Új Szó, 1976. augusztus (29. évfolyam, 182-207. szám)

1976-08-05 / 185. szám, csütörtök

A dargovi efsz-ben az aratáson kívül nagy gondot fordítanak a szántásra is. A traktorosok kora hajnaltól késő estig dolgoznak. Felvételünkön: Andrej Feiíar traktoros szántás közben. (Felvétel: A. Haščák — CSTK) A jó termés jó bizonyítvány A kombájnok az északi járásokban! is elkezdték a munkát A TÁRGYALÓTEREMBŐL Hiúságénak áldozata Közép-Szlovákiában az elmúlt napokban többször is megza­varta az eső az aratók mun­káját. A múlt .heti kiadós zá­porok során néhány helyen, főleg a prievidzai, a zvoleni és a Ziar nad Hronom-i járásban, sajnos jégeső is hullott a ga­bonaföldekre, ami több gazda­ságban jelentősebb kárt oko­zott. Az esők után, a hét ele­jén úgyszólván mindenütt be­népesült a határ. A kerület dé­li részén, a rimaszombati, a losonci és a nagykürtösi járás­ban a munka nagyobb részét már elvégezték a kombájnosok. Több egységes földművesszö­vetkezetben már le is telték az aratás gondját. Ezekben a na­pokban további gazdaságokban fognak hozzá az utolsó hektá­rok termésének betakarításá­hoz. Ezzel szemben a kerület középső részén, a zvoleni, a Žiar nad Hronom-i és a Banská Bystrica i járásban, csak most kezdődik az aratás, amelyre ott is különösen nagy gonddal ké­szültek a mezőgazdasági üze­mekben. Kiváló a termés AŠimonovcei (Simonyi) Egy­séges Földművesszövetkezet ha­tárában már az utolsó hektá­rokon dolgozó kombájnosoknak parancsolt kényszerpihenőt a vasárnapi eső. Azóta biztos helyre, fedél alá került az 52 hektáros utolsónak learatott parcella termése is. — Számunkra különösen jó aratás volt a mostani — újsá­golta nem kis örömmel Bőd László, a szövetkezet főagronó- musa. — Az összesen 620 hek­táron termesztett gabonát tíz nagy teljesítményű kombájnnal tizenkét munkanap alatti sike­rül betakarítani. Örömmel álla­píthatom meg, hogy ezúttal is kiváló munkát végeztek mind a szövetkezeti, mind a Banská Bystrica-i Gép- és Traktorállo- másról, valamint a ko^ni já­rásból érkezett kombájnosok. Igyekezetük nyomán alig volt szemveszteség. Külön örömet jelent számunkra a terméshoza­mok alakulása. A 220 hektáros területen termesztett árpából 59,28 mázsás hektárhozamot ér­tünk el. A búza hektárhozama meghaladja a hektáronkénti 53 mázsát. A szövetkezet határában ta­valy 35,4 mázsa volt a gabona átlagos hektárhozama. Most hektáronként mintegy tíz má­zsával termett több a terve­zettnél. Figyelembe véve a ta­vasz végi, illetve a nyár eleji szokatlanul forró szárazságot, a növénytermesztők nagy szak­értelmét tanúsítják a rekordter­mésnek is beillő mostani hek­tárhozamok. — A kombájnosok közül min­denekelőtt Simon László és Sándor Dezső szorgalmát di­csérhetjük. Az E-512-es kom­bájnnal 95 hektárról aratták le a gabonát. Összesen 5035 má­zsa termést csépeltek ki erről a területről. Ennél alig valami­vel kisebb Sándor Zoltán, Végh István, Balogh István és Jano Géza teljesítménye. Az aratás előtt vásárolt KOLOSZ kom­bájnnal Csomaj fenő és Bódy István dolgozott. Az ő munká­juk is nagyban hozzájárult a gabonabetakarítás sikeres el­végzéséhez. A szövetkezet dolgozói szin­te nem is emlékeznek az idei­hez hasonló aratásra. Eltekint­ve az esőtől, ami náluk is többször megzavarta a munkát, úgyszólván alig álltak a gépek. Az aratást megelőző napokban Budai István vezetésével a gépjavítók igazán kiváló mun­kát végeztek. Az első kaszavá­gástól a gabonabetakarítás vé­géig a mozgóműhelyek is ál­landó ügyeletet tartottak a ha­tárban. így csupán a felvásárlás akadozása okozott gondot a munkaszervező szakemberek­nek. A gabonaszállító járművek a néhány kilométerre levő fe­ledi felvásárló üzembe mind­össze 3—4 fordulót tehettek mf!g naponta. Jól halad a tarlóhántás A buzilkai Győzelmes Február Egységes Földműnesszövetke- zei gabonaföldiein már a múlt pénteken elhalkult a kombájn- zúgás. A 957 hektáros terüle­ten 45 mázsa volt a gabona át­lagos hektárhozama. Ezzel a terméssel egyaránt elégedettek az aratók és a szövetkezet szak­emberei. — Tizenhét korszerű kom­bájnnal dolgoztunk a határban — tájékoztatott ottjártamkor a szövetkezet elnöke, Štefan Gi- bala elvtárs. — Ezekből tíz a gép- és traktorállomásról, il­letve a Rosinai Egységes Föld­művesszövetkezetből jött hoz­zánk az aratás napjaira. Ná­lunk már hagyománynak szá­mít, hogy ilyen sok géppel vé­gezzük a gabonabetakarítást. A nagy terület mellett az agro­technikai határidők pontos megtartása kívánja ezt így. A kombájnosok naponta legkeve­sebb tíz órát dolgoztak a föl­deken. Különösebb problémánk nem volt az aratás folyamán. Mégis örülünk annak, hogy már befejeztük ezt a munkát. A jó gazdálkodásáról ismert szövetkezetben ugyancsak ha­gyománynak számít az aratás­sal kapcsolatos munkák kiváló szervezése. A kombájnok nyo­mában a legtöbb parcellán most is lemaradás nélkül dol­goztak a szalmabetakarítás gé­peivel és a tarlóhántó ekékkel. — Az elmúlt napokban már csaknem 600 hektáron elvégez­tük a szalmabetakarítást. Mint­egy 190 hektáron azonnal mun­kába állítottuk a trágyaszóró gépeket is. Erre a területre takarmánykeveréket vetünk. A tarlóhántást több mint 300 hek­táron sikerült elvégezni eddig. Átlagosan harminc-negyven hektár a tarlóhántók napi tel­jesítménye. A tarlóhántást végző trakto­rosok közül elsősorban Anton Adamove igyekezetét dicsérte az elnök. A 28 éves fiatalem­ber igazi mestere ennek a mun­kának is A reggeli munkakez­dettől este kilenc-tíz óráig szinte nem is látni másként, mint a ZT-300-as traktor nyer­gében. — A nagy teljesítményű ke­rekes és lánctalpas traktorokat kivétel nélkül a tarlóhántásra vettük igénybe. Ennek a mun­kának a következő évi termés­hozam érdekében különösen nagy fontosságot tulajdonítunk. Ezért a rendelkezésre álló idő tökéletes kihasználása mellett nem feledkezünk meg a minő­ségi követelmények szem előtt tartásáról sem. A szövetkezet vezetői a mun­ka sikere érdekében ezúttal is örömmel vették a különböző üzemekből jelentkezett brigá- dos traktorosok segítségét. Közülük néhányan már a ko­rábbi években is sokat segítet­tek a tarlóhántásban. Az Útépí­tő Vállalat egyik dolgozója, Jozef Piksianes már rendsze­resen a szövetkezet határában tölti nyári szabadsága egy ré­szét. Az idén ismét traktoros­ként dolgozik a tarlóhántók között. A többiekkel együtt azok helyett is, akik ezekben a napokban a szövetkezettel kooperáló gabonatermesztő gaz­daságokban a kombájnok nyer­gében szorgoskodnak az ara­tás mielőbbi elvégzése érdeké­ben. A csalás vagyonjogi bűncse­lekmény. Abban tér el a lopás­tól és a sikkasztástól, hogy el­követője másokat szándékosan félrevezet, becsap, vagy pedig más emberek tévedését arra használja fel, hogy anyagi kárt okozzon. A mi esetünkben új típusú csalás. Milka, a lettes, csalás- sorozatát Dél-Szlovákiában kö­vette el négy év leforgása alatt. Fontos tisztséget töltött be, egy hivatal káderosztályán dolgozott. Nemcsak a hivatal­ban, hanem mindenütt, ahol ismerték bíztak benne. Bűncselekményeire néhány károsult feljelentése alapján derült fény, akiktől mintegy 30 000 koronát csalt ki azzal, hogy olcsón bútort, villanyfo­gyasztókat és más árut vásárol nekik. A károsultak nem kap­ták meg a megrendelt árut, de a pénzüket sem. Amikor az ügyet vizsgálóbíró vette a kezébe, további üzel- m*í!re is fény derült. Hiúságának rendkívül hízel gett, hogy sokan fontos sze­mélynek tartják, azon fárado­zott, hogy egyre népszerűbb le­gyen. Rájött, hogy munkatárs­nőinek sürgősen szvetterekre és más kötöttárura van szük­ségük. Korábbi ismeretségét felhasználva a kívánt árut be­szerezte egy termelőszövetke­zetben. Ezzel tovább bővítette ismeretségi körét, egyre töb­ben fordullak hozzá különféle kérésekkel. Ez egyrészt hiúsá­gát legyezgette másrészt továb­bi üzletelésre ösztönözte. A járási székhelyen egy rö­vid tanfolyamon megismerke­dett egy leértékelt árut árusí­tó bolt vezetőjével. Tőle meg­tudta, milyen áru érkezik az üzletbe, és milyen áron. Mun­katársai előtt eldicsekedett: milyen könnyen tud előnyösen, alacsony áron vásárolni rend­kívül jó minőségű árut. Nép­szerűségének növelését szem előtt tartva felajánlotta, hogy teszilanyagokat és másfajta árut szerez be. Munkatársai az ajánlatot el­fogadták és a felkínált árut megrendelték. Milka — miután felbecsülte a beszerzendő áru értékét — minden megrende­lőtől pénzt vett fel. Az üzlet­ben azonban nem kapta meg az összes megrendelt árut. Hogy hírneve no szenvedjen csorbát, a megrendelt áru egy részét megvásárolta a ruhabol­tokban az érvényes fogyasztói áron. így nem tudta minden megrendelője igényét kielégí­teni, mert ráfizetett volna. Azt tette tehát, hogy néhány ügy­felének átadta a megrendelt árut, a többiek számára pedig hazug magyarázatokat « talált ki. Bár tudta, hogy semmikép­pen sem tud az ígért mennyi­ségben és minőségben árut be­szerezni, mégis újabb megren­deléseket vett fel. Népszerűsé­ge egyre nőtt, szaporodtak a megrendelők, már nemcsak a munkahelyéről, hanem a város­ból és a környező falvakból is felkeresték. Egyúttal azonban a veszteség és a csalódott ügy­felek száma is gyarapodott. Ez arra ösztönözte Milkát, hogy mi­nél gyorsabban, minél nagyobb pénzösszegekhez jusson. Az ügyben fordulat követke­zett be, amikor kerületi szintű tanácskozást tartottak a textil­áruboltok vezetői. Felfigyeltek arra, hogy Milka szokatlanul sok árut vásárol és végül megtil­tották, hogy a kerület textil­boltjai Milkának árut adjanak el. A tilalom Milkát arra késztet­te, hogy megváltoztassa áru­ajánlatát. Ettől kezdve sátor, hálózsák, bunda, bútor és gép­kocsi beszerzését vállalta. Any- nyira szemtelen volt, hogy sok ügyfelét rábeszélte: vegyenek fel kölcsönt, sőt megtörtént, hogv már a takarékpénztárban elvette tőlük a pénzt. Négy év alatt 224 ügyféllel volt kapcsolata, közülük 98-nak összesen 246 000 korona kárt okozott. Ügyfeleit három cso­portra oszthatjuk. Az első cso­portba azok tartoznak, akik­től felvette a pénzt és sem árut nem adott cserébe, sem a pénzt nem adta vissza. A második csoportba azok tartoznak, akik­től felvette a pénzt és cserébe adott ugyan árut, de az áru ér­téke mennyiségi vagy minőségi szempontból nem felelt meg az összegnek. Az ügyfelek harma­dik csoportja pontosan meg­kapta a megfizetett árut. Ez a csoport az előző kettő rovására jutott előnyökhöz. A vizsgálat során nem derült ki, hogy Milka a csalásokból meggazdagodott volna. Az azon­ban bizonyos, hogy aránytala­nul nagy összegeket költött ételre és sörre, valamint virá­gokra. Tekintettel az ügy szokatlan voltára, Milkát pszichiáterhez utalták. A pszichiáter vélemé­nye szerint a csaló esetében nincs szó a lelki állapot be­teges zavaráról. Milka beismer­te tetteit. Védekezésül azt hoz­ta fel, hogy sokáig nem ismerte fel cselekedeteinek következ­ményeit és elvakította az, hogy az emberek hízelegnek neki és körülugrálják. A -járásbíróság Milkát négy évi szabadságvesztésre ítélte és az okozott kár megtérítésére kötelezte. KAROL TONKA Szeretem a földet Egy tapasztalt agroinómus tanácsai Minden munka öröm,' ha szívesen, hozzáértés­sel és odaadással végezzük. Még akkor is, ha fárasztó, mert az eredménye kárpótol minden­ért. A mezőgazdasági dolgozók munkáját pedig még a nagyarányú gépesítés ellenére sem so­rolhatjuk a könnyebbek közé. A föld ugyanis különös „munkaanyag“. Ha jó termést akarunk kihozni belőle, akkor mindent meg kell adni neki, amit kíván. Ápolni és szeretni kell annak ellenére, hogy a természet gyakran „megtré­fálja“ művelőit. Szalma Ferenc a Veľké Ludince-i (Nagyölve- di) Egységes Földművesszövetkezet tapasztalt agronómusa azok közé tartozik, akik nem en­gedik, hogy a természet könnyen „kifogjon“ raj­tuk. Régi mezőgazdasági dolgozó, s 1959-től irá­nyítja a szövetkezet növénytermesztését. Ismeri a földet, amivel dolgozik, s ismeri az ottani embereket is. Szívesen beszél tapasztalatairól. — Nem szeretem az aratás utáni határt — mondja —. Az üres tarló láttán úgy érzem, hogy valamit elvettek tőlem. Ez persze csak át­meneti hangulat. Amint zöldülni kezdenek a másodvetések s ha jön az ősz, gazdag termésé­vel, ismét magamra találok. A földművelő ak­kor örül a legjobban, ha látja a termést. Szaktudásomat az évek során munkában szer­zett tapasztalatokkal egészíthettem ki. Szeretem a földet, ezért minden érdekel, ami összefügg a művelésével. Az idei szárazság szintén jó „iskolaa volt a mezőgazdaság területén dolgo­zók számára. Ismét beigazolódott, hogy csak úgy teremthetjük meg a jövő évi jó termés alapjait, ha minden műveletet agrotechnikai ha­táridőben végzünk el. Bármilyen növényt csak olyan talajba szabad vetni, amelyet jól és idő­ben előkészítettek. A gabonák vetésekor még egy fontos szempontot figyelembe kell venni. Azt, hogy a külöböző minőségű talajokban más­más fajták érvényesülnek jobban. Mi is állandóan újabbakkal kísérletezünk. Egy tízhektáros kísér, leli parcellán termesztett Zlatá Dolina búzafajta például 61,75 mázsás hektárhozammal fizetett. Egy hazánkban kinemesített új búzafajta, az 1072-es Uchreticka több mint 53 mázsás hektá­ronkénti hozamával szintén elégedettek va­gyunk. Ezt ugyancsak kísérletképpen termesz­tettük. Még egy tanács elsősorban a fiatalabb növénytermesztőknek: a vetés során ügyelni kell arra is, hogy a gabonaállomány ne legyen túl sűrű, s a szem megfelelő mélységbe kerül­jön. Szalma Ferenc rövid beszélgetésünk alatt sok mindent elmond a munkájáról. Lelkesen beszél, minden szavából kitűnik, hogy tudásához és le­hetőségeihez mérten mindent megtesz a jobb termésért. Viszont néhány dologgal elégedet­len. — Sajnos, szövetkezetünkben az egyik fontos műveletet, a trágyázást korszerűtlen, már el­avult gépekkel végezzük — mondja az agronó- mus. — Az illetékes szervektől már régebben igényeltünk két korszerű trágyázógépet, de va­lahogy nehezen kapjuk meg. Sokat segítene J rajtunk, mert sokkal rövidebb idő alatt végez­hetnénk el ezt a munkát is. Az már úgy van — teszi hozzá búcsúzóul —, hogy az ember mindig elégedetlen. Ha tudja, y hogy valamit lehet jobban és könnyebben is csinálni, akkor igyekszik megteremteni annak feltételeit. Es tanulni kell, még idősebb fejjel is. / (pákozdi)

Next

/
Oldalképek
Tartalom