Új Szó, 1976. szeptember (29. évfolyam, 208-233. szám)
1976-09-28 / 231. szám, kedd
L Gály Olgát nem sorolhatjuk a sokat pub- a likáló lírikusaink közé. Akadtok esztendők, melyekben oly ritkán jelentkezett lapjainkban, hogy költői vénája kiapadására következtethettünk. Szerencsére azonban csak átmeneti stagnálásról volt szó, amit alighanem az életében beállt változás segített megszűntetni. Aki őt — mint jómagam — pályája kezdetétől, a Hajnali őrségen című első verskötete és Milan Lajčiar Ének a barátságról című poémája átültetése óta ismeri, ma regisztrálhatja, hogy. a hallgatás évei megérlelték. Oj kötete, a Tiszta vászon ezt meggyőzően tanúsítja. A gyűjtemény címadó verse alatt dátumot találunk: 1968 december, s bizonyára nem tévedek, ha azt állítom, hogy ez a dátum lírája megújulását jelzi. Kár, hogy ilyen dátumot mindössze két másik verse alatt találunk, a re- cenzesnek így nem áll módjában a fejlődés pontos vonalát követnie. Ettől függetlenül mégis TISZTA VÁSZON L. Gály Olga kötetéről megállapíthatja, hogy a gyűjtemény harmincöt versében ritkán él az ötvenes évek fellengzős szóhasználatával, a dagályos lelkendezés hibájába seim esik, s költészete hangzatos jelszavak, unásig ismételt szólamok nélkül érinteni tudja a társadalom szociális problémáit. Lírája javára írható, hogy hagyományos formaművészete akkor sem téved a metafizikai világkép ingatag talajára, amikor félelmek kísérik, az elmúlás, a halál rémülete szorongatja. Szerencsésnek tartom azt is, hogy gyakran merít táj- és ter- mészetélményeiből, s amikor az esztendő termékeny időszakát, a tavaszt, a nyarat dicséri vagy az ősz és a tél csodálatába merül el, természetábrázolásában neím használ szokványos színeket. Az évszakok versei közt azonban túlságosan játékos az Április, kihagyása emelte volna a kötet színvonalát. Az Emberkéz dobta is nagyobb elmélyülést, igényesebb megformálást kívánt volna, ebben a nyerseségében alatta marad a magaszabta színvonalnak. Lírájának témaköre — az említett természetélmények mellett — lényegesen bővült. A magánélet gondjai, a hitvesi érzés húrjainak megpendítvén át az ember nagy eszményeinek, tiszta vágyainak hirdetéséig ível. Hangulatai jó összhangban állnak a formával, jól ismerve íráskészségének határait, netm próbál modernesked- ni, minden áron, a közérthetőség árán is erede- tieskedni, hanem érzékeny disztinkciókkal kép- és metafora gazdagságra törekszik. Hangulatos asszonyi lírájának mind érzelmi, mind gondolati világa tágult, a költői ranglétrán néhány fokkal magasabbra jutott, ám még van bőven mit elsajátítania. Elsősorban a sűrítés képességére gondolok — a dichten sűrítés.t, a Dichter pedig sűrítőt jelent —, tehát azt, hogy lényeget érintően, mindenfajta fellengzőség nélkül fejezze ki mondandóját. Példaként utalok a Fénylő magunkban című versére, melynek gondolati töltése jó, de lényegét elmossák, mélységét betemetik a bombasztikus nagy szavak. Az „Esőt zokogtunk — sziklákat morzsolt" még elfogadható, ám a következő sor: Fájdalmunkból nőttek akarat-hegyek az ötvenes évek dagályosságára emlékeztet. Mennyivel maibbá, költőibbé tette volna a sűrítő egyszerűség: Fájdalmunkból nőtt az akarat. A vers spontán áradását meg kell fékezni, ellenőrzés alá venni, partok közé kényszeríteni. A recenzens egyszerűséget követel, s nagyobi) elmélyüléssel a bombasztikusan ható sorok teljes kiküszöbölését. Mint például: „az idő szekérbe fogott földparinánk / abrakolni kíván / a délibáb réten“ / Gyönyörű lázban/ Az ilyen metaforának hitelét tönkre teszi a nagy szavakkal való játék, a költői kifejező egyszerűség megtagadása. „A kaján napnyilak kacaanak I s én könnyezem" — szintén a tegnapi fellengzőség jegyében került a Víz, ég, fák című vers végére. Figyelmeztetőül idézhetném tovább ezeket a mai költészetben avíttá vált szófűzéseket, túlzó szólamokat, amelyekben óhatatlanul képzavarok is tévednek, de jobbnak vélem, hogy néhány sikeres példával a helyes és bátrabban követendő útra mutassak rá: % A gyermekek torkában gombóccá sűrűsödtek az iszonyat könnyei, s az anyák nyelvén fekete lett az átok. (A fák hiába féltek) Vagy: a sárga pelyhes perccsibék órákká tollasodnak, (Álmatlanság) Ellángolt éveim csipkebokrában hamuvá égtek az illúziók. (Szitába mertelm) Kár, hogy a következő két sor: ,,S mint aki szitába mert öröm-patakból — bízó napoknak bőjtöse lettem“ — már nem a költői egyszerűség jegyében fogant. „Az öröm-patak“ iskolapéldája annak a dagályos szóhasználatnak, amit kerülnie kell. A kötet egyik legszebb versének fCsak a miénk), néhány sorát azért idézem, mert bennük látóim a legtisztábban azt az utat, amelyet L. Gály Olgának a jövőben követnie kellene. Tiszta itt a sallang nélküli sorok csengése, s gondolati töltésük nem vérzik el a formálás művészi munkája alatt: Csak az a fontos: közös legyen az élmény, tiéd s enyém. Hogy érezzük a pillanat varázsát, azt, ami csak a miénk. Amit később: holnap, egy hét vagy tíz év múlva egy ihletett, csendes órán úgy vehetünk elő, mint bársonnyal bélelt tokban őrzött ékszert... EGRI VIKTOR ÚJ FIL MEK ZENESZERZŐ ÉS PEDAGÓGUS Nyolcvan éve született Németh Šamorínsky István Bratislava zenei életének egyik elismert személyisége volt a tavaly elhunyt Németh Šamorínsky István. Születésének 80. évfordulóján elméke- zünk a neves zenészre, pedagógusra és életművére. A tanítói családból származó zeneszerző az otthon légkörében szívta magába a zene sze- retetét. Zenei nevelésében fontos szerepet játszott Albrecht Sándor professzor, aki abban az időben a bratislavai zenei élet egyik legjelentősebb alakja volt. Németh István az ő segítségével került Budapestre, ahol Bartók Béla lett a mestere. Bartók osztályába kerülni nagy elismerést jelentett, hiszen csak a legtehetségesebbek számára vált lehetővé, hogy tanítványai legyenek. Tanulmányait az első világháború idején meg kellett szakítania. A fronton eltöltött nehéz évek után a budapesti Liszt Ferencz Zeneművészeti Főiskolán tanult tovább. Ekkor ismerkedett meg Bartók Béla népzenei kutatómunkájával és ez nagy hatással volt a fiatal muzsikus későbbi művészetére. Zongora- és orgonatanulmányai mellett zeneszerzést is tanult Weiner Leo osztályában. Főiskolai tanulmányainak befejezése előtt nagy kitüntetésben részesült: Hubay Jenő, a világhírű hegedűvirtuóz — aki ekkor az iskola rektora volt — Németh Istvánt választotta zongorakísérőjének. 1921- ben szerzett oklevelén Hubay Jenő, Bartók Béla és Weiner Leo aláírása tanúsítja, hogy orgona- és zongorajátékban, valamint zeneszerzésben az is. kola egyik legjobb hallgatójaként fejezte be tanulmányait. Hazatérte után a városi zeneiskola tanára lett, de pedagógiai működése mellett gyakran járt Bécsbe is, ahol a nagyhírű, bratislavai születésű Franz Schmidtnél gyarapította tudását. Ez idő tájt Németh István a szlovákiai magyar ze. nei élet vezető alakja lett. Mint a városi zeneiskola pedagógusa, megszervezte a Toldy kör énekkarát, mely 1931-ben Bartók Béla dalegyesület néven önálló kórussá alakult. Vezetése alatt az énekkar magas színvonalat ért el, működésére Bartók Béla is felfigyelt. 1932. ben Bartók férfi kórusra írt hatszólamú művét, a Székely dalokat, Németh professzornak és kórusának ajánlotta. Németh Šamorínsky István zeneszerzői munkássága is figyelemre méltó. Zenekarra írt művel közül a Szlovák rapszódia és a Nyírfák című szimfonikus költemény a legismertebb. Orgonára és zongorára komponált versenyműveiben ki. váló zeneszerzői felkészültségről és művészi inspirációról tett tanúságot. Ismertek kórusművei is, melyek között gyakran találunk magyar és szlovák népdalfeldolgozásokat. Ka. marazenei alkotásai a szakavatott mester kézjegyét viselik. A sokoldalú művész kiváló muzsikus is volt. Számos hangversenyen mint zongorista, orgonista, kamarazenész vagy karmester működött közre, később a rádió és a televízió adásai révén is élvezhettük interpretáló művészetét. Kiváló zenészeink és zenepe. dagógusaink közül sokan mint mesterükre emlékeznek vissza Németh Šamorínskyra. Több évtizedes pedagógiai munkássága alatt tudásával és remek felkészültségével a zenészek több nemzedékének számos tagjára volt ösztönző hatással. Tanítványai közül sokan határainkon túl Is jól ismertek. Életének utolsó éveiben sem volt tétlen, lépést tartott a korral, a kor igényeivel. Népszerűek az ekkor keletkezett kórusművei, melyek közül külön meg kell említenünk a gyermekkarra írt műveket. Németh Šamorínsky István mint kiváló művész a zene számos területén emlékezetes teljesítményt nyújtott. Sokan, akik ismertük őt, születésének évfordulóján tisztelettel adózunk a nagyszerű zenész és pedagógus emlékének. SCHLOSSER KLÁRA KULTURÁLIS HÍREK ® A IV. nemzetközi felnőtt bábfesztivált október 5. és 10. között rendezik meg Pécsett, ahol a magyar együtteseken kívül tíz külföldi színház bábművészei mutatkoznak be. • Dmitrij Sosztakovícs születésének 70. évfordulója tiszteletére a berlini Deutsche Staatspore nagy sikerrel újította fel a Katyerina Izmajlova című négyfelvonásos operát. A címszerepet Eva-Maria Strauss énekelte. ® A branuschweigi Városi Színházában lesz az ősbemutatója Erwin Sylvanus „Victor Ja- ra“ című új drámájának, amely a forradalmár költő és népi énekes tragédiáján keresztül mutatja be a chilei nép mai sorsát. • Alberto Moravia bejelentette, hogy filmet forgat Mongóliáról. Otifilm lesz, mint, amilyet Andrea Andermann rendezővel Afrikáról és Kanadáról megörökített. A SZÉP SZEMŰ MENYASSZONY (cseh - bolgár) A mesék örök témája — a szép és a jó keresése az alap- gondolata ennek a cseh—bolgár közös vállalkozásban készült filmnek. A meseszerű történet főszereplője Pista, egy egyszerű fiú, aki felkerekedik, hogy szétnézzen a világban és mátkát keressen. Bolyongásai cigánytelepülés bemutatása is. Méhéktartóan, ám igen hatásosan jelenítették meg a cigányok ősi szokásait, hagyományait, gazdag népművészetét. Érdekes a film szereposztása; az alkotásban cseh, bolgár és szlovák színészeket láthatunk, akik eredeti figurákat, saMilan Kňazko a cseh—bolgár film főszerepében során sok-sok kalandot él át, míg megtalálja szerencséjét. A film alkotói (rendező fan Schmidt) a cselekményt cigánykörnyezetbe helyezték. EŽ- által lehetővé vált számukra, hogy a történetet folklór-ele- mekkel szőhessék át. Érdemük, hogy a népzenét és táncokat nem stilizálták, hanem eredeti szépségükben, színességükben tárták a nézők elé. Hiteles a játos típusokat formáltak meg. Milan Kňažko szlovák színészt a főszerepben ezúttal új oldaláról ismerhettük -meg. Partnerei Elena Dimitrova, Jana B'režková és Zuzana Kocúriko- vá. A közös vállalkozást siker koronázta: a film olyan, mint egy szép kivitelezésű, mutatós idegenforgalmi prospektus, vagy egy színesen illusztrált mesekönyv. Szatirikus vígjáték az Ártatlan üldözött, melyet Stanislaw Bareja forgatott. A film egy fiatal művészettörténészről szól, akit képrablással vádolnak. A férfi, mivel ártatlanságát nem tudja bizonyítani, bujdosni kényszerül. Szokatlan helyzetekbe kerül, s különös dolgok történnek vele ... Rokonszenves mű ez a lengyel vígjáték, annál Is inkább, mert nem utánozza a nagy hagyományú olasz, francia vagy amerikai vígjátékokat, hanem új utakat keres. Figyelmet érdemel azért is, mert a lengyel filmművészetben a vígjáték ritka, mint a fehér holló. A film ugyan kissé egyenetlen és a tempója se elég friss, de nem érdektelen: jók a vígjátéki fordulatai és említést érdemel a főszereplő, Wojciech Pokora is. A lengyel vígjáték egyik komikus jelenete; a képen Wojciech Pokora A HÁROM TESTŐR angol) A három testőr ismét életre kelt; természetesen csak a filmvásznon, mert ha a muskétások valaha éltek is volna, ta-. Ián nem lettek volna olyan népszerűek, mint így, hogy regényhősöknek születtek. Az idősebb Dumas testőrei ugyanis már évtizedek óta szórakoztatják a romantikára, izgalomra, kalandra vágyó olvasókat, sőt az utóbbi évtizedekben nemegyszer forgathatták kardjukat — több-kevesebb sikerrel — a filmvásznon is. A most vetített legújabb változat (talán a harmincadik) kétségkívül sikeresebb, mint a télen bemutatott francia verzió (A négy szolga és a négy muskétás). Richard Lester alkotása közönségsikerre számíthat nemcsak azért, mert a filmben egész sor ismert és tehetséges színész vállalt szerepet, hanem azért w, mert a rendező a kedvelt olvasmányt eredetien, sajátossan Igyekezett a film nyelvére költeni és műve mesterségbeli tudással készült. Richard Lester számolt azzal, hogy a regényt sokan olvasták, így érdektelen lenne, ha szolgai módon alkalmazná filmre. Viszont azt is tudta, hogy túlságosan nem távolodhat el az irodalmi alapanyagtól, mert akkor meg csalódást okozna a nézőknek (mint ahogy az a francia változat esetében történt). Ezért egyénien nyúlt a témához, kissé ironikusra hangolva a filmet. S hogy helyesen kalkulált, azt az alkotás sikere is tanúsítja. Richard Lester olyan csillagokat vonultat fel a filmben, mint Michael York (D’Artag- nan), Oliver Reed, Frank Finlay, Richard Chamberlain (a három testőr), Charlton Heston, Faye Dunaway, Raquel Welch, Geraldine Chaplin. A nagy nevek önmagukért beszél, nek. ~-ym— ÁRTATLAN ÜLDÖZÖTT (lengyel)
