Új Szó, 1976. szeptember (29. évfolyam, 208-233. szám)

1976-09-14 / 219. szám, kedd

A szlovák énekkultúra úttörője JANKO BLAHO 75 ÉVES Nevét nem tudjuk úgy ki­mondani, hogy eszünkbe ne iussanak az operairodalom leg­híresebb tenorszereoei. Mun­kássága elválaszthatatlan a szlovák énekkultúra történel­mitől. T)r. Jankó Wnhn nemzeti művész, a szlovák oneraszín- pad nesztora most töHi be 75. életévét. A skalicai s^ármazAsú énekes életpályája és művészetének jelentősége nehezen foglalható össze pár sorban. Zeneszeretetét és a szlovák népdal ismerelét már a szülői házból hozta macával. A nrágai Károly Egyetemen végzett jogi tanulmányai alatt érett meg benne az elbalározás, hogv éle­tét a zenének szenteli. Ekkor került Kristína Mnrfovához, a bolgár származású híres prágai énekesnőhöz, aki elsőként avat­ta fit be az éneklés művészeté­be. Gyakran látogatta a prágai opera előadásait és nagy lelke­sedéssel énekelt a Prágában működő Hlahol-énekkarban. 1924-ben debütált a bratisla­vai Nemzeti Színház operaszín­padán, Rlodek a Kút című ope­rájának Vojtech szerepében. Az 1925—26-os években Milánóban képezte tovább hangját S. Šte­va tanítványaként. Oskar Ned­bal 1926-ban állandó szerződést kínált fel a fiatal művésznek. Dr. Janko Blaho elfogadta az ajánlatot s ettől kezdve mun­kássága szorosan összefonódott operaszínpadunkkal. Nem min­dennapi zenei érzéke, hangjá­nak szinte korlátlan skálája, előadói képessége, ragyogó em­lékezőtehetsége lehetővé tette, hogy a színpadon, a rádióban ps később a televízióban is az operett- és az operairodalom csaknem összes ismertebb te­norszerepét előadja. Kiváló in­terpretátora volt W. A. Mozart és B. Smetana operáinak. Az általa énekelt Don Ottavio és Pamino emlékezetes marad szá­munkra. Repertoárjában állan­dó számként szerepelt Az el­adott menyasszony Janíkja, a Titok című opera Vítekje és a Két özvegy Lászlója. Élményt adó tolmácsolója volt ezenkí­vül Csajkovszkij, Rossini, Ver­di, Puccini és a többi világhírű operaszerző műveinek is. Kivá­ló énektechnikája ragyogóan érvényesült Lenszkij szerepé­ben az Anyeginban. A Verdi- operák hősei közül Alfrédot, a mantuai herceget, Manricót és Ricardót énekelte városunk operaszínpadán. A verisztikus irányzat műveiben hangjának drámai kifejező erejét villan­totta fel. Az operalátogatók idősebb nemzedéke számára fe­lejthetetlen marad mind a Bo­hémélet Rodoljoja, a Pillangó- kisasszony Pinkertonja, a Pa­rasztbecsület Turriduja és a Carmen dón Joséja. Dr. Janko Blaho sokat fára­dozott a szlovák zeneszerzők operáinak bemutatásán is. így lett avatott előadója Cikker, Suchoň, Holoubek műveinek. Több mint 40 éves pályafutá­sa alatt egész sor kiváló hazai és külföldi karmesternek és énekesnek volt érdemleges partnere. Hazai karmestereink közül a leghíresebbek — Oskar Nedbal, Milan Zuna, Karel Ned­bal, Zdenék Chalabala, Václav Talich, Otakctr Oströil — ve­zénylése alatt énekelt; a kül­földiek közül meg kell említe­nünk Richard Straussnt és Her­mann Abendróthot. Énekelt a legendás Saljanmnal. továbbá Baklanovval. Svéd Sándorral, Ada Sorival, a kiváló lengyel koloratúr énpkesnővel, Németh Máriával, a híres drámai szop­ránnal. Rosette Andai/val, az olasz Tatjana Menottival és sok mással. Dr. Tanko Blaho visszaemlé­kezései felölelik hazánk és vá­rosunk kultúrtörténetének az utóbbi évtizedekben lejátszódott számos eseményét. A szaknlcai piacról című könyve, amelyben személyes élményeit írja le a művész, érdekes és tanulságos olvasmány minden nemzedék számára. Szót kell ejtenünk dr. Janko Blaho pedagógiai munkásságá­ról is. Számos fiatal énekesünk mestere — említsük meg leg­alább az .ígéretes tehetségű Gabriela Beňačkovát, akinek nevét már hazánk határain túl is jól ismerik. Munkássága nemcsak a ko­moly zene területére terjed ki, hiszen a szlovák népzenének is tolmácsolója és gyűjtője. Öt­kötetes gyűjteményében főleg szülővárosa környékéről szár­mazó népdalok találhatók. Pályafutása követendő példa fiatalabb énekeseink számára is. Szenvedélyes zeneszeretete és lankadatlan dinamizmusa tette oly emlékezetessé alakí­tásait, melyekre az operaláto­gatók szívesen emlékeznek. SCHLOSSER KLÁRA Fába vésett érzelmek PATAKI KLÁRA SZOBRAI Tömbszerűen zárt, harmóniát sugárzó plasztikák népesítik be a Fővárosi Galéria Mirbach pa­lota-beli kiállítótermeit, a hazai szobrászat kiemelkedő tagjá­nak, Pataki Klárának alkotásai. A középnemzedékhez tartozó, Ipolyságon született Patakinak «a Képzőművészeti Főiskolán F. Stefunko tanár volt a mestere, az ő szellemében fogalmazta első munkáit. Később új szí­nekkel gazdagodott művészi vi­lága, amelyről a jelen tárlat anyaga, 10—11 esztendő termé­sének jellegzetes válogatása ta­núskodik. Tömör szerkesztésű, monu­mentális térhatású figurái to­vábbra is az emberről, minde­nekelőtt a nőkről, ifjú lányok­ról. asszonyokról, szerelmesek­ről, anyákról és öreganyókról szólnak. Mentesek minden plasztikai közhelytől, szokvá­nyosságtól és patetikus gesz­tustól. Sommázók, stilizáltak. Nem részletezők, az arc több­nyire hangsúlyozott, a kar íve, a kéz csupán jelzett. Ez azon­ban nem eltávolodás a termé­szettől, hanem lényegre-tapin- tás, a valóság átszellemítése. Pataki Klárát meghitt vi­szony fűzi a fához. Az anyag örök törvényszerűségeit, a szer­kezet árnyalataiban rejlő szép­ségeket, a fa erezetét, repedé­seit, csomóit tudatosan felhasz­nálva elevenedik meg keze alatt a matéria. Kiérlelt, har­monikus alkotásainak, magá­nyos, kettős, vagy csoportos figuráinak jellemzője a verti­kalitás. Fölfelé törekszenek, akárcsak a fa törzse a termé­szetben. S ha elhajlik a fa, a figura is követi mozdulatát. A gondosan megmunkált felüle­ten a faragó szerszám nyomát viselő sima és pikkelyes rész­letek váltják egymást, s a fény és árnyék játékát is érvényre juttatják. Megkapó emberi érzéseket fo­galmaz fába. Eleven belső su­gárzással hat a Férfi és az asz- szony. Ajkuk forrón egymásra tapad, testük összesímul. A domborműszerűen kezelt Kór fej csupa élet. A nagy, vörösre pácolt relief: a Kapcsolatok az élet, az érzelmek sokféleségét jelzi. Az Anya és gyermeke személyes mondanivalót hordo­zó mű. A Mi madonnánk feke- tésbarna, hatalmas tömbjének kompozicionális tömörségéből időtlen nyugalom, biztonság, erő és gyöngédség árad. A ki­sebb Madonna örök humánu­mot hirdet. Lírai hevületű al­kotás a Te és én. Közvetlen valóságélmény hatását keltik a ritmikusan tagolt Várakozás és a Leány könyvvel. Katarina és Zsuzsa mai életünk sugal­mazta érzések kifejezői. Átütő erejűek az ószláv tör­ténelmi alakok: Svätopluk, Pri­bina és Rastislav remek plasz­tikai készséggel formált szob­rai. Pregnáns eszmei tartalom­mal telített s erőről meg nyu­galomról biztosít a Milicista és a Béke őrének figurája. A Téli Palota előtt őrt álló katona a korszaknyitó történelmi fordu­latot idézi. Több, függőlegesen elnyújtott figura, s a Nagy fekete alak, mintha az őskori ember kőbe álmodott képzelet- és érzésvi­lágát visszhangozná. Pataki Klára alkotói arcélé­hez szervesen hozzátartoznak a nagy történelmi eseményekre emlékeztető monumentális al­kotásai és a középületeinket, legszebb parkjainkat ékesítő díszítő plasztikái. Számos belföldi és külföldi egyéni és csoport kiállítása ré­vén nevét és művét Krakkótól Havannáig ismerik és értéke­lik, amit számos kitüntetése is fémjelez. Fából faragott, kisebb és ha­talmas figuráinak, s a bronzból, kőből és epoxidból alakított műveinek közös értéke az emó­ció őszintesége, a szépség és gondolatgazdagság és a for­mai átlényegítés tökélye. BÁRKÄNY JENÖNÉ ÚJ ÉVAD — ÚJ TERVEK Érdekes színmüvek a Košicei Állami Színház műsorán Merész tervekkel, figyelemre méltó elhatározással kezdték meg az új évadot a Košicei Állami Színházban. ■ Országos viszonylatban is az elsők kö­zött, már az elmúlt év végén bemutatót tartottak. Vaszilij Suksin ismert szovjet író Mel­lőzött emberek című színművét adták elő. A viszonylag fiatalon elhunyt I.enin-díjas író a humor mes­tere is volt. Egyetlen színda­rabjában azokról az emberekről írt szatírát, akik úgy érzik, hogy tehetségüket, aktivitásu­kat a társadalom nem méltá­nyolja úgy, ahogyan azt megíté­lésük szerint megérdemelnék. A kritikusok feladata eldönteni, hogy a bemutatón mennyi való­sult meg a rendező és a színé­szek elképzeléseiből. Ha tovább lapozzuk a műsor­tervet, akkor több érdekes szín­művet fedezünk fel. Ebben az évadban mutalják be fán Solo- vic Aranyeső, W. Shakespeare III. Richárd színművét és a tervek szerint Gyurkó László egyik alkotása is színre kerül ebben az évadban. Októberben jelentős színházi esemény színhelye lesz a város. Itt rendezik meg a csehszlová­kiai színházak szemléjét. Az egy hétig tartó rendezvényen a bratislavai Oj Színpad, a Szlovák Nemzeti Színház, a brnói Állami Színház, a prágai Na Vynohradech Színház, va­lamint a vendéglátó társulat lép föl. Október 15-én és 16-án szemináriumot rendeznek, ame­lyen hazánk legismertebb ren­dezői, dramaturgjai és kritiku­sai tárgyalják meg a színjátszá­sunkkal kapcsolatos időszerű problémákat. SZASZÁK GYÖRGY ÚJ FIL MEK EGY EZÜST (cseh) A második világháború évei­ben, röviddel a Szlovák Nem­zeti Felkelés előtt játszódik az Egy ezüst cselekménye. Erdei favágók a kamarajátékfilm köz­ponti alakjai: különböző szár­mazású, mentalitású, de azonos politikai nézeteket valló mun­kások. Egymásra utalva, össze­forrott közösségben élnek távol a világtól. Látszólag gondtalan és nyu­godt életüket egy új, fiatal fa­vágó érkezése zavarja meg. Martint bizalmatlanul fogadják, hiszen nem tudják, tisztességes szándékkal jött-e közéjük, hogy becsületesen dolgozzon, vagy múltja, politikai tevékenysége miatt kényszerült-e bujkálásra, netán áruló lenne? Martin kis­sé különc viselkedésével is hoz­zájárul, hogy a favágók csak­hamar gyanút fognak. Meny­nyiben megalapozottak feltevé­seik, Judás-e valóban Martin, vegy talán valaki más az áru­ló? faroslav Bálik rendezőnek a történettel sikerült a felkelés előtti helyzetet, légkört érzékel­tetnie. A cselekmény fokozatos kibontakoztatásával egyre in­kább a fiatal Martin és az er­dész alakja kerül érdeklődésé­nek középpontjába, s ezáltal le­hetővé vált számára, hogy a magatartásformák változatait, az együvé tartozás és a közös­ségi szellem kialakulását vizs­gálja. A film azonban — bár­mennyire is tisztességes és ro­konszenves az alkotók vállal­kozása — nélkülözi a gondola­ti és művészi mélységet, a több kisebb-nagyobb következetlen­ség és logikai „bukfenc“ (a for­gatókönyv tisztázatlan részei) miatt veszít értékéből — követ­kezésképp nem nyújthat igazi élményt sem. Ötletes, bár merész volt fa- roslav Bálik a színészek kivá­lasztásában. Az egyik szlovák favágó szerepét Anatolij Kuz- nyecov szovjet színészre bízta /Leopold Haveri szinkronja), Martint, a fiatal cseh diákot ifj. Emil Horváth formálja meg /Viktor Preiss hangján szólal meg), az erdészt Vlado Müller kelti életre. A többi favágó sze­repében lengyel és cseh színé­szeket láthatunk. Az alkotás az idei Karlovy Vary-i nemzetközi filmfesztivá­lon a barrandovi stúdiót képvi­selte és a zsűri egyik fődíját kapta. A bíráló bizottság első­sorban a film internacionalista mondanivalóját értékelte. felenet a cseh filmből, balra ifj. Emil Horváth, középen Vlado Müller A MEGBOLDOGULTAK A SZERELMESEKNEK KEDVEZNEK (amerikai) Billy Wilder rendkívül sokol­dalú művész, erőssége azonban a vígjáték. Legjelentősebb mun­káit nálunk is bemutatták, nagy sikerrel. Ki ne emlékezne a Legénylakás, a Van, aki forrón szereti, az Irma, te édes című filmjeire? Vígjátékai nemcsak mulatságosak és szórakoztató- ak, hanem igényesek is, Billy Wilder nem szereti a „könnyű kézzel“ készített alkotásokat. Ezek ismeretében most be­mutatott filmje igazán nem szo­rul külön reklámra. Eredeti öt­let, remek párbeszédek, „nagy nevek“ jellemzik A megboldo­gultak a szerelmeseknek ked­veznek című alkotását is. Kitű­nő a rendező színészvezetése, így hát jack Lemmonbňl a ma­ximumot „hozza ki“. A sajátos humorú, markáns jellemábrázo­ló képességgel rendelkező, ár­adó invenciójú komikus kqjiy- nyed természetességgel komé- diázik a filmben. Ez a vígjáték is ékes bizonyítéka annak, mennyire fontos, hogy egy te­hetséges színész is jó rendező­vel dolgozzon együtt. Mert jó érzés kellemesen derülni egy vígjátékon úgy, hogy nem kell szemet húnynunk az üresjára­tokon, vagy bosszankodnunk az ostobaságokon. Ez az amerikai film valóban profi munka, még ha a sztori — egy gazdag amerikai szerelmi románca — nem is tartogat semmi megle­petést. Az amerikai vígjáték egyik kockája; balra fack Lemnutn ELMENTÜNK MINT PAPOK (olasz) Igénytelen, sőt helyenként se- kélyes ennek az olasz vígjáték­nak a története. A kalandele­mekkel átszőtt film hősei a törvénnyel összeütköző embe­rek Newman Rostéi alkotása az olasz spagetti-westernek és az amerikai kalandfilmek híg párlata. Az alkotó filmjükkel nemigen jeleskednek; sem ere­detiséggel, sem igényességgel nem vádolhatok. —ym— 1976. IX. 14

Next

/
Oldalképek
Tartalom