Új Szó, 1976. szeptember (29. évfolyam, 208-233. szám)
1976-09-02 / 209. szám, csütörtök
ALAPOZÁS KORSZERŰEN Új matematikaoktatási koncepció Hazánkban — akárcsak az egész világon — általános kö vetelmény a matematika hatékonyabb oktatása. Napjainkban az alapiskola alsó tagozatán már nem elégséges a négy alapművelet megtanítása, a számolási készség növelése. Az oktatás — s ezen belül a matematikaoktatás — korszerűsí tése tehát társadalmi igény. AZ ALAPISKOLA ALSÓ TAGOZATA döntő jelentőségű a matemati ka további tanulása szempontéból. Bebizonyosodott, hogy az alsó tagozatos tanulók nevelésében és oktatásában tapasz talható fogyatékosságok, az ismereteikben keletkező hézagok később csak nehezen küzd hetők le. A kísérletek azt mutatják, ha az alsó tagozaton a tananyagot helyesen válogatják meg és hatékony tanítási módszereket alkalmaznak — időtartalék keletkezik. Ezáltal és az iskoláskor előtti időszak jobb kihasználásával az alsó tagozat tanítási ideje az eddigi öt évről négy évre rövidíthető le. Az új matematikaoktatási koncepció javaslatát, tanterveit és tankönyveit az elmúlt években a CSSZK 110 és az SZSZK 30 kísérleti iskolájában próbálmelynek segítségével meg tudják állapítani, hogy kát vagy több halmaz közül melyiknek van több vagy kevesebb., vagy ugyanannyi eleme. Ez az azonosítási és megkülönböztetési képesség a számfogalom — valamint bármely fogalom — kialakulásának előfeltétele. Ilyen előzmények után, mintegy az eddig megszervezett ismeretek összefoglalásaként kerül sor a szám ismertetésére. Máskor egyenleteket, illetve egyenlőt- lenségi predikátumokat (nyitott mondatokat) írnak fel, amelyek valóságból vett szituációt fejeznek ki, és a matematika nyelvén Venn-diagrammal szemléltetik. A PEDAGÓGUS LEGFŐBB TÁMASZA a tájékoztató Jellegű tanítói kézikönyv, amelyben a tananyag az egyes fejezetekben tematikus egységek szerint van feldolgozva. Minden témakör három részből áll. Az első rész megvilágítja a tananyag matematikai lényegét, a második a tananyagnak egv lehetséges megmagyarázást lehetőségét közli, míg a harmadik részben a feladatok találhatóak. Némely esetben a feladatok megoldásai is megvannak. Az alsó tagozat tananyaga felöleli a matematiFeLadatlnpok a Jirí Kabele—Marie Jankű Matematika az alapiskolák első osztálya számára című munkafüzetből ták ki. Az elért kedvező oktatási és nevelési eredmények — amelyek felmérésekkel Igazolhatók — megfelelnek a feltevéseknek. Ml IS AZ ÚJ MATEMATIKAOKTATÁSI KONCEPCIÓ LÉNYEGE? Hangsúlyoznunk kell, hogy egyidejűleg megváltozik a tartalom és megváltoznak a tanítási módszerek Is. Kimunkálták az aktivizáló módszereket,' elkészültek a segédeszközök és tankönyvek, egyszóval létrehoz ták a korszerűsítés nélkülözhetetlen feltételeit. A tankönyv a tanulók számára készült feladatlapgyűjteményből és a pedagógusok részére írt kézikönyvből áll. A feladatlapokon a feladatok előre felírt szövegei találhatók. A tanulók csak a feladatok megoldását írják. Például zárt vonalakkal (Venn- féle diagramokkal) ábrázolják a halmazokat, és Ismerkednek a köztük levő relációkkal (kapcsolatokkal). A tanulók gyakran különböző számosságú halmazokat hoznak létre és összehasonlítják őket egymással. Munka közben kialakul bennük az a képesség, ka új fejezeteit is, főleg a halmazelmélet és a matematikai logika, algebra, nomográfia stb. alapelemeit és elmélyíti a hagyományos tananyag néhány témakörét. A tanítási órákon rendszeresen fejlesztik a tanulók matematikai gondolkodás- módját azzal, hogy kibővítik az elsajátított matematikai fogalmakat és megoldási módokat a halmazelmélet és matematikai logika köréből. A tanulók megtanulják magukat pontosan kifejezni, felfedezik a feladatok új megoldásait és az elsajátított ismereteket igyekeznek általánosítani. Ezáltal a tanulókban kialakulnak a következő tulajdonságok: önállóság, tervszerűség, rendszeresség, önkritika, önellenőrzés, kritikai érzék stb. Olyan feltételeket teremtenek számukra, amelyek lehetővé teszik, hogy fokozzák aktivitásukat, s ezzel önálló munkára neveljék őket. A FELADATLAPOK HASZNÁLATÁVAL feloldják a tanulók passzivitását és ránevelik őket arra, hogy mindenki a saját tempója szerint haladjon, s így érvényre juttassa a képességeit. A tanulók nemcsak numerikusán tanulnak meg számolni, hanem elsajátítják az algebrai mechanizmusokat és a grafikus ábrázolás technikáját is. A numerikus számolás folyamán megszüntetik a fölösleges „drilt“ és a lélektelen begyakorlást. Ehelyett több figyelmet szentelnek a táblázatokkal és grafikonokkal végzett munkának. A matematika egyre inkább geometrizálódik. A geometria ezelőtt különvált a matematika más részeitől. Most a gyerekek gondolkodásában közelebb kerül az algebrához. Az algebra számhalmazokkal, a geometria ponthalmazokkal dolgozik. Természetesebbé válnak a geometriai alakzatok definíciói is. A 2. és a 4. évfolyamokban a geometriai tananyagnak — annak ellenére,, hogy a terjedelmét tekintve kevesebb — ugyanolyan jelentősége van mint az aritmetikának. A didaktikai rendszer kiépítése során figyelembe vették azt a tapasztalatot, hogy a tanulók tapasztalatai nem síkmértaniak, hanem térbeliek és ezért a tanítás során nem szorítkozhatnak csupán a füzetben való raj- zoltatásra, hanem szükséges a gyerekeket rászoktatni a térbeli alakzatok képzésére és ezek térbeli modelljeinek az elkészítésére is. A halmazelméleten alapuló matematikaoktatás révén a tanulók megtanulják matematikai ismereteiket alkalmazni más tantárgyak problémáinak a megoldása során Is. Gondosan ügyelnünk kell a pszichológiai tényezőkre, főleg a matematika iránti érdeklődés felkeltésével, amelyet vonzó matematikai tartalommal és progresszív módszerrel érhetünk el. Ezért soroltak be a tananyagba furfangos feladatokat és didaktikus játékokat. A halmazelméleti alapismeretek tanítása az alsó tagozaton nem öncélú, hanem a magyarázat elméleti alapja. így például akkor, amikor a természetes számok halmazában a műveteleket veszik, vagy azoknál a fejezeteknél is, amelyeket az alsó tagozaton eddig nem tanítottak (az egyenlet és egyenlőtlenségi predikátumok, szöveges feladatok megoldásakor stb.). A KÍSÉRLETEK AZT MUTATTÁK, hogy a halmazok segítségével a tanulók könnyebben és gyorsabban sajátítják el az előírt tananyagot. A tanulók szeretik a munkáltatással egybekapcsolt matematikatanulást. Az első évfolyamokban tanító pedagógusok elsőnek kapcsolódnak be az alapiskola átépítésének, korszerűsítésének folyamatába. Ennek során jelentős pedagógiai és racionalizálási szerep jut az első évfolyamok tanítóinak. Megérdemlik az egész társadalom segítségét, bizalmát, kartársaik rokonszen- vét és az összes irányító és ellenőrző szerv hathatós támogatását. Fontos, hogy a nevelőmunka előterében a pedagógusok buzdítása és segítsége álljon, hogy képesek legyenek megbirkózni azokkal a nehézségekkel, amelyek minden új, minőségi munkára való áttérés velejárói. Az új koncepció sikeres megvalósításához sok időre van szükségük a pedagógusoknak. Ezért nem árt jobban fontolóra venni, hogy milyen iskolán kívüli munkával bízzák meg őket igazgatóik. Bár az első osztályban tanító pedagógusok országszerte tanfolyamon bővíthették tudásukat, annak ellenére szükséges lesz, hogv eddigi ismereteiket állandóan kiegészítsék és bővítsék. Ezt elsősorban a hazai Komenský (e folyóiratban megjelent matematikai cikkekből egy válogatás is megjelent a következő címmel: Výber článku a vyučovaní mate- matice v 1.—5. roč. ZD$ Unl- versita Jana Evangelisty Purky- nö. Fakulta pedagogická Brno, 1974), a magyarországi A Tanító című és egyéb szakfolyóiratokban közölt matematikaoktatással foglalkozó cikkek tanulmányozásával érhetik el. OLÁH GYÖRGY Szepcember l-én átudták a komáromi IV-es számú, lakótelepen a Járás egyik legkorszerűbb kilencéves alapiskoláját. A Komenský utcai iskolának 22 tantermen kívül öt korszerűen felszerelt laboratóriuma, két nyelvoktatási tanterme, három iskolai műhelye, két tornaterme, egy tágas étterme és kiválóan jelszereit napközi otthona is van. Felvételünkön: a 22 tantermes komáromi alapiskola. (Felvétel: M. Borodáčová — CSTK) üegájiilé iskolák Valamikor évtizedek múltak el anélkül, hogy a tanévkezdés meglepetést tartogatott volna. Mostanában eseményszámba megy az*iskolaév kezdete, hiszen minden egyik hoz valami újat, így aztán érthető az a fokozott várakozás, figyelem és érdeklődés, amely megelőzi a szeptemberi becsöngetést. Ez a mostani több szempontból is más lesz, mint az eddigiek. Nagy változtatásokra, szenzációkra, persze, ne számítsunk — noha lesznek újdonságok Is —, hiszen sem az oktatási rendszer reformjára, sem a tantervek tömeges kicserélésére nem kerül sor. Kisebb- nagyobb változások azonban lesznek Iskoláinkban, ami természetes velejárója az oktatás és nevelés korszerűsödésének. A közoktatás korszerűsítése viszont nem robbanáshoz hasonló folyamat, hanem alapos és tervszerű munka eredménye nyomán bontakozik ki. A változtatás szükségességének felismerése és az oktatási rendszer új koncepciójának megfogalmazása hosszú ideig tartott. A köznevelés átformálásának, gondolata már a párt XIV. kongresszusán felvetődött, majd ismételten az 1973. évi júliusi központi bizottsági ülés és a XV. pártkongresszus is foglalkozott a kérdéssel. Az illetékesek az oktatásügyi dolgozók feladatává tették, hogy dolgozzák ki az oktatási rendszer távlati tervét. Az új koncepció elkészült, az első szakasz tehát lezárult, s kezdődik a nehezebb. Ennek első lépéseként az ország valamennyi alapiskolájának első évfolyamában szeptember 1-től új tantervek alapján kezdték meg az oktatást. Az alapiskolák új koncepciója természetesen pozitív jelenségnek számít, hiszen bevezetésével lehetővé válik, hogy csökkentsék a túlternelést. A tanítás hagyományos módszereinek a tananyag tartalmának és szerkezetének állandósága ugyanis egyre nagyobb és nyomasztóbb terheket rakott a tanulókra. A tananyag csökkentése nem az óraszámok megváltozását jelenti, hanem a tananyag tartalmályes szemlélet alakuljon ki, s fejlődjön gondolkodásmódja és ítélőképessége. Nem különösebben látványos tendencia ez, de jól érzékelteti a művelődésügy erőfeszítéseit az egyenletes ütemű és a kor követelményeihez igazodó korszerű iskoláért. A korszerűsítés eme első lépése nélkül ugyanis nem lehetne megfelelő bázist, kiindulópontot teremteni ahhoz, hogy megkezdjék a tudományos-technikai forradalom igényeihez mért és csak a nyolcvanas években beérő átszervezés munkálatait. Mert az első osztályos új koncepció meghonosítása egy nagyszabású és hosszantartó korszerűsítési folyamat első mozzanata; 1980-ig iskoláink alsó tagozata az eddigi öt osztályról ugyanis négyre rövidül. Hangsúlyozni szeretnénk, hogy a tervezett négyosztályos alsó tagozat nem az eddigi 1— 5. évfolyam lerövidítése, hiszen az átszervezés nem azt jelenti, hogy öt év tananyagát a jövőben négy év alatt kell elsajátítani. Nem az ismeretanyag sűrítése vagy csökkentése a cél, hanem a tananvag korszerűsítése, ami az eddig használatos tantervek és tankönyvek kicserélését feltételezi és megköveteli, hogy a tananyagot a jövő követelményeihez igazítsák. Ennek megfelelően előtérbe kerül két kulcsfontosságú tantárgy — az anyanyelv és a matematika — oktatása. Az eddigi gyakorlattól eltérően a matematikát a halmazelmélet alapján fogják tanítani; az első osztályban már ebben a tanévben bevezetik a matematika újszerű oktatását A folyamatos korszerűsítés célja az oktatás és nevelés új formáinak a keresése és a legjobb eredményekkel kecsegtető módszerek kimunkálása — az ifjú nemzedék egyre igényesebb nevelése érdekében. Most, hogy túl vagyunk az ünnepélyes tanévnyitón, az iskolák közösségének hosszú hétköznapok aprómunkájával kell valóra váltania az elveket, a célokat. Újat kezdeni mindig nehéz, de vonzó is. Nehéz, mert snkÜjra az iskolában nak és összetételének módosítását, a tanítási módszerek újszerűségét. A kis elsősök tehát új tantervek alapján, új tankönyvekből, új tanítási módszerek segítségével tanulják az írás-olvasást és 'számolást. Pontosabban nem tanulják, mert a hangsúly a tanulók aktivitásán, önálló munkáján van; a cél ugyanis, hogy a világgal most ismerkedő gyermek fejében helA ČSTK felvéteie) sok beidegződésen, megszokáson kell túllépni, s vonzó, mert új feladatokra Indulni reménykeltő vállalkozás. Most kétszeresen is új szakasz kezdődik az iskolákban: egyrészt a szokott ritmus szerint új tanév másrészt a korszerűsítési folyamat. Mindkettő sok-sok munkát, erőfeszítést kíván a pedagógusoktól, a tanulóktól és a szülőktől. TÜLGYESSY MÁRIA