Új Szó, 1976. július (29. évfolyam, 155-181. szám)
1976-07-03 / 157. szám, szombat
AZ EURÓPAI KOMMUNISTA ÉS MUNKÁSPÁRTOK KONFERENCIÁJÁNAK DOKUMENTUMA — az államok közötti együttműködés fejlesztéséért és kibővítéséért, összeurópai alapokon, összhangban a helsinki értekezlet záróokmányában rögzített elvekkel és megállapodásokkal; — a minden európai állam közötti egyenjogú és kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködés fejlesztéséért a nemzeti szuverenitás tiszteletben tartásának alapján, függetlenül gazdasági és társadalmi rendszerüktől, ami feltételezi a legnagyobb kedvezmény elvének alkalmazását és azoknak a diszkriminációknak és korlátozásoknak a megszüntetését, amelyek fékezik az összeurópai kereskedelem fejlődését. Ez teljesen megfelelne mind a dolgozók által a válságok hatásai ellen vívott harc érdekeinek, mind az európai országok gazdasági fejlődése érdekeinek; — a kultúra, a tudomány és a technika, az oktatás, a tájékoztatás és az emberi kapcsolatok területén való együttműködés fejlesztéséért, egymás jobb megismerésének és a bizalom magszilárdításának, az európai országok és népek egymáshoz történő további közej ledésének, valamint az emberek élete szellemi gazdagításának a céljából, minden nép és minden ember egyenjogúságának teljes tiszteletben tartásával, minden ország szuA konferencián részt vevő kommunista és munkáspártok meg vannak róla győződve: a béke, az együttműködés és a társadalmi haladás Európájáért vívott harc foiv tos hozzájárulás ahhoz, hogy megoldják a politikai, gazdasági és szociális problémákat az egész világon, s ez szükségessé teszi minden ország egyenjogú részvételét. A földrészünkön végbemenő pozitív változások kedvező feltételeket teremtenek a népek felszabadító harcához, a háború veszélye elleni küzdelemhez, a feszültség enyhüléséhez, a világ más részein is, a népekne1: az újgyarmatosítással és a nemzeti elnyomás minden formájával szemben folytatott harcához. Európa kommunista és munkáspártjai hangsúlyozzák az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vevő országok által arra vonatkozóan vállalt kötelezettségek nagy jelentőségét, hogy kapcsolataikat minden más országgal a Helsinkiben egyeztetett elvek szellemében fejlesztik. Ugyanakkor a függetlenségüket csak nemrég kivívó országok népeinek harca, amelyet az imperializmussal, az elnyomás és kizsákmányolás minden formájával szemben, a iiépek érdekeinek mogfelelő ú] nemzetközi gazdasági rend kialakításáért vívnak, igen nagy jelentőségű a világ haladó átalakítása szempontjából, és erőteljesen alátámasztja az európai népeknek a békéért, a biztonságért, az együttműködésért és a társadalmi haladásért folytatott küzdelmét. A konferencia részvevői síkra- szállnak — a háborús tűzfészkeknek tárgyalások és az elért megegye* zések szigorú megtartása útján való megszüntetéséért, mindenekelőtt a közel-keleti konfliktus átfogó és igazságos rendezéséért, amely szavatolja az izraeli csapatoknak az 1967-ben elfoglalt összes arab területekről történő kivonását, a térség összes államának nemzeti független- ségét, biztonságát és területi sérthetetlenségét, és biztosítja a palesztin népnek nemzeti államára vonatkozó törvényes jogát; verenitása és a belügyekbe való be nem avatkozás elvének figyelembevételével; — az ENSZ által kidolgozott, az emberi jogokról szóló nemzetközi okmányoknak az összes európai állam által való ratifikálásáért és szigorú megtartásáért. Ez megegyezik annak a harcnak az érdekeivel, amelyet a munkásosztály és minden dolgozó vív a valódi szociális és politikai jogokért, így a munkához, a tanuláshoz, a lakáshoz és a szükséges szociális szolgáltatásokhoz való jogért, a betegség, a rokkantság és az öregség esetén szükséges megfelelő támogatásért, a nők egyenjogúságának megvalósításáért és a dolgozóknak a társadalmi ás állami döntésekben való tényleges részvételi jogáért; — a hazai és a külföldi munkások számára egyforma munka- feltételek és bérek szavatolásáért. A külföldi munkások és családjuk szociális, kulturális és politikai jogai a fogadó ország polgáraival való egyenjogúság elvén alapuljanak. Biztosítani kell, hogy hazaiakban megmaradjanak állampolgári jogaik; — a helsinki konferencia záróokmányában a nemzeti kisebbségekre vonatkozó elvek valamennyi állam által való szigorú és hiánytalan megvalósításáért; — ellenzik a közel-keleti népek ügyeibe való mindenfajta külső beavatkozást; — Vietnam, Laosz és Kamodzsa népeinek abban az erőfeszítésükben való további támogatásáért, amelyet az agressziós háború által okozott károk helyreállítása érdekében tesznek, és abban a küzdelmükben, amelyet országaik békés és demokratikus fejlesztéséért folytatnak; — az Angolai Népi Köztársaság kormányának és népének, illetve erőfeszítéseinek támogatásáért, amelyeket a nemzeti függetlenség megszilárdítására és a haladás útján történő fejlődés érdekében tesz; — a fasiszta junta börtöneiben sínylődő összes chilei hazafi és demokrata szabadon bocsátásáért, fokozottabb nemzetközi szolidaritási kampányokért a chilei nép harcának támogatására, amelyet az emberi jogok és a demokratikus szabadságjogok Chilében történő helyreállításáért folytat; az Uruguayban, Paraguay- ban, Guatemalában és néhány más latin-amerikai országban a kommunisták és más demokraták ellen folyó terror és megtorlások haladéktalan megszüntetéséért; — a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság lehető legna-' gyobb támogatásáért abban a harcában, amelyet az ország békés, mindenfajta külső beavatkozás nélkül történő, demokratikus egyesítéséért vív; — az arab népek, Dél-Afrika népei, Namíbia és Zimbabwe népei, az agressziók minden áldozata, a gyarmatosítás és a fajüldözés ellen harcolók antiimperialista küzdelmének támogatásáért; — a fajüldöző rendszerekkel szembeni kereskedelmi embargóra vonatkozó ENSZ-ha- tározatok szigorú megtartásáért, azért, hogy minden állam szakítsa meg kapcsolatait a Dél-afrikai Köztársaság kormányával, és elsősorban azért, hogy teljesen szüntessék meg — a multinacionális monopóliumok politikájával szemben folytatott küzdelem fokozásáért és szolidáris támogatásáért, mivel ez a politika a dolgozók élet- és munkakörülményeire kedvezőtlenül hat, s durván megsérti a népek nemzeti érdekeit és az államok szuverenitását; — a testvérvárosi kapcsolatok fejlesztéséért, az üzemi kollektívák, a tudományos és kulturális intézmények közötti kapcsolatok fejlesztéséért, a különböző szervezetek és egyesülések küldöttségei cseréjének kibővítéséért, a turizmus fejlesztéséért; — azért, hogy a tömegtájékoztatási eszközök objektív információk alapján, mindenütt a kölcsönös megismerés, a jobb megértést elősegítő eszmék terjesztését, a népek közötti bizalom és együttműködés légkörének elmélyítését szolgálják; — a kulturális értékek és műkincsek cseréjének fokozásáért, amely a népek közötti igazságosság, szabadság, testvériség és barátság eszményeinek megvalósítását szolgálja. A konferencia részvej vői felhívással fordulnak a tudomány, a kultúra és a művészet képviselőihez, hogy bővítsék együttműködésüket ezen a területen. a fegyverszállításokat ebbe az országba. A nemzetközi kapcsolatok demokratizálása és a nemzetközi együttműködésnek az egyenjogúság és a minden nép számára kölcsönös előnyök alapján történő fejlesztése nagy jelentőségű cél az imperializmustól és a neokolonia- lizmustól mentes olyan nemzetközi közösség kialakításáért vívott harcban, amelyben a fejlett és a fejlődő országok közötti mélyreható aránytalanságokat ki lehet küszöbölni, és amely minden egyes nemzet teljes függetlenségén és az emberiség problémáinak megoldásában való tevékeny részvételén alapul'. A béke biztosítása, a nemzetközi konfliktusok igazságos rendezése, a biztonság megszilárdítása és a leszerelésre irányuló gyakorlati lépések megvalósítása érdekében egyre szükségesebbé válik a széles körű nemzetközi együttműködés. Ez az együttműködés azért szükséges, hogy előbbre vihessük az új, igazságos nemzetközi gazdasági kapcsolatok kialakítását. Az ilyen együttműködés szükséges az olyan bonyolult és alapvető problémák megoldásához is, mint az éhség a világon, az analfabetizmus, a környezetvédelem, a légkör és a tengerek szennyezettsége, az új energiaforrások feltárása és hasznosítása, a természeti katasztrófák elhárítása, a legveszélyesebb beteg* ségek megelőzése és gyógyítása. Ez megköveteli a gyarmatosítás és a neokolonializmus megszüntetését; egy új nemzetközi gazdasági rend kialakítását, minden ország gazdasági és társadalmi fejlődéséhez szükséges feltételek biztosítását, elsősorban a gyengén fejlett országok számára; olyan széles körű nemzetközi együttműködés megszervezését, amely támogatná a fejlődő országok népeinek a közöttük és a fejlett országok közötti szakadék megszüntetésére irányuló saját erőfeszítéseit; minden egyes nép ama jogának korlátlan gyakorlását, hogy nemzeti kincseivel önállóan rendelkezzék; minden államnak a korszerű tudomány és technika vívmányaihoz való hozzájutását; a nyersanyagok és a mezőgazdasági termények árai, valamint az ipari termékek árai közötti igazságos viszony kialakítását; a kereskedelmi kapcsolatok széles körű fejlesztését mindenfajta mesterséges korlát és hátrányos megkülönböztetés nélkül. Az euró* pai népek ezeknek a céloknak az eléréséhez jelentős mértékben hozzá tudnak járulni. A szocialista országok, a katonai tömbökön kívül álló országok mozgalma, a fejlődő országok forradalmi és haladó erői, valamint a munkás- és demokratikus mozgalmak harcolnak az új, az igazságon és az egyenjogúságon alapuló nemzetközi politikai és gazdasági kap-- csolatok kialakításáért. Korunk e követelményének megvalósításához a kapitalista országokban is egyre szélesebb politikai és gazdasági körök járulnak hozzá. Az ilyen kapcsolatok a békének, a feszültség enyhítésének és a társadalmi ha- iadásnak az érdekét szolgálják az egész világon, és teljes mértékben megfelelnek Európa munkásosztálya és néptömegei érdekeinek. A konferencián részt vevő kommunista és munkáspártok nagy jelentőséget tulajdonítanak az Egyesült Nemzetek Szervezete szerepének a nemzetközi problémáknak" valamennyi állam egyenjogú rész* vételével történő megoldásában, az államok közötti együttműködés ós kölcsönös megértés fejlesztésében, a biztonság megszilárdításában és a tartós békének az egész világon való szavatolásában. A konferencia részvevői felszólítják Európa dolgozóit és összes demokratikus és békeszerető erőit,' hogy a világ minden, szabadságát és függetlenségét védelmező népével való szolidaritás fokozása érdekében tegyenek új erőfeszítéseket, és szervezzenek új akciókat. Ez a harc nemzeti és társadalmi egyenjogúságának legfontosabb tényezője és fontos hozzájárulás az egész világ békéjéhez, biztonságához és társadalmi haladásához. ★ A konferencia részvevőinek az a véleményük, hogy a célok megvan lósítása, amelyekért sík rászáll nak, számottevő haladást jelentene Európának a béke, a biztonság, az együttműködés és a társadalmi haladás földrészévé való átalakításának útján. Hangsúlyozzák arra irányuló eltökéltségüket, hogy a feszültség enyhülésével létrejött lehetőségeket olyan kézzelfogható eredmények elérésére használják fel, amelyek megfelelnek mind a dolgozók osztályérdekeinek, mind az összes nép nemzeti érdekeinek és az egész emberiség haladása érdekeinek is. A konferencián képviselt kommunista és munkáspártok fellépnek az összes demokratikus erővel, azok sajátosságának és önállóságú■* nak teljes megőrzésével történő konstruktív párbeszédért, hogy a békéért, a biztonságért és a társadalmi haladásért vívott harcban gyümölcsöző együttműködés alakuljon ki. Azzal a felhívással fordulnak a munkásosztályhoz, a parasztsághoz, a középrétegekhez, a tudomány és a kultúra képviselőihez, a nőkhöz, a fiatalokhoz, minden haladó, demokratikus és bé-< keszerető erőhöz és párthoz, a demokratikus tömeg szervezetekhez, hogy sokszorozzák meg erőfeszítéseiket földrészünk békés jövője és minden nemzetének és népének felvirágzása érdekében. Több mint három évtized telt el a fasizmus felett aratott nagy győzelem óta. Európának a tartós béke földrészévé váló átalakítása a legjobb megemlékezés lesz mindazokról, akik ezért a győzelemért harcoltak és életüket adták. A berlini konferencián részt vevő kommunis* ta és munkáspártok meg vonnak győződve róla, hogy a találkozójukon kitűzött nagy célok megvalósítása megfelel minden nép érdekeinek, és fontos hozzájárulás lesz a békéhez, a nemzeti függetlenséghez, a demokráciához és a szocializmushoz az egész földkerekségen. 4. A békéért, a biztonságért, ez együttműködésért, a nemzeti függetlenségért és a társadalmi haladásért az egész világon IP 1976. VII. 3. AZ OJ SZÓ 1976. JÚLIUS 3. SZAMÁNAK MELLÉKLETE 6
