Új Szó, 1976. szeptember (29. évfolyam, 208-233. szám)
1976-09-07 / 213. szám, kedd
EGY ZENEKAR, MELY KÖRBEMUZSIKALTA A VILÁGOT Képek a BRQLN életéből A z alábtakban egy olyan népművészeti együttest mutatunk be olvasóinknak, amely sokéves magas színvonalú alkotó tevékenységével nemzetközi hírnevet és elismerést szerzett. Ez a művészeti testület a Brnói Rádió Népizenekara [Brnenský rozhlasový orchestr lidových nástroju, népszerű nevén — BROLN j. Az együttes 1952 őszén alakult, tehát jövőre ün- nppli fennállásának negyedszázados évfordulóját. A háború után hasonló hivatásos együtteseket többnyire úgy szerveztek, hogy kiválogatták az amatőr népizenekarok legjobb muzsikusait, akiknek jószerivel semmilyen elméleti felkészültségük nem volt, és (állandó együtteseket 'alakítva belőlük, pallérozták zenei műveltségüket, szélesítették mesterségbeli tudásukat. Az autodidakta zenészek persze vagy elsajátították a kottából való látékot, vagy nem. Ez koruktól, alapműveltségüktől és fogékonyságuktól függött. Az ilyen együttesek megrekedtek egy bizonyos szinten, nem voltak fejlődőképesek, sőt szétestek. Alapvetően más elvek szerint létesült a Brnói Rádió Népizenekara. Csakis megfelelő iskolai végzettséggel és gyakorlattal rendelkező zenészek válhattak tagjaivá, szigorú felvételi vizsga után. A 20-tagú BROLN muzsikusai közül hatan egyetemi vagy főiskolai végzettséggel bírnak, 12-en végeztek konzervatóriumot és csupán ketten nem szereztek magasabb zenei képesítést, ők viszont kiváló gyakorlati mesterei hangszerüknek. A zenészek legtöbbje a brnói, kromeŕíži, ostravai konzervatóriumban, vagy a brói Janáček Zeneaka- kadémián végezte tanulmányait. De akadnak közöttük bölcsész- diplomások is, mint pl. Karel Dvoŕák kontrahegedűs, aki a J. E. Purkyné Egyetem néprajz tanszakán végzett. A magas színvonalú művészi munka titka tehát: a kiváló zenei tehetség, az alapos szak- műveltség és az adott hangszer odaadó szeretete. Hogy némi elképzelésünk legyen a zenekar összhangzatá- ról, ide írjuk hangszerstruktúráját. Tehát: 4 első hegedű, 4 második hegedű, 2 kontrahegedű. 2 kontramélyhegedű, 2 cimbalom, 2 klarinét, egy gordonka, egy fuvola, 2 nagybőgő. E hangszerek mögött olyan közismert nevek áUnak, mint Jindŕich Hovorka prímás, a zenekar művészeti vezetője, Helena Cervenková és fan-Gaspar Hrisko cimbalmosok, Miroslav Ropuček első hegedűs és Radek Zapletal második hegedűs koncertmesterek. Természetesen egy-egy jól sikerült stúdiófelvételben egy-egy sokáig visszhangzó hazai vagy külföldi hangversenyben az egész zenekar tudása, szorgalma és igyekezete benne van. Mit Játszik a zenekar? Mindenekelőtt morva, cseh és szlovák népzenét, néptáncokat. Legsikeresebb műsorszámaik: Myjavai verbunk, Vrchovi sirató, Kelet-szlovákiai csárdás stb. Az eltelt 24 esztendő alatt a BROLN négy világrész számos országában képviselte a csehszlovák népi kultúrát, adott ízelítőt morva, szlovák, cseh, ukrán, magyar, lengyel népzene és néptánc legjellegzetesebb alkotásaiból. Bemutatkozott csaknem valamennyi baráti szocialista országban. 1961-ben hathetes körutat tett a Szovjetunióban, melyet tavaly újabb kéthetes turné követett. Több A BROLN együttes A kiáltó szegénység írója Hetvenöt éve született Jarmila Glazarová Pályája nem a szokványos módon indul, nem mondható el róla, hogy már kora ifjúságában írogatott. Semmiféle írói gyakorlattal nem rendelkezik, amikor harmincöt évesen, 1936- ban a nyilvánosság elé lép első regényével. Az Evek körben művészileg teljesen érett, jellegzetesen egyéni hangú mű. Glazarovát nem az írói becsvágy fűtötte, amikor tollat fogott, férje halála után menekült az írásba, a regény tulajdonképpen naplószerű felidézése harmonikus házasságának. A kézirat egy európai regénypályázaton a cseh regények kőiül első díjat kapott. 1938-ban következik második regénye, a Farkasverem. (Magyarul 1962-ben jelent meg, közös csehszlovák—magyar kiadásban. Fordította: Rubin Péter.) A regény három főszereplőjén keresztül mond erős bírálatot a kispolgári magatartásról „élesen vádolja a kispolgári életforma önzését, érzelmi ürességét, hamis erkölcsét“ — írta róla F. Buriánek. A harmadik s egyben a legjobb regénye az Advent, sziléziai tartózkodása alatt íródott, 1939-ben. A hegylakók élete, nyomorúsága, a sötétség és a kegyetlenség egyszersmind a szegények érzelmi gazdagsága Is nagyszerű élményanyagot jelentett számára. Františka szerelmesét agyonütötte egy fa, s a „megesett lány“ kénytelen elviselni a megaláztatást, a falu rosszízű pletykálkodását. „A sors egyszer kiszorította őt a meghitt emberi közösségből, és... nem bír már elég bátor lenni ahhoz, hogy visszatérjen az emberek közé.” Sok gürcöléssel, de becsülettel neveli fiát, Metódot, a falu meg is bocsátja botlását, Františka mégis bizalmatlan. „Megesett lány — ennek a tudatán nem enyhít semmilyen emberi nyájasság és semmiféle elismerés, dicséret nem csökkenti a kieb- rudaltság, alacsonyabbrendű- ség és jóvátehetetlen megbecs- telenedés érzésének erejét." És Itt keresendő az oka, amiért igent mond a koros gazdának, aki feleségül kéri. A falu szerencsésnek tartja. Az ígéret csábító. A maga gazdasszonya lehet. .. ez a kiáltó szegénység százszorta súlyosabb, ha csak a kezét kell kinyújtania, hogy megszabaduljon tőle.“ Hozzámegy az özvegyemberhez, de keserűen csalódik. Csalódik az urában (akinek Rozina, a szolgálólány továbbra is a szeretője marad), de csalódik a fiában is. Élete csupa megaláztatás, s mindezt csak a fiáért tűri, de Metódból „álnok, megbízhatatlan kamasz lett, bealkalommal részt vett bulgáriai és lengyelországi folklórfesztiválokon. Tízszer volt Hollandiában három-négyhetes hangver- senykörúton. Azonkívül lárt Olaszországban, Dániában, Norvégiában, az afrikai Szenegálban, 1975-ben pedig két hónapig turnézott az Egyesült Államokban és Kanadában. Ugyanabban az esztendőben kisebb csoportja képviselte Csehszlovákiát Japánban, az Expo 75- ön. A brnói zenekar, mely Az építésben szerzett érdemekért kitüntetés és a Munkaérdemrend birtokosa, a népek közötti barátság*ápolásával és elmélyítésével is igyekszik öregbíteni jó hírnevét. Ennek bizonyítéka a Mongol Népköztársaságtól és a Vietnami Demokratikus Köztársaságtól kapott állami kitüntetés is. Amint azt Jaroslav Jakubíček, az együttes dramaturgja elmondotta, a BROLN három éve szoros együttműködésben áll a bratislavai Ifjú Szívek Dal- és Tánc- együttessel is. Ez az együttműködés eredménye az Ifjú Szívek húszesztendős munkájának keresztmetszetét adó nagylemez is. melyen a BROLN kíséri a magyar együttes énekkarát és szólistáit. A • Szocialista munkabrigád címet viselő zenekar napi feladatainak teljesítésén túl jelenleg is külföldi vendégszereplésre készül. Októberben háromhetes hollandiai, a jövő év feb- ruárjábán és márciusában hathetes amerikai körúton vesz majd részt. A nagyszámú hazai és külföldi hangverseny ellenére a Brnói Rádió Népizenekara tevékenységének gerincét a stúdióban végzett mindennapos munka, a rádió műsorszükségleteit kielégíteni hivatott stúdiófelvételek alkotják. Látogatásunk alkalmával is éppen egy szlovák népdalfeldolgozásnak, Alojz Fiala Dobrú noc című felújított változatát játszotta hangszalagra, Josef Černý szólóénekes közreműködésével. Életerejének teljében van a Brnói Rádió Népizenekara. Tagjainak átlagéletkora negyven év. Noha legrégebbi tagja, Gej- za Macko 24 évet töltött az együttesben, a muzsikusok átlagosan 15 éve játszanak a zenekarban.' Tehát érett együttes a BROLN. Minden feltétele megvan ahhoz, hogy művészi színvonalát megőrizze, tovább ápolja a csehszlovák népi kultúrát, friss, sokszínű játékával gyönyörűséget szerezve a népzene és a néptánc rajongóinak. KÖVESDI JÄNOS lőle pedig elkeseredett nőstényfarkas, mely a fogait csattogtatja és ölni szeretneA hősnő viaskodik az urával, a fiával, Rozinával, de önmagával is. Kiutat keres, megváltást. önmaga hoz ítéletet — s végre is hajtja. Megmenti a fiát, az ura és Rozina halálával (elkeseredésében rájuk zárja a szénapajta ajtaját, s azok ketten bennégnek), váltja meg önmagát. A regény mindvégig balladai hangvételű, már az első mondatok komorsága előre sejteti a tragikus véget. (Hubik István fordítása.) Glazarová Ádventje a két háború közötti cseh társadalmi regény egyik kimagasló alkotása. Három évig élt Sziléziában, s az 1940 ben megjelent Egy szegény fonónő élményanyaga Is innen származik. A felszabadulás után közéleti szerepet vállal: 1946—48 között kul túrattasé Moszkvában, 1954—56-ban nemzetgyűlési képviselő, ölvenben útikönyvet ír Leningrádról, a „legszebb szovjet városról", riportjai, tárcái könyv alakban is megjelennek. 1959-ben nemzeti művész címmel tüntetik ki. Műveit több nyelvre lefordították, két legjelentősebb regénye, az Advent és a Farkasverem ez Ideig 13 cseh kiadást ért meg, s mindkettőt megfilmesítették. K. Cs. ÚJ FILMEK ŰR ÉS URALKODÓ (bolgár) A történelmi szuperprodukciók már kimentek divatból, a történelmi témájú filmek azonban nem apadtak el. Sőt, az utóbbi években több alkotó is megkísérelte, hogy a külsőségek — a látványos, a színes felvételek — helyett a történelmi események hiteles ábrászínészét, aki Aszen cár szerepében művészi pályájának csúcsára jutott. A főhős megformálása lehetővé tette számára, hogy teljes egészében elénk tárja tehetségét és felvonultassa színészi eszköztárának arzenálját. Egyszerre tud patetikus zolására helyezze a hangsúlyt, rávilágítva egy-egy mozzanat összefüggéseire, hátterére is. Ezeknek a filmeknek a fajtájából való az Űr és uralkodó című bolgár alkotás is. Venelin Cankov filmje a bolgár középkor fénykorába, a 13. századba kalauzolja a nézőt, amikor II. Aszen cár uralkodása alatt erős feudális állam jött létre, mely gazdasági és kulturális felvirágzásának korát élte. A filmben egész sor élenjáró bolgár színész szerepel. Láthatjuk Aposztol Karamitjevet, a három évvel ezelőtt elhunyt művészt, az ötvenes és hatvanas évek legnépszerűbb bolgár és emberi lenni, harsány, mégis lenyűgöz. Persze, a rendezői felfogás is lehetővé tette számára, hogy aprólékosan kidolgozza a figurát. A film nem nélkülözi hajdani szuperfilmek csillogását. látványosságát, a külsőségek azonban nem szorították háttérbe a cselekmény gondolati magvát, maradt elegendő tér a drámai konfliktus kibontására és a szereplők lélektani ábrázolására Is. A rendező ke^ riilte a hamis romantikát, a lakkozott valóságábrázolást, s következetesen érvényesítette a korunkra jellemző realista történelemfelfogást. Nem féltékenységi drámáról szól a Szerelmi bűntény, pedig a címből bizonyára sokan erre következtetnek. Bár a vásznon egy nagy szerelem története pereg, mégis többet látunk, mint a neoszentimentalizmus jegyében fogant filmek legtöbbjében. Megszoktuk ugyanis, hogy Luigi Comencinit a társadalmi problémák érdeklik. Nullo Bronzi, az öntudatos, nyílt értelmű fiatal szakmunkás — a film .központi figurája — hirtelen felindulásában embert öl. Szerelme, akit minden akadályt leküzdve vett feleségül, gyógyíthatatlanul mnggárzó történetet tár elénk — jó színvonalon. Pontos környezetfestést ad. A vasgyárban ugyanis nemcsak milánóiak dolgoznak, hanem Dél-Olaszországból Északra vándorolt nők és férfiak is. Gyökértelennek érzik magukat a nagyvárosban, mereven ragaszkodnak hagyományaikhoz, bigott katolikus erkölcsükhöz. Milánó viszont patinás iparváros, felvilágosodott, haladó gondolkodású munkásokkal. Észak és Dél ipari fejlettségének különbözősége valódi társadalmi konfliktusokat idéz elő. Remek a filmben a gyári betegedett a füstös, ólomgőzös munkahelyen, egy fémfeldolgozó üzemben; a hirtelen és korai halál okozta megrendülés, a még szinte fel sem fogott tragédia a férfit bosszúra készteti. Elkeseredésében fegyvert ragad és elsüti a gyártulajdonosra. De lövése inkább csak szimbolikus. Nullo nem egy ember miatt jut el a gyilkosságig, hanem a társadalmi berendezkedés, a kegyetlenség miatt. Luigi Comencini tehát a valóságos társadalmi problémák sűrűjébe világít. Érdeme, hogy a téma érzelmi megközelítésén át juttatja el a nézőt a politikai következtetésekig, őszinte, egyszerű, az igazság hitelét suAz olasz film két főszereplője: Slefania Sandre i és Uiu'.iano Gemma kommunista szervezet gyűlésének ábrázolása. Kendőzetlenül beszél a nehézségekről, a fiatal káderek néha naiv egyszerűsítéseiről. Az alkotás a mai olasz társadalmi valóság sokoldalú,. realista igényű ábrázolását nyújtja. A megrenditően egyszerű, emberi történet női főszerepét, a munkáslányt Stefania Sandrelli játssza, színesen, lenyűgöző őszinteséggel, természetes naivitással, kedvességgel. Nullót a rokonszenves, jóképű Giuliano Gemma alakítja — jó színészi adottságokkal. A két kitűnő színész valóban plasztikussá tudta tenni a két fiatal alakját. -ym1976. IX. 7. SZERELMI BŰNTÉNY (olasz) jelenet a bolgár filmből
