Új Szó, 1976. szeptember (29. évfolyam, 208-233. szám)

1976-09-29 / 232. szám, szerda

Az úi rendért küzdött .slEHÉZ ÉVEK \@ A KOMMUNISTA HÁZASPÁR Svodov (Szódó) községben lakik Líska Ferenc, a kommu­nista párt régi harcosa. A Ga­ram menti munkásmozgalom sok kemény akciójában vett részt a kisemmizettek igazáért vívott küzdelemben. Ma ágy­hoz kötötten él kis otthonában. Felesége ápolja, aki méltó tár­sa volt a pártmunkában, igazi gyámolítója az 1947 óta tartó betegségében. Hármasban be­szélgettünk, idéztük a múltat, a régi idők eseményeinek em­lékét. — A munkásmozgalommal, mint oly sokakat, engem is az 1919-es esztendő hozott kap­csolatba — emlékezik vissza. — Az első világháborúba tizen­nyolc évesen kerültem. Ukraj­nából gombamérgezéssel szállí­tottak haza. 1918 novemberé­ben már Esztergomban voltam. Itt ért az emlékezetes 1919-es esztendő. A pergő események engem is tettekre késztettek: vörösikatona lettem. Esztergom, Egercsehi, Mikófalva, Monostor­bél után a Tisza vidékére jutott egységünk. Közben, természe­tesen, több akcióban vettünk részt, emlékezetes csatát vív­tunk a légionistákkal. Ott, a Tisza mentén ért a Tanácsköz­társaság bukásának híre. Haza­kerülve a többi vöröskatonával a „gyanús személyek“ listájára kerültünk. — Kezdetben csak az eszmét ápolgattuk, bizalmas beszélge­téseket folytattunk azokkal, akik résztvevői voltak a forra­dalmi eseményeknek. Később, amikor megalakult a kommu­nista párt, melynek két év múl­va én is tagja lettem, kezdtünk szervezett tevékenységet kifej­teni. Harcoltunk a munkások jogaiért, béremelési sztrájkokat szerveztünk, tüntető felvonulá­sokat rendeztünk. A jelentős sztrá|kok egyikére Nagysáróban, a 3000 holdas Frankli uradalmi birtokon ke­rült sor. Az 1930-as években a kisiparosoknak is szűkén volt munkalehetőségük, ezért nyár­időben, májustól novemberig mezőgazdasági munkára jelent­keztek. Szűkös napszámért dol­goztak, 10—12. rész gabonáért arattak. De még ez az aratás is feltételhez volt kötve: aki aratni akart, annak jókora te­rületen cukorrépaegyelést, ka­pálást is kellett vállalnia. Ezért is határoztuk el Nagy Lajossal és több munkatársam­mal, hogy a munkafeltételek megjavítása érdekében béremelési sztrájkot szervezünk. Több mint 50 pár aratójelölt kapcsolódott be az akcióba. A tömeg először a sárói községháza előtt gyűlt össze, majd a Garam-parti Po- rongyba vonult. Ott azonban nem sokáig maradhattak, mert a kivezényelt csendőr- osztag a sárói laktanyába hajtotta őket. A sztrájk ve­zetőit kihallgatták, mindenről jegyzőkönyvet készítettek. Az akcióban részt vett Steiner Gá­bor elvtárs is Komáromból, aki­nek döntő szava volt a sztrájk kimenetelét illetően. Eredményt értünk el, hiszen utána napi nyolc koronára emelték a mun­kabért. Pedig ezt minden esz­közzel meg akarták akadályoz­ni. Nemesorosziból sztrájktörő munkásokat is hoztak, azokkal végeztették a munkát. De mi Líška Ferenc (A szerző felvétele) titokban kijártunk hozzájuk, tárgyaltunk velük. Mikor erre rájöttek, csendőri felügyelet mellett dolgoztatták őket. — Szódón mindössze nyolc tagja volt a kommunista párt­nak, később még kevesebb. An­nak ellenére több sikeres ak­ciót valósítottunk meg. Ezek szervezésében szorosan együtt­működtünk Nagy Lajossal és Nagy Istvánnal. Mindketten kétkezi munkások voltak, igazi harcosai a pártnak. Az 1932-ben „Munkát, kenye­ret“ jelszó alatt megtartott „éhségmenetet“ Hanácsek elv­társ vezette. Nagysallóból 30 főnyi csoport indult el, mely­hez közben csatlakoztak a fü­zesgyarmatiak, szentgyörgyiek, sáróiak, fegyvernekiek. Mire Zselíz határába értünk, már mitegy 200 főre növekedett a menet. Ám a város közelében már vártak a csendőrök. Ha- nácseket, Nagy Lajost, Dudás Lajost és engem őrizetbe vet­tek, a tömeget pedig szétker­gették. A szódói ifjúmunkások azonban kitartottak, míg csak szabadon nem engedtek min­ket. — Úgy hallottam, a válasz­tásokon is értek el eredménye­ket? — Mindig igyekeztünk befo­lyásolni a választások kimenetelét. A központból ka­pott röplapokat (mivel én vol­tam a pénztáros) ide hozták hozzám, szétszórtuk őket, ki­függesztettük a legforgalma­sabb helyeken. Nagy segítsé­get nyújtott ebben a feleségem is, aki — bár nem volt iga­zolványa — párttagnak számí­tott. Mindenről tudott, minden­ben segített. Árulta a Magyar Napot, a Munkást. Az Újvárból kapott anyagot innen hordtuk szét más falvakba is. Nem volt veszélytelen munka, hiszen a legnagyobb titokban kellett vé­gezni. Télen a befagyott Ga- ramon át közlekedtünk, sok esetben éjszaka. De lelkesedés­sel csináltuk, mert láttuk, hogy az emberek nagy része támo­gatja akcióinkat. Ez megmu­tatkozott az 1938-as választáso­kon is, amikor Varga Jónás személyében kommunista bírót választott a falu. — Ez az év egyébként jelen­tős események kezdetét jelen­tette — szólt közbe a felesége. — Jött a mozgósítás... A párt­anyag itt maradt nekem, há­rom hónapig én végeztem a ve­szélyes megbízatást. Férjem a katonaságnál megbetegedett. Besztercebányára került kór­házba. Betegen jött haza, ami­kor a községünket Magyaror­szághoz csatolták. Évekig bete­geskedett, 1942 óta pedig tel­jesen munkaképtelen. — A Horthy-időszakban rend­kívül nehéz volt a párt munká­ja, teljes illegalitásba kellett vonulni — mondja Lís­ka elvtárs. — De még úgy is fenntartottuk a kapcsolatokat elvtársainkkal. Szigorú ellen­őrzés alatt tartották a gyanús személyeket. Énnekem is min­den másnap Zselízre kellett mennem a csendőrségre, jelent­kezni. — A felszabadulás után újra megalakult a pártszervezet, én is tagja lettem. Bár 1947 óta fekvő beteg vagyok, sokáig én láttam el a pénztárosi teendő­ket. Feleségem, aki szintén párttag lett, járt a gyűlésekre és mindenről tájékoztatott, tol­mácsolta ott gondolataimat. így tartottam fenn kapcsolatomat a párttal, melyért annyit küzdöt­tem, melytől nem akartam el­szakadni. * # * A régi pártharcos, az elvhű kommunista, a sztrájkok, a tüntető felvonulások szervező­je, résztvevője gyakran idézi a múltat és szívesen beszél em­lékeiről. A fiataloknak tanul­ság. BÖJTÖS JÁNOS A NŐK ÉS A PÁRTMUNKA Aki gyakran jár gyűlésekre, konferenciákra és egyéb ta­nácskozásokra, az megfigyelheti, hogy egyre több nő vesz részt az ilyen összejöveteleken. Méghozzá nemcsak pasz- szívan, hanem felszólalóként, olykor hevesen kardoskodva valamilyen közös ügy mellett. Ma már szinte természetes­nek vesszük, hogy egyre több a nő a tömegszervezetekben, azpk tisztségeiben. Örvendetes, hogy a kommunista párt tagjainak sorában is állandóan gyarapszik a nők száma. Az utóbbi években, főleg a XIV. pártkongresszus óta felvett párttagok és tag­jelöltek nagy része fiatal. Így a pártba felvett nők túlnyo­mó többsége szintén fiatal, s ez az elkövetkező évek szempontjából döntő tényező: a nők további aktivizálódá­sának szavatossága. A párttagokat és tagjelölteket alapszervezetük rendsze­rint konkrét feladattal bízza meg. A nők gyakran éppen azt a feladatot kapják alapszervezetüktől, hogy járuljanak hozzá a többi nő társadalmi és politikai aktivizálódásá­hoz. Ennek a feladatnak munkahelyükön, a tömegszerve­zetekben, a szocialista munkabrigádokban tehetnek eleget a legjobban. Számos munkakollektívának és tömegszerve­zetnek az élén nő áll. A tisztségeket és pártfeladatokat lel­kiismeretesen teljesítő nők vonzó példával szolgálnak tár­saiknak. * Nem mindenütt fejlődik egyaránt kedvezően a nők poli­tikai és társadalmi aktivitása. Ez nagy mértékben függ — mint azt a XV. pártkongresszus is kiemelte — az alap­szervezetek állásfoglalásától. Akadnak szervezetek, melyek nem fordítanak kellő gondot ennek a kérdésnek, míg szá­mos alapszervezetben az átlagosnál is jobb eredményt ér­tek el a nők aktivizálásának fokozása terén. Mindez a fel­tételek megteremtése nélkül nem megy. „A felelősségteljes munkába bátrabban kell bevonni a jelkészült fiatalokat, és meg kell teremteni a felelős tisztségekben a nődolgozók száma gyarapításának feltételeit.“ — olvashatjuk a CSKP XV. pártkongresszusán elhangzott beszámolóban. A tisztségekkel való megbízás az egyik legbeváltabb módszer a nők aktivizálására. Ennek ellenére még akad­nak munkahelyek, ahol nem elég bátran alkalmazzák ezt a módszert, pedig az csak ritkán fordul elő, hogy a tiszt­séggel megbízott nő nem váltja be a hozzá fűzött remé­nyeket. De még az sem lenne ok a nőknek a tisztségek­ben való mellőzésére, hiszen a férfiak sem mindig úgy állnak helyt a rájuk bízott funkciókban, mint ahogy azt elvárjuk tőlük. A legtöbb munkahelyen ma már bátran bízzák meg tisztségekkel a nőket, akik jó tapasztalatokra tesznek szert. így van ez például a bratislavai Nemzetközi Nőnap Üzemben, ahol Terézia Surová, a pártszervezet elnöke, akitől nemrég megtudtuk, hogy a gyárban a nők sok eset­ben jobban ellátják a rájuk bízott feladatokat, mint a fér­fiak. A gottwaldovi Svit cipőgyárban és a púchovi Makyta Ruhagyárban a szocialista munkabrigádok irányítása terén érnek el kimagasló eredményeket a nők aktivizálásával. Ugyancsak döntő szerepet játszik ezekben a gyárakban a nők aktivizálása a kádertartalékokról való gondosko­dásban. A nőknek a közéletbe való fokozodó bekapcsolódását a közelgő választások is tükrözni fogják: a Nemzeti Front jelöltjeinek egy része nő lesz. A nőképviselők a most zá­ruló választási időszakban is bebizonyították, hogy számí­tani lehet rájuk. FÜLÖP IMRE Több mint 39 millió korona értékű termé­ket szállítottak piacra az idei első nyolc hó­napban a my- javai Szlovák Szerelvénygyár dolgozói. Az árntermelési tervet több mint 5 millió koronával szár­nyalták túl. (Felvétel: ifj. A. Zagar ČSTK) 1976 IX. 29. A Dunajská Streda-i (duna­szerdahelyi) járás pártalapszer- vezeteiben alapos előkészület előzi meg az új pártoktatási év megnyitását. Erről bővebben Ján Majo elvtárstól, a Járási Po­litikai Nevelési Ház igazgató­jától kaptunk tájékoztatást. — Ügy, mint az előző évek­ben, az idén is tanfolyamokat szerveztünk a lektorok és a propagandisták számára, me­lyek keretében megismerkedtek az időszerű bel- és külpolitikai kérdésekkel, valamint módszer­tani ismeretekkel. Célunk az, hogy a pártoktatás tevőlegesen járuljon hozzá a kommunisták eszmei-politikai felkészítéséhez, hogy a marxizmus—leninizmus forradalmi elméletét alkotóan sajátítsák el és meg tudjanak birkózni azokkal az igényes feladatokkal, amelyeket a CSKP XV. kongresszusa tűzött ki pártunk és egész tár­sadalmunk elé. Az egyes témák keretében lebontjuk az SZKP XXV. kongresszusának, vala­mint a többi testvérpárt kong­resszusainak határozatait, me­lyek hosszú távon határozzák meg főbb tennivalóinkat. Valamennyi oktatási fokozat­ban a kommunisták aktivitásá­nak további növelésével számol­nak, mely különösen most, a választások előtt nagyon idő­szerű. A pártoktatás keretében rendszeresen foglalkoznak a pártélet fontos kérdéseivel, va­FELADATAINK TANULMÁNYOZÁSA FELKÉSZÜLTEK AZ ÜJ PÁRTOKTATÁSI ÉVRE lamint a kommunisták szerepé­vel a termelés hatékonyságá­nak növelésében, meky a hato­dik ötéves terv egyik legfonto­sabb célja. A szemináriumok és gyakorlatok során előtérbe he­lyezik a helybeli eredményeket, melyet a termelőüzemek vagy szövetkezetek a pártszerveze­tek vezetésével elértek, s egy­ben keresik az utat a termelés további növeléséhez. Az elmélet és a gyakorlat szoros összekap­csolása egyik jól bevált forrná ja a kommunisták eszmei-poli­tikai felkészülésének. — járásunk fejlődése bizo­nyítja, hogy a kommunisták magas fokú felkészültsége ked­vezően tükröződik a gyakorlat­ban. elsősorban a mezőgazdaság dinamikus fellendülésében. Ä pártoktatás valamennyi szintjén foglalkozunk a szocialista tár­sadalom fejlődésének törvény- szerűségével, vonatkoztatva ezt elsősorban a fejlett szocialista társadalom feltételeire, jól fel­készült lektorok és propagandisták magyarázzák meg a világ for­radalmi átalakulásának törvény- szerűségét, melynek kapcsán rámutatnak a szocialista társa­dalom előnyeire és a jelenlegi kapitalista világban végbemenő mély gazdasági, politikai és er­kölcsi válságra. Rávilágítunk a nemzetközi feszültség enyhülé­sére, ugyanakkor kiemeljük az ideológiai harc fontosságát a két ellentétes világnézet között. A CSKP KB Titkárságának irányelvei szerint az idén meg­szakad a folytatásos pártokta- tás tananyaga, mivel helyette a CSKP XV. és az SZKP XXV. kongresszusainak tanulmányo­zása képezi a pártoktatási év tartalmát. Ennek kapcsán az eredeti tananyagot csak az el­következő, 1977/78-as pártokta­tási évben tudják folytatni. Örvendetes, hogy a pártalap­szervezetek és üzemi pártbizott­ságok közül többen önálló lek­torcsoporttal és propagandis­tákkal rendelkeznek. Az új pártoktatási évet ideo­lógiai konferenciával nyitották meg, ahol felvázolták a főbb feladatokat és tennivalókat a lektorok, propagandisták és a funkcionáriusok előtt. Az SZÍ,KP járási bizottságának je­lenleg 480 lektora és propagan­distája van, míg az üzemi párt- bizottságok mellett 138 propa­gandista tevékenykedik. Az egyes témakörökhöz szükséges irodalmat idejében megrendel­ték, eddig azonban még nem kapták meg az első témakörhöz som a segédirodalmat. Tekintet­tel arra, hogy az első téma ke­retében a szocialista társada­lom fejlődésének időszerű kér­déseivel foglalkoznak, úgy ter­vezik, hogy erre még a válasz­tások előtt kerül sor. Az előző évekhez képest to­vább növekszik a középfokú pártoktatásban részt vevők szá­ma, míg az alapkörökben mér­sékelt csökkenés tapasztalható. — A középfokú oktatásba többségükben munkásokat és szövetkezeti dolgozókat osztot­tunk be — folytatja Majo elv társ. — Az idén több mint 900 kommunista és pártonkívüli látogatja ezt az oktatási foko­zatot, mely az összes résztve­vő 38 százalékát teszi ki. Több dolgozó nőt soroltunk be ebbe a fokozatba, hiszen 275 nő, fia tál, valamint 50 SZISZ-funkcio- nárius fogja látogatni ezeket a köröket. A felsőfokú pártoktatásban, a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetemén ötvenun szlovákul, hetvenen pedig magyarul kez­dik el tanulmányaikat. Az előző évekhez viszonyítva itt is növe­kedett a dolgozó nők aránya, s az első évfolyam hallgatói kö­zül 32 nő. Annak érdekében, hogy a pártoktatás színvonala emelkedjen, a Politikai Nevelés Háza minden témakör előtt megszervezi a lektorok és pro­pagandisták iskolázását. — Az irányítás szerves részét képezi az ellenőrzés. Ennek megfelelően nagy súlyt helye­zünk a pártoktatás rendszeres felülvizsgálására. Jelenleg az el­lenőrzést főleg az oktatás ha­tékonyságának növelésére for­dítjuk. Megkülönböztetett fi­gyelemmel fogjuk követni a lektorok és propagandisták fel­készülését, az előadások minő­ségét és tartalmát, a hallgatók fegyelmét és aktivitását, vala­mint azt, hogy a pártoktatás mennyiben segíti elő a kommu­nisták politikai és munkaakti­vitásának növelését. A tartal­mi ellenőrzés során a pártalap­szervezetek vezetőségei havon­ta egyszer a propagandisták és lektorok jelenlétében értékelik a pártoktatást, míg a taggyűlé­sek keretében két alkalommal foglalkoznak majd a pártokta­tással. SVINGER ISTVÁN

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom