Új Szó, 1976. augusztus (29. évfolyam, 182-207. szám)

1976-08-17 / 195. szám, kedd

Áldozatkész funkcionárius, megfontolt államférfi KLOKOČ ELVTÄRSRA EMLÉKEZÜNK Ma 65 esztendeje annak, hogy Hačavában (rimaszom­bati járás) született ONDREJ KLOKOČ,, Személyiségét kör­nyezete, proletár származása alakította. Húszesztendős ko­rában lépett a Csehszlovákia Kommunista Pártja soraiba, a párt fegyelmezett tagjává vált, személyes érdekeitől el­tekintve teljesítette áldozat­készen a pártban és az álla­mi szervekben betöltött fele­lős, magas tisztségeit tartal­mas élete utolsó napjaiig. Mint irodai segéderő, ké­sőbb tanító tudatosította az urak és a szegények világa közötti éles ellentéteket. Ha­ladó nézeteiért üldözték, többször bebörtönözték. A köztársaság szétverése után nem nyugodott bele a klérofasiszták uralmába Szlo­vákiában, aktívan bekapcso­lódott a kommunista párt il­legális tevékenységébe. 1944 tavaszán lépett kapcsolatba Smidko és Husák elvtársak­kal, ekkor fokozódott tovább politikai munkájának intenzi­tása; az SZI.KP 5. illegális Központi Bizottságának a munkatársa lett. A Szlovák Nemzeti Felkelés jelentős szervezői közé tartozott, a hnúšťai járásban mukálkodott a forradalmi nemzeti bizott­ságok megalakításán. Az SZNF idején a Szlovák Nemzeti Tanács tagja, a já­rási pártbizottság és a járási forradalmi1 nemzeti bizottság elnöke. Később, amikor a fel­kelők a hegyekbe vonultak vissza, fegyverrel a kezében harcolt a fasiszták pllen. 1945 februárjában a Szlovák Nem­zeti Tanács küldötteként mű­ködik a 2. ukrán fronton. Az illegalitás időszakában, majd az SZNF idején végzett munkája indokolta, hogy a felszabadulás után fontos tisztségeket töltsön be. Klo­koč elvtárs mint a Rimavská Sobota-i Jnb elnöke, a terüle­ti pártbizottság titkára, ké­sőbb a Nemzetgyűlés képvi­selője winden erejét és ké­pességét a nemzeti demokra­tikus forradalom programja teljesítésének az érdekébe ál­lította. 1949 ben Klokoč elvtársat Banská Bystricában a kerüle­ti nemzeti bizottság elnöké­nek tisztségébe választották. Röviddel ezután a kerületi pártbizottság vezető titkára lett. Az 1951—56-os eszten­dőkben a Tájékoztatásügyi Megbízotti Hivatal élén áll, később az iskola- és művelő­désügyet irányítja. Tíz eszten­deig a Pravda főszerkesztő­jeként tevékenykedett, mielőtt a Központi Bizottság osztály- vezetője volt. Nevéhez fűző­dik a szlovák nemzeti kul­túra és művészet sokoldalú fejlődésének kezdete, vezeté­sével a Pravda hozzájárult a szocialista országépítés több bonyolult problémájának megoldásához. Klokoč elvtársat 1960 júniu­sában megválasztották a Szlo­vák Nemzeti Tanács elnöké­vé. Teljes felelősséggel irá­nyította az SZNT munkáját. Egyúttal a Szövetségi Gyűlés Elnökségének a tagjává és képviselőjévé választották. Az 1949—1954-es esztendőkben a CSKP Központi Bizottságának a póttagja volt, 1968-ban az SZLKP Központi Bizottsága Elnökségének a tagja lett. Ezeket a tisztségeket becsü­lettel teljesítette haláláig. Ondrej Klokoč elvtársat áthatották a szocialista haza­fiság eszméi, mindig hű ma­radt a proletár nemzetközi­ség elveihez. Népünk emlé­kezetében példás kommunis­taként, áldozatkész funkcio­náriusként, megfontolt állam­férfiként él tovább, aki egész életét a munkásosztály és a szocialista építés ügyének szentelte. Dr. TEREZIA KOVAClKOVA CSe. HÓK HELYTÁLLÁSA SZEMÉLYES PÉLDAMUTATÁS A nők társadalmi és politikai aktivizálása nem könnyű fel­adat. Ennek ellenére egyre több nő kapcsolódik be a társadal­mi és a politikai tevékenység­be. Sikeresen oldják meg a nők aktivizálását a Bratislavai Nem­zetközi Nőnap Üzemben, nem­zeti vállalatban is, ahol a dol­gozók 75 százaléka nő. Ezt Te­rézia Surovától, az SZLKP KB póttagjától, az üzemi pártbizott­ság elnökétől tudom meg. — Vállalatunk vezetősége szorgalmazza, hogy a nődolgo­zók tanuljanak, vezető tisztsé­geket töltsenek be — mondja Surová elvtársnő. — A meste­rek egy része nő. A szaktan­intézet igazgatói tistzségét szin­tén nő látja el. Ugyancsak nő a gyártásvezető helyettese. Az osztályvezetők közt is akadnak nők. A szakszervezet elnöke szintén nő. A kommunista párt 180 tagja közül 104 nő. A tiszt­ségeket a nők némely esetben jobban' ellátják, mint a férfiak. Hogy mégis gondot okoz a nők aktivizálása, annak mindenek­előtt az az oka, hogy a szol­gáltatások még nem elégítik ki teljes mértékben az igényeket. A bölcsődék 16—17 óráig van­nak nyitva, az asszonyoknak sietniük kell csemetéikért. Ta­pasztalataink szerint főleg azok a nők vállalnak tisztségeket, akiknek már nagyobbak a gye­rekeik. A vállalatból évente mintegy 120 nődolgozó megy gyermek- gondozási szabadságra. Mivel a vállalatban kétműszakos a ter­melés, a gyermekgondozási sza­badság leteltével az anyák túl­nyomó része még nem tér visz- sza. A nődolgozók érthetően ke­resik az egyműszakos munka lehetőségét. Ezért sokan végleg Is megválnak a vállalattól. Még annak árán is,' hogy máshol szakképzetlen munkaerőként dolgoznak. A vállalatban 35 szá­zalékos a munkaerővándorlás. Érdekes megjegyezni, hogy a párttagok közül kevesebben vál­toztatnak munkahelyet. A válla­lat két üzemében 1200-an, il­letve 600-an dolgoznak. A vál­lalat dolgozóinak átlagos élet­kora egyre alacsonyabb, jelen­leg mintegy 35 év. — Két évvel ezelőtt 250 fia­tal számára új iparitanuló-inté- zetet nyitottunk — mondja a pártelnök. — Az új létesítmény átadásával a régi internátusbán is javultak a feltételek, s ma A Horné Semerovce-i (Fel- sőszemereij Efsz-ben gyor­san begyűjtötték a gabonát. A képen látható asszonyok most a gábonatisztítást vég­zik. Arra törekednek, hogy a begyűjtött gabona jó mi­nőségben legyen tárolva. (Balla felvétele] — Hogyan szervezték meg a pártoktatást? — Alap- és középfokú párt­oktatást tartottunk, összesen 146 párttag és 61 pártonkívüli vett részt az oktatásban. Az előadásokat saját lektoraink tartották. Lektori testületünk 18-tagú. A pártoktatás megszer­vezésében viszont a kétműsza­kos termelés bizonyos nehézsé­geket okoz. már tanoncok legfeljebb hatan laknak egy-egy szobában. 197.8- ban egy újabb (400 férőhelyes) internátus is felépül. Erre ezértj van szükségünk, mert Ipari ta­nulóink mind vidékiek. Az új internátus teljes mértékben megoldja a tanoncok bentlaká­sának kérdését. A vállalat mun­kásszállásán minden dolgozó­nak tudunk lakást adni. Az iparitanuló-inté-zetl'en a fiata­lok főzni, varr­ni Is megtanul­hatnak. A szak­képzetlen mun­kaerők betanu­lással szakmai ismereteket sze­rezhetnek. A ter­melési munka a gyárban érdé kés és nem túl­ságosan nehéz. Viszont — a már említeti kétműszakos termelés miatt — mégis magas a munkaerőván­dorlás aránya. Beszélgetésünk során sok szó esik a fiatalok­ról, az ifjúság! szervezetről. SZISZ-sžerve- zetünk 250-tagú tájékoztat Suro­vá elvtársnő. — Az ötéves terv­időszakban azonban 500-ra sze­retnénk növelni a SZISZ-tagok számát. A SZlSZ-szervezetből évente 10 fiatalt veszünk fel a párttagjelöltek sorába. Már harmadik éve az iparitanuló­intézetben szemeljük ki a fia­talokat a párttagságra. Termé­szetesen, ha valaki a munka­helyén helytáll, szintén előle­gezzük neki a bizalmat. Ez idén 17 nőt és három férfit veszünk fel a tagjelöltek sorába. Első­sorban munkásoknak előlegez­zük a bizalmat, de előfordul, hogy valaki — mivel közben tanul — később már nem tar­tozik a munkáskategóriába. Tag­jelöltjeink közt magyar nemze­tiségűek is vannak. A tagjelöl­tek mind kapnak pártfeladatot'. A feladatok teljesítését a párt­csoportok ellenőrzik. Egyebek közt olyan feladatokról van szó, hogy a tagjelöltek kapcsolód­janak be az ifjúsági szervezet, a szakszervezet, a népi milícia, a sportszervezet munkájába. Sportolóink közül különösen a kézilabdázók eredményesek, akik az I. ligában szerepelnek. A tagjelöltek fejlődését külön figyelemmel kísérik ajánlóik, akik évente kétszer részt vesz­nek azon a beszélgetésen, me­lyen a jelölteken kívül a párt­bizottság tagjai közül is jelen van valaki. Terézia Surová pártelnök (A szerző felvétele) A pártoktatásra és általában az ideológiai nevelésre a vál- latban nagy gondot fordíta­nak, hiszen eredménye össze­függ a termelési feladatok tel­jesítésével. A jelenlegi ötéves tervidőszakban a vállalatra igé­nyes feladatok várnak. Főleg a szintetikus szálak termelésére való áttérés a céljuk. A mosta­ni 13,8 százalékos helyett az ötéves tervidőszak végén 50 szá­zalékos lesz a gyár vegyi ter­melése. Surová elvtársnő szintén a termelésben dolgozik. Húsz éve került a vállalathoz. A gyár­nak tehát nemcsak a jelenét Ismeri. — Dolgozóink munka- és szo­ciális feltételei állandóan ja­vulnak — mondja elgondolkod­va. — Ezt az veszi észre a leg­jobban, aki már régen itt van. Emlékeit idézve elmondja, hogy 12 évig aktívan kézilab- 'dázott. Annak idején egészen a II. ligáig jutottak. Persze, ak­kor még^nem olyan kedvező feltételek közepette sportoltak, mint ma. A mérkőzésekre vo­nattal utaztak, s a felszerelést a játékosok vették meg. A SZISZ- munkában Is gazdag ta­pasztalatokat szerzett: egy Idő­ben az ifjúsági szervezet elnö­ke volt. A pártszervezetnek 1972-től az elnöke. Közben szakközépiskolába jár. FÜLÖP IMRE Emlékszem, ha nagy szél ke­rekedett a Bodrogközben, úgy meglódította a búzatáblát, hogy az nagy ijedelmében fut­ni kezdett, mi meg, suttyó le­gények, kiabáltunk utána: hé, komé, szalad a gaboné. Futhatott itt a föld is vala­mikor, hullámozhatott, akár a tenger, sok évszázaddal ez­előtt, hatalmasabb viharokban. Amelyek aztán végül is elül­tek, és megdermedt a föld, fél­beszakadt a mozdulat: megma­radtak a cipónál alig nagyobb, lágyívű hullámok. Most gabo­na, kukorica, szőlő tereli raj­tuk, Pólyán és Szolnocska kö­zött még dinnye is. Dinnye­föld. Hogyne állítottuk volna meg kocsinkat?! Még akkor is, ha nem kaphatunk, vásárolha­tunk ebből a manapság már egyre ritkább, de keresett gyü­mölcsből. Csak azért, hogy a dinnyeföld hangulatában-illa- tában sétáljunk egyet. Meg az­tán emberek is vannak itt, s emberekkel találkozni mindig jó. A dinnyeföldön még édes is. „Nájlonnal fedték be, de jobb lenne rá a fű, mert így, ha süt a nap, olyan meleg van, hogy az embernek a feje lágya ég meg." Keréken gurult föl MINT A Jó KENYÉR . Bodrogközi dinnyeföldön ide, a domb tetejére ez a ki­csiny kunyhó, hogy * majdnem egy nyáron át védelmet nyújt­son, éjszaka meleget, ágyat adjon a két dinnyecsősznek, a 66 éves Simko Péternek és a 65 éves Horváth Jánosnak. Battyánban laknak, a vasúinál dolgoztak, Simko Péter vizve- zetékszerelő volt, amíg nem ment nyugdíjba, Horváth lános meg „búzát pakolt, hogy le­gyen a népnek“. Nemcsak őr zik a dinnyét, dolgoztak is ve­le. Értenek hozzá, régi meste rek. De erről majd később. A kunyhóban két ágy, egyik vasból, a másik fából. A pok rócok alatt matracok. „Ez már urason van, valamikor csak szalmazsák vót." Deszkából tö­költ asztal, nylonabrosz, kilós csomag só, megbontva, egy zöldpaprika, kanál. „Meg tud­juk mi főzni, amit kell. Bográ­csunk is van, csak 'legyen bele hús.“ És van? „Van. Vagy mi megyünk el biciklin, vagy hoz­nak gyermekeink, saját kocsi­jukkal, motorbiciklivel“ Borot­va, pamacs, szappan. Gyertya és rengeteg villanylámpa. „Olyan villanylámpánk van, hogy beér Szónocskába." Fe jünk fölött, apró villanyégők, akkumulátor táplálja. „Nem sokat beszélgetünk, egyikünk erre, a másikunk arra megy. körbe. Éjjel felváltva alszunk." Milyen termés ígérkezik? „Ha jó lett vóna az idő, annyi lett vóna, hogy nem tudtuk vó na elszállítani.“ Van azért így is, kisebb nagyobb görög és sárgadinnyék díszítik a dara bot, szép számban. A jöldhöz simulnak, kapaszkodnak lehe letfinom karokba, hogy le ne guruljanak a lejtőn, ki ne sza­kadjanak az életből. Érdekes, egy kicsit hasonlítanak a bom­bához, és belül már izzanak is. De ők sohasem robbannak föl, ők örömet, és nem fáj­dalmat szerezni születtek. „Egy orvos mondta, hogy diny- nyével a vesebajt is ki lehet gyógyítani. Kigyógyított engem is. Ha dinnyét eszik az ember, pálinkából is többet megihat. A jó dinnye olyan, mint a jó ke­nyér." Hogy jó legyen a kenyér, so kat kell vele dolgozni, gond dal, türelemmel, hozzáértéssel. A dinnyével is. „A dinnyének levegő kell, mint a szőlőnek- Ha dinnye van, szőlő is van. Kétszer kapáltuk, lefődeltük az ágát, fel ne forgassa a vi har. A dinnyét jobban kell érezni, mint a lányt vagy a kisgyereket. Ha felfonlílja a vihar, ha megütődik, vége. Az tán herélni is kell, hogy to vább ne menjen a futása. Van olyan fajta, amék igen szalad és le kell csípni az ágából.“ Hogyan állapítják meg, me­lyik a jó, érett dinnye? „Rá­koppint az ember, amék vilá­gos hangot ad, nems jó, amék mélyet, az jó." „Nem jöttek még a varjúk?“ Most, amikor már csak őriz­ni kell, most szaporodott meg igazán Simko Péter és Horváth János dolga. „Az orvos azt mondta, legyek sokat szabad­ban, éljek nyugalomban. Most mán nincs nyugalom. Minden szereti a dinnyét, minden bánt­ja.“ A madárijesztők? Látom, most is nagy buzgalommal ha­donásznak. „A, nem használ­nak azok. A varjú nem ijed meg, beledrabál a dinnyébe.“ Három kutya kergetőzik a kunyhó körül. Inkább a domb alatt űznék egymást, mert: Megérkeztek a varjúk — közli egy idős barát, akit bot segí­tett föl ide. „Kár, hogy nincs puskánk, nyulak is járnak er­re, kárt tesznek." És az embe­rek? Akad hívatlan vendég, mint a korai cseresznyére. Az­tán szaladnak, hónuk alatt a zsákmánnyal, amelyről, kétszáz méterrel odébb, kiderül, hogy zöld, illetve fehér — belül is. Két apróbajuszos, közvetlen hangú, kedves öregember. Szep­tember húszadika körül hagy­ták el a dombot, amelyről — remélem velük együtt — már olyan dinnyét szállítanak, mint a jó kenyér. BODNAR GYULA

Next

/
Oldalképek
Tartalom