Új Szó, 1976. július (29. évfolyam, 155-181. szám)
1976-07-09 / 162. szám, péntek
IC SC E \í É A7 SZSZK területének 4,5 százaléka védett 0 Nemzeti Parkká nyilvánítják az Ala- csoiny-Tátrát % Csökkent a folyóvizek szennyezettsége vétkezésképp a mélyebb talajrétegekbe kerülnek. Ésszerű megoldás konkrét esetekben a mezőgazdasági termelés hagyományosabb módszereinek az alkalmazása, nehogy „drágább legyen a leves, mint a hús!“ Nem kevésbé komoly probléma az ipartelepítés és egyidejűleg a földalap védelme, az urbanizáció és a tájjelleg harmóniájának a kialakítása. Közhelyként hangzik, de tény, hogy erőforrásainkat közvetlen környezetünkből nyerjük. További tény, hogy a szóban forgó erőforrások nem ki- meríthetetlenek, tehát mindenképpen időszerű, hogy racionálisabb felhasználásukra összpontosítsuk figyelmünket. Ezzel összefüggésben merül fel például a víz tisztaságának a kérdése. A víz ipari felhasználása egyre nagyobb méreteket ölt. Megoldható és az esetek túlnyomó többségében megoldottuk, hogy tisztán juttassuk vissza a vizet a természetnek, bocsássuk végtelen körforgásának útjára. Európa vízfogyasztása (háztartások, ipar, mező- gazdaság) 1970 ben elérte a 315 km3-t. Az előrejelzések szerint 2000-ben ez a mennyiség meghaladja majd a jelenlegi fogyasztás kétszeresét. Kétségtelen tehát, hogy okosan, észszerűen kell irányítanunk víz- gazdálkodásunkat. S hogy így tesszük, bizonyítja többek között az a tény is, hogy az elmúlt esztendőkben felépített tisztító állomásoknak köszönhetően hazánkban 20 százalékkal csökkent a folyóvizek szennyezettsége. Ismét felvetődik a kérdés: sok vagy kevés, amit teltünk és teszünk környezetünk védelme érdekében? Nos, sokat, rengeteget tettünk. A fejlődés azonban új feladatok megoldása elé állít bennünket. A többet, jobban ebben a vonatkozásban szintén korunk parancsává vált. Úgy véljük, hogy az adott feltételek, lehefőségek, az elfogadott irányelvek összhangban vannak távlati célkitűzéseinkkel. Hogy még többet tegyünk — rajtunk múlik csupán. BALOGH P. IMRE Á Szlovák Szocialista Köztársaság területének 4,5 százalékát nyilvánították illetékes szerveink az elmúlt esztendőkben védett területté. A védett objektumok száma ugyanakkor megközelíti a háromszázat, önkéntelenül is felvetődik a kérdés: sok vagy kevés? Nos, egyértelmű válasszal aligha szolgálhatunk. Eddig elért eredményeinket summázva sok, távlati terveinket illetően kevés, hiszen a CSKP XV. kongresz- szusának dokumentumaiból kiindulva, amelyek valóban komoly figyelmet szentelnek környezetünk védelmének, tulajdonképpen minden talpalatnyi íöldet védenünk kell. Nem lehet vitás, hogy a védett területeknek harmonikus egységbe kell olvadniuk a nagyobb tájegységekkel. Ennek a láncreakciószerű folyamatnak egyik követendő példája, hogy a közeljövőben nemzeti parkká nyilvánítják az Ala- csony-Tátrát is, majd további tájegységek következnek. Mindez természetesen megköveteli, hogy az ipartelepítés, az urbanizáció kellő összhangban legyen a környezet védelmében tett törekvéseinkkel. Nem kis feladatról van szó. hiszen a XV. pártkongresszus dokumentumai a feladat komplex megoldását sürgetik. Az ütközőpontok magától érthetően ebben a vonatkozásban is elkerülhetetlenek. Nyilvánvaló viszont, hogy az ésszerű megoldások irányában haladunk. Közismert tény például, hogy a mezőgazdasági termelés intenzifikációjának egyik alapvető feltétele a műtrágyák megfelelő mennyiségű használata. Mint általában mindennek, a műtrágyázásnak is vannak negatív előjelű mellékhatásai. Ugyanis a műtrágyák túlzott használata olyan területeken, ahol a föld mélye csodálatos és mind tudományos, mind turisztikai szempontból értékes barlangokat rejt, bizony érezteti hatását, hiszen a különböző vegyi anyagok a talajvízbe, köVIRÁGCSOKROK AZ EMLÉKMŰNÉL Színvonalas szertartások <§# Egy év alatt 2500 akció Jól dolgoznak a segédaktívák A Komárnói (Komáromi) Polgári Ügyek Testülete az utóbbi években a képviselők, az üzemek, a vállalatok, az iskolák és a kulturális intézmények segítségével figyelemreméltó tevékenységet fejt ki. A 17 tagú testület élén Patocs József, a vnb alelnöke és Nagy Géza titkár áll. öt szekciója rendezi elmúlt évben csaknem 2500 akciót rendezett, több mint 100 ezer polgár részvételével. Érdemes megemlíteni, hogy házasságkötéskor minden ifjú pár emléklapot és ajándékot kap. A SZISZ-tagok esküvőjük után egyre gyakrabban helyeznek el virágcsokrot a felszabadító tengerész szobránál. A névadók is A Szövetségi Gyűlés kamaráinak legutóbbi plenáris ülésén többször is foglalkoztak a felesleges készletek halmozásának problémájával. Önkéntelenül is felvetődik a kérdés: miért nem helyeselhető, ha a raktárak megtelnek? Köztudott ugyanis, hogy a szükséges nyersanyagok és egyéb anyagok hiányában a vállalatok nem termelhetnének elegendő árut. Hasonló a kereskedelmi vállalatok helyzete, amelyek a megfelelő árukészlet nélkül aligha elégíthetnék ki a fogyasztók igényeit. Akkor hát miért okoznak problémát a készletek? Amint az a képviselők tanácskozásából is kiderült, csak a túlméretezett, terven felüli készletek kifogásolhatók, azok, amelyek iránt — mennyiségük, minőségük, esetleg kivitelezésük vagy elavultságuk miatt — megszűnt a piacon az érdeklődés. A felhalmozott, terven felüli készletekből tehát minden esetben valamilyen, a népgazdaság érdekeit sértő hibákra, fogyatékosságra kell következtetnünk. Nem téveszthető ugyanis szem elől, hogy a fölöslegesen felhalmozott áru nagy értékek befagyasztását jelenti. A népgazdaság készletei 1975-ben több mint 22 milliárd koronával növekedtek, 9,3 milliárd koronával tettek ki többet a tervezettnél. Ugyanakkor azonban semmivel sem volt gyorsabb az áruba befektetett anyagi eszközök körforgása, mint 1970-ben. Mi fezeknek a nyugtalanító tényeknek az oka? A sok közül a legszembetűnőbbek a termelővállalatok irányításában, az anyagi-műszaki ellátásban és az áru körforgásában észlelhető fogyatékosságok, amelyek példákkal is szemléltethetők. Nemegyszer előfordul, hogy a kínálat bizonyos bútorokat, mosógépfajtákat, textilneműt stb. tekintve nein elégíti ki a keresletet, ugyanakkor azonban a kötöttáru és gyapjúszövetek több fajtája, a tv-késziiiékek és jégszekrények néhány típusa a raktárakban hever, mert nincs irántuk érdeklődés, noha a kereskedelmi szervezetek erre a tényre rendszerint felhívják a termelővállalatok figyelmét. A vállalatok vétkes könnyelműségével, hanyagságával vagy közönyével magyarázható, hogy tovább gyártják a nemkívánatos árut. De a szállító-megrendelői kapcsolatokban is sok a fogyatékosság. Mert melyik megrendelő lehet elégedett a termelővállalat olyan szállítási határidejével, amely a félévet, sőt gyakran a két évet is meghaladja? Ilyen esetben cseppet sem irigylésre méltó annak a megrendelő vállalatnak a helyzete, amely időközben módosította vagy korszerűsítette termelési programját, nem beszélve arról, hogy a megrendelt áru divatját múlja; tehát feleslegessé válva gyarapítja a raktárkészleteket. Az is előfordul, hogy egyes vállalatok „gyűjtőszenvedélyük“ folytán a hiánycikkszámba menő pótalkatrészeket halmozzák, amelyekre másutt türelmetlenül várnak. Mindezeknek a problémáknak a megoldása nem tűr halasztást. Ezért irányozza elő a 6. ötéves terv a készletek lassúbb ütemű növekedését és a beléjük fektetett anyagi eszközök körforgásának lényeges meggyorsulását, ami a népgazdaságnak a számítások szerint 14,5 milliárd koronás megtakarítást biztosít majd. A kormány legújabb intézkedése is minden bizonnyal hozzájárul a helyzet javulásához. Eszerint ugyanis a készleteket feleslegesen halmozó vállalatok a jövőben nem tarthatnak igényt prémiumokra. így tehát a készletek kérdésének rendezése kétségtelenül kifizetődő vállalkozás és minden vállalatnak elsőrendű érdeke. —km— ORVOSI TANÁCSADÓ ■ • ■■■- . ■ , - ' ' A polgári ügyek testületének tagjai, élükön Kuchár Rozáliával rendszeresen meglátogatják a város idős lakosait az ünnepélyes névadókat, házasságkötéseket, gyászszertartásokat, arany- és ezüstlakodalmakat. A járási nemzeti bizottsággal együttműködve irányítják az ifjú házasok tanácsadóját. Egy-egy jelentős rendezvény előtt a szekció tagjai, illetve a szereplők rendszeresen találkoznak. A legaktívabbak közül megemlítjük Kuchár Rozáliát, Bittnerová Magdát, Dobi Gézát, Zakar Józsefet, Fésű Zitát, Szentpéteri Annát, Ölvec- ky Beát és Török Ferencet. A járási szakszervezeti tanáccsal karöltve minden nagyobb üzemben és intézmény-. egyre színvonalasabbak, örvendetes, hogy ezeken csaknem minden esetben részt vesznek a szülők munkahelyéről a szak- szervezet képviselői. Januártól az újszülöttek emlékplakettet kapnak Szülővárosom Komárno felirattal. Számos megoldatlan probléma elllenére jelentős javulás tapasztalható a polgári gyász- szertartások terén. A temetéseken gyakran szerepelnek sza- volók és a város fúvószenekara. Újdonságnak számít, hogy az idei pioníravatáson a pionírok szép kivitelezésű emléklapokat kaptak. Ünnepélyes pioníravatás ben sikerült megalapítani a segédaktívákat. Ezek a munkahelyi aktívák hathatós segítséget nyújtanak az egyes szekcióknak a szertartások szervezésében, sőt önállóan is színvonalas ünnepségeket rendeznek. A legjobbak közé tartozik a Hajógyár, a Hydrostav, a Priem- ko, a Dohánygyár, a szolgáltatóüzem, a Jednota és az Interhotel Európa aktívája. A polgári ügyek testülete az / A Komáromi Polgári Ügyek Testületének tagjai a jövőben fokozott figyelmet szentelnek majd az igényes politikai nevelő munkának. Átalakítják dísztermüket és a közeljövőben gazdagon illusztrált tájékoztatót adnak ki tevékenységükről. Az aktívákkal és a kulturális intézményekkel együttműködve emelni akarják az egyes szertartások színvonalát. BENDE ISTVÁN Tudományos értelemben azt az embert tekintjük vaknak, aki fényérzését elvesztette, semmilyen lény észlelésre nem képes. Az ember azonban már akkor is vaknak tekinthető, ha látásélessége annyira csökkent, hogy közvetlen környezetében nem tud tájékozódni. A vaksági statisztikák nem tekinthetők egységeseknek. Földünkön megközelítőleg 5,5 millió vak él, bár vannak olyan közlemények, melyek szerint a vakok száma 15—17 millió körül van. Az elmaradott országokban a vakság okai közt első helyen a szemek heveny és idült gyulladásai szerepelnek, amelyek megfelelő időben nyújtott kezeléssel gyógyíthatók, sőt a közegészségügyi viszonyok javításával megelőzhetők. A sok esetben vakságot okozó fertőző trachomás megbetegedettek számát 400 millióra becsülik. Ennek a vírusos betegségnek a terjedése helyes és körültekintő gondozással megakadályozható. Hazánkban a trachomát már úgyszólván felszámoltuk. A nem kielégítő, egyoldalú táplálkozás miatt fellépő A-vitaminhiány következtében kétoldali szaruháirtya-károsodás alakulhat ki. Nem egy államban a vakok száma 10—20 százalékkal csökkenthető lenne, ha legalább a gyermekek számára biztosítanák a minimális mennyiségű A-vitamint. A szegénységnek, az orvosi ellátás hiányának is jelentős szerepe van a vakságot kiváltó okok között. Még mindig sokan vesztik el látásukat szürkehályog miatt. Látásuk az elszürkült szemlencse műtéti úton történő eltávolításával visszaadható. Az utóbbi évekljen a szürke hályog műtéti eltávolításában hatalmas fejlődést értünk el. Hazánkban alig akad olyan beteg, aki fertőzéses megbetegedés vagy hiányos táplálkozás következtében vakult meg. A vakság okai közt nálunk elsősorban a vele született és öröklődő rendellenességek, az érhártya nem fertőző gyulladásai, a zöld hályog, a nagyfokú, rövidlátás, a cukorbaj szerepelnek. Ezek gyógyítása és megelőzése még nem megoldott. A vakok számának további csökkentesse elsősorban a tudományos kutatók és genetikusok munkájától függ, bár a megelőzésnek is jelentős a szerepe. A szembetegek felkutatása és felvilágosítása terén az egyes korcsoportokban más-más feladatokat kell megoldani (kisgyermekkoriján, iskoláskorban és 40 éves kor felett). Kisgyermekkorban a kétszemes együttlátás hiánya, illetve az egyik szem látásélességének jelentős csökkenése elég gyakran előfordul. Okát igen nagy százalékban a gyermekkori kancsalságban kell keresni. A kétszemes együttlátás kialakítására csak óvodás korban nyílik lehetőség, ezért szükséges a 3—4 éves korú gyermekek kötelező szűrővizsgálatának a bevezetése. A kancsal gyermekek sikeres kezelését (szemüvegviselés, a jól látó szem be- takarása), nemegyszer a gyer- mekközösségek, sőt a szülők negatív állásfoglalása akadályozza. A rövidlátás sokszor csak az iskoláskorban jelentkezik, de az évek folyamán nagyobb fokúvá válik. Az erős fizikai Igénybevétel, a testrázkódás, a fejet érő kisebb ütések nagyfokú rövidlátás esetén további szövődmények kiváltó okai lehetnek. Ezt pl. csak a sportolás eltiltásával tudjuk megakadályozni, ami az egyén testi fejlődését vagy erőnlétét hátrányosan befolyásolja. Ezért szükséges a megfelelő testedzés biztosítása, ilyen pl. az úszás. A 40 éves kor feletti lakosságnak 2—2,5 százalékát érinti a zöld hályog. Ez a betegség jelentős szerepet játszik hazánkban is a vakság előidézésében, de a megbetegedéssel kapcsolatos közfelfogás megváltoztatására is szükség van. Kevésbé köztudott az a tény, hogy az idejében felfedezett és rendszeresen ellenőrzött, kezelt zöld hályog nem vezet szükségszerűen látásvesztéshez. A szürke hályog okozta vakság műtéti úton, a beteg általános állapotának veszélyeztetése nélkül megszüntethető. Sajnos még ma is többen nem vetik magukat alá a szükséges beavatkozásnak, előre haladott korukra hivatkozva. Látószervünk általában a történések, a munkafolyamatok felé fordul és emiatt fokozottan van kitéve károsodásnak. Ezeknek a sérüléseknek tekintélyes része megelőzhető, ha a helyszíni elsősegélynyújtást szakszerűen bonyolítják le az orvos jelenléte nélkül is. Fontos továbbá a szemsérülések veszélyforrásainak felszámolása. Gyerekeknél a meszesgödrök, csúzli, nyíl, légpuska, néhány müanyagjáték, melyek az évek folyamán elvesztik rugalmasságukat és így törékeny- nyé válnak, felnőttkorban pl. a robbanásveszélyes kávéfőző stb. A rendszeres orvosi vizsgálat, valamint az általános baleset- elhárítási és munkavédelmi rendszabályok által előírt és rendszeresített védőfelszerelések elejét vehetik látásunk elveszítésének. Dr. LADISLAV KVASZ Ésszel és mértékkel A VAKSÁG ÉS A CSÖKKENTUTAS
