Új Szó, 1976. július (29. évfolyam, 155-181. szám)

1976-07-13 / 165. szám, kedd

KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA ÓVÁKIA KOMMUNIST® 1976. július 13. KEDD BRATISLAVA © 165. szám XXIX. ÉVFOLYAM * Ára 50 fillér IGÉNYESEBB MUNKÁVAL A szocialista embertípus alakítása közös feladat, felelősség- teljes munkát igényel. Nem véletlen, hogy napjainkban egyre többet beszélünk és teszünk a jobb minőségért — a kultúra, a közművelődés területén is. A CSKP XV. kongresszusán Mi­roslav Válek nagyon helyesen mondotta: „Olyan szakaszba lépünk, amikor a társadalom gazdagságát az ember termelő ereje képezi, amely a társadalmi jólét szüntelen fejlesztésének a forrása. Éppen ezért szélesebb összefüggésekben vizsgáljuk a kulturális kérdéseket, és kultúrpolitikánkban azt hangsúlyoz­zuk, ami egész társadalmunkra érvényes: a minőségi munkát és olyan feltételek megteremtését, hogy a kultúra szakaszán is érvényesüljön az egészséges bíráló szellem“. Ma már aligha vitatja valaki, hogy — és ezt jóleső érzéssel ismételjük — a szocialista termelési viszonyok között, rövid három évtized alatt egyénenként is alapvetően megváltozott a munkások es a szövetkezeti dolgozók élete, megszilárdult anyagi helyzete. Az életkörülmények kedvező alakulásával, állandó javulasával párhuzamosan, ha nem Is olyan gyors ütemben, a kultúra Is szélesebb rétegekhez jutott el. És ez így van rendjén, hiszen pártunk kultúrpolitikájának elsődleges célja, a szocialista társadalmi haladás nélkülözhetetlen felté­tele, hegy minél többen aktivizálódjanak a kulturális életben is, minél többen kapcsolódjanak be a művelődés szakadatlan folyamatába, minél többen ismerjék föl a szépet, a művészi értékeket — jövőnk, az egyén, a szűkebb és tágabb közösségek még magasabb szintű, még jobb minőségű életének, munkájának érdekében. Statisztikák halmazával, a mindennapi életből vett példák sokaságával bizonyíthatnánk, milyen nagyszerű eredmények, örök értékek születtek a kultúra demokratizálódásának követ­keztében, hányán váltak a művészetek igaz barátaivá. És itt elsősorban a munkásközösségeKre gondolunk, amelyekben nap­ról napra alakulnak, fejlődnek a tudati és erkölcsi viszonyok, emelkedik a műveltségi szint. Tegyük azonban mindjárt hozzá, nem mindenütt egyformán. Társadalomban, közösségben gondolkodunk. Ezekben élünk és dolgozunk is, tehát nem vehetünk semmit félvállról, nem lehetünk közömbösek — különösen a vezető beosztásban dol­gozók nem — a kulturális élet, a munkásművelődés szakaszán sem. A kultúra is: közös ügy. Ahol ezt így érzik és tudják, ott már régen megteremtettek, és — nemes igyekezettel, a kultúrára fordítható nem kevés anyagi eszközzel — a kor igényeinek megfelelően állandóan javítják a művelődés, a kul- túrálódás feltételeit. Ezzel kapcsolatban ugyancsak sok jó és követendő példával hozakodhatnánk elő nagy üzemek műve­lődési központjaitól, szakszervezeti klubjaitól kezdve több szö­vetkezetünk jól működő művelődési otthonáig. Ahol fölkeltik és kielégítik a dolgozó kulturális érdeklődését — így is segítve őt a politikai és közéleti cselekvésben, a tájékozódásban, saját problémáinak megoldásában és nem utolsósorban, belső vilá­gának gazdagításában. A művelődési lehetőségek köre kitágult, különösen azóta, hogy a munkaidő csökkentés következtében több a szabad Idő, többel lehet szánni belőle aktív egyéni és közösségi kulturális niunkara. Sok üzemben már ugyancsak régen fölismerték, hogy ebben a szférában is nagy lehetőség rejlik a szocialista brigád- mozgalomban, az egyes munkabrigádokban, amelyekben — kö­zös erővel — nemcsak a termelésben érnek el kiváló ered­ményeket a dolgozók, hanem a művelődésben, önművelésben is. így váltak aztán ntár eddig is sokan a kultúra fogyasztóiból kultúrát teremtők, művészi értékeket létrehozó, alkotó emberek. Hadd tegyük itt mindjárt hozzá: minden munkahelyen to­vábbra is fokozott figyelmet kell szentelni annak, hogy a dol­gozók mire használják föl, mivel töltik ki szabad idejüket. És a figyelmen túl természetesen — ahol ez még nem történt meg — fokozatosan biztosítani kell a művelődés legelőnyösebb feltételeit, hogyha például riportútjainkon megkérdezünk egy- egy munkást, a kultúra milyen csatornákon jut el hozzá, ne csupán a televíziót ép u rádiót említse, jóllehet; ezek sem megveiendő forrásai a kultúrának, a kulturális felemelke­désnek. Soiia annyian — és annyit — nem olvastak, mint manapság. Mégsem lehetünk elégedettek, sok még az olyan munkásember, akihez — különböző szubjektív és objektív okok miatt — nem jut el a könyv. Pedig a könyvkultúra értékeinek terjesztéséhez nem nehéz utat, módot találni; a könyvtárak mellett említsük meg u munkahelyi könyvvásárt, amelynek időnkénti megszer­vezéséhez nem kell különösebb tehetség, sem nagyobb befek­tetés. Szellemi, erkölcsi hozadéka viszont fölmérhetetlen. Az utóbbi esztendőkben a művelődés más formáiban szintén nagyot léptünk előre. Az amatőr művészeti mozgalom különböző szintű seregszemléin például örömmel tapasztaljuk, hogy az együtte­seket, csoportokat a fiatalabb nemzedék tagjai alkotják, több­nyire a munkásfiatalok, akik — miközben önmagukat, elképze­léseiket valósítják meg — kultúrát teremtenek. Érdemes rájuk fölfigyelni, többek között azért, mert sokukból jó szervezők, a népművelés érdemes, hozzáértő munkásai válhatnak. A jövőben az eddigieknél is nagyobb feladatok várnak a szakszervezeti klubokra, a művelődési otthonokra, a kulturális élet felelős szervezőlre-irányítóira. Ma már nem elég a lelke­sedés, színvonalas munkát kell végezni minden területen, a közművelődésben is, hogy egészségesen alakuljon a dolgozók erkölcsi arculata, magatartása, szemlélete; hogy korunkhoz, szocialista társadalmunkhoz Illő értékmérő szerint ítélhessük meg a közművelésben elért eredményeinket, a munkások kul­turális színvonalát. BODNAR GYULA A CSKP KB és a szövetségi kormány felhívása alapján szervezik a munkát ARATÁSRA, BETAKARÍTÁSRA KÉSZEN Felkészültek a Kosice-vidéki járásban A Kosice-vidéki járás a kelet-szlovákiai kerület egyik legjelentősebb gabo­natermelő vidéke. A járási mezőgazdasági termelési igazgatóság dolgozóitól megtudtuk, az idén 25 564 hektár föld területről kell majd begyűjteni a terményt és az állami alapokra a tér- vek szerint 29 900 tonnányi gabonát kell juttatniuk. Ga­bonafélékből egyébként (ide számítva a szemes kukori­cát is) járásukban 128 550 tonnányit kell elérniük, ami pedig azt jelenti, hogy meg kell közelíteni a 36,50 mé­termázsás átlagos hektárho­zamot. A járás növényter­mesztőinek 8632 tonnányi vetőmagot is ki kell termel­niük, ezenkívül 1100 hek­tárról az éthüvelyeseket, illetve a fehérjedús takar­mányokat, valamint 450 hektárról a szóját is be kell takarítaniuk. Nem beszélve arról, hogy ezekben a he­tekben 1700 tonnányi korai burgonyát is piacra kell ad­niuk. A járás mezőgazdasági üze­meiben a CSKP KB és a szö­vetségi kormány felhívása alapján — minden apró rész­letet, eshetőséget figyelembe véve — munkaszervezési ter­vezeteket dolgoztak ki. Az idén megkülönböztetett figyel­met kívánnak szentelni például annak is, hogy a kombájnok úgynevezett csoportos beveté­sén kívül a többi mechaniz­musokat (szalmapréseket, szal­mabegyűjtő- és tarlóhántó gé­peket stb.) is összpontosítsák. A Košice-vidéki járásban egyéb­ként négy kooperációs köz­pontot is alakítottak. A koo­perációs központokban a meg­bízott szakemberek feladata az lesz, hogy Irányítsák az ütem­terv szerinti munkát, s ha va­lahol majd valamilyen problé­ma adódik, azt a legrövidebb időn belül megoldják. A gabonafélék betakarításá­nál természetesen nem csak az Cseh kombájnosok segítenek a gabona betakarításában a šaíai (seilyei) Barátság Efsz-ben. (Felvétel: A. Páldy — ČSTK) a lényeges, hogy gyors munkát végezzenek, hanem az is, hogy a termés a legkiválóbb minő­ségben kerüljön a központi raktárakba. Mivel a járás gaz­daságaiban levő 49 szárítóbe­rendezés zavartalan működte­tésével egy műszak alatt 4300 tonna gabona szárítására, a če- čejovcei, a čaňal, a ruskál, a budimíri, a Nižné Kapustníky-i, a bidovcei gabonatárolókban egy műszak alatt 1104 tonna gabona raktározására nyílik majd lehetőség, előreláthatólag a termény szárításával, illetve raktározásával az Idén még lesznek problémák. A CSKP KB és a szövetségi kormány aratási felhívására ebben a járásban a SZISZ fa­lusi szervezeteinek fiataljai is nagy számban reagáltak. Amint azt J. Matlák, a SZISZ járási bizottságának titkára elmon­dotta, eddig a 34 alapszerve­zetből 905 fiatal vállalt bri­gádmunkát. A járásban az Idén ötven olyan kombájn is lesz majd a gabonaföldeken, mely­nek nyergében SZISZ-tag fog ülni. Ebben a járásban SZISZ- tagokból nyolc gépjavító cso­portot Is alakítottak. Az ara­tás ideje alatt az Ifjúsági Fény­szóró is dolgozni fog. A fia­talok a termény szállításánál is nagy gondot kívánnak fordí­tani a szemveszteség csökken­tésére. A már említett felhívásra reagálva a járás fiataljai azt is vállalták, hogy tartályko­csikkal dolgozó SZISZ-tagjaik a szárazság idején öntözni fogják a szövetkezetek által kijelölt parcellákat. A járás SZISZ-esei ezen kívül 133 hek­tár rétről a takarmány beta­karítását is vállalták. A Košice-vidéki járásban e hét elején kezdik meg az ara­tást. Az előkészületek, a fel­ajánlások azt sejtetik, eredmé­nyes munkát tudnak majd vé­gezni. (szaszák) A libanoni jobboldal folytatja előrenyomulását Szorongatott helyzetben a menekülttáborok ÜLÉSEZIK AZ ARAB LIGA KÜLÜGYMINISZTERI TANÁCSA Bejrút — A nyugati hírügy­nökségek tegnap délelőtt meg­erősítették, hogy a 21 nap óta ostromlott Teli Zaatar palesz­tin menekülttábor — a korábbi hírekkel ellentétben — még mindig nem esett el. A jobbol­dali erők ugyan közleményük­ben azt állították, hogy elfog­laltak egy, a menekülttáborhoz tartozó, kulcsfontosságú épüle­tet, mégpedig egy, a tábor pe­remén lévő gyárat. Az akció eredményeként — mint a köz­lemény hírül adta — a tábort védelmező gerillák földalatti alagutakba és bunkerekbe kény­szerültek, amelyek ,,a védelem céljainak még megfelelnek, de a támadást teljesen lehetelen- né teszik.“ Egy palesztin szóvivő hatá­rozottan megcáfolta a tábor eleslét, és közölte, hogy a vé­dők visszaverték a jobboldali erők immár 52. támadását. Az akcióban mindkét részről 100— 100 személy vesztette életét. Pa­lesztin források ugyanakkor azt is közölték, hogy a jobboldali keresztények a támadás során „stratégiai eredményeket“ ér­tek el, és maguk is annak a véleményüknek adtak hangot, hogy a rendkívül kegyetlen ost­rom folytatódik, a tábor eleste „küszöbön áll és elkerülhetet­len“. A jobboldali erők tovább foly­tatták előrenyomulásukat Liba­non második legnagyobb váro­sa, Tripoli felé, és hírügynök­ségi jelentések szerint elfog­laltak egy Tripoli tói 9 kilomé­terre délkeletre fekvő kis vá­rost. Palesztin források beszámol­tak arról is, hogy — állítólag szíriai támogatással — további palesztin menekülttáborokat lőttek Bejrút, Tripoli, valamint Szidon környékén. Kairó — A jobboldal általá­nos ofíenzívájának fokozódásá­val egy időben ült össze Kai­róban az Arab Liga külügymi­niszteri tanácsa. A tanácskozá­son többek között Egyiptom, Szaúd-Arábia, Kuwait és Irak külügyminisztere vesz részt. Jasszer Arafat, a Palesztin Fel­szabadítási Szervezet vezetője, aki az Arab Liga két megelőző konferenciáján személyesen vett részt, ez alkalommal kairói kü- lönmegbízottjával képviselteti magát. Libanont az ország kai­rói nagykövete képviseli csak­nem minden utasítás és jogkör nélkül. Mint ismeretes, a liba­noni jobboldal alkotmányelle­nesen Camille Chamount ne­vezte ki külügyminiszterré, aki már korábban kijelentette, hogy nem fogad el semmi Libanon távollétében hozott határozatot. A baloldali erők több ízben hangsúlyozták, hogy nem is­merik el Chamoun Arab Liga külügyminiszterei rendkívül ta­nácskozásának napirendjén a libanoni konfliktus megvitatása, valamint a libanoni helyzet megtárgyalására hivatott arab csúcstalálkozó esetleges össze­hívása szerepel. A külügyminiszteri tanácsko­zás összehívását az Arab Liga Mahmud Riad főtitkár vezette hártomtagú közvetítő delegáció­ja, valamint a Palesztinai Fel- szabadi tási Szervezet kérte.

Next

/
Oldalképek
Tartalom