Új Szó, 1976. augusztus (29. évfolyam, 182-207. szám)
1976-08-17 / 195. szám, kedd
Áldozatkész funkcionárius, megfontolt államférfi KLOKOČ ELVTÄRSRA EMLÉKEZÜNK Ma 65 esztendeje annak, hogy Hačavában (rimaszombati járás) született ONDREJ KLOKOČ,, Személyiségét környezete, proletár származása alakította. Húszesztendős korában lépett a Csehszlovákia Kommunista Pártja soraiba, a párt fegyelmezett tagjává vált, személyes érdekeitől eltekintve teljesítette áldozatkészen a pártban és az állami szervekben betöltött felelős, magas tisztségeit tartalmas élete utolsó napjaiig. Mint irodai segéderő, később tanító tudatosította az urak és a szegények világa közötti éles ellentéteket. Haladó nézeteiért üldözték, többször bebörtönözték. A köztársaság szétverése után nem nyugodott bele a klérofasiszták uralmába Szlovákiában, aktívan bekapcsolódott a kommunista párt illegális tevékenységébe. 1944 tavaszán lépett kapcsolatba Smidko és Husák elvtársakkal, ekkor fokozódott tovább politikai munkájának intenzitása; az SZI.KP 5. illegális Központi Bizottságának a munkatársa lett. A Szlovák Nemzeti Felkelés jelentős szervezői közé tartozott, a hnúšťai járásban mukálkodott a forradalmi nemzeti bizottságok megalakításán. Az SZNF idején a Szlovák Nemzeti Tanács tagja, a járási pártbizottság és a járási forradalmi1 nemzeti bizottság elnöke. Később, amikor a felkelők a hegyekbe vonultak vissza, fegyverrel a kezében harcolt a fasiszták pllen. 1945 februárjában a Szlovák Nemzeti Tanács küldötteként működik a 2. ukrán fronton. Az illegalitás időszakában, majd az SZNF idején végzett munkája indokolta, hogy a felszabadulás után fontos tisztségeket töltsön be. Klokoč elvtárs mint a Rimavská Sobota-i Jnb elnöke, a területi pártbizottság titkára, később a Nemzetgyűlés képviselője winden erejét és képességét a nemzeti demokratikus forradalom programja teljesítésének az érdekébe állította. 1949 ben Klokoč elvtársat Banská Bystricában a kerületi nemzeti bizottság elnökének tisztségébe választották. Röviddel ezután a kerületi pártbizottság vezető titkára lett. Az 1951—56-os esztendőkben a Tájékoztatásügyi Megbízotti Hivatal élén áll, később az iskola- és művelődésügyet irányítja. Tíz esztendeig a Pravda főszerkesztőjeként tevékenykedett, mielőtt a Központi Bizottság osztály- vezetője volt. Nevéhez fűződik a szlovák nemzeti kultúra és művészet sokoldalú fejlődésének kezdete, vezetésével a Pravda hozzájárult a szocialista országépítés több bonyolult problémájának megoldásához. Klokoč elvtársat 1960 júniusában megválasztották a Szlovák Nemzeti Tanács elnökévé. Teljes felelősséggel irányította az SZNT munkáját. Egyúttal a Szövetségi Gyűlés Elnökségének a tagjává és képviselőjévé választották. Az 1949—1954-es esztendőkben a CSKP Központi Bizottságának a póttagja volt, 1968-ban az SZLKP Központi Bizottsága Elnökségének a tagja lett. Ezeket a tisztségeket becsülettel teljesítette haláláig. Ondrej Klokoč elvtársat áthatották a szocialista hazafiság eszméi, mindig hű maradt a proletár nemzetköziség elveihez. Népünk emlékezetében példás kommunistaként, áldozatkész funkcionáriusként, megfontolt államférfiként él tovább, aki egész életét a munkásosztály és a szocialista építés ügyének szentelte. Dr. TEREZIA KOVAClKOVA CSe. HÓK HELYTÁLLÁSA SZEMÉLYES PÉLDAMUTATÁS A nők társadalmi és politikai aktivizálása nem könnyű feladat. Ennek ellenére egyre több nő kapcsolódik be a társadalmi és a politikai tevékenységbe. Sikeresen oldják meg a nők aktivizálását a Bratislavai Nemzetközi Nőnap Üzemben, nemzeti vállalatban is, ahol a dolgozók 75 százaléka nő. Ezt Terézia Surovától, az SZLKP KB póttagjától, az üzemi pártbizottság elnökétől tudom meg. — Vállalatunk vezetősége szorgalmazza, hogy a nődolgozók tanuljanak, vezető tisztségeket töltsenek be — mondja Surová elvtársnő. — A mesterek egy része nő. A szaktanintézet igazgatói tistzségét szintén nő látja el. Ugyancsak nő a gyártásvezető helyettese. Az osztályvezetők közt is akadnak nők. A szakszervezet elnöke szintén nő. A kommunista párt 180 tagja közül 104 nő. A tisztségeket a nők némely esetben jobban' ellátják, mint a férfiak. Hogy mégis gondot okoz a nők aktivizálása, annak mindenekelőtt az az oka, hogy a szolgáltatások még nem elégítik ki teljes mértékben az igényeket. A bölcsődék 16—17 óráig vannak nyitva, az asszonyoknak sietniük kell csemetéikért. Tapasztalataink szerint főleg azok a nők vállalnak tisztségeket, akiknek már nagyobbak a gyerekeik. A vállalatból évente mintegy 120 nődolgozó megy gyermek- gondozási szabadságra. Mivel a vállalatban kétműszakos a termelés, a gyermekgondozási szabadság leteltével az anyák túlnyomó része még nem tér visz- sza. A nődolgozók érthetően keresik az egyműszakos munka lehetőségét. Ezért sokan végleg Is megválnak a vállalattól. Még annak árán is,' hogy máshol szakképzetlen munkaerőként dolgoznak. A vállalatban 35 százalékos a munkaerővándorlás. Érdekes megjegyezni, hogy a párttagok közül kevesebben változtatnak munkahelyet. A vállalat két üzemében 1200-an, illetve 600-an dolgoznak. A vállalat dolgozóinak átlagos életkora egyre alacsonyabb, jelenleg mintegy 35 év. — Két évvel ezelőtt 250 fiatal számára új iparitanuló-inté- zetet nyitottunk — mondja a pártelnök. — Az új létesítmény átadásával a régi internátusbán is javultak a feltételek, s ma A Horné Semerovce-i (Fel- sőszemereij Efsz-ben gyorsan begyűjtötték a gabonát. A képen látható asszonyok most a gábonatisztítást végzik. Arra törekednek, hogy a begyűjtött gabona jó minőségben legyen tárolva. (Balla felvétele] — Hogyan szervezték meg a pártoktatást? — Alap- és középfokú pártoktatást tartottunk, összesen 146 párttag és 61 pártonkívüli vett részt az oktatásban. Az előadásokat saját lektoraink tartották. Lektori testületünk 18-tagú. A pártoktatás megszervezésében viszont a kétműszakos termelés bizonyos nehézségeket okoz. már tanoncok legfeljebb hatan laknak egy-egy szobában. 197.8- ban egy újabb (400 férőhelyes) internátus is felépül. Erre ezértj van szükségünk, mert Ipari tanulóink mind vidékiek. Az új internátus teljes mértékben megoldja a tanoncok bentlakásának kérdését. A vállalat munkásszállásán minden dolgozónak tudunk lakást adni. Az iparitanuló-inté-zetl'en a fiatalok főzni, varrni Is megtanulhatnak. A szakképzetlen munkaerők betanulással szakmai ismereteket szerezhetnek. A termelési munka a gyárban érdé kés és nem túlságosan nehéz. Viszont — a már említeti kétműszakos termelés miatt — mégis magas a munkaerővándorlás aránya. Beszélgetésünk során sok szó esik a fiatalokról, az ifjúság! szervezetről. SZISZ-sžerve- zetünk 250-tagú tájékoztat Surová elvtársnő. — Az ötéves tervidőszakban azonban 500-ra szeretnénk növelni a SZISZ-tagok számát. A SZlSZ-szervezetből évente 10 fiatalt veszünk fel a párttagjelöltek sorába. Már harmadik éve az iparitanulóintézetben szemeljük ki a fiatalokat a párttagságra. Természetesen, ha valaki a munkahelyén helytáll, szintén előlegezzük neki a bizalmat. Ez idén 17 nőt és három férfit veszünk fel a tagjelöltek sorába. Elsősorban munkásoknak előlegezzük a bizalmat, de előfordul, hogy valaki — mivel közben tanul — később már nem tartozik a munkáskategóriába. Tagjelöltjeink közt magyar nemzetiségűek is vannak. A tagjelöltek mind kapnak pártfeladatot'. A feladatok teljesítését a pártcsoportok ellenőrzik. Egyebek közt olyan feladatokról van szó, hogy a tagjelöltek kapcsolódjanak be az ifjúsági szervezet, a szakszervezet, a népi milícia, a sportszervezet munkájába. Sportolóink közül különösen a kézilabdázók eredményesek, akik az I. ligában szerepelnek. A tagjelöltek fejlődését külön figyelemmel kísérik ajánlóik, akik évente kétszer részt vesznek azon a beszélgetésen, melyen a jelölteken kívül a pártbizottság tagjai közül is jelen van valaki. Terézia Surová pártelnök (A szerző felvétele) A pártoktatásra és általában az ideológiai nevelésre a vál- latban nagy gondot fordítanak, hiszen eredménye összefügg a termelési feladatok teljesítésével. A jelenlegi ötéves tervidőszakban a vállalatra igényes feladatok várnak. Főleg a szintetikus szálak termelésére való áttérés a céljuk. A mostani 13,8 százalékos helyett az ötéves tervidőszak végén 50 százalékos lesz a gyár vegyi termelése. Surová elvtársnő szintén a termelésben dolgozik. Húsz éve került a vállalathoz. A gyárnak tehát nemcsak a jelenét Ismeri. — Dolgozóink munka- és szociális feltételei állandóan javulnak — mondja elgondolkodva. — Ezt az veszi észre a legjobban, aki már régen itt van. Emlékeit idézve elmondja, hogy 12 évig aktívan kézilab- 'dázott. Annak idején egészen a II. ligáig jutottak. Persze, akkor még^nem olyan kedvező feltételek közepette sportoltak, mint ma. A mérkőzésekre vonattal utaztak, s a felszerelést a játékosok vették meg. A SZISZ- munkában Is gazdag tapasztalatokat szerzett: egy Időben az ifjúsági szervezet elnöke volt. A pártszervezetnek 1972-től az elnöke. Közben szakközépiskolába jár. FÜLÖP IMRE Emlékszem, ha nagy szél kerekedett a Bodrogközben, úgy meglódította a búzatáblát, hogy az nagy ijedelmében futni kezdett, mi meg, suttyó legények, kiabáltunk utána: hé, komé, szalad a gaboné. Futhatott itt a föld is valamikor, hullámozhatott, akár a tenger, sok évszázaddal ezelőtt, hatalmasabb viharokban. Amelyek aztán végül is elültek, és megdermedt a föld, félbeszakadt a mozdulat: megmaradtak a cipónál alig nagyobb, lágyívű hullámok. Most gabona, kukorica, szőlő tereli rajtuk, Pólyán és Szolnocska között még dinnye is. Dinnyeföld. Hogyne állítottuk volna meg kocsinkat?! Még akkor is, ha nem kaphatunk, vásárolhatunk ebből a manapság már egyre ritkább, de keresett gyümölcsből. Csak azért, hogy a dinnyeföld hangulatában-illa- tában sétáljunk egyet. Meg aztán emberek is vannak itt, s emberekkel találkozni mindig jó. A dinnyeföldön még édes is. „Nájlonnal fedték be, de jobb lenne rá a fű, mert így, ha süt a nap, olyan meleg van, hogy az embernek a feje lágya ég meg." Keréken gurult föl MINT A Jó KENYÉR . Bodrogközi dinnyeföldön ide, a domb tetejére ez a kicsiny kunyhó, hogy * majdnem egy nyáron át védelmet nyújtson, éjszaka meleget, ágyat adjon a két dinnyecsősznek, a 66 éves Simko Péternek és a 65 éves Horváth Jánosnak. Battyánban laknak, a vasúinál dolgoztak, Simko Péter vizve- zetékszerelő volt, amíg nem ment nyugdíjba, Horváth lános meg „búzát pakolt, hogy legyen a népnek“. Nemcsak őr zik a dinnyét, dolgoztak is vele. Értenek hozzá, régi meste rek. De erről majd később. A kunyhóban két ágy, egyik vasból, a másik fából. A pok rócok alatt matracok. „Ez már urason van, valamikor csak szalmazsák vót." Deszkából tökölt asztal, nylonabrosz, kilós csomag só, megbontva, egy zöldpaprika, kanál. „Meg tudjuk mi főzni, amit kell. Bográcsunk is van, csak 'legyen bele hús.“ És van? „Van. Vagy mi megyünk el biciklin, vagy hoznak gyermekeink, saját kocsijukkal, motorbiciklivel“ Borotva, pamacs, szappan. Gyertya és rengeteg villanylámpa. „Olyan villanylámpánk van, hogy beér Szónocskába." Fe jünk fölött, apró villanyégők, akkumulátor táplálja. „Nem sokat beszélgetünk, egyikünk erre, a másikunk arra megy. körbe. Éjjel felváltva alszunk." Milyen termés ígérkezik? „Ha jó lett vóna az idő, annyi lett vóna, hogy nem tudtuk vó na elszállítani.“ Van azért így is, kisebb nagyobb görög és sárgadinnyék díszítik a dara bot, szép számban. A jöldhöz simulnak, kapaszkodnak lehe letfinom karokba, hogy le ne guruljanak a lejtőn, ki ne szakadjanak az életből. Érdekes, egy kicsit hasonlítanak a bombához, és belül már izzanak is. De ők sohasem robbannak föl, ők örömet, és nem fájdalmat szerezni születtek. „Egy orvos mondta, hogy diny- nyével a vesebajt is ki lehet gyógyítani. Kigyógyított engem is. Ha dinnyét eszik az ember, pálinkából is többet megihat. A jó dinnye olyan, mint a jó kenyér." Hogy jó legyen a kenyér, so kat kell vele dolgozni, gond dal, türelemmel, hozzáértéssel. A dinnyével is. „A dinnyének levegő kell, mint a szőlőnek- Ha dinnye van, szőlő is van. Kétszer kapáltuk, lefődeltük az ágát, fel ne forgassa a vi har. A dinnyét jobban kell érezni, mint a lányt vagy a kisgyereket. Ha felfonlílja a vihar, ha megütődik, vége. Az tán herélni is kell, hogy to vább ne menjen a futása. Van olyan fajta, amék igen szalad és le kell csípni az ágából.“ Hogyan állapítják meg, melyik a jó, érett dinnye? „Rákoppint az ember, amék világos hangot ad, nems jó, amék mélyet, az jó." „Nem jöttek még a varjúk?“ Most, amikor már csak őrizni kell, most szaporodott meg igazán Simko Péter és Horváth János dolga. „Az orvos azt mondta, legyek sokat szabadban, éljek nyugalomban. Most mán nincs nyugalom. Minden szereti a dinnyét, minden bántja.“ A madárijesztők? Látom, most is nagy buzgalommal hadonásznak. „A, nem használnak azok. A varjú nem ijed meg, beledrabál a dinnyébe.“ Három kutya kergetőzik a kunyhó körül. Inkább a domb alatt űznék egymást, mert: Megérkeztek a varjúk — közli egy idős barát, akit bot segített föl ide. „Kár, hogy nincs puskánk, nyulak is járnak erre, kárt tesznek." És az emberek? Akad hívatlan vendég, mint a korai cseresznyére. Aztán szaladnak, hónuk alatt a zsákmánnyal, amelyről, kétszáz méterrel odébb, kiderül, hogy zöld, illetve fehér — belül is. Két apróbajuszos, közvetlen hangú, kedves öregember. Szeptember húszadika körül hagyták el a dombot, amelyről — remélem velük együtt — már olyan dinnyét szállítanak, mint a jó kenyér. BODNAR GYULA
