Új Szó, 1976. szeptember (29. évfolyam, 208-233. szám)

1976-09-29 / 232. szám, szerda

Szemlélődés közben Énekelnek a gyerekek A megállónál két tanító­nő védőszárnyai alatt vára­kozó gyerekcsapat rohamoz­ta meg a trolibuszt. Néhány másodperc alatt két osztály­nyi hét-nyolcéves fiú és lány nyomakodott, tódult be a kocsi belsejébe. Méhraj­ként csimpaszkodtak egy­másba és az ülések fogan­tyúiba, s közben csiviteltek, kacarásztak, zsibongtak. Figyeltem az utasokat, többnyire idősebb embere­ket. Néhányan elnéző nViz­sollyal tűrték a gyerekek rohamát, a többség kimér­ten tartózkodó arcot vágott , egyesek pedig leplezetlen rosszallással nézték a nyüzs­gő gyereksereget. A nagyapa korú sofőr ba­rátságos arca hátrafelé for dúlt a kormányjeerék mel­lől. Kezével is intett d gye­rekeknek, hogy mondani akar valamit. — Ide figyeljetek — hang­zott a szava, amikor el­csendesedett a zsivaj. — Odakint a tanító néni pa­rancsol nektek, itt a kocsi­ban rám hallgattok. Ha azt akarjátok, hogy jól menjen a trolibusz, akkor énekelje­tek valami szép dalt. Hadd vigadjunk egy kicsit. A gyerekek egymásra te kintettek, aztán a csoport közepén felcsendült egy bá­tortalan hang. Kissé hami­san indult a nóta, de szép lassan összehangolódtak az énekesek, s a következő megállóig sem ért még a jármű, amikor ablakain vagy negyven gyerek szárnyaló hangja áradt ki. Az utasok derült arccal együtt dúdolták velük a dallamot. Érdekes, nekem az utazás ezúttal sokkal rövidebbnek tűnt, mint egyébként. Lehet, hogy másnak is. Különbség A téren, amerre naponta visz utam, három standon árulnak zöldséget, gyümöl­csöt. A pultra kitett ládák­ban nagyra nőtt, szép pap­rikák kínálták magukat. Az idei mostoha nyáron kevés­szer láttam ilyen gusztusos paprikát. A csípős fajtáját szeretem ennek a zöldségnek. Kér­tem az elárusítónőt, hogy a pirosabbat szedje nekem a zacskóba. Azt mondja mérgesen: — Ki hallott már olyat, hogy a paprikát válogas­sam! Még mit nem kíván­nak az embertől! S látom, hogy csak azért is a legzöldebb - paprikát szedte össze a számomra. Relém szállt az ellenkezés ördöge. — Tartsa meg a papriká­ját! — jelentettem ki hatá­rozottan, és továbbindultam. A szomszéd stand eláru­sítónője — barátságos arcú néni szemtanúja volt a je­lenetnek. Mogorva képemet látva elmosolyodott és in­tett, hogy menjek oda. — Válogatok én magának olyan paprikát, amilyent szeret — szólt hozzám. — Nem marad a nyakamon a többi sem, hiszen legtöbben az édes paprikát keresik. Intelem Megyek a járdán. Két em­ber mellett haladok el — apa és fia lehet. Az időseb­bik gesztikulálva magyaráz a siivölvény letjénykének, aki egyetérlően bólogat. Akaratlanul is meghallom a nyomatékosan kiejtett sza vakat. — Figyelmeztetlek, fiam, hogy ott rendesen kell vi­selkedned! Gondolkodóba ejtett ez az intés. Miért csak o t t kell rendesen viselkednie egy ti­zenhat-tizenhét éves fiú­nak. Történetesen i 11 vi­selkedhet másképpen, eset­leg rendetlenül is. Ne gorombán Kenyeret vásárolok a Manderla melletti nagy pék­üzletben. Két lány serény­kedik a pult mögött, gyor san cserélődnek az embe-. rek a boltban, a sor végé­ről egy-kettőre a pult elé kerülök. Durva szavakra rezzentem össze, pedig nem vagyok ijedős természetű. A pult előtt nyugdíjas korú férfi hadonászott néhány zsemlé­vel a kezében, s közben ha­talmas hangerővel szidal­mazta a megriadt elárusító­lánykát, amiért úgymond nem friss árut adott neki. A lányka bizonygatta, hogy most kapták az árut, friss a zsemle. — Állítása igazolására meg is ropogta­tott egy szép, sárga süte­ményt. Cáfol hatatlanul igaza volt. Az idős férfi azonban tovább dühöngött. — Akkor is cserélje ki ezeket a torzszülötteket — ordította —, s a pult tete­jére szórta a négy zsemlét. — Szabad így „kinéznie" a péksüteménynek? A négy zsemle közül az egyik valóban kisebbre si­került a kelleténél. Az el- árusitónö gondolkodás nél­kül elvette és mást tett a helyére. . — Ezt az egyet kicseré­lem — jelentette ki nyu­godt hangon —, a másik hármat azonban nem. — De bizony kicseréled te..., mert mindjárt a fe­jedhez vágom — üvöltött a férfi, s fenyegető mozdula­tot tett a lány felé. Nyilván be is váltja fe­nyegetését, ha a vásárlók közbe nem lépnek és vé­delmükbe nem veszik az el­árusítónőt. — Nem szégyellt ma­gát! ... Goromba fráter ... Rendőrt kell hívni az ilyen­re! ... Ősz hajú huligán — hangzottak a megjegyzések. A botrányhős öklelő te­kintetet vetett az emberek­re, majd sarkon fordult és pulykavörös arccal kivihar- zott a boltból. GÁL LÁSZLÓ Nincs fennakadás a mezei munkákban Még aránylag fiatal a dél­előtt, a hőség azonban mintha mindenáron meghazudtolni akarná az utolsó szeptemberi napokat mutató naptárt. „Az építésben szerzett érdemekért“ címmel kitüntetett Veiké Teria- kovee-i Csehszlovák—Szovjet Barátság Egységes földműves- szövetkezet központi udvarán előbb-utóbb árnyékba húzódik, aki csak leheti. A verejtékező homlokon azonban még így is gyakran kell végighúzni a zseb­kendőt. Vihart sejtet a forróság. — Ügy látszik, mégis csak visszajön a nyár — hallani egy beszélgető csoportból. — Az lenne jó! Akár hetekig is ilyen maradhatna az idő. Könnyű lenne a munka! — mondja erre közülük valaki. Jaroslav Mikló üzemgazdász mérnök, azonban láthatóan nem ©zen töpreng, amikor bekopog­tatunk az emeleti irodába. Ta­lán az idejéből sem futná erre, hiszen ezúttal is azok egyike a szövetkezetben, akiknek már hetek óta jócskán kijut az őszi csúcsmunkákkal kapcsolatos tervezésből, szervezésből. — Lényegében már el is fe­lejtettük az. idénynyitó őszi ten­nivalók gondját — mondja a rimaszombati járás 2500 hektár szántóföldjén gazdálkodó egy­séges földművesszövetkezet fia­tal szakembere. — Annyi a dolgunk, hogy a töprengésekre igazán nem marad idő. A ha­tárban megfelelő gépi erő be­vetésével folyik a szántás, a vetést megelőző talajmunkák végzése, a silókukorica és a cukorrépa betakarítása. A len aratását és elszállítását éppen most fejeztük be. Sok a munka azonban az egyes szövetkezeti udvarokban is. Ideérve hosszú számadat-so­rolásba kezd az üzemgazdász. Aztán szomorúan megjegyzi: — Eddig nem sok jót hozott számunkra az idei esztendő. Az aránylag kedvező tavaszi he­tek után nálunk is rengeteg gondot, problémát és sajnos, nem kis veszteségeket okozott a hosszúra nyúlt nyáreleji szá­raz időjárás. Azért is sokat fájt a fejünk, hogy jelenleg csak ötven hektár öntözésére van lehetőségünk. Az aratás befejezésekor a szövetkezetben 38,7 mázsára alakult a gabonaföldek Idei végleges hektárhozama. A meg­szokottnál jóval kevesebb volt a szántóföldi takarmánynövé­nyek és a rétek első kaszálá­sának hojama is. A hektáron­kénti átlag nem haladta meg a 35 mázsát. A második kaszá­lásra pedig sor sem kerülhetett. A száraz nyári forróság szinte teljesen megbénította a sarjú fejlődését. — Ezek után sokat vártunk az ősztől. Sajnos, ismét csalód­nunk kellett. Bár minden egyes munkára nagy gonddal, jól fel­készültünk, valamennyi fontos tennivaló végzéséhez idejében hozzáláttunk, még csak remé­nyünk sincs arra, hogy pótolni tudjuk az eddigi termésveszte­ségeket. A szárazságot különö­ÄLLÄS ADÁSVÉTEL ■ A Dunaszerdahelyi Felvásárló és Ellátó Üzem azonnali belépés­sel felvesz a dunaszerdahelyi, a légi (lehnicei] és az nlistáli (hroboňovói) kürzet számára: — gépkocsivezetőket, — munkásokat, — technikusokat (gépészeti, épí­tészeti. valamint mezőgazda­sági főiskolai vagy középis­kolai végzettséggel). Jelentkezni lehet Dunaszerdahe- lyen az igazgatóságon. Toborzási terület: a dunaszerdahelyi járás. ŰF-124 ■ A Rimavská Sobota-i (rima- szombati) Közép-szlovákiai Cukor­gyár n. v. azonnali belépéssel felvesz — kezelőket automata csomago­lógépekhez, fizetés R V—VII; — lakatosokat, villanyszerelőket, mérési és regulációs mechani­kusokat, fizetés R V—VII; — szakképzetlen munkásokat na­gyobb számban, fizetés R III— V. A betanulást biztosítjuk.) Dolgozóink az üzemi éteremben étkezhetnek. A nőtlenek számára szállást a vállalat munklsszálló- jában biztosítunk. Toborzási terület: Rimaszombat. ŰF-125 ■ Vennék családi házat Somor- ján. Cím a hirdetőirodában. 0-1114 ■ Eladó 2-éves sárga színű va­dászkutya. Őszi vizsga I. C. Vince Peter, Tureň 141, Bratislava-vidé­ki járás. 0-1150 ■ Érsekújvár (Nové Zámky) bel­területén családi ház eladó. Az azonnali beköltözés biztosítva. Cím a hirdetőirodában. 0-1157 ■ Megvételre keresem Zichy Jenő Ázsiai utazásai t. Donáth Daniéla, 801 00 Bratislava, Jedlíková 1. KÖSZÖNTŐ ■ Dórák Saroltának Topoľni­ky. 60. születésnapja alkalmából szívből gratulál: férje, lányai, fiai, menyei, vejei és 11 unokája. 0-1148 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS ISMERKEDÉS ■ 67 éves magányos férfi házas­ság céljából szeretne megismer­kedni lánnyal vagy özvegyasszony- nyal, aki hajlandó lenne hozzá költözni. Van házam, nem iszom, nem dohányzóm, jelige: Szeretet­tel várom. 0-1153 ■ Ezúton mondunk köszönetét a dunaszerdahelyi PNZZ vezetősé­gének, páit- és szakszervezeté­nek, az üzem minden dolgozójá­nak, a magyar tannyelvű gimná­zium I/B osztálya tanulóinak, ro­konoknak, barátoknak, ismerő­süknek s mindazoknak, akik Bakács Károlyné Katona Erzsébetet, a felejthetetlen drága jó felesé­get, édesanyát, testvért és rokont 1976. szeptember 14-én utolsó út­jára elkísérték, részvétüket nyil­vánították, s osztoztak mély fáj­dalmunkban. A gyászoló család 0-1152 Pártunk XV. kongresszusa a sikeres ötödik ötéves tervidő­szak után még igényesebb fel­adatokat tűzött a mezőgazda- sági dolgozók elé. A napokban Kovára látogattam, s ott Szűri Vince elvtársnál, a szövetkezet elnökénél az Iránt érdeklődtem, hogyan teljesítik a CSKP XV. kongresszusán elfogadott irány­elveket.-*■ Évzáró taggyűlésünkön merész terveket hagytunk jó­vá. Ennek meg Is volt az alap­ja, hiszen gabonáink nagyon jól teleltek — kezdi az elnök. — A rendkívül forró nyár és némi fagykár viszont kedvezőt­lenül befolyásolta néhány ker­tészeti növényfajta és a silő­A kongresszus szellemében A járás legjobb gabonatermesztői között kukorica hozamát. Ráadásul a kivitelezők hibájából öntözőbe­rendezésünket sem tudtuk hasz­nálni. Ennek ellenére a kong­resszusi irányelvek megvalósítá­sában jól haladunk. Az állattenyésztők az első félévben váltakozó sikereket ér­tek el. A tervezett 91 borjú he­lyett 106 jött a világra. A te­héngondozók nagyszerű hozzá­állása eredményeként a szövet­kezet túlteljesítette a tejterme- lési tervmutatókat is. Az első félévben 252 000 liter tejet ter­melt a szövetkezet, s így a gon­dozók az egy tehénre tervezett 1338 liter helyett 1401 literes hozamot értek el. A sertéshúseladás tervét ugyan nem sikerült teljesíte­niük. szarvasmarhahúsból azon­ban jóval túlteljesítették a ter­vet. így a kavai állattenyész­tők az összesített húseladási tervüket 106,8 százalékra telje­sítették. A szövetkezet közös kasszá­jának tartalmát tovább gazda­gította az idei sikeres aratás. Erről Szűri Vince, a szövetke­zet elnöke így beszélt: — Az idén 250 hektáron ter­mesztettünk búzát és árpát. Bú­zát 200, árpát pedig 50 hektá­ron. A hosszan tartó szárazság idején sokat aggódtunk a ter­mésért, ennek ellenére nagyon szép eredményeket értünk el: búzából 65,5, árpából pedig 50,12 mázsát hektáronként. így a gabonafélékből 62,42 mázsás hektáronkénti átlaghozamot ér­tünk el, s ezzel kis szövetkeze­tünk a járás legjobb gabonater­mesztői közé került. Dicséret illeti kombájnosain- kat és mindazokat, akik ügyel­tek arra, hogy a szemveszteség a lehető legkisebb legyen. KOLOZSI ERNŐ sen megsínylette a száz hek­táros területen magra termesz­tett kukorica. A nem kevés fá­radsággal mcgművölt területen csak a silókombájnokat érde­mes munkába állítani. Az egységes földművesszövet­kezet jó földű határában 80 hektárbs területen vetettek cu­korrépát az idei tavaszon. Most már javában folyik a termés betakarítása. Ezt a munkát már ugyancsak teljes mértékben gé­pesítették. Ezúttal azonban hiányzik az elégedettséghez a jelentős termésmennyiség. — Inkább csak annak örül­hetünk, hogy egyelőre nincs kü­lönösei)!) fennakadás a határi munkákban. A szántás jó ré­szét már elvégeztük azokon a parcellákon, ahol befejezték a munkát a betakarítógépek ke­zelői. A traktorosok valóban példamutatóan dolgoznak. Kö­zülük Jaroslav Mitora például a szántás igazi mestere. Jó he­lyezést ért el a legutóbbi já­rási szántóversenyen is. De nora ő az egyedüli élenjáró. A gép­javítók, köztük Kun Pavel és Brško Milan munkáját is csak dicsérni lehet. Elsősorban en­nek tulajdonítható, hogy 400 hektáron a búza, 4ü hektáron pedig a takarmánykeverék ve­téséhez a legkisebb késés nél­kül befejezéséhez közeledik a talajelőkészítés. Jó ütemben fo­lyik a vetés is. Ha csak ezen múlna, a jövő évnek minden­képpen eredményesebbnek kel­lene lenni az ideinél... LALO KÁROLY ■ Fájó szívvel mondunk köszö­netét a rokonoknak, ismerősök­nek, és mindazoknak, akik 1976. szeptember '10-én elkísérték utol­só útjára id. B o 11 ó Istvánt a bonkepatonyl temetőbe. Köszö­net, hogy részvétükkel, koszorúik­kal, virágaikkal enyhítették mély fájdalmunkat. A gyászoló család 0-1168 ■ Fájó szívvel mondunk köszö­netét a rokonoknak, ismerősök­nek, a falu lakosságának és mindazoknak, akik 1976. szeptem­ber 23-án elkísérték utolsó útjára a mihályfal temetőbe Csiba Gézát, a felejthetetlen férjet, jó édes­apát, nagyapát, dédapát. Köszön* jük, hogy részvétükkel, virágaik­kal enyhítették fájdalmunkat. iA gyászoló család 0-1160 ■ Köszönjük minden kedves ro­konnak, jó barátnak és mindazok* natk, akik elkísérték uto!-só útjá­ra T á n c z o s Zoltánt a vajnori temetőbe. Gyászoló édesanyja és testvérei 0-1170 MEGEMLÉKEZÉS Szívettépő fájda­lommal emlékez­tünk drága ha­lottunkra, szere­tett fiunkra, test- vérünkca Rences Nándorra, aki 1975. szep­tember 20-án, 26 éves korában örökre eltávozott közülünk. Akik ismerték és szerették, emlékezze­nek rá szeretettel, és szentelje­nek számára egy néma pillanatot, ezen a szomorú, első évfordulón, örök gyászban és fájdalomban szenvedő szülők és testvérei. 0-1159 ■ Megtört, fájó szívvel emléke­zünk drága, szeretett, felejthe­tetlen kisfiúnkra, Miklós Tivadarra, aki 15 éves korában, ma egy éve tragiikus körülmények között hunyt el. Bánatos szülei és testvére, valamint az egész rokonság1 0-1156 B Fájó szívvel emlékezünk drá­ga, felejthetetlen halottunkra, Fekete Benedekre, alkit ma egy éve tragikus körül­mények között vesztettünk el. Gyászoló felesége és leánya 0-1156/a

Next

/
Oldalképek
Tartalom