Új Szó, 1976. július (29. évfolyam, 155-181. szám)
1976-07-03 / 157. szám, szombat
Az európai békéért, biztonságért, együttműködésért és társadalmi haladásért AZ EURÓPAI KOMMUNISTA ÉS MUNKÁSPÁRTOK KONFERENCIÁJÁNAK DOKUMENTUMA 1976. JÚNIUS 29—30 • BERLIN na ,78. rfll. 3. 1976. június 29—30-án Berlinben, a Német Demokratikus Köztársaság fővárosában megtartották 29 európai kommunista és munkáspárt konferenciáját. A konferencián a következő pártok küldöttségei vettek részt: Belga Kommunista Párt: Jean Terfue alelnök; Bolgár Kommunista Párt: Todor Zsivkov, a KB első titkára; Dán Kommunista Párt: Knud Jes- persen elnök; Német Kommunista Párt: Herbert Mies elnök; Német Szocialista Egységpárt: Erich Honecker, a KB főtitkára; Finn Kommunista Párt: Aarne Saarinen elnök; Francia Kommunista Párt: Georges Marchais főtitkár; Görög Kommunista Párt: Harila- osz Florakisz, a KB első titkára; Nagy-Britannia Kommunista Pártja: Gordon McLennan főtitkár; Írország Kommunista Pártja: Michael O’Riordan főtitkár; Olasz Kommunista Párt: Enrico Berlinguer főtitkár; Jugoszláv Kommunisták Szövetsége: Joszip Broz Tito elnök; Luxemburgi Kommunista Párt: Dominique Urbany elnök; Holland Kommunista Párt: Henk Hoekstra elnök; Norvég Kommunista Párt: Martin Gunnar Knutsen elnök; Osztrák Kommunista Párt: Franz Muhri elnök; Lengyel Egyesült Munkáspárt: Edward Gierek, a KB első titkára; Portugál Kommunista Párt: Alvaro Cunhal főtitkár;. Román Kommunista Párt: Nicolae Ceausescu főtitkár; San Marinó-I Kommunista Párt: Ermenegildo Gasperont elnök; (Svéd) Baloldali Párt — Kommunisták: Lars Werner elnök; Svájci Munkapárt: Jákob Lechlei- ter, a PB tagja, a KB titkára; Szovjetunió Kommunista Pártja: Leonyid Iljics Brezsnyev, a KB főtitkára; Spanyol Kommunista Párt: Santiago Carrillo főtitkár; Csehszlovákia Kommunista Pártja: Gustáv Husák, a KB főtitkára; Török Kommunista Párt: 1. Bilen, a KB főtitkára; Magyar Szocialista Munkáspárt: Kádár János, a KB első titkára; Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártja (AKEL]: Hrisztosz Petasz, a PB tagja; Nyugat-berlini Szocialista Egységpárt: Erich Zeigler alelnök. E pártok képviselői véleménycserét folytattak az európai békéért, biztonságért, együttműködésért és a társadalmi haladásért folyó harc kérdéseinek meghatározott köréről. E célok elérésében minden részt vevő párt kész közreműködni. A konferencia résztvevői hangoztatják pártjaik szilárd elhatározását, hogy minden egyes párt által országuk társadalmi, gazdasági és politikai feltételeivel, valamint nemzeti sajátosságaival összhangban, önállóan és függetlenül kidolgozott és elfogadott politikai irányvonal alapján a jövőben is következetes harcot vívnak a béke, a demokrácia és a társadalmi haladás céljainak eléréséért, ami megfelel valamennyi ország munkásosztálya, demokratikus erői, néptömegei közös érdekeinek. Teljes határozottsággal kinyilvánítják, hogy a békés egymás mellett élés politikája, az országoknak a társadalmi rendszerüktől függetlenül kifejtett tevékeny együttműködése és a nemzetközi enyhülés összhangban van valamennyi nép érdekeivel, az egész emberiség, haladásának ügyével, és semmiképpen sem jelenti a különböző országok politikai és társadalmi status quótját, hanem ellenkezőleg, megteremti a legjobb feltételeket a munkásosztály és valamennyi demokratikus erő harcának kibontakoztatásához, minden nép ama elidegeníthetetlen jogának érvényesítéséhez, hogy szabadon döntsön fejlődésének útjáról, és haladhasson ezen az úton, továbbá a monopóliumok uralma ellen, a szocializmusért vívott harchoz. A konferencia résztvevői megállapítják, hogy a nemzetközi helyzetben alapvető, pozitív változások mentek végbe, s ezek a béke, a demokrácia, a nemzeti felszabadítás, a függetlenség és a szocializmus javára megváltozott erőviszonyoknak, valamint a néptömegeknek s a széles politikai és társadalmi erők harca fokozódásának eredményei. Ez meghatározza a feszültség és a konfrontáció politikájáról az enyhülésnek, továbbá az államok és népek közötti új kapcsolatok és együttműködés normalizálásának és mindenoldalú fejlesztésének irányvonalára való áttérés folyamatát. Ezen az alapon új helyzet jött létre Európában is. Fontos problémákat, amelyek megmérgezték a nemzetközi légkört, köztük egyes, a második világháború óta rendezetlen problémákat tárgyalások útján megoldottak; számos szerződés, megállapodás, nyilatkozat és más megegyezés jött létre az államok között a békés egymás mellett élés szellemében. Mindez megteremtette a feltételeket az államok közötti új kapcsolatok és együttműködés fejlődéséhez, annak leküzdéséhez, hogy a kontinenst egymással szemben álló katonai tömbök osztják meg, s megteremtette a feltételeket a leszereléshez. Az, hogy Helsinkiben megtartották az európai biztonsági és együttműködési értekezletet, már önmagában is legvilágosabban tükrözi a kontinensen annak eredményeként végbement változásokat, hogy a népek győzedelmeskedtek a fasizmus ellen vívott háborúban, és kinyilvánították azt az akaratukat, hogy békében és biztonságban éljenek és dolgozzanak együtt, s jövőjüket jogos törekvések szerint alakítsák. A történelmi jelentőségű értekezlet kidolgozta és rögzítette az államok közötti baráti kapcsolatok és együttműködés következő elveit szuverén egyenlőség, a szuverenitásban foglalt jogok tiszteletben tartása; tartózkodás az erőszaktól vagy az erőszakkal való fenyegetéstől; a határok sérthetetlensége; az államok területi épsége; a viták békés rendezése; a belügyekbe való be nem avatkozás; az emberi jogok és alapvető szabadságjogok tiszteletben tartása, beleértve a gondolat, a lelkiismeret, a vallás és a meggyőződés szabadságát; a népek egyenjogúsága és önrendelkezési joga; az államok közöti együttműködés; a nemzetközi jogi kötelezettségek jóhiszemű teljesítése. Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet megerősítette annak lehetőségét és tényleges hasznosságát, hogy a legbonyolultabb nemzetközi problémákat valamennyi érdekelt ország részvételével, teljes egyenjogúságuk alapján vitassák meg és rendezzék. Üj távlatokat tárt fel a béke és a biztonság további megszilárdítására, valamennyi európai ország együttműködésének és kapcsolatainak gyümölcsöző fejlesztésére. Ez kedvező hatásokkal jár majd a világ valamennyi népe számára. A Helsinkiben elért megállapodások hatékonysága döntő mértékben függ attól, hogy a résztvevő államok mennyire következetesen, pontosan tartják meg és teljesítik az általuk jóváhagyott tíz alapelvet és a záróokmány valamennyi megállapítását, amelyek egységes egészet alkotnak. Ez a hatékonyság annál nagyobb lesz, minél következetesebben küzdenek a részt vevő államok az európai biztonság megteremtéséért és az egyenjogú együttműködés fejlesztéséért, az értekezleten létrejött megállapodások szellemében. Mindez elengedhetetlen előfeltétele annak, hogy az enyhülés megszakítás nélküli, egyre életképesebb és átfogóbb folyamattá váljék. E cél eléréséhez, mint az eddigi tapasztalatok mutatják, szükség van kontinensünk kommunista és munkáspártjainak, valamennyi demokratikus és békeszerető erejének, széles közvéleményének, néptömegeinek újabb aktív erőfeszítéseire. A nyugat-európai munkásosztály és néptömegek demokratikus és antifasiszta harca új szakaszához érkezett. Portugáliában megdöntötték a fasiszta rendszert. Az országban mélyreható demokratikus és társadalmi átalakulásért folyik a harc. Görögországban megdöntötték a fasiszta diktatúrát. Spanyolországban a monarchia, az európai fasizmus utolsó védőbástyájának örököse, a francóizmus átmentésével próbálkozik az antifasiszta és demokratikus erők növekvő és egységes ellenállásával szemben. Az egész tőkés Európában szélesedett a dolgozók, a haladó erők mozgalma azért, hogy a gazdasági, társadalmi és politikai élet minden területén demokratikus változások menjenek végbe. A Konferencia résztvevői üdvözlilc a vietnami nép történelmi győzelmét, Laosz és Kambodzsa népeinek győzelmét, amelyet az imperialista agresszorok és a belső reakció felett arattak. Ezek a nemzetközi jelentőségű győzelmek bizonyítják, hogy nincs olyan erő, amely képes lenne megtörni a népeknek a szaj badság és a függetlenség iránti akaratát. Fontos hozzájárulás a békéhez és a biztonsághoz a portugál gyarmati háború befejezése és Bissau-Guinea, Mozambik, Sao Tomé, a Zöldfoki- szlgetek és Angola népei nemzeti függetlenségének kivívása — ami közelebb hozza a dél-afrikai fajüldöző rezsimek megdöntését —, va-< l'amint minden más felszabadító mozgalomnak a gyarmatosítás teljes felszámolásáért folytatott harca. Jelentős mértékben hozzájárul a Nemzetközi biztonság megszilárdításához és a szocializmus pozícióinak megerősítéséhez a Kuba-ellenes imperialista blokád összeomlásai a Német Demokratikus Köztársaság nemzetközi elismerése, egész sor ország és az NDK kapcsolatainak ren« dezése. Mindez valamennyi antiimperia- lista, demokratikus és haladó erő sokéves harcának eredménye. A szocialista országok — fejlődésük, a dolgozó tömegek érdekeit szolgáló, a szocialista társadalom természetéből fakadó folyamatos gazdasági növekedésük alapján, a békés egymás mellett élés érvényesítésére irányuló, a nemzetközi kap* csolatokra egyre nagyobb mértékben ható külpolitikájuk eredményeként — kiemelkedő szerepet játszanak az új világháború elhárításában, a nemzetközi biztonság megszilárdításában és az enyhülési fo-* íyamat továbbfejlesztésében. A szabadságukat és függetlenségüket elért népek befolyásos nem-< zetközi erővé váltak. A katonai' tömbökön kívüí álló országok moz^ galma, amelyben részt vesz a feji lődő országok többsége, ma a világ* politika egyik legfontosabb tényezője: tevékenyen hozzájárul a békéért, a biztonságért az enyhülésért, az egyenjogúságon alapuló’ együttműködésért, a nemzetközi politikai és gazdasági viszonyok igazságos rendszerének kialakítás sáért, az imperializmus, a gyarmati rendszer, az újragyarmatosítás, az elnyomás és a kizsákmányolás valamennyi formája ellen vívott harchoz. A tőkésországokban növekszik a munkásosztály, valamint más széles társadalmi és politikai erők aktivitása, amelyek a békéért ós a népek' közötti együttműködésért lépnek! fel, és fontos tényezői az enyhülési megszilárdításáért vívott harcnak. Ezekben az országokban fokozó’-* dik az a harc, amelyet a munkás- osztály — a társadalmi fejlődés fő ereje, a dolgozó néptömegek a tár-< sadalmi haladás, az egész nemzet érdekeinek kifejezője — vív, ós fokozódik a többi demokratikus és monopóliumellenes erő harca is. Ez a harc a monopolkapitalista uralom alapjai ellen irányul. A társadalom mind szélesebb rétegei számára nyilvánvalóvá válik annak történelmi szükségszerűsége, hogy a kapitalista társadalmat minden egyes nép akaratával összhangban létrehozandó! szocialista társadalom váltsa fel. A semleges államokban a nóptö* megek egyre erőteljesebben követelik, hogy hatékonyabban használják ki a semleges státus lehetőségeit kontinensünk békéjének ós biz* tonságának megerősítésére. A nemzetközi és európai politikai légkör javulását segítette ós segíti valamennyi antiimperialista, antiko- lonialista ós haladó erő harca. Mindezek a tényezők döntő jelentőségűek a békés egymás mellett élés politikájának megvalósítása, az országok közötti aktív együttműködés fejlesztése szempontjából; amely a nukleáris világháború egyetlen alternatívája. Mindez uj lehetőségeket nyújt arra, hogy a népek sikeresen küzdje-i nek az európai nemzetközi kapcsom latoknak az enyhülés szellemében történő további átalakításáért, a de-> mokráciáért ós a haladásért. Mind-* ez hozzájárul ahhoz, hogy növekedi jók a szocializmus eszméinek befő* lyása a társadalmi fejlődésre. A konferencia részvevői méltatták az enyhülésben elért előrehaladást*