Új Szó, 1976. augusztus (29. évfolyam, 182-207. szám)
1976-08-31 / 207. szám, kedd
A kosztromai terület mezőgazdasági középiskolájának diákjai felhívással fordultak a többi szovjet mezőgazdasági középiskola diákságához, hogy tanulmányaik elvégzése után haladéktalanul kapcsolódjanak be a mezőgazdasági termelésbe. A szovjet fiatalok ezrei fogadták lelkesedéssel társaik kezdeményezését. A fiatal mezőgazdasági dolgozók az érettségi bizonyítványon kívül megszerezték a gépesítői, az állattenyésztési és a növény- termesztési szakképesítést is. Felvételünkön a fcubányi Kus- cssvszkij szovhoz fiatal gépesítői. (Felvétel: CSTK — TASZSZ) VÁLASZ OLVASÓINKNAK Különböző ügyekben K. L.: Ha ön gondoskodik férjének első házasságából származó gyermekéről, akkor attól az időponttól kezdve, hogy ezt a gondozást Is ellátja a házasságukból született kisgyermekük egésznapos gondozásán kívül, igénye van kisgyermekének kétéves koráig a havi 500 korona összegű gyermekgondozási segélyre. (Kvičalová-Kalina: Dávky v matéfství a prídavky na déti, Práce, Praha 1974, 23 old.) Sportkanyeremény jeligére: Forduljon az Állami Takarék- pénztár fiókjához, mely a kölcsönt folyósította. H. J.: A szülők után fivérével együtt fele-fele arányban örökölték a szülői házat. Ebben a házban egy lakás van, ezért a házat két egyforma, műszakilag is önálló részre nem lehet elosztani. Egy ideig ön Is a házban lakott, most azonban már nem. Ha a társtulajdonosok békésen, per nélkül, szerződéssel nem tudnának megegyezni, az örökléssel, vagy más módon keletkezett részes közös tulajdont a polgári törvénykönyv 142. §-a értelmében bármelyik társtulajdonos indítványára a iÄróság peres eljárásban megszüntetheti. Ha nem jön számításba a természetbeni megosztás, akkor a bíróság a közös tulajdont úgy szünteti meg, hogy az ingatlant egy (esetleg több) társtulajdonos tulajdonába juttatja azzal, hogy a többi társtulajdonos tulajdonrészét a becslési érték szerinti összegben kell kifizetni. A bíróság csak akkor dönthet így, ha a társtulajdonos (vagy tulajdonosok) hajlandó az egész Ingatlant Ily módon megszerezni. Az értékelést illetően az 1969/47 számú hirdetmény van érvényben. Ha egyetlen társtulajdonos sem lenne hajlandó az egész Ingatlant átvenni, akkor a bíróság elrendelheti a közös tulajdon állami Jegyző útján való eladását és a vételár felosztását a társtulajdonosok között a tulajdonrészek arányában. A közös tulajdon Ilyen megosztása akkor lehetséges gyakorlatilag Is, ha a házban lakó társtulajdonos kiköltözködik, illetve erre hajlandó. Ha a meg nem osztható ingatlanra többen tartanak igényt, a bíróság rendszerint tekintetbe veszi, hogy a társ- tulajdonosok közül ki van lakásszükségletének kielégítése szempontjából leginkább a lakásra ráutalva. K. J.: Ha károsult, akár a polgári törvénykönyv alapján érvényesített kárigényről van szó (pl: közlekedési baleset), akár a munkatörvénykönyv alapján érvényesített üzemi balesetről, vagy más, felróható felelősségen alapuló kárigényről, a közös, megosztott felelősség arányában saját maga viseli a kárt. Az ön esetében Is így döntött a bíróság, amikor megállapította, hogy a keletkezett balesetért salát maga 50 százalékban felelős. T. K.: A középiskolát végzett kezdő fizetőse az első évben 1250—1600 korona, a teljes érettségivel végzett általános középiskolai tanulmányok esetében havi 1150—1950 korona, az egyéb szakiskolát végzettek kezdő fizetése 1050—1300 korona. A fizetést a betanulási időben végzett munka alapján legkésőbb egy év után a fizetési hirdetmények értelmében újraszabályozza a munkaadó vállalat. Ez a rendezés 1974. december 1-től van hatályban. A kezdő fizetés folyósításának összegét és idejét a munkaadó vállalat igazgatója határozza meg legfeljebb 12 hónap Idejére. Figyelembe lehet venni az előzőleg szerzett gyakorlatot is, a betöltendő funkció jelentőségét és a vele kapcsolatos felelősséget. Ha a kezdő dolgozó már tanulmányainak megkezdése után megszerezte a kívánt színvonalú gyakorlatot olyan mértékben, hogy annak kiegészítésére már nincs szükség, a kezdő gyakorlati idejét el lehet engedni, vagy megfelelően csökkenteni. Ha a kezdő dolgozó a határ menti, vagy a fejlődésben vlsz- szamaradottabb vidéken végzi gyakorlatát, fizetését az említett fizetési osztályok keretén belül mindjárt a gyakorlat elején magasabb fokozatban lehet megállapítani. Őszirózsa jeligére: Elvált Ismerősét a válóperes ítélet, esetleg egy újabb bírósági ítélet kötelezte arra, hogy az akkor még négy kiskorú gyermekére összesen 960 korona tartásdíjat fizessen. Ezt a munkaadó végrehajtási letiltás alapján levonja és a gyermekekről gondoskodó anya kezeihez utalja át a betegbiztosításból származó családi pótlékkal együtt. Mivel ismerősének 16 éves leánya munkaviszonyba lépett és keres, kérheti, hogy a járásbíróság ennek a körülménynek hivatalos megállapítása alapján szüntesse be a kereső gyermeket Illetően a tartási kötelezettségét. Ha a gyermek legalább 620 koronát keres, nincs joga a családi pótlékra sem. Ezt ismerőse saját maga, vagy a munkaadó vállalatának üzemi bizottsága mellett működő nemzeti- biztosítási bizottság a leány munkaadó vállalatától kért hivatalos Igazolás alapján megállapíthatja, és ennek értelmében szabályozza majd a folyósított családi pótlék összegét. Ha ismerőse ezekről a körülményekről tudomást szerzett, azt köteles jelenteni az említett bizottságnál, Illetve a munkaadó bérosztályán. Ellenkező esetben felelőssé tehetik a családi pótlék túlfizetéséért. A családi pótlékról szóló 1968/88 sz. és az 1956/54 sz. betegbiztosítási törvény értelmében ugyanis a családi pótlékot élvező szülő (még akkor is, ha volt felesége kezeihez utalják a családi pótlékot) köteles az Igény további jogosultságában bekövetkezett változásokat 15 napon belül Jelenteni a munkaadó vállalat bérosztályán, Illetve az említett KNP bizottságnál. Dr. F. J. MŰSZAKI FOGÁSOK A SPORTBAN Sokan vitatják napjainkban, hogy a motor- és autóversenyzők, a repülőbajnokságok és más, ún. technikai sportok részvevői sportolóknak tekinthetők-e, hiszen teljesítményüket — úgy vélik — elsősorban műszaki tényezők, a gépek műszaki adottságai döntik el és az ember e versenyeknél tulajdonképpen csak másodlagos szereplő. E tábor hívei érveik között sorolják fel a többi között, hogy pl. a 200 km/óra körül száguldó autóversenyző szigorúan véve már nem ura többé gépének, tekintettel az emberi reakcióidőkre, amelyek általában tizedmásod- perc nagyságrendűek, s így túlságosan is lassúak ahhoz, hogy ilyen sebességeknél az embsr valóban döntően Irányíthassa gépét. Nem célunk ebbe a vitába bekapcsolódni, még kevésbé vállalkozunk a döntőbíró szerepére, mégis úgy véljük, érdeklődésre tarthatnak számot azok a műszaki fogások, amelyeket még e tábor képviselői is megengedhetőnek tartanak, és amelyek nélkül nem születhettek volna meg, illetve nem születhetnének nápról-napra, a fan- tasztikusabbnál fantasztikusabbnak tűnő rekordok, még az igazán klasszikusnak számító sportágakban, pl. az atlétikában is. i ¥ A fizika és a dobóatléták Az atlétikában is, mint mindenütt, ahol versenyeznek, bizonyos szabályok kötik a versenyzőket, a többi között azért, hogy a lehetőségnek megfelelően biztosítsák az egyenlő feltételeket. A dobóatlétáknál pl. egyebek között meghatározzák, hogy milyen súlyú legyen a súly- golyó, a gerely, a kalapács vagy a diszkosz. A szabályok megalkotásakor azonban a sport és a tudomány kapcsolata még nem volt olyan intenzív, mint napjainkban, úgyhogy annak, aki a fizikát jól Ismerte, lehetősége nyílt — az érvényes szabályok keretén belül is — külön előnyre szert tennie. Az első lépéseket e téren minden valószínűség szerint, a Held-fivérek tették meg. A mérnök (Dick) gerelyhajító testvérének (Bud-nak) 1953- ban olyan gerelyt tervezet, amely az akkori szabályoknak minden tekintetben megfelelt, mégis egyszeriben méterekkel növelte meg az atléta teljesítményét. A Held-gerely titka pedig az volt, hogy a mérnök részben a gerely külső formáját változtatta meg — áramvonalat adva neki —, aztán a súlyelosztás módosításával a súlypontot helyezte olyan helyre, hogy a gerely a röppálya későbbi szakaszán kezdjen lefelé Irányulni. Végül az addiginál sokkal kerekebb anyagból készítette a gerelyt, s így az alig remegett a levegőben, emiatt kisebb lett a légellenállása is. Az atlétikai szövetségek kezdetben nem akarták ezt az újítást elfogadni, de hosszas vita után — ha kisebb módosítással is — a Held-elv győzedelmeskedett. A gerelynajítók példáján felbuzdulva a kalapácsvetők is gondolkodóba estek, hogy vajon nem lehetne-e náluk is — a szabályok megsértése nélkül, csupán a fizikai törvények jobb kihasználásával —, nagyobb távolságokat megostromolni. Nos, a kalapácsvetésben csak a kalapács súlya a meghatározott, de az már tetszőleges, hogy milyen anyagból készüljön, Eddig általában rézből készítették, amelynek sűrűsége 8,9. Most azonban az amerikai Connoly és a magyar Zsivótzky nyomdokain haladva wolfram- ből készítik. A wolfram fajsúlya ugyanis több mint kétszerese (19,3) a rézének, és így a belőle készített azonos súlyú golyó átmérője kisebb a rézből készültnél. A kisebb golyóátmérő viszont azt jelenti, hogy a drótot, amelyen a golyó lóg, 2 cm-nél meg lehetett hosszabbítani, anélkül, hogy a szabályokban lefektetett teljes hossz megváltozott volna. így a kalapács „karja“ megnőtt, s ezzel — ugyanolyan forgási sebesség esetén —, nőtt a centrifugális erő, ami viszont métereket jelenthet az eredményben. Igaz, egy ilyen wolfram-kalapács ára jóval több a rézkalapácsénál (kb. a tízszerese), de hát a jobb eredményekért nagyobb áldozatokat* is hoztak már... A dobóatléták közül a diszkoszvetők már nemcsak sporteszközük jobb kiképzésére fordítanak gondot, hanem felfigyeltek az atléta és a talaj kapcsolatában rejlő lehetőségekre is. A diszkoszt a szabályok meglehetősen pontosan meghatározzák, mégis ígérkezett egy módosítási lehetőség, ami ha csak centiméterekkel Is, de mégis A szovjet orvostudományban egyre szélesebb körben használják sebészeti beavatkozásoknál a müereket. Ezeket az „elasztikus csövecskéket“ műszálakból készítik és 3—30 milliméter átmé- rőjüek. — A képen egy 140-orsós speciális automataberendezés, amelyen a műereket gyártják. jobb eredményt biztosít. A diszkosz pereme, mint ismeretes, fémből készük s eddig fényesre munkálták meg. Rájöttek azonban arra, hogyha e peremet homokkal befúvatják, a diszkosz jobban tapad a kézhez, s így a dobó jobban irányíthatja sporteszköze röptét. A versenypálya hatása A diszkoszvetők azt is kiderítették, hogy eredményeik lényegesen javulhatnak, ha nem a szokásos salakpályáról, hanem olyan dobókörből dobnak, amelyik talaja betonból készült. A magyarázat egyszerű. Eddig — éppen azért, hogy pörgés közben el ne csússzanak — szögestalpú cipőben dobtak, s ez bizony a lendületet csökkentette. Beton dobókörben viszont nincseu szükség szögescipőre, hanem könnyű, puha talpú teniszcipőben lehet ugyanazokat a dobómozdulatokat — kisebb erőpazarlással, de biztonságosan — elvégezni, s ez természetesen jobb eredményekben fog megnyilvánulni. A kalapácsvetők — tanulva a diszkoszdobóktól — ugyancsak áttérnek a beton dobókörre, s egyenesen a balettnál használatos balettcipőben dobnak! Míg a dobóatlétáknál centimétereket, sőt métereket jelent a talaj felépítése, minősége, addig a futóknál tized-, sőt egész másodperceket. Amikor 1961-ben Ármin Háry 100 méteren 10,0 mp-et futott, először kétkedve fogadták, s amikor ezt az eredményt többször megismételte, az emberi teljesítmény felső határaként emlegették. Napjainkban viszont nem egy szakember már azon a véleményen van, hogy jóval jobb eredmény Is elképzelhető 100 méteren. Vajon mire alapozzák ezt a feltevést? Az közismert, hogy nagyobb esőzések a futópályák talaját jelentősen lerontják, de az már kevésbé Ismert, hogy a talaj felett közvetlenül kialakult „mikroklíma“ tizedmásodperceket jelenthet. A jó futópályának ugyanis egyszerra kell rugalmasnak és keménynek is lennie. A jelenlegi futópályák — még a legismertebb „gyors“ pályák is —, éppenhogy csak megközelítik ezt az állapotot. Sajnos, nemcsak a nagyobb mérvű Időjárásváltozásokat érzik meg, hanem a talajfeletti mikroklíma-változásokra is érzékenyek. Éppen ezért teret hódít egy üj futópálya, amely szén, parafa, gumi, kátrány és hamu megfelelő keverékéből, illetve rétegeiből áll, s amely bármilyen légköri viszony esetén 23—33 Celsius fok között megfelel az említett követelményeknek. Míg az atlétáknál a futó- és ugrópályáknak kell „gyorsaknak“ lenniük, addig az úszóknál a medencéknek. Az atlétapályák kialakításával kapcsolatban viszonylag könnyen megérthető, hogy a talaj összetételének megfelelő változtatásával ki lehet alakítani a gyors pályát, de hát az úszóknál csak nem kell a medence vizének összetételét Is megváltoztatni? Nem, a „gyors“ úszómedencék titka abban rejlik, hogy a falak különleges kiképzésével megakadályozzák a zavaró hullámok kialakulását, ami már egymagában véve itt tizedmásodpercet jelenthet. Ha ehhez hozzávesszük, hogy sok úszú- verseny előtt minden szál szőrt eltávolít testéről, akkor még jobban látjuk, hogy mennyi, látszólag jelentéktelen apróság játszik közre egy- egy világrekord megszületésénél. (Egyesek talán túlzásnak találják a szőrök eltávolítását, de a bíonlkal vizsgálatok éppen azt mutatták ki, hogy a finom kis szőrszálak úszás közben olyan apró örvények leválását Idézhetik elő, amelyek, ha kis mértékben Is, de csökkentő hatással vannak az úszás sebességére. Mint távolabbi kép, elképzelhető, hogy éppen e bionikái megfigyelések hatására, a versenyzők olyan úszóruhákban versenyeznek majd, mint a delfin bőre, hogy az Ilyen gátló örvényeknek a jelenlegi úszóruhákról való leszakadását is megakadályozzák.) Vizsgálgatva azt, hogy milyen pályákon születtek a gyorsasági korcsolyarekordok, kiderült, hogy általában 1000 méter feletti versenypályákon. E jelenség fizikai magyarázata részben az, hogy a nagyobb magasságokban kisebb a levegő sűrűsége, tehát a közegellenállás is kisebb, ezért kevesebb erőt kell annak leküzdésére fordítani, másrészt pedig a napsugarak hatására állandóan vékony vízréteg van a jég felett, és így a korcsolya könnyebben is csúszik. Azt azonban már kevesen tudják, hogy ezeken a pályákon még jobb eredmény érhető el akkor, ha a versenyző a völgyből közvetlenül a verseny előtt érkezik a pályára. Ennek oka pedig az, hogy a völgyben nagyobb a levegő oxigéntartalma, tehát a szervezet jobban telítődik oxigénnel, s ez jobb és nagyobb erőkifejtést tesz lehetővé. Az ember a döntő Az iivegrudak, a wolframkalapácsok, a „gyors" futópályák és úszómedencék valóban nagy mértékben hozzájárulnak újabb és újabb, régebben elképzelhetetlen eredmények eléréséhez, de a sport többi, hasonló műszaki fogásával együtt, végső fokon mégis csak másodlagos szerepet játszanak. A döntő tényező az ember. Az emberi tulajdonságok döntő szerepét a sportversenyeken ml sem bizonyítja jobban, mint az, hogy edzés közben nem egyszer lényegesen jobb eredmények is születnek, mint versenyzés közben, ahol túl a sportág által megkívánt — veleszületett és edzés útján szerzett — adottságokon, fontos szerepük van a különböző pszichológiai tényezőknek Is. Nem csoda tehát, hogy a korszerű versenyzés fegyvertárába a különböző műszaki „fogások“ mellé, egyenrangú társként kezd bevonulni a versenyzők gondos, alapos pszichológiai előkészítése Is. (dj) VIII.
