Új Szó, 1976. augusztus (29. évfolyam, 182-207. szám)
1976-08-14 / 193. szám, szombat
Az eí nem kötelezett országok V. csúcsértekezletének küszöbén Colombo nagy napjai Az Indiai-óceán gyöngyszemeként emlegetett Sri Lanka, az egykori Ceylon fővárosa hétfőtől kezdve jelentős nemzetközi esemény színhelye lesz. Colombóban megkezdődik az el nem kötelezett országok néven ismert, főleg fejlődő államok V. csúcstalálkozója. A Bandaranaike-palota márvány- termében több mit 80 állam- és kormányfő, számos nemzeti demokratikus és felszabadítási mozgalom, illetve szervezet képviselője ül a tárgyalóasztalhoz, hogy a koordinációs bizottság által, illetve a tagállamok külügyminisztereinek e héten tartott értekezletén kidolgozott záróokmány szövegét megvitassa és elfogadja. Napjainkban, amikor egyre több szó esik a kelet—nyugati párbeszéd jelentőségéről, a kulcsfontosságú szovjet—amerikai kapcsolatokról, s ezen belül Is a nukleáris leszerelés döntő fontosságáról, mint az á’talános nemzetközi feszültség enyhítésének tartóoszlopáról, jogosan vetődik fel a kérdés: mi is valójában az el nem kötelezett országok mozgalmának mondanivalója ebben az osztályszempontból megosztott világunkban? Az el nem kötelezettség politikáját, illetve e mozgalom jelentőségét elismerően értékelte az európai kommunista- és munkáspártok legutóbbi berlini konferenciája is. A tanácskozás dokumentuma megállapítja: „Az el nem kötelezett országok mozgalma, amelyben részt vesz a fejlődő országok többsége, ma a világpolitika egyik legfontosabb tényezője: tevékenyen hozzájárul a békéért, a biztonságért, az enyhü-> lésért, az egyenjogúságon alapuló együttműködésért, a nemzetközi politikai és gazdasági viszonyok igazságos rendszerének kialakításáért, az imperializmus, a gyarmati rendszer, az újgyarmatosítás, az elnyomás és kizsákmányolás ellen vívott harchoz.“ A berlini konferencia dokumentuma tehát megalapozottan méltatja az el nem kötelezett országok jelentőségét, hiszen a mozgalomhoz tartozó államok kezdeményezésére, vagy tevékeny támogatásával az ENSZ számos pozitív döntést hozott a gyarmati rendszer maradványainak felszámolásáról, a közel-keleti béke helyreállításáról, a leszerelés szükségességéről és más fontos nemzetközi kérdésekről. Hogyan kezdődött ? Rrioni-szigetén húsz évvel ez- e'őtt Jugoszlávia, India és Egyiptom legmagasabb rangú vezetői — Tito, Nehru és Nasz- szer közös eszmecseréjét követően közös közleményt adtuk ki, mely később az „el nem kötelezettség kis alapokmánya“ megnevezéssel került be a történelembe. E közös nyiltkozatot követően 1961 szeptemberében a tömbökön kívüli országok első történelmi jelentőségű belgrádi értekezletével rakták le a mozgalom alapjait. A tagállamok legutóbbi, 1973-as algériai csúcsértekezlete óta bekövetkezett világpolitikai változásokra mutat az a tény, hogy Colombóban az előbbi tanácskozáshoz viszonyítva már jóval több állam képviselője lesz jelen. Colombóban már az egységes, szocialista Vietnam, Laosz és Kambodzsa, a gyarmati igából felszabadult Angola képviselői független, Önálló tárgyaló félként ülnek le az asztalhoz. A jnozgalom heterogén összetételére jellemző, hogy minden földrész egyaránt képviselve van szocialista és tőkés országgal. Latin-Amerikából Ku* ba, Afrikából Algéria, Angola, Európából Jugoszlávia, Ázsiából pedig a már említett, felszabadult indokínai országokon kívül a népi Korea képviselői lesznek jelen. A tőkés országok között ott található Ar. gentína, Ghana, Ciprus, Egyiptom, India, Indonézia, Szíria, Tanzánia és több más ország. Teljes jogú tagként, illetve megfigyelői státusszal ott lesznek a legjelentősebb nemzeti felszabadító és demokratikus mozgalmak, illetve szervezetek is. így például a Palesztin Felszabadítást Szervezet, az Afrikai Egységszervezet, az Arab Liga, az Afro-ázsiai Népek Szolidaritási Szervezete stb. A külügyminiszterek tanácskozásának vitáját képezte Románia és a Fülöp-szigetek azon kérése, hogy megfigyelői státuszban részt vehessenek az el nem kötelezettek mozgalmában, — s ennek megfelelően a colombói csúcstalálkozón. Ugyanakkor nem lesz ott az önálló tagsági joggal rendelkező, de az emberi jogokat lábbal tipró chilei junta képviselője, akit egyszerűen nem hívtak meg Colombóba. Helyette a chilei nép igazi érdekeit képviselő Népi Egység kormá- nyának megbízottja lesz jelen. Harmadik út nincs! Az el nem kötelezett országok V. csúcsértekezletének 15 pontos napirendje ugyanis felöleli az emberiség döntő többségének legégetőbb problémáit. Ezek között is első helyen szerepel a nemzetközi gazdasági helyzet új, igazságosabb rendszerének megteremtése, az el nem kötelezett és a szocialista országok közötti egyre erősödő együttműködés kiszélesítése, az imperializmus, a gyarmatosítás és a neoícolonializ- mus minden megnyilvánulása elleni harc egyeztetése. Ezekben a nemes erőfeszítéseikben nagy segítségre találnak a szocialista közösség országainak részéről, amelyek internacionalista politikájuk alapelvének tekintik a szabadságukat és függetlenségüket elnyert országok nemcsak erkölcsi, hanem anyagi támogatását is. Legutóbb például a Szovjetunió javasolta, hogy a Biztonsági Tanács öt állandó tagja 10 százalékkal csökkentse fegyverkezési költségét, és ezt az összeget fordítsák a fejlődő országok megsegítésére. Sajnos, ez a világszerte nagy visszhangot és elismerést kiváltó javaslat a többi érdekelt fél magatartása miatt egyenlőre még nem valósult meg. Ezzel szemben az imperialisták és segítőtársaik arra törekszenek, hogy viszályt keltsenek az el nem kötelezett országok mozgalmában s a számukra kedvező politikai Irányvonalat kényszerítsék rájuk. Különösen tevékeny ebben a kínai vezetés, amely hegemo- nista tervei megvalósításának egyik komoly akadályát látja az el nem kötelezett országok egységének és összeforrottsá- gának erősítésében. Pekingbe egymás után hívják meg ezeknek az országoknak a vezetőit, akiknek többek között azt sugallják, hogy a maoista Kína csupán a harmadik világ egyik tagja, tehát fejlődő ország. Azt próbálják elhitetni velük, hogy a Kínai Népköztársaságnak és az el nem kötelezett országoknak közös céljaik és feladataik vannak, többek között „együttesen harcolni a két szuperhatalom hegemóniája ellen“. A kínai vezetés azonban tisztában van azzal, hogy a colombói csúcsértekezlet segítségével aligha sikerül beférkőznie az el nem kötelezettségi mozgalomba, éppen úgy, mint a maoisták hasonló kísérletével a hatvanas évek elején, amikor az el nem kötelezett országok értekezletének ellensúlyozására „második Bandungot“ próbáltak szervezni hegemonista céljaik érdekében. Persze ennek teljes kudarc lett a vége. A felemelkedések és visszaesések ellenére — ami törvényszerű jellegzetessége minden hasonló, ellentétekkel telített mozgalomnak — az el nem kötelezettség politikája ma már mégis számos olyan pozitív elemet tartalmaz, amely szilárd alapot nyújthat a különböző politikai, gazdasági és társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett éléséhez, kapcsolataik elmélyítéséhez. S ezzel törvényszerűen a szocialista országok által vallott és követett aktív békepolitika támogatóivá válnak. Tehát nem egy harmadik útról, hanem a világfďlyamat forradalmi áramlatának egyik szerves részéről van szó. Az el nem kötelezett országok colombói csúcskonferenciája jelentős nemzetközi esemény, amely újra demonstrálja a tagállamok többségének azt a meggyőződését, hogy a Szovjetunióval, a szocialista országok közösségével, a béke és a haladás többi erőivel való egységes közös fellépésük hatékony fegyver a politikai és gazdasági függetlenségért vívott harcban. A szocialista közösség országai, így hazánk is, a más országok belügyeibe való be nem avatkozás lenini elve alapján tekint a colomból csúcsértekezlet elé, amely minden bizonnyal új fejezetet nyit meg a tagországok erőfeszítéseiben a haladás és a béke győzelme, az egy évvel ezelőtt Helsinkiben elfogadott elvek világméretű megvalósulása érdekében. TÓTH GÉZA A Vílkuvicei Klement Gottwald Vas- és Gépgyár kovácsműhe- lyében Ostravában a Csehszlovák—Szovjet Barátság szocialista munkabľigád Ladislav Lokaj vezetésével a VVR 440-es típusú atom* erőmüvek nyomástartályai elkészítésében dolgozik. A plzeiíi Skoda Művekben gyártott különleges öntvényekből új technológiai eljárással kovácsolják ki a több mint 5 méteres átmérőjű tartály« aljakat, amelyeket sajtolás és hőkezelés után visszaküldenek Pl* zeiíhe. Felvételünkön: Ladislav Lokaj ellenőrzi a nyomástartályok aljának vastagságát. (Felvétel: ČSTK — V. Švorčík) Nemzetközi összefogással épül Októberben befejezik c* orenburgi gázvezeték mintegy 1500 kilométernyi első szakaszának építését (ČSTKJ — Az Orenburg és a Szovjetunió nyugati határa közti gázvezeték több mint 700 kilométernyi szakasza készült eddig el. Az év végéig még 800 kilométernyi csővezetéket kell összehegeszteni. Ez év októberében véget ér a gázvezeték első szakaszának építése, és megkezdik a gázvezeték ^lerakását a kárpáti hegyvidéken. Jelenleg a gázvezetéket, a kompresszortelepeket és más épületeket mintegy 25 000 munkás építi, köztük Bulgáriából, Csehszlovákiából, Magyarországról, az NDK-ból, Lengyel- országból és a Szovjetunióból érkezett munkások. Az integrá- cóis tervek szerint ez évben a beruházási munkák értéke eléri a 603 millió rubelt. Minden szakaszon gyors ütemben halad a gázvezeték és a járulékos épületek építése. A lengyel szervezetek például az első félévi tervet 110 százalékra teljesítették. A lengyel munkások naponta 1700 méternyi csővezetéket hegesz- tenek, de minden feltétele megvan annak, hogy a napi teljesítmény elérje a 2500 métert. Ugyancsak eredményesen dolgoznak a lakóházak építésinél az NDK-beli munkások. A magyar építőipari szervezetek jelenleg 112 lakás építését fejezik be. Az év végéig a magyar' építőipari munkások majdnem teljesen befejezik a gázvezeték dolgozóit és családjaikat szolgáló iskolát, kórházat, bölcsődét és egyéb járulékos építkezéseket. ÚJ TÍPUSÚ DEMOKRÁCIA Történelmi küldetés A csúcsértekezlet színhelye, Colombo. (Foto: ČSTK — TASZSZ) Fártunk XV. kongresszusa nagy figyelmet szentelt a szocialista állam fejlesztésével, a szocialista demokrácia megszilárdításával, és a politikai rendszerünk tökéletesítésével kapcsolatos kérdéseknek. A kongresszus résztvevői leszögezték: politikai rendszerünk, amelyben a vezető szerepet a lenini típusú párt játssza, a munkásosztály eddigi legnagyobb vívmánya. Ez a rendszer lehetővé teszi a munkásosztály számára, hogy érvényesítse alapvető és lényeges érdekeit, megvalósítsa történelmi küldetését, és közös frontba tömörítse a dolgozókat a szocializmus győzelméért vívott küzdelemben. Szocialista államunk, mint a munkásosztály és az összes többi dolgozó uralmának eszköze, valóban demokratikus állam. Lehetővé teszi, hogy új társadalmat építsünk a felszabadult munka felhasználásával, valamint a szociális és a nemzeti igazság alapján. A demokrácia, a szabadság- és a polgárjogok problémája ma is az ideológiai és a politikai harc egyik központi kérdése. Osztályellenségei, a polgári ideológusok, nem adták fel eddigi hamis állításaikat, a polgári demokráciát igazi demokráciának nevezik és támadják a szocialista demokráciát. Mit értünk a demokrácia fogalmán? Ha szó szerint vesz- sziik, ez a görög eredetű szó népuralmat jelent. A demokrácia olyan uralmi forma, amelyre az jellemző, hogy a kisebbség aláveti magát a többségnek, és egyúttal elismerik az emberek szabadságjogait és egyenjogúságát. Csakhogy az olyan társadalomban, amely kizsákmányolók- ra és kizsákmányoltakra oszlik fel, Igazi népuralom nem jött ós nem is jöhetett létre. A polgári társadalomban a demokrácia a burzsoázia osztályuralmának egyik formája. A demokrácia osztályjellegű. Az osztálytársadalmak történetében mindig az az osztály volt és van hatalmon, amely a termelőeszközöket és a gazdasági hatalmat birtokolja. Végső soron a társadalom bármely politikai szervezete — tehát a demokrácia is — a termelést szolgálja, és fő meghatározói az adott társadalom termelőviszonyai. Ezt Lenin is így tanította. Ezért mindig tekintetbe kell venni a demokrácia történelmi fejlődését, továbbá azt, hogyan függ össze az adott társadalmi gazdasági alakulattal az osztályharc jellegével. Lenin számtalanszor hangsúlyozta: tiszta demokrácia nem létezik addig. míg osztályok léteznek, itt csak osztálydemokráciáról beszélhetünk. Ezért írásaiban mindig nagy gonddal fogalmazta meg, vajon a magántulajdon alapján létesült demokráciáról vagy a magántulajdon megszüntetésén alapuló demokráciáról van-e szó. Mindig feltette a kérdési: Demokrácia, de ki számára? A jelenlegi burzsoá propaganda az égig dicséri a nyugati demokráciát. Csakhogy osztályjellegét elkendőzi. Arról egy szót sem ejt, hogy kit képvisel a demokrácia, kinek szolgál, és milyen alapvető célokat követ. Példaként érdemes néhány tényt megemlíteni. Az amerikai törvényhozás tagjainak több mint egyharmada vállalkozó vagy bankár, több mint a fele pedig magánjogász. A képviselőház tagjainak alig 10 százaléka munkásszármazású. A szenátusban csak egyetlen egy nő foglal helyet. így sorolhatnánk tovább azokat a tényeket, amelyek illusztrálják ezen törvényhozó szerveknek az összetételét. 1971-ben a Német Szövetségi Köztársaság parlamentjébe 106 hivatalnokot és néhány kisiparost választottak be, de annál nagyobb számban kerültek be a vállalkozók. Ennek a „demokráciának“ tényleges értelmezése bebizonyosodott az-