Új Szó, 1976. augusztus (29. évfolyam, 182-207. szám)

1976-08-13 / 192. szám, péntek

A KÉT WASHINGTON „Fővárosunk lassan nemcsak a politikai élet központja lesz, de fokozatosan pompás város­sá, sőt az Is lehet, hogy az or­szág kultűrális központjává vá­lik ... New York most hűvösen csillog, de nem ragyog. Wa­shington pedig, a közelmúltban még álmos kisváros, a mesés Sangri-Lahoz fog hasonlíta­ni..." — jelentette ki nemrég televíziós beszédében Fric Se- vereid, a közismert amerikai kommentátor. Úgy érezzük, hogy egy kissé helyre kell igazítani a fővárosi újságírói lo­kálpatriotizmusát és azt a tényt, hogy a jubileumi évre való tekintettel a dolgoknak csak a napos oldalát illik hang­Támadás az emberi jogok ellen Washington — Az amerikai gazdasági élet még mindig az utóbbi 35 év legsúlyosabb vál­ságában vergődik. A szakszervezeti sajtó közli, hogy a hivatalos statisztikai adatok szerint a munkanélküli­ség 7,5 százalékos — s ez nem felel meg a valóságnak, mert a kimutatott szám nem öleli fel azokat a munkanélkülie­ket, akik már elvesztettek min­den reéiényt, hogy valamilyen munkát találnak, és a részben foglalkoztatottakat. Ha ezt a 2 kategóriát is figyelembe vesz- sztik, az USA-ban a valóságban 9,7 millió a munkanélküli, ami n munkaképes lakosságnak a 10,2 százalékát képezi. A közelmúltban a 20. életévü­ket még be nem töltött néger fiatalok 40,3 százaléka és az építőmunkások 17 százaléka volt munkanélküli. A jelenlegi feltételek között a munkanél­küliek helyzete napról napra romlik, mert hetente 50 ezren vesztik el jogukat, a szigorúan meghatározott időponttartamra szóló állami segélyre. Koppenhága — 1976 első hat hónapjában Dániában 735 ipar­vállalat került csődbe. A vál­lalatok munkásainak legna­gyobb része a munkanélküliek táborát növelte. Számuk július közepén meghaladta a 110 000 W. Nagy a munkanélküliség az olyan fontos iparágakban is, mint a hajógyártás, fémkohá­szat, a vegyi- és textilipar. A napokban a frederichshaveni hajógyár Is bejelentette, hogy rövidesen 300 munkást kény­telen elbocsátani. Gyakran elő­fordul, hogy a dolgozók sza­badságukról visszatérve meg­tudják, hogy munka nélkül maradtak, és másutt nézhetnek foglalkozás után. így lártak a dán főváros egyik elővárosá­nak textilgyári munkásai is. Párizs — Augusztus elején váratlan „meglepetés“ érte a francia vásárlókat: Jelentősen emelkedtek az élelmiszerárak — 10 százalékkal a kenyér, 7 százalékkal a tej, 28 százalék­kal a margarin, 7 százalékkal a gyümölcs és a zöldség ára. Ez azt Jelenti, hogy minden francia jóval többet költ éle­lemre, mint eddig. Megdrágult a tartósított zöldség (9,5 száza­lék), a halkonzerv (5 százalék) és a félkész áruk (4 százalék). Az Általános Munkásszövetség (CGTJ adatai szerint Francia- országban a közszükségleti cikkek árai az év eleje óta több mint 6 százalékkal emelkedtek. A francia .kisember,“ családi költségvetését Jelentősen érinti az is, hogy megdrágult a szol­gáltatás. Csak az Idén 11 szá­zalékkal emelkedett a rádió-, 29 százalékkal a telefon- és 15 százalékkal a gázdíj. Várható a televízió előfizetési díjának az emelése, függetlenül attól, hogy az év ©lején már 10 szá­zalékkal emelték. Augusztus elejétől 28 százalékkal megdrá­gult a postai viteldíj. Tehát az „árcédulák keringő- Je“ — ahogy a franciák neve­zik az állandóan és gyorsan változó árakat — folytatódik. súlyozni, és elhallgatni az árnyoldalait. Az igaz, hogy az utóbbi években a főváros köz­pontját és fontosabb sugárút­jait, melyeket a turistáknak mutogatnak, számos új épület­tel díszítették. Itt poimpáznak néhány állami intézmény és múzeum új épületei, a Kennedy művészközpont, és innen indul a földalatti első szakasza. De létezik egy „másik“ Wa­shington is, ahová nem viszik el a turistákat, pedig egymás tő- szomszédságában él a két vá­ros, egy és ugyanazt a nevet viselik, mégsem hasonlít a ket­tő egymásra, mint ahogy nem hasonlít az olajfoltos munka­ruhába öltözött fizikai dolgozó a felcicomázott tisztviselőre, aki olyan, mintha skatulyából húzták volna ki. A Capitolium- tól csak néhány lépést kell tenni északra, vagy a XV. utca tengelyétől oldalra fordulni és a nyomornegyedbe jutunk, ahol minden — a szutykos asz­falt, az ósdi házak málladozó falai, a többnyire sötét bőrű emberek arca — magán viseli a nehéz élet és a létért vívott küzdelem nyomait. Az első, a mindenki által jól ismert Wa­shington — a szenátorok, a kongresszusi küldöttek, az ál­lamférfiak és a pénzemberek városa. A második — azoké, akik amazokat kiszolgálják: ut­cát söpörnek, a teherautók és az autóbuszok kormánykerekeit forgatják, tisztogatják az em­lékműveket, vagy egyszerűen valahogy megpróbálnak élni munka nélkül, mert számukra nincs munkalehetőség. Ennek a „másik városnak" a sajátos életéről néhány képet a Washingtoni Városi Liga ál­tal kibocsátott jelentés tárt fel, amelyet a főváros néger­lakta Sói, Adams-Morgan és Anakostia elnevezésű gettóiban a több hónapos közvélemény­kutatás alapján állítottak össze. A jelentés címe nem véletlenül tartalmazza a hajótörést szen­vedők „S. O. S.“ („S. O. S.— 76“) jelzését. Amint a Washing­ton Post írja, a Columbia kör­nyék legsivárabb gettójában az élötet a mindennapi puszta megélhetésért folytatott harc mindent felemésztő gondja jel­lemzi. A szervezet aktivistái megál­lapították, hogy a gettólakók­nak csak a 16 százaléka keres annyit, vagy valamivel többet, mint amennyit a tisztességes megélhetéshez szükséges ösz- szegnek tart az amerikai kor­mány. A jelentésben vázoltak szerint 200 000 ember tengődik vigasztalan életfeltételek kö­zött a 750 000 hivatalosan is el­ismert nyomorban élők közül — mondotta John Jacob, a Vá­rosi Liga igazgatója. A megkérdezetteket felszólí­tották, mondják meg. hogy mi jelent számukra legtöbb gondot. 29 százalékuk első helyen a magas árakat említette. Arra panaszkodtak, hogy a helybeli vegyeskereskedők háromszoros árakkal nyúzzák őket, kihasz­nálva, hogy a város szegény­negyedeiben jóformán egyálta­lán nincs közellátás. A megkér­dezettek 20 százaléka a lakbér­árdrágítást tette az első hely­re: egy elhanyagolt házban, ahol hemzsegnek a patkányok, a lakásért a háztulajdonosnak havonta a dollárok százait kell fizetni. A bajnok között az el­ső helyen áll a bűnözés („fé­lünk kimenni az utcára“, mondják az emberek), a böl­csődék, az óvodák hiánya, az iskolák színvonala sem kielégí­tő. és nagy a munkanélküliség, Az országban a munkaképes lakosság több mint 7 százaléka munkanélküli, ugyanakkor a washingtoni gettók megkérde­zett lakói 29 százalékának nincs kereseti lehetősége. Kö­zülük több mint a fele még a reményt Is feladta, hogy tehet­ségének megfelelő munkát ta­lál, ezért már a munkabörzére sem járnak (egyik bizonyítéka annak, hogy miért csökken a hivatalosan nyilvántartott mun­kanélküliek száma). A munka­nélküliek túlnyomó többsége — 84 százalékuk — nem kap állami segélyt, mert lejárt a kifizetés határideje. A jelentés adatai mögött — mondja John Jacob — a sze­gények szenvedései és nélkülö­zései rejtőznek, „a legelemibb emberi szükségleteket nem tud­ják kielégíteni, s ezzel nem le­het elégedett a társadalom“. Jacob arra célozva, hogy az amerikai városok gettóiban egyre közelebb ér a puskapo­ros hordóhoz a láng, a kor­mányt és a kongresszust felvi­lágosult politika folytatására és sürgős tettekre szólította fel, hogy az utódok a jubileumi tűzijátékot ne nevezhessék az utolsó ,,hurrá“-nak. A két Washington — az egyik a szerencsés, az önma­gával elégedett, a másik — az idegfeszültségben és szenvedé­sek közepette élő. Lakói nap­pal egymás közelében élnek, éjszakára elválnak: az előbbiek a munkaidő letelte után haza­térnek a kertes zöld előváro­sokba, az utóbbiak — bebújnak sötét gettójukba. A sikeres Wa­shington lakója, amikor késő este a fényektől csillogó Ken­nedy művészközpontból haza­tér és keresztülhajt az „idegen terület“ sötét utcáin, és a biz­tonság kedvéért ellenőrizi, va­jon jól bezárta-e az ajtókat... Washington, augusztus G. VASZILJEV (Moszkvai Pravda) Együtt többre képesek A Nemzeti Front választási programjavaslatai, amelyek a községek, a városok, a járások és a kerületek fejlesztését tűzik ki célul és amelyeket a szeptemberben és októberben megtartandó választási gyűléseken a lakosság elé terjesz­tenek, már elég konkrét alakot öltöttek. A választási programjavaslatok kidolgozását megszabó irányelv a többi között két kulcsfontosságú szempontot emelt ki: hogy az adott választási program legyen a Nem­zeti Front választási programja, tehát a nemzeti bizottsá­gok komplex feladatainak meghatározásán kívül konkrétan és kötelező jelleggel jelölje meg a központilag irányított vállalatok és az efsz-ek részvételét az adott területegység fejlesztésében, azt a célt tartva szem előtt, hogy növeked­jék ezen szervezetek részesedése a lakosság szükségletei­nek megoldása terén; hogy a választási programok ne té- zisszerűen, hanem konkrét módon jelöljék ki a társadalmi szervezeteknek ebben a munkában való részesedését is úgy, hogy már ebben az időszakban meg lehessen egyezni azok­ról az akciókról, amelyeket az adott területegységen mint társberuházó a nemzeti bizottság hajt végre üzemekkel, efsz-ekkel és más intézményekkel karöltve. Vajon menyire sikerült ezeket a szempontokat érvényre juttatni a Nem­zeti Front választási programjavaslataiban? Meg kell állapítani, hogy az összes javaslatban szó esik az üzemek, az efsz-ek és a társadalmi szervezetek felada­tairól, sajnos nem minden esetben konkrétan. Helytelen, ha megelégednek a feltétlenül helyes, do túl általános és ne­hezen ellenőrizhető tézisek leszögezésével. Hogy mindezt jobban szemléltessük, felsorolunk néhány pozitív példát. A nyugat-szlovákiai kerületben a szakszervezeti szervezetek a Nemzeti Front választási programjavaslataiban „A szak- szervezeti tagok üzemüknek és a köztársaságnak“ mozga­lom keretében konkrét felajánlásokra összpontosítják fi­gyelmüket. Ezekben a felajánlásokban a munkahelyen kí­vüli életkörnyezet javítására és szociális létesítmények épí­tésére vonatkozó társadalmi munka áll előtérben. A kerü­letben felajánlást tettek 27 iidiilő építésére, összesen 3010 férőhellyel. A kerület SZISZ-szervezetei kötelezik magukat, hogy ifjúsági klubokat építenek és rekonstruálnak a nem­zeti bizottságokkal és a Jednota fogyasztási szövetkezettel karöltve. Nemes célkitűzés az is, hogy növelik a fiatalok számarányát a lakóbizottságokban és bevonják az ifjúságot a rend és a tisztaság megőrzésébe. Bratislava harmadik városkerületében a szakszervezeti tanács védnökséget vál­lalt a rafcai amfiteátrum építése felett. A közép-szlovákiai kerület szakszervezeti szervezetei figyelmet szentelnek a Banská Bystrica-i szakszervezeti művelődési otthon befeje­zésének, valamint a Liptovský Mikuláš-i, a Ziar nad Hro- nom-i és a luöeneci (losonci) szakszervezeti művelődési otthon építésének stb. Rá kell mutatnunk arra, hogy a vá­lasztási programjavaslatokban szereplő ezen célkitűzések konkrétak, és teljesítési határidejüket is megszabták. Bölcsődei és óvodai kapacitások, testnevelési és másfajta objektumok létesítésében és kibővítésében a jövőben az ed­diginél nagyobb szerepet kell vállalniuk az üzemeknek, az efsz-eknek és a nemzeti bizottságoknak, mint a most vé­get érő megbízatási időszakban. Példamutató a trnavai járás programjavaslata, amelyben az üzemek és az efsz-ek 37 millió koronát ajánlanak fel óvodák és bölcsődék építésé­re, azt a célt követve, hogy 1900-ig a járás óvodáiban a gyermekek 85 százalékát helyezhessék el. A senicai járás programjavaslatában az üzemek 39 óvodai osztály építésé­re tettek ígéretet, a vállalatok pedig kötelezték magukat az üzemi étkeztetés bővítésére, a dolgozó nők munkakörül­ményeinek javítására és az üdülési lehetőségek bővítésére, összesen 280 millió korona értékben. A levicei (lévai) já­rásban pionírtábort létesít a pukaneci Smrečina, a lévai járási építővállalat, az Agrostav, a Leninről elnevezett gya- potfcldolgozó üzem és a járási kommunális szolgáltató vál­lalat. Tovább folytathatnánk a pozitív példák felsorolását. Saj­nos, nem minden járás választási programja jelöli meg ilyen konkrét módon a társberuházókat, az üzemeket, az efsz-e- ket és a nemzeti bizottságokat. Még mindig nincs későn ilyen akciókat bevonni a programjavaslatokba. Ezek az ak­ciók a lakosság érdekeit szolgálják és több szerv és szer­vezet együtt többre képes. JAROSLAV MEŠKO CÉRNAGIUSZTA-BETEGSÉG Okozója a világszerte elter­jedt élősködő, de leggyakrab­ban az európai és amerikai or­szágokban fordul elő. A kis­gyermekek közel 100 százalé­kánál és a felnőttek 20 száza­lékánál mondható ki. Lagállan- dóbb tünete a végbélviszketés. Terjedéséről, helyes gyógyke­zeléséről sok eltérő vélemény, található a szakirodalomban, de sok tévhit is elterjedt. Ahhoz, hogy felismerjük a betegség jelentőségét és a he­lyes gyógymódot, részletesen ismernünk kell a kórokozó életmódját. A lenyelt petékből a vékonybélben kibújó lárva fő­leg a vakbélben és ennek kör­nyékén telepszik meg. A lárva valószínűleg először a bélnyál­kahártya felső rétegében tar­tózkodik, majd a béltartalom­ban tanyázik. Hogy ellenáll­jon a bélműködés sodrásának a nyálkahártyához simul. Nem­ritkán a vakbélből a féregnyúl- ványba kerül, ahol szövődmé­nyeket okozhat. A híipek né­hány hét múlva kiürülnek, a nőstények kb. 5—8 hét múlva petékkel telnek meg. A petéket azonban nem rakják le, velük együtt a végbélbe sodródnak, ahonnan Igyekeznek a külvi­lágba jutni. A levegőn beszá­radva megrepednek, illetőleg vakarózás által szétdörzsölőd­nek. Férgeket csak erősebb fer­tőzés esetén találunk a széklet felszínén, és pete is csak rit­kán fordul elő a székletben. A fertőzés tünetei elsősorban a férgek számától és mechanikus hatásától függnek, ezért na­gyon fontos, hogy ismerjük azt a íôncľolyarnatot, amely révén a végbélgiliszta az emberben elszaporodik. Az első fertőzést a szétszó­ródó peték hozzák létre, ame­lyek porral, szennyezett étellel, piszkos kézzel a szervezetbe kerülnek. Az ilyen egy-két fé­reggel való fertőzés általában észrevétlen marad. Enterobia- zis (végbélgiliszta-betegségl tartós állapotként vagy megbe­tegedésként csak akkor jelent­kezik, ha nagy mennyiségű pe­te ismételt lenyelése állandó újrafertőzést okoz. Az ilyen fertőzés rendszerességét a fé­reg által kiváltott viszketés okozza. A vakarózó kézre és a körmök alá nagy számban ta­padnak peték, amelyek az ágy­neműben és a fehéneműben szétszóródnak. A kisgyermek ujjszopásán, alvásmódján és egyéni tisztaságán múlik, hogy mennyit eszik vissza naponta saját petéjéből. Felnőtteknél nem az ellenállóképesség fo­kozódása miatt csökken a be­tegség előfordulása, hanem el­sősorban a megváltozott szoká­sok miatt. Az enyhén fertőzött vagy ke­véssé reagáló személyek rend­szerint tünetmentesek. Átlagos esetben inkább állapotról be­szélünk, mint betegségről. A kisgyermek és iskoláskorban a közepes mértékű, ismétlődő, évekig tartó fé>'gesség a vég­bél környékére lokalizált visz­ketéssel és az éjszakai nyuga­lom zavarával okoz bajt. A viszketés akkor jelentkezik, amikor a nőstényféreg a vég­bél záróizmain igyekszik át­jutni. Az éjszakai álom zava­rását és a vakarózást nem az okozza, hogy a férgek csak éj­jel másznak ki, hanem az, hogy a viszketési inger alváskor sokkal erősebb. Erősebb a visz­ketés akkor is, ha lánygyer­meknél vagy felnőtt nőknél a féreg a hüvelybe kerül. A fér­gek mikrobákat visznek maguk­kal, és emiatt már kisgyerme­keknél is folyás jelentkezhet. A cérnagiliszta gyakran neu­rotikus tüneteket és általános allergiás jelenségeket okoz. Ezek közül a legjellemzőbb sokszor az egyetlen feltűnő orrviszketés, ami a gyermekek­nél állandó orrpiszkálást vált­hat ki. Megszüntetése nevelés­sel sokkal nehezebb, mint fé­regűző kúrával. Ebbe a tünetcsoportba tarto­zik még a nyugtalan alvás, az éjjeli ágyba vizelés, általános nyugtalanság és sok olyan megnyilvánulás, amellyel a szü­lők a pszichiátert keresik föl. Kezelés után az egyébként hosszan tartó és alig befolyá­solható tünetek az esetek több­ségében megszűnnek. A végbél­giliszta többnyire nem tekint­hető e kórképek okozójának, hanem csak kiváltójának. A szövődmények közül már rámutattunk a lányoknál gyer- mekorban is jelentkező folyás­ra. Ezenkívül külön rá kell mutatni a vakbél, Illetve a fé­regnyúlvány idült Ingerlésére. Az ismétlődő enyhe gyulladá­sok főleg iskolás lányoknál gyakoriak. Az orsószerű, fehér színű gi­liszta nősténye 9—12 millimé­ter, a hím csak 4 milliméter hosszú. A nőstényben mintegy 10—15 ezer pete fejlődik ki. A peteürülések kb. hathetes idő­szakban ismétlődnek. Az enterobiazis — ha sike­rül az újrafertőzést elkerülni — magától is megszűnik. Ma már hatékony gyógyszereket használunk gyógyításánál. A kezelés azonban csak akkor le­het eredményes, ha a kollektí­va vagy a család valamennyi tagját egyidőben kezelik, és a kúrát három-négy hét múlva megismétlik. Dr. MARIA ĎURlKOVA hm«* TANÁCSADÓ'

Next

/
Oldalképek
Tartalom