Új Szó, 1976. július (29. évfolyam, 155-181. szám)

1976-07-20 / 171. szám, kedd

VETÖMAG-CSÍRÁZTATÁS A SZALJUT—5-ÖN Moszkva — Borisz Volinov és Viíalij Zsobolov űrhajósok a Szaljut-5 orbitális űrállomáson tizenegyedik és tizenkettedik munkanapjukon folytatták a tervezett repülési program vég­rehajtását, — jelentették a föl­di irányító központból. Az orvosi kísérletek kereté­ben megvizsgálták az űrhajó­sok állóképességét függőleges testhelyzetben. Ehhez légüres tér létrehozása segítségével csökkentik a test alsó felére nehezedő nyomást és közben márik a szívműködést és a lég­zést. A személyzet időszakonként megvizsgálja a munkaképesség változását. Befejezték azt a biológiai kí­sérletet, amellyel a halikra fej­lődését kutatták a súlytalanság állapotában. Az űrállomáson újabb biológiai kísérletbe kezd­tek, ezúttal vetömag-csírázía- íással. A kísérlet során ta­nulmányozzák majd az űrrepü­lési tényezők hatását a növé­nyi sejtek osztódására és örök- lődési mechanizmusára. A telemetrikus adatok tanú­sága és a személyzet jelentései szerint az űrállomás fedélzeti rendszerei kifogástalanul mű­ködnek. Az űrhajósok közérze­te jó. A VIKING—1 MA KAP LESZÁLLÁSI PARANCSOT Pasadena — A Viking-1 Mars­űrhajó leszálló egysége közép­európai idő szerint ma este 21 óra 52 perckor kapja meg a le­szállási parancsot a földi Irá­nyító központból és szerdán nyolc óra 12 perckor éri el a „vörös bolygó“ felszínét. Az amerikai tudósok hétfőn befejezték az űrszonda utolsó próbáit. Kijelentették: minden készen áll a Marson való törté­nelmi jelentőségű leereszkedés­hez. Mint Ismeretes, a Viking-1 le­szállását eredetileg az Egyesült Államok függetlensége kétszá- zadik évfordulójának napjára tervezték, azonban többször el­halasztották a mai napig, mivel nem találtak megfelelő helyet a leszállásra. Angliában hivatalos jelentések szerint júniusban 1 300 000 volt a munkanélküliek száma. A valóságban ez a szám 1500 000, mert a hivatalos statisztika nem tartalmazza a főiskolát végzettek és fiatalok számát, akik az iskola befejezése után nem tudnak el­helyezkedni. Képünkön a skót Dundee város lakói az egyre nö­vekvő munkanélküliség ellen tüntetnek. Dundeeban májusban a munkaképes lakosság 8,9 százaléka volt munka nélkül. AZ OLASZ Kommunista Párt­nak július 15-én összesen 1 800 219 tagja volt, ebből 421914 nő. A FRANCIA Kommunista Párt­ba ez év folyamán július 9-ig 67 014 új tag lépett be. GUAYANA Népi Haladó Párt­ja július 31-e és augusztus 2-a között tartja XIX. kongresszu­sát. LOPO DO NASCIMENTO, az Angolai Népi Köztársaság kor­mányelnöke hivatalos baráti lá­togatásra tegnap Belgrádba ér- kezelt LODONGIN RINCSIN, a Mon­gol Népköztársaság külügymi­nisztere tegnap befejezte NDK- beli hivatalos baráti látogatá­sát és elutazott Berlinből. IZRAELBEN a kormány teg­nap két százalékkal értékelte le az izraeli fontot. A BUNDESWEHR vezetősége úgy döntött, hogy 1985-ig 7 mil­liárd márka értékben új autók­kal szereli fel a hadsereget. A FRANCIA tudományos ku­tatást már 1967 óta válság sújtja. Az állami költségvetés addigi 2,2 százaléka helyett je­lenleg csak 1,7 százalékot for­dítanak tudományos kutatásra. A LÁZAS fegyverkezés meg­szüntetéséről és a feszültség­enyhülés támogatásáról szóló stockholmi felhívást egyönte­tűen támogatja a Szovjet Nők Tanácsa is. HAVANNÁBAN a kubai forra­dalmi fegyveres erők fiatal tisztjeinek egy csoportja meg­kapta a diplomáját. Az avatási ünnepségen jelen volt Fidel Castro, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának el­ső titkára, a forradalmi kor­mány elnöke is. TOKIÓBAN megnyílt a Japán Szakszervezeti Főtanács (SO- HYO) 53. kongresszusa. A SO- HYO az ország legnagyobb szakszervezeti központja, mint­egy 4,6 millió szakszervezeti tagot tömörít. ALICE dél-afrikai köztársasá­gi város Fort Hare elnevezésű egyetemén összetűzésekre ke­rült sor a néger diákok és a rendőrök között. Ugyanis a re­zsim a néger egyetem bezárá­sát tervezte. SPANYOLORSZÁGBAN baszk hazafiak egy csoportja petíciót küldött János Károly királyhoz azzal a kéréssel, hogy bocsás­son szabadon valamennyi bör­tönben sínylődő spanyol politi­kai foglyot. Kommentárunk A Közös Piac tagállamai és más kapitalista országok ille­tékes hivatalai, munkaügyi mi­nisztériumai hónapról hónapra statisztikai kimutatásokat kö­zölnek a munkanélküliekről. Számokkal akarják bizonyítani, hogy a helyzet mégiscsak ja­vul. Talán azért, hogy a kor­mányok kimutathassanak némi igyekezetei, de főleg azért, hogy legalább szólamaikkal ja­vítsák a lakosság hangulatát. Mi a valóság? Sok országban a múlt évihez viszonyítva bizonyos gazdasági • fellendülés észlelhető, ennek ellenére sem érik el a néhány évvel ezelőtti színvonalat. A vállalkozóknak nyújtott adó- kedvezmények, a raktárkészle­tekre való gyártás állami tá­mogatása és a fegyverrendelé­sek növelése formájában tett „pénzügyi injekciózás“ sem ho­zott jelentős változást. A Kö­zös Piac brüsszeli központjá­nak jelentése szerint június vé­gén a múlt év hatodik hónap­jához viszonyítva Angliában 50 százalékkal (összesen 5,3 szá­zalék), Belgiumban egyharmad- dal (8,1 százalék), Franciaor­szágban 18 százalékkal (5,2 szá­zalék), Írországban egy heteddel (9,8 százalék), Olaszországban 12 százalékkal (6,2 százalék) több a munkanélküli. Az NSZK- ban 80 000-rel csökkent a szá­muk, de még így is 921 037 ember munka nélkül van, mi­közben további 2000-en rövidí­tett munkaidőben kénytelenek dolgozni. Milliók járnak munka helyett a munkahivatalokba pecsétért, további munkanélküli segélyért. A lehetőségek viszont korláto­zottak, s ezért egyre emelke­dik azok szánui, akik könyör- adományokra és a községek szociális támogatására szorul­nak. Nyugatnémet adatok sze­rint júniusban több mint 200 ezer munkanélküli nem kapott segélyt. S miből élnek? Egye­sek az utolsó megtakarított fil­léreiket élik fel, másokat hoz­zátartozóik, vagy ismerőseik tá­mogatnak, illetve alkalmi mun­kával keresik meg a kenyerű­A PROBLÉMÁK MARADNAK két. De azok sem nyugodtak, akik még nem kapták meg a felmondást tartalmazó „kék bo­rítékot.“ Félnek a holnaptól. A munkahivatalok állítása szerint, ha lassan is, de emelkedik a megüresedett állások száma, bár ez legtöbbször távoli mun­kahelyekre való utazgatással, vagy lakhelyváltoztatással jár. S ha valaki már évekig fizeti a házra, vagy a lakásra fel­vett kölcsön részleteit, nem akarja elveszíteni, amit már le­fizetett, és másutt újra kezde­ni. Ezen felül pedig az új ál­lás rendszerint az előzőnél ki­sebb keresettel is járna. Az 1980-as évre jósolják, hogy megoldódik a probléma és megszűnik a munkanélküli­ség. Pontosabban szólva olyan lesz a helyzet, hogy a munka- nélküliek száma „ideális lesz ' vagyis mintegy 2 százalék. A tőkének az az állandó célja, hogy a munkanélküliségre hi­vatkozva nyomást gyakoroljon a dolgozókra. Ezzel tudják nö­velni a munka intenzitását és saját jövedelmüket. A legtöbb kapitalista ország­ban jelenleg éles viták folynak a fizetésemelés körül, aminek legalább az áremelkedésekkel kellene lépést tartania. A kor­mányok felhívásokban kérik a dolgozókat, hogy „ésszerű“ fi­zetésemelést követeljenek, de ugyanakkor elutasítják az ár­emelés korlátozását. A kapita­listák pedig ezt a helyzetet ki­használják. Az utóbbi évben Angliában 18,9 százalékkal, Ír­országban 16,1 százalékkal, Olaszországban 15,4, Luxem­burgban 10,4, Franciaországban és Belgiumban 9,6, Dániában és Hollandiában 9 %-kal, Auszt­riában mintegy 8 százalékkal, Norvégiában 10 százalékkal, és az NSZK-ban 4,5 százalékkal emelkedtek az árak. A kapitalizmus jelenlegi vál­sága mindenütt nagyon nehéz élet- és munkafeltételeket teremt a munkásosztály, a pa­rasztság s a többi dolgozó ré­teg számára. A kommunisták és munkáspártok berlini konferen­ciája is megállapította, hogy a kapitalista társadalom gazdasá­gi és szociális struktúrája és a dolgozók, valamint a néptö­megek szükségletei között egy­re mélyülnek az ellentétek. Ezért erősödik a harc ezekben az országokban a szocialista társadalmi rendre való áttérés­ért, azért a rendért, melyben megszűnik az embernek ember által való kizsákmányolása épp­úgy, mint a munkanélküliség. JAN KOVARÍK Berlin és Colombo A Pogled, bulgáriai hetilap tegnapi számában az európai kommunista és munkáspártok június végén megtartott berlini konferenciájának és az el nem kötelezett országok közeljövő­ben Colombóban összeülő csúcs- értekezletének közös vonatko­zásaival foglalkozik. A lap megállapítja, hogy a harmadik világ közelgő colom­ból csúcstalálkozója számára értékes ösztönzést adhat a ber­lini konferencia záródokumen­tuma. Az említett konferencia lésztvevői azon meggyőződé­süknek adtak kifejezést, hogy a világtörténésben a békeerők javára történt pozitív erőátcso­portosulások olyan feltételeket teremthetnek és valóban terem­tenek is, amelyek megfelelő teret biztosítanak a harmadik világ országainak az új társa­dalmi és gazdasági rendszerért vívott harca számára. Az Imperializmus, az újgyar­matosítás, a faji és a nemzeti­ségi megkülönböztetés vala­mennyi formája a békés egy­más mellett élés és az európai kollektív biztonság megszilár­dulása következtében egyre in­kább sebezhetővé válik. A berlini konferencia záró- dokumentuma kiemeli és nagy­ra értékeli azoknak a népek­nek és nemzeteknek a harcát, amelyek nemrég szabadultak fel az idegen elnyomás alól és napjainkban haladó társadalmi és gazdasági változásokat sür­getnek. A harmadik világ — minden túlzás nélkül megálla­píthatjuk — egyre Inkább hal­latja hangját a világpolitikai történésben. Érthető tehát, hogy a „jóléti társadalom“, — vagy­is a kapitalizmus ideológusai körében növekvő aggodalmat kelt a harmadik világ mindjob­ban erősödő tekintélye. Nyuga­ton főleg amiatt aggódnak, amit a dokumentum úgy fogal­maz meg, hogy „a harmadik vi­lág radikalizációja“, vagyis a fiatal fejlődő országok imperia­listaellenes magatartásának fo­kozódása és egyre inkább nyil­vánvaló közeledésük a szocia­lista közösség országaihoz. A cikk végezetül megállapít­ja: az európai kommunisták Berlinben határozottan kinyil­vánították azt az elszántságu­kat, hogy készek támogatni az afrikai, ázsiai és latin-amerikai népek felszabadító harcát és a feszültség enyhülésének csök­kentését nemcsak Európában, hanem a világ valamennyi föld­részén is. A záródokumentum konkretizálja ezeket a straté­giai célokat, feladatul szabja meg a még létező háborús tűz­fészkek felszámolását, minde­nekelőtt a krónikus jelleget öl­tő közel-keleti konfliktus meg­oldását. A berlini konferencia felhívása ugyancsak támogatja és elősegíti az ENSZ által a pretoriai rezsimmel fenntartott kereskedelmi, gazdasági és po­litikai kapcsolatokra, a Dél-af­rikai Köztársaság diplomáciai elszigetelésére és e fajüldöző rendszer fegyverrel történő tá­mogatására kimondott embar­gót. (ČSTK) Tiltakozás az olasz belpolitikába való külföldi beavatkozás ellen A ínyugat-európai államokban is élesen bírálják Schmidt kancellár kijelentését Róma, Párizs — Helmut Schmidt nyugatnémet kancel­lárnak washingtoni látogatásán elhangzott kijelentését — amely szerint az Egyesült Álla­mok, az NSZK, Franciaország és Nagy-Britannia leállítja a gazdasági segítséget Olaszor­szágnak abban az esetben, ha kommunista miniszterek is tár­cát kapnak az új kormányban — éles tiltakozásra talált nem­csak Olaszországban, hanem a többi nyugat-európai államban is. Aldo Moro eddigi miniszter- elnök nemkívánatosnak minő­sítette ezt- a szavai szerint „Olaszország belpolitikájába történő külföldi beavatkozást“. Ebből a kijelentéséből az is ki­tűnt, hogy a Schmidt által em­lített gazdasági segítség meg­szüntetéséről szóló fenyegetést a fentebb említett négy ország kormányfői a közelmúltban megtartott Porto Rico-i nyugati csúcstalálkozón hozták. Bár Al­do Moro és Humor külügymi­niszter részt vett a Porto Rico-i tanácskozáson, úgy nyilatkoz­tak, hogy nincs tudomásuk olyan eszmecserékről, amelye­ken az Olaszországnak nyújtott gazdasági segély leállításáról tanácskoztak volna. Az Olasz Kommunista Párt Moro kijelentéseit csupán meg­tévesztő manővereknek tartja. Az olasz sajtó is azon a véle­ményen van, hogy Moro tudott az említett megegyezésről. Bonn — A nyugatnémet pol­gári közvélemény elhamarko­dottnak, megfontolatlannak és megleckéztetönek tekinti Hel­mut Schmidt kancellár fenye- getesét, amely szerint a vezető tokésországok megvonják gaz­dasági segítségüket Olaszor­szágtól, ha kormányba kerülnek a kommunisták. Baloldali körökben megálla­pítják, hogy Schmidt kijelenté­se nyílt zsarolás. A szövetségi kancellár ezzel beavatkozott az olasz belügyekbe. Világosan je­lét adta annak, hogy a Német Szociáldemokrata Pártot nem­csak az NSZK-ban, hanem az ország határain kívül is a kom­munistaellenes offenzíva eszki5- zévé akarja tenni. A Neue Ruhr Zeitung azzal a képtelen érveléssel veszi vé­delmébe a kancellárt, hogy a kilátásba helyezett fenyegetés „nem Olaszországnak szól, ha­nem a kommunistáknak. Velük szemben nincs meg a biza­lom ...“ A francia baloldali pártok elítélő nyilatkozata Párizs — A francia kormány hivatalosan még nem reagált Helmut Schmidt nyilatkozatára, a baloldali pártok képviselői azonban éles hangú nyilatkoza­tokban ítélték el a Puerto Ri­co-i titkos megállapodást. Roland Leroy, az FKP Politi­kai Bizottságának tagja megál­lapította — ez a titkos megál­lapodás újabb megengedhetet­len beavatkozás az olasz bel- ügyekbe. A francia kormány hallgatásával megerősíti, hogy — 30 évvel a fasizmus felett aratott győzelem után — a bonni kancellár a francia kor­mány nevében is nyilatkozhat. Jean Kanapa, az FKP Politi­kai Bizottságának tagja felszó­lította a kormányt, hogy azon­nal határolja el magát e titkos megállapodástól, majd hangsú­lyozta: az olasz nép sorsáról Rómában kell dönteni, nem Bonnban, mint ahogy a francia nép jövőjéről is csak Francia- országban dönthetnek. Kanapa arra is rámutatott, hogy ez a titkos megállapodás a francia baloldal ellen is irányul. így akarják megfélemlíteni azokat a népeket, amelyek demokrati­kus úton akarják megvalósítani az országukban régóta szüksé­gessé vált társadalmi változá­sokat. Az Humanité vezércikkében rámutat, hogy a nyugat-európai vezetők most egy új „szent szö­vetségbe“ tömörülve akarják megakadályozni a népek szabad akaratának érvényesülését. Nem valószínű azonban, hogy ez a zsarolás eredményes lesz — hangsúlyozza a lap. Az olasz választások előtt kifejtett nyo­más sem akadályozza meg az OKP újabb előretörését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom