Új Szó, 1976. július (29. évfolyam, 155-181. szám)
1976-07-28 / 178. szám, szerda
Neto: Angola nem áll egyedül küzdelmében Carter népszerűbb Reagannál és Fordnál Reagan már alelnökjelöltet is választott Havanna — Kuba nemzeti ünnepén, a független szocialista Kuba megteremtéséért indított fegyveres harc kirobbanásának huszonharmadik évfordulóján, nagygyűlést rendeztek Pinar del Rióban. Több mint százezer ember hallgatta végig a két szónokot, Fidel Castróí, a Kubai KP első titkárát, és Agostinho Neto angolai államfőt, aki hivatalos kubai látogatáson tartózkodik. Agostinho Neto mindenekelőtt arról beszélt, hogy a kubai és az angolai nép barátsága az imperializmus és gyarmatosítás ellent közös harcból táplálkozik. Az angolai elnök rámutatolt — Angola nem áll egyedül küzdelmében, a függetlenségért vívott harc első pillanatától kezdve élvezte a Szovjetunió és a többi szocialista ország segítségét. Kiemelkedő ■ helyet foglal el ebben a támogatásban az a szolidaritás, amelyet a MPLA kérésére a kubai fegyveres erők a külső agtesszió elleni harcban nyújtottak. Neto a továbbiakban — az ország ellen végrehajtott külső agressziót elemezve — megállapította, hogy a Kínai Népköz- társaság kormánya az Angolával kapcsolatos politikai téren közös platformra került az imperializmussal, amely erőit az angolai függetlenség eltiprására összpontosította. Ezután Fidel Castro emelkedett szólásra. A miniszterelnök megismételte — azokat a kubai egységeket, amelyek jelenlétére jelenleg nincs feltétlen szükség — a korábbi bejelentéssel összhangban — kivonják Angolából. Ugyanakkor Angolában marad a kubai fegyverzet és állomány, amely egy esetleges külső agresszió esetén az ország megvédéséhez szükséges. „Kubai egységek maradnak Angolában mindaddig, amíg az önálló angolai hadsereg megszervezése, felszerelése és kiképzése; azt megkívánja“ — tette hozzá Fidel Castro. Fidel Castro végezetül hangoztatta — Angolában ma a harc hősi szakasza után — a béke korszaka jött el. Kuba — annak a támogatásnak és szolidaritásnak keretében, amelyben a szocialista országok Angolát részesítik — katonai és politikai segítséget nyújt a fiatal államnak, és mindenekelőtt az egészségügy, közoktatás, halászat, cukor- és kávéipar fejlesztésében segít. Az utóbbi hónapokban számos nyugati országban fokozódott az enyhülés, a béke és a biztonság ellenfeleinek az aknamunkája. Az államok együttműködésének Helsinkiben összefoglalt elveit a tőkés országok jobboldali körei gyakran megsértik, megkísérlik a beavatkozást a szocialista országok belső ügyeibe, s nem teljesítik azokat a rendelkezéE gy évvel a helsinki konferencia sikeres befejezése után a haladó világ megelégedéssel állapítja meg: napjaink nemzetközi fejlődésének fő jellemzője a békés egymás mellett élés politikájának és gyakorlatának térnyerése. Az enyhülés a nemzetközi politika uralkodó Irányzatává vált. A szocialista országok, a békéért és biztonságért küzdő más erők az enyhülést tartóssá, visszafordíthatatlanná kívánják tenni. Ez érthető, hisz a különböző társadalmi rendszerű országok békés együttműködése csökkenti a fegyveres konfliktusok, háborúk kockázatát, elősegíti a fegyverkezési verseny mérséklését, s ennek következtében anyagi eszközök szabadulhatnak fel a békés építő- munka, az életszínvonal emelésének céljaira. A Helsinkiben aláírt záróokmány részletesen összefoglalja azt, hogy mik a teendők az európai államok sokrétű együttműködésének fejlesztéséért. Annak azonban, hogy a záróokmányban foglaltak nem valósulnak meg könnyen és gyorsan, több oka is van. Elsősorban tekintetbe kell venni, hogy a békés egymás mellett élésnek ez az alapokmánya hosszú távú programot foglal magában, amely évekre, sőt évtizedekre tűzi ki a megvalósítandó feladatokat. De a már most elérhető célok megvalósulásának késleltetésében .nem csekély szerepük van azoknak az erőknek, amelyek fékezni próbálják az enyhülési folyamatot, sőt kétségbe vonják a célszerűségét, értelmét. Űjabb erőfeszítések szükségesek tehát, hogy az enyhülés irányzata megmaradjon, folytatódjék. SZTANKO TODOROV, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke és Manea Manescu, a Román Szocialista Köztársaság kormányelnöke, tegnap Szófiában megkezdte hivatalos tárgyalásait. IVAN ARHIPOV, a Szovjetunió Minisztertanácsának alelnöke tegnap fogadta Ion Pat- sant, a Román Szocialista Köztársaság kormányának alelnö- két, akivel megbeszélést folytat A SZOVJETUNIÓBAN tegnap egv Kozmosz—845 típusú műholdat küldtek föld körüli pályára. Fedélzetén a kozmikus térség további vizsgálataira szolgáló tudományos berendezések találhatók. EL SALVADOR és Honduras megállapodott, hogy csütörtökön külügyminiszteri értekezletet tartanak Guatemalában a két ország közötti határviszály újbóli kitörésének megelőzésére. TODOR ZSIVKOV, a BKP KB első titkára a bojanai rezidencián fogadta Martin Gunnar Knutsent, a Norvég Kommunista Párt elnökét, aki szabadságát tölti Bulgáriában. RAVENNÄBAN több ezer olasz fiatal ifjúsági internacionalista szolidaritási felvonulást rendezett. AZ EGYESÜLT • ÁLLAMOK négy F—5-ös szuparszónikus vadászbombázót adott el a chilei fasiszta rendszernek. A gépek hétfőn érkeztek Santiagó- ba, ahol Gustavo Leigh tábornok, a chilei légierő főparancsnoka fogadta őket. Kudarcba fúlt merénylet New York — Egy görög származású férfi a New York-i Waldorf Astoria szállóban pisztoly- lyal támadt BuTent Ecevit volt török miniszterelnökre. Az Egyesült Államokban tárgyaló török politikus merénylőjének azonban nem volt ideje használni fegyverét, mert a biztonsági szolgálat emberei legyűrték. Korábban görögpárti tüntetők gyűltek össze a szálloda előtt, tiltakozva Ankara ciprusi politikája miatt. A gépkocsijából kiszálló Ecevitet megdobálták, egy petárda közvetlen közelében robbant. A Harris közvéleménykutató Intézet felmérést végzett a demokrata párt elnökjelölő New York-l konvenciója után, amelynek eredménye szerint Carter jelentősen megelőzi népszerűségben mind a két lehetséges köztársasági párti jelöltet. A Harris jelentése szerint Forddal szemben 66:27, Reagennel szemben 68:26 arányban vezet. Az eredmény ezenkívül jelzi azt is, hogy Ford és Reagan még mindig csaknem egyenlő eséllyel halad a köztársasági párt elnökjelöltségéért. Bár Ford és Reagan hívei egyaránt bejelentették már, hogy megszerezték a jelöléshez szükséges 1130 delegátusi támogatást, azonban a tények mindkét tábort cáfolják. Mississippi állam el nem kötelezett delegátusai, akikre mind Ford, mind Reagan számított, bejelentették, az augusztus 16 án kezdődő konvencióig nem kötelezik el magukat egyik jelölt mellett sem. Reagan élesen cáfolta azt a Ford tábora által terjesztett, az el nem kötelezettek megszerzését szolgáló híresztelést, hogy vállalja az alelnökjelöltséget Ford mellett. Ronald Reagan, az amerikai republikánus párt elnökségére pályázó politikusa az elnökjelölő konvenció előtt bejelentette, hogy ha elnyeri a jelöltséget, alelnökjelöltként Richard Schweiker, pennsylvániai szenátort veszi maga mellé. A viszonylag kevéssé Ismert Schweiker szenátor a párt liberális szárnyához tartozik, és sok fontos kérdésben nézetei eddig homlokegyenest ellenkeztek Reaganével. A meglepő választás magyarázatát a megfigyelők abban látják, hogy a jelöltségért némi hátrányban küzdő Reagan a pennsylvániai állam 103 el nem kötelezett delegátusát így akarja magának megnyerni. Letartóztatták Tanakát Gyűrűzik a Lockheed botrány Japánban Tokió — A Lockheed megvesztegetési botrány ügyében Japánban indított vizsgálat keretében Tokióban letartóztatták Tanaka Kakuet volt japán miniszterelnököt. Hivatalosan azzal vádolják, hogy megszegte a deviza- és külkereskedelmi áruforgalom ellenőrzéséről szóló törvényt. A volt kormányfőt azzal gyanúsítják, hogy 500 millió jen (hozzávetőlegesen 1,7 millió dollár) kenőpénzt fogadott el egy Lockheed amerikai repülőgépgyártó társaságtól, s e tetemes megvesztegetési összeg ellenében befolyásolta és arra ösztönözte az All Nippon Airways japán légiforgalmi társaságot, hogy vásároljon Tristar típusú repülőgépeket az amerikai Lockheed cégtől. A volt miniszterelnök lakásán és irodájában házkutatást tartottak. Tanakán kívül eddig a devizaelőírások megszegésének gyanújával tizennégy japán gazdasági vezetőt vettek őrizetbe. A volt kormányfő letartóztatásának híre tokioi politikai körökben bombaként robbant, idegesen reagált a tokiói tőzsde is. Már negyedórával a nyitás után zuhantak az árfolyamok. Tanaka Kakuei volt Japán miniszterelnök kedden, négy órával letartóztatása után hivatalosan lemondott párttagságáról. A volt kormányfő 1972-től 1974-ig a Liberális demokrata párt elnöki tisztét is betöltötte, az utóbbi Időben pedig a kormánypárt számszerűleg legerősebb frakciójának élén áll. Miki Takeo Japán miniszter- elnök a letartóztatásról értesülve sajtókonferenciát hívott össze. Elismerte, hogy Tanaka őrizetbe vétele nyomán a Liberális Demokrata Párt húszéves történetének legsúlyosabb válságába került. A párt vezetősége és a kormány Tanaka letartóztatása után rendkívüli ülésre ült ősz- sze, hogy megvitassa a helyzetet. A letartóztatással foglalkozó nyilatkozatokban megállapították, hogy a kormánypárt pozíciói megrendültek, s követelték a szerteágazó botrány további és teljes felderítését. lú katonai előnyöket szeretnének szerezni a maguk számára. A szocialista országok a tárgyalásokon kitartóan törekszenek az előrehaladásra, s remélik, hogy a NATO-országok a gyakorlatban is érvényesíteni engedik a szavakban általuk Is elfogadott egyenlő biztonság elvét, s még a belgrádi értekezlet előtt megszületik az első megállapodás. A fegyverketa közösség többi országa a jövőben Is kitart emellett az irányvonal mellett. Az SZKP XXV. kongresszusa elfogadta „A Szovjetunió népgazdasága 1976—1980. évi fejlesztésének fő irányzatait“ és ebben feladatként jelölte ki a helsinki záróokmányban foglaltak megvalósításához szükséges Intézkedések elfogadását. A Szovjetunió javasolta, • hogy hívjanak Egy évvel Helsinki után seket, amelyeket a biztonsági értekezlet záróokmányának második fejezetében megfogalmaztak. Csak a harmadik fejezetre, s annak is csak néhány — számukra propagandisztiku- san fontos — részletére helyezik a súlyt. Egyre szembetűnőbb a nemzetközi reakció mesterkedése: már előre a szocialista országokra hárítani a felelősséget a helsinki _ záróokmány végrehajtásának esetleges elhúzódásáért és közben mindent megtenni annak érdekében, hogy ne történjék lényeges előrelépés a záróokmány teljesítésében. Nyugaton sokat beszélnek a leszerelési intézkedések szükségességéről, ugyanakkor a szélsőséges imperialista körök nagy erőfeszítéseket tesznek, hogy ne történjék előrelépés, vagy olyan „megoldások“ szülessenek, amelyek hátrányosak a szocialista országoknak. A bécsi haderőcsökkentési tárgyalások nyugati résztvevői például — noha egyetértenek a középeurópai katonai szembenállás veszélye csökkentésének szükségességével — mégis egyoldazésl verseny folytatását kívánó monopolista körök késleltetik a stratégiai fegyverkezés korlátozásáról Genfben folyó szovjet- amerikai tárgyalások sikeres befejezését Is. Rendkívül időszerű lenne a megállapodás olyan kérdésekben, mint a környezeti hadviselés tilalma, az új tömegpusztító fegyverek kifejlesztésének és gyártásának megtiltása, a leszereiési világértekezlet mielőbbi összehívása. E kérdésekben egész sor szovjet Javaslat fekszik az Egyesült Nemzetek Szervezete előtt. A helsinki értekezlet síkra- szállt a gazdasági, tudományosműszaki és környezetvédelmi együttműködés bővítése mellett. Az értekezlet záróokmányának ajánlásai nyomán a szocialista közösség országai tovább fejlesztették gazdasági, kereskedelmi és tudományos-műszaki kapcsolataikat a tőkés országokkal. Számos nagyszabású megállapodás született, amely a korábban kialakult Irányzatot erősítette meg. A Szovjetunió és a szocialisössze összeurópai vagy államközi tanácskozásokat a környezetvédelmi, a közlekedési és energetikai együttműködés kérdéseivel kapcsolatosan. Sajnálatos módon azonban a nyugati hatalmak várakozó álláspontot foglaltak el. Ezek az ingadozások jellemzők — mutatnak rá Moszkvában az Európai Gazdasági Közösség és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa közötti közvetlen kapcsolatok létesítésének kérdésében is. A két szervezet kapcsolataink alapelveiről a KGST által előterjesztett megállapodás-tervezet előirányozza, hogy a KGST és az EGK között meg kell teremteni a kedvező feltételeket az egyenjogú, kölcsönösen előnyös együttműködéshez csakúgy, mint a két szervezethez tartozó országok közötti együttműködés számára. A KGST javaslata azonban eddig nem talált pozitív válaszra. Az európai kommunista és munkáspártok berlini konferenciája a gazdasági együttműködés fejlesztéséért folytatandó harcra szólított fel. Az együttműködés független a különböző államok gazdasági-társadalmi rendszerétől, az egyenlő jogok minden állam nemzeti szuverenitásán és a kölcsönös előnyök tiszteletben tartásán alapul, lehetővé teszi a legnagyobb kedvezmény elve rendszerének megteremtését és az európai kereskedelem fejlődését gátló akadályok, diszkriminációs intézkedések felszámolását. Amint Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára berlini felszólalásában is hangsúlyozta, a Szovjetunió továbbra is kész az európai országok közötti gazdasági kapcsolatok fejlesztésének útján haladni. Nem sokkal a testvérpártok berlini értekezlete után ült össze ugyancsak az NDK fővárosában a KGST jubileumi ülés* szaka, amely kitűzte a következő évek és évtizedek szocialista gazdasági együttműködésének, a közösség népei életszínvonala emelésének a távlatait. Ugyanakkor leszögezte, hogy a nemzetközi gazdasági együttműködés a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének egyik feltétele és biztosítéka. Mindkét értekezlet szelleme megfelelt a Helsinkiben közösen elfogadott tíz alapelv megvalósításának, az államok sokoldalú kapcsolatai fejlesztésére irányuló törekvésnek. Most a tőkés országok kormányain a sor, mert csak a kölcsönösség vezethet tovább a Helsinkiben egy évvel ezelőtt megkezdett helyes úton, eredményezheti az európai, és nemcsak az európai enyhülési folyamat kibontakozását és elmélyülését. PROTICS JOLÁN Kommentárunk Berlinben Luis Curoalán lányai és menye (balról Maria Victoria Corvalán az unokával L. Corvalán Diegóval, Vivlana Corvalán és Ruth Vuszkovic) megtekintették a Magyar Kultúra Házában az NDK Szolidaritási Bizottságának kiállítását. (Telefoto: CSTK — ZBJ
