Új Szó, 1976. augusztus (29. évfolyam, 182-207. szám)

1976-08-20 / 198. szám, péntek

Leonyid Brezsnyev a Krím-félszlgeten találkozott Erich Honeckerrel EREDMÉNYESEN FEJLŐDIK A SZOVJETUNIÓ ÉS AZ NDK EGYÜTTMŰKÖDÉSE Moszkva — Leonyid Brezs­nyev, az SZKP Központi Bizott­ságának főtitkára csütörtökön a Krím félszigeten találkozott Erich Honeckerrel, az NSZEP Központi Bizottságának főtitká­rával, aki üdülésre érkezett a Szovjetunióba. Leonyid Brezsnyev és Erich Honecker tá|ékoztatták egy­mást az SZKP és az NSZEP te­vékenységéről, valamint orszá­guk bel- és külpolitikájáról. Megelégedéssel állapították meg, hogy eredményesen fej­lődik a Szovjetunió és az NDK együttműködése, amely ú/abb fontos ösztönzést kapott az 1975. október 7 én megkötött barátsági együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szer­ződéssel. A találkozón áttekintettek több olyan nemzetközi problé­mát, amely nagy jelentőségű az enyhülési folyamat erősíté­se és az államok közötti békés együttműködés kialakítása szempontjából. A két pártveze­tő megerősítette a Szovjetunió és az NDK eltökéltségét arra, hogy a jövőben is konstruktí­van hozzájárulnak a béké­hez, a biztonsághoz és az együttműködéshez Európában. Ezzel kapcsolatban megállapí­tották, hogy bizonyos körök kí­sérletei az NDK szuverén jo­gainak megsértésére, a bel- ügyeibe való beavatkozásra, nincsenek összhangban Helsin­ki szellemével, az európai bé­ke érdekeivel. Ezeknek a kísér­leteknek semmilyen távlatuk nincs, a továbbiakban Is mind­két ország ellenállására talál­nak ma|d. A találkozót a szívélyesség, az elvtársi kölcsönös megértés és a teljes nézeíazonosság jel­lemezte. Colombóban tárgyal az el nem kötelezett országok csúcsértekez­lete. Képünkön a tanácskozáson részt vevő Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára, Huari Bumedien algériai elnök, William Gopalla- wa, Sri Lanka elnöke és Josip Broz Tito jugoszláv államelnök. (Telefoto: CSTK — UPI) Gerald Ford a köztársasági párt elnökjelöltje A libanoni jobboldal zsarolni akar Sürgős politikai párbeszédre van szükség Bejrút — Libanonban folyta­tódnak a harcok, de az „igazi“ hegyvidéki csata tulajdonkép­pen még nem kezdődött meg — jelentette csütörtökön az AFP. A francia hírügynökség szerint a libanoni konzervatív keresztények és „szíriai szövet­ségeseik“ szerdán „utolsó le­hetőséget“ adtak a paleszti- naiaknak a július 29-én létre­jött szíriai—palesztinai megál­lapodás végrehajtására és hegyvidéki állásaik kiürítésére. Ha erre nem hajlandók — fűzi hozzá az AFP hírügynökség — akkor a csata elkerülhetetlen. Egyébként több nyugati hír- ügynökség is azt az értesülését szellőztette, hogy mintegy tíz nap óta „jó úton haladnak“ a tárgyalások a libanoni jobb­oldaliak és a palesztin ellen­állók között a hegyvidéki ál­lások „békés“ kiürítéséről. A libanoni haladó erők és a velük szövetséges palesztinok azonban cáfolták az állítólagos tárgyalások hírét. A WAFA pa­lesztin hírügynökség a haladó erők egyik katonai vezetőjének nyilatkozatát közölte, amely szerint a baloldali fegyveresek „elhatározott szándéka“ hogy megőrzik Bejrut-környéki hegy­vidéki állásaikat. Kantái Dzsumblatt, a haladó szocialis­ta párt elnöke pedig ismetel­ten kijelentette „a Háború hosszú lesz, a hegyvidéki csa­ta döntő lesz“. Hírügynökségi jelentések sze­rint a jobboldal „fegyvernyug- vási ajánlatát“ Alexander Ge- majel, a falangista pártvezér unokaöccse szerdán Juttatta el a PFSZ-nek, az Arab Liga egyik közvetítője útján. Értesü­lések szerint egy palesztin szóvivő azt mondotta, hogy az ajánlatot „gondosan tanulmá­nyozzák“, de nem valószínű, hogy a Palesztina! Felszabadí­tási Szervezet mindaddig, amíg nem teljesítik elsőrendű köve­telését — azt ugyanis, hogy az összes szíriai csapatokat vonják ki Libanonból — hoz­zájáruljon hegyvidéki állásai­Uj&bb áldozatok Dél-Afrikában Port Elizabeth — Nyolc né­ger tüntetőt lelőtt és mintegy húszat megsebesített a rendőr­ség a dél-afrikai Port Elizabeth városában a szerdai tüntetés során, közölte csütörtökön egy rendőrségi szóvivő. Mint arról már beszámoltunk, szerdán többezren, főként a középisko­lás néger diákok vonultak fel a kikötőváros utcáin a kormány apartheid politikája és a rend­őrterror ellen tiltakozva. A közeli New Brightonban ezres tömeg indult a Bantu közigazgatás épülete felé, a rendőrség azonban itt is gu­mibottal, könnygázbombával és lőfegyverrel oszlatta szét a tün­tetőket. Az összetűzések sebe­sültjeit és további tíz személyt letartóztattak, jelentette be a rendőrség. nak kiürítéséhez. „Ha a ke­resztények támadnak — mon­dotta — készek vagyunk a harcra.“ A libanoni haladó erők rá­diójának híradása szerint „le­hetséges, hogy hamarosan ösz- szeül az egyiptomi, szíriai, szaud-aráblal és kuvaiti állam­fő, s hogy e négyoldalú talál­kozót nyomon követi majd az összes arab államfők és ural­kodók értekezlete. A libanoni mohamedán veze­tőket, köztük több volt minisz­tert egyesítő Iszlám tömörülés szerdán este tartott ülése után felszólította a konfliktusban érintett összes feleket: „Vesse­nek véget a harcoknak, s azon­nal kezdjék meg a politikai párbeszédet Kamal Dzsumblatt, a libano­ni baloldal egyik vezetője, a Haladó Szocialista Párt elnöke szerdán este, mintegy ötezres tömeg előtt elhangzott beszé­dében a Bejrut-környéki hegy­vidéki csata megvívására fegy­verbe szólította a lakosságot. Egyidejűleg felszólította híveit, hogy elszigetelt keresztény falvak polgári lakosait ne tá­madják. Kétlem, hogy mindaddig, amíg nem vívtuk ki a teljes katonai győzelmet, fel tudjuk építeni az új Libanont — mon­dotta. Kansas Cily — Gerald Ford a köztársasági párt elnökjelölt­je. A párt Kansas Cityben ülé­sező kongresszusán 1187 kül­dött Ford, 1070 Ronald Reagan jelölését támogatta a közép­európai idő szerint csütörtökön reggel rendezett szavazáson. Gerald Ford ellenfele a no­vemberi választáson James Car­ter, akit a demokrata párt kongresszusa júniusban egyhan­gúlag jelölt az Egyesftlt Álla­mok elnökének. Az eddigi fel­mérések szerint a demokrata lelölt jelentős többségre szá­míthat a novemberi szavazáson. A köztársaságiak kongresszu­sa csütörtökön a Ford-javasolta alelnökjelölt elfogadásával, majd Gerald Ford programadó beszédével ér véget. Ford elnök közép-európai idő szerint a késő délutáni órák­ban hozza nyilvánosságra, kit választott alelnökjelöltül. jól­lehet e tiszt politikai súlya csekély, rendkívül fontos vá­lasztás taktikai szempontból: minél több republikánus, és le­hetőleg független, sőt demok­rata szavazót kell a jelöltnek vonzanla a Ford tábor számára. A kívánatos „egyensúly“ szem­pontjából a konzervatívnak te­kintett Ford várhatóan a libe­rálisokat is vonzó politikust vá­laszt majd maga mellé. A két, legtöbbet emlegetett személy szerdán Howard Baker szená­tor, illetve William Ruckels- haus, volt igazságügyminiszter­helyettes volt. Mindketten szembekerültek Nixonnal a Wa- tergate-botrányok Idején, s a párt fiatalabb, nem kompro­mittált elemeit képviselik. Gerald Ford Igen nehezen ki­vívott és viszonylag csekély arányú győzelme aligha javítja a köztársaságiak esélyeit a no­vemberi elnökválasztáson. A két amerikai polgári párt közül a maradibb — a republikánuso­ké — 1968 óta van kormányon. Richard Nixon átütő választási győzelmei mögött sok függet­len, illetve demokratapárti sza­vazó is állott. A század egyik legnagyobb sikerű köztársasági politikusa azonban erkölcsi ha­lott, nevét még csak ki sem ejtették a kongresszuson, amelyre a Nixon-korszak botrá­nyai. a Watergate-íigy árnyéka nehezedett. Fordnak, Nixon egykori al- elnükének váratlanul súlyos harcot kellett folytatnia Ro­nald Reagannal, a jelöltségért. Eleve valószínű volt, hogy a republikánusok végiills Fordot, a hivatalban lévő elnököt indít­ják majd a nyilván esélytele­nebb Reagan helyett. Reagan­nak ennek elljenére nem cse­kély befolyást sikerült gyako­rolni a választási kampány Idő­szakában az amerikai politiká­ra: a Fehér Ház mind bel- mind külpolitikájában jobbra- tolódott. Az a törekvés, hogy kifogják a szelet Reagan vi­torlájából, oda vezetett, hogy a két jelölt lényegben abban vetélkedett: melyikük az „iga­zi“ konzervatív, a jobboldal számára kívánatos jelölt. E vá­lasztási taktika egyik kihatása volt a külpolitika megmereve­dése: átmenetileg hűvösebbé vált a szovjet—amerikai vi­szony, elodázódott új megálla­podások, elsősorban a második SALT-egyezmény aláírása. Általános azonban a várako­zás, hogy Gerald Ford, újrajelö- lése után, folytatja a február­ban „befagyasztott“ realisztiku­sabb külpolitikai vonalat, ame­lyet nyilvánvalóan támogat az amerikai választók jelentős többsége. Munkanélküliség az USA-ban Iván Ablamov, a TASZSZ kommentátora írja: A munka­nélküliség az USA-ban még mindig megoldatlan probléma. A munkaügyi minisztérium ada­tai szerint a munfcanélkiiliek száma júliusban elérte a 7,4 milliót, ami a dolgqzók 7,8 szá­zalékának felel meg. A nyil­vántartásból kimaradtak azok a személyek, akik még a remé­nyét is elvesztették annak, hogy munkát kapnak, ezért nem is tartják őket számon a „mun­kabörzén“. Az amerikai közgaz­dászok véleménye szerint az or­szágban 10—15 millió ember van munka nélkül. Érdekes, hogy a gazdasági konjunktúra bizonyos fokú fellendülése el­lenére Is emelkedik a munka- nélküliek száma. A közgazdá­szok ezt a tényt azzal Igyekez­nek ^magyarázni, hogy nyáron a tanulóifjúság és a tanulmá­nyait befejezett fiatalok szapo­rítják a munkát keresők tábo­rát. Ugyanakkor beismerik, hogy a munkanélküliség emel­kedését régi eredetű tényezők Is befolyásolják. Az Egyesült Államok nem tudja biztosítani azt a gazdasá­gi növekedést, amely lehetővé tenné a munkanélküliség jelen­tős csökkentését. Például, ha 1980-lg 2 százalékkal, azaz 2 millió személlyel akarnák csök­kenteni a munkanélküliek so­rait, 12 millió munkalehetősé­get kellene az országban te­remteni. Ehhez azonban az szükséges, hogy a gazdasági fejlődés üteme öt év alatt éven­te legalább 6 százalékos le­gyen. A tudományos-technikai for­radalom és a vele összefüggő automatizációs eszközök, vala­mint a modern technika vívmá­nyainak alkalmazása hozzájá­rult a munkások nagyobb mé­retű elbocsátásához. Megválto­zott a termelés jellege, a régi szakmunkákat újak váltották fel, s a technika fejlődése ki­szorítja az alacsony képzettsé­gű munkásokat. Az új szakma elsajátítására viszonylag ma­gasfokú képzettség szükséges. Csaknem 20 millió 16 évnél idő­sebb amerikai nem tud írni és olvasni. Számtalan amerikai polgár, mindenekelőtt a színes- bőrűek és a nemzetiségi kisebb­ségek tagjai (négerek, Puerto Ricó-iak) rossz anyagi körülmé­nyeik miatt nem szerezhetnek megfelelő képesítést, s így el­vesztik jogukat az egyre maga­sabb szakképzettséget igénylő munkára. A munkanélküliséget demog­ráfiai tényezők is befolyásol­ják. Az Egyesült Államokban a népszaporulat az 50 es évek vé­gén és a 60-as évek elején érte el tetőfokát. Ennek következté­ben a következő évtizedben a munkaerőpiacon szokatlanul sok amerikai jelent meg. A be­vándoroltak millióin kívül a kö­vetkező évek folyamán 30 mil­lió fiatal kereste élete első munkahelyét. Meg kell említeni, hogy mind a hivatalok, mind pedig a monopóliumok szándékosan igyekeznek fenntartani a mun­kanélküliséget. John Galbraith közgazdász, a Harvard Egyetem professzora szerint az USA gaz­daságpolitikája a munkanélküli­ség növelésével mindig az inf­láció csökkentésére törekedett. A monopóliumok készek a mun­kások „kifacsarására“, s inkább fizetnek túlórákat, minthogy az elbocsátott munkásokat újra felvennék. A nagyméretű munkanélküli­séget arra használják fel, hogy tovább növeljék a munka inten­zitását, a munkásokat a legne­hezebb munkakörülmények el­viselésére kényszerítsék és a reálbéreket csökkentsék, vala­mint arra, hogy nyomást gya­koroljanak a szakszervezetekre. E tényeket tekintve nem cso­da, ha a kormány továbbra is nagy munkanélküliséget „ígér“. A kormány által kiadott közle­mény szerint ez év végéig 7 százalékkal csökkenhet a mun­kanélküliség. Még a gazdasági fellendülés esetében is 1980-ig a munka- nélküliség legalább 5 százalé­kos lesz — írja a Business Week című folyóirat. NIKOLA LJUBICSICS hadse­regtábornok, Jugoszlávia hon­védelmi minisztériumának szö­vetségi titkára, fogadta Szer­gej Gorskov, a Szovjetunió honvédelmi miniszterének első helyettese által vezetett szov­jet katonai küldöttséget. BATUMIBAN megnyílt a szo­cialista országok történészei­nek tanácskozása, a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom tapasztalatainak nemzetközi jelentőségéről. A tanácskozás munkájában bolgár, csehszlo­vák, lengyel, magyar, mongol, NDK-beli, román és szovjet küldöttség vesz részt. AZ UGANDAI RÁDIÖ jelenté­se szerint Idl Amin ugandai elnök táviratot küldött Jlchak Rabin izraeli kormányfőnek, s ebben felteszi a kérdést: Haj­landó-e Izrael kártérítést fizet­ni azokért az emberéletben és anyagiakban esett károkért, amelyeket Uganda a július 4-én lezajlott entenebbel akció so­rán elszenvedett. A SPANYOL RENDŐRSÉG kb. 500 személyből álló csoporto­sulást oszlatott szét, amely Pamplonban a múlt szombaton meggyilkolt Javier Verdaj Lu­cas diák emlékére gyűlt össze Almeira városban. AZ IZRAELI RENDŐRSÉG könnyfakasztó bombákkal és gránátokkal oszlatta szét Náb- luszban az arab lakosok tün­tetését. Heten súlyosan megsé­rültek. MAURICE DOBB, brit marxis­ta közgazdász, a Nagy-Britan- niai Kommunista Párt kiváló tagja, 76 éves korában elhunyt. ANVAR SZADAT egyiptomi elnök Taife szaúd-aráblal vá­rosban tárgyalt Khaled szaúd- arábial királlyal. A megbeszé­lés témája a nemzetközi és a libanoni helyzet volt. Szeptember 3-án ér Marsot a Viking—2 Pasadena — A Viking-2, amelyet többhónapos út után augusztus 8-án vezéreltek Mars körüli orbitális pályára, szep­tember 3-án az „Utópia-síkság­nak“ nevezett területen száll le a Vörös bolygó felszínére — jelentették be a pasadenai központban. A megjelölt terü­let körülbelül félúton fekszik a bolygó egyenlítője és északi pólusa között, s mintegy ki­lencven foknyira van a Mars talajmintáit vizsgáló Viking-1 kozmikus laboratóriumtól. Az Utópia-síkságról az elkö­vetkező napokban még fény­képeket készít és továbbít a Földre a Viking-2, ezek alap­ján születik a végleges döntés a leszállás pontos helyéről. A kijelölt körzet ugyanis megle­hetősen sziklás, de a program Irányitól remélik, hogy meg- teremthetőek a biztonságos le­szállás feltételei, s abban is bíznak, hogy a második Viking vizet talál, ami növelné az élet esetleges kezdetleges formái kimutatásának esélyeit. Nagy erejű földrengés Manila — A hongkongi ob­szervatórium csütörtökön reg­gel újabb, nagyerejű földren­gést regisztrált: az első ada­tok szerint a rengés epicent­ruma a várostól kétezer kilo­méterre délkeletre, feltehetően a Fülöp-szigetek területére esik, ahol a két nappal koráb­ban pusztító elemi csapás és az azt követő szökőár azono­sított halálos áldozatainak szá­ma már meghaladja a 3100-at. További háromezer személyt eltűntnek nyilvánítottak. A hatóságok attól tartanak, hogy az ország történetének legna­gyobb katasztrófája feltehetően közel hatezer ember halálát okozta. A mentési munkálatokat, a sérültek és hajlék nélkül ma­radtak megsegítését nagymér­tékben nehezíti a földrengés sújtotta körzetben uralkodó esős, viharos időjárás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom