi, mint a „ .. .szocialista demokrácia kibontakoztatásának hatékony eszközeit, amelyek tartalmazzák az eszmei-nevelő, politikaiszervező, valamint gazdasági- szociális előirányzott feladatokat, amelyek szemléltető módon konkretizálják a CSKP és a Nemzeti Front politikájának törekvéseit, s ezzel egyidejűleg növelik az állami szervek autoritását“. A képviselők ]ogait és kötelességeit illetően rámutat, hogy ezek tartalma és terjedelme mindenekelőtt a képviselő-testületek funkciójából ered. ezért van annyira kifejező politikai jellegük és jelentőségük, s ezek reális és effektiv kihasználásától, ill. teljesítésétől függ nem utolsósorban az illető képviselő-testület munkájának színvonala, valamint a képviselő-testületeknek a dolgozó néppel való szoros kapcsolata. Dr. GYÖRGY ISTVÁN Láncukat hazánkban egyedül a Trineci Nagy Októberi Szocialista Forradalom Vasgyár Ceská Ves-i gyára (šumperki járás) készít. A dolgozók évente 25 000 tonna láncot gyártanak. Legfontosabb termékeik a nagy szilárdságú bányaláncok. Kiváló minőségűek, megfelelnek minden korszerű igénynek, teljes egészében pótolják a drága külföldi gyártmányokat. A láncgyár 1977-ben 30 százalékkal több nagy szilárdságú lánccal látja el bányaiparunkat, mint az idén. Felvételünkön: Josef Palucha szocialista munka- brigádtag a nagy szilárdságú láncokat hegeszti. (Felvétel: CSTK — V. Galgonek) A fejlődő fürdőváros a munkásosztály vezető szerepe A GYAKORLATBAN Q TEVÉKENYEK AZ AGITÄCIÖS KÖZPONTOK Idővel, a kommunista társadalom 1 valamelyik fejlettebb fokán, az állam (és valamennyi erőszakszervezet) helyét, szerepét átveszi a társadalmi önigazgatás. Jelenleg azonban az állam szerepe, funkciója egyre nő, és a szocializmus építésének időszakában igen jelentős. Mind a belső feladat, mind a nemzetközi körülmények azt igénylik, hogy a szocialista állam államigazgatási tevékenységét, gazdasági és kulturális szervező munkáját fejlesszük, tovább növeljük. Akadtak nálunk Is, nem is kevesen, akik a marxizmus—leninizmus klasz- szikusalnak az államról elmondott — a jövőre vonatkozó — szavait mereven, helytelenül értelmezték, és az állam szerepét lebecsülték, vagy kicsinyíteni Igyekeztek. A CSKP azonban — kifejezésre jutott ez mind a XIV., mind a XV. kongresszuson — a szocialista állam szerepét és jelentőségét lebecsülő vagy kétségbe vonó nézeteket elutasítja. Azt tartja, hogy a proletárdiktatúra rendszerében a párt által irányított államszervezet rendkívül fontos szerepet tölt be a munkásosztály s a többi dolgozó osztály és réteg érdekelnek képviseletében és védelmében, a párt politikájának az érvényesítésében és a megvalósításában. A szocialista állam célja: a munkás- osztálynak — s a társadalom valamennyi dolgozó osztályának és rétegének — megfelelő társadalmi rend biztosítása, erősítése, a szocialista társadalmi viszonyok védelme, szüntelen fejlesztése. Napjainkban tulajdonképpen a szocialista állam védi és biztosítja a munkásosztály hatalmát. A szocialista építés időszakában alapvető (a dolgozók érdekeivel ellentétes megnyilvánulásokat elnyomó, és a közösség érdekét védő) funkciói mellett egyre erőteljesebben bonakozik ki az állam gazdasági-szervező és kulturális-nevelő Út és cél A szocialista állam szerepe, funkciója £ A nemzeti bizottságok pártirányítása funkciója. A munkásosztály hatalmát megtestesítő szocialista állam szervezi és fejleszti a szocialista gazdaságot, a kulturális tevékenységet, biztosítja a szocialista haza védelmét, felszámolja az ellenséges törekvéseket, mozgósít a szocializmus építésére. Pártunk a szocialista államot az osztályok megszüntetésének és a kizsákmányolástól mentes új társadalom: a szocializmus felépítése alapvető eszközének tekinti. A CSKP XV. kongresszusán elhangzott főbeszámoló szavaival: „Államunk, mint a munkásosztály és a többi dolgozó uralmának eszköze, valóban demokratikus állam. Döntő eszköze a munka felszabadításán, a szociális és nemzetiségi igazságosságon alapuló új társadalom építésének.“ Különböző szervei — annak érdekében, hogy a feladatokat sikeresen teljesítse -— sajátos szerepet, funkciót töltenek be. Szocialista államunk politikai rendszerében a legfontosabb helyet a képviselő-testületek foglalják el: a Szövetségi Gyűlés, a Cseh és a Szlovák Nemzeti Tanács és a nemzeti bizottságok. A csehszlovák képviseleti rendszer alapvető láncszemei a nemzeti bizottságok: az államhatalom és a közigazgatás helyi szervei, a kerületekben, a járásokban, a városokban és a községekben a munkásosztály és a többi dolgozó hatalmának a megtestesítői. Az alkotmány értelmében — a köz- igazgatás meghatározott területén — egyrészt önálló hatáskörrel rendelkeznek, másrészt — a demokratikus centralizmus elve alapján — a felsőbb állami szervek irányításával és ellenőrzésével részt vesznek az egységes állam- hatalom és közigazgatás gyakorlásában. Tulajdonképpen a munkásosztály hatalmát gyakorló, munkajellegü intézmények. Az állampolgárok életének összes alapvető kérdéseit érintően döntéseket hoznak, egyben — a nyilvánosság részvételével és ellenőrzésével — megvalósítják határozataikat. A nemzeti bizottságok szervezik meg hatásköri területük tervszerű gazdasági, kulturális, egészségügyi és szociális építésének fejlesztését. Mint önigazgatási Jellegű állami szervek, tevékenységükben egybekötik az össztársadalmi szükségletek kielégítését területi körzetük szükségletével, ügyelnek arra, hogy lehetőleg mindig összhangban álljon egymással az össztársadalmi, a helyi és az egyéni érdek. Szerepe és funkciója közül igen fontos az is, hogy megvédik az állampolgárok és szervezetek jogait és jogos érdekeit, egyben a törvények betartására és a polgártársak jogainak tiszteletben tartására nevelnek mindenkit. A nemzeti bizottságok sokoldalú tevékenysége napról napra meggyőzően bizonyítja, hogy a szocialista rendszer nemcsak beszél a nép jogairól és szükségleteiről, hanem azokat reálisan biztosítja is. A nemzeti bizottságok tevékenységét a CSKP XV. kongresszusa elismerően méltatta. De kifejezte azt is, hogy tevékenységük, funkciójuk tovább tökéletesíthető. Rosszalta, hogy nem reagálnak mindig megértéssel a dolgozók szükségleteire és problémáira, még mindig találkozhatunk a formalizmus és a bürokratizmus megnyilvánulásaival, néha még a törvények és a jogszabályok megsértésével is. Következtetése szerint: „Külön figyelmet kell szentelnünk a nemzeti bizottságok munkája hatékonysága fokozásának a nagyvárosokban, az új lakótelepeken és a központi községekben. Tökéletesíteni és javítani kell a nemzeti bizottságok kormányok általi irányításának rendszerét... A párt elvárja a nemzeti bizottságok funkcionáriusaitól és dolgozóitól, hogy még nagyobb igyekezetei fejtsenek ki azért, hogy megnyerjék u polgárok széles rétegeit a kezdeményezésre és a feladatok öntudatos teljesítésére." Munkájukat a nemzeti bizottságok is a párt irányításával végzik. A pártirányítás a nemzeti bizottságok kommunista tagjain keresztül történik, érvényesül. Akkor jó, és akkor felel meg a lenini elveknek, ha a problémák konkrét ismeretéből indul ki, ha nem kelti a „gyámkodás“ érzetét, ha nem helyettesíti a képviselő-testületet, ha igényes, ha lehetővé teszi valamennyi képviselőnek az önálló véleménymondást és — cselekvést, ha a nemzeti bizottságok minden dolgozóját a társadalom és a párt iránti nagy felelősségtudatra neveli, ha a vezető káderek révén — és a tagok révén is — a pártszervek és a nemzeti bizottságok között szoros, rugalmas, megértő és egymást támogató a kapcsolat. A CSKP XV. kongresszusának a határozata megjelölte a járható utat és az elérhető célt. A képviselők és a nemzeti bizottságok eredményes munkája, nem utolsósorban az eredményes pártlrányítás. nyilván a jövőben Is elősegíti, hogy a jó úton biztonságosan haladjunk, és a szép célt idejében elérjük. BALÁZS BET.A 137B X. 20.
