Új Szó, 1976. június (29. évfolyam, 129-154. szám)

1976-06-11 / 138. szám, péntek

A fogyasztók érdekében Sok függ az üzletvezetőktől ;£ Több üdítőital, mint ta­valy <9 Javul a zöldségellátás Mindennapos eset, hogy va­laki bemegy az élelmiszerüzlet­be ás ha nem találja meg a ke­resett árut. az üzletvezetőt ma­rasztald el: .nincs, mert nem rendelt“. Az ember hajlamos rá, hogy elhamarkodottan ítél­jen. ahelvett, hogy az okok után kutatna. Vegyünk egv néldát. A tava­lyi év első felétől kezdve mos­tanáig nem volt elegendő bur­gonya az üzletekben. Nem ter­mett. És egész Európában rossz volt a termés, nemcsak nálunk. Érthető tehát, hogy külföldről sem hozhattunk be. Azazhogy mégis: Egyiptom adott néhánv vagonnal, de ez a „fél fogunk­ra“ sem volt elég. Egy ideig nem volt élesztő, mert nem gyártottak eleget. Kevés volt a gyermekcipő is. Mindezekért a hiányosságokért elsősorban a kereskedelmi dol­gozók nyelték le a vásárlók csípős megjegyzéseit, s a ha­ragjuknak is ők voltak a vil­lámhárítói. Sokszor megvehetetlen, el­fekvő áru halmozódik a boltok­ban. Ilyet látva első benyomá­sunk az, hogy nincs ízlése az üzletvezetőnek. Pedig ő esetleg jobb híján kénytelen volt át­venni az árut. Ez történt ta­valy is a hazai gyártmányú női pulóverekkel és szvetterekkel. Még leszállított áron sem tud­ták őket eladni. Szerencsére az üzemek és kötődék levon­ták ebből az esetből a tanul­ságot és sietve felzárkóztak a divat irányvonalaihoz. Ezidén már nem is éri bírálat az il­letékeseket női kötöttáru-ügy­ben. Annál inkább várható, hogy a vásárlók bírálni fogják az élelmiszerüzletek és csemege­boltok alkoholmentes üdítő italokkal való ellátását. Mert valljuk be, a piackutatás sta­tisztikája szerint kevesebbet fogunk gyártani, mint amennyi­re szükség lesz a nyáron. Nem áll rendelkezésünkre ugyanis kellő mennyiségű nyersanyag. Pedig a közkedvelt Vineából és Mirindából is összesen 12 ezer hektoliterrel többet kapnak az üzletek, mint tavaly, de még ez sem fogja kielégíteni az igé­nyeket. Viszont lesz elegendő ásványvíz, Kofola és málna­szörp. összesen ötven fajta al­koholmentes üdítőitalt gyár­tunk. De nem lesz mind az öt­ven fajta egyszerre kapható. S hogy ezek a nyár folyamán ne fogyjanak ki az üzletekből, szükség lesz rá, hogy a keres­kedelem vezető dolgozói folya­matosan küldjék megrendelé­seiket. Ugyanezt a folyamatos ren­delési módszert kell érvénye­síteni a ruházati cikkek terén Is. Hiszen rövidesen itt a nyár, és a ruha-, cipő- és egyéb bol­tokba elsősorban nyári holmi­ért tér be a vásárló. Ha van elegendő nyári holmi, az azt jelenti, hogy az üzletvezető még a kora tavaszi hónanok- ban elküldte megrendeléseit a központi raktárakba, s olyan árut rendelt, amiről feltételez­te. hogy kelendő lesz. Az üzletvezetőnek tehát is­mernie kell a vásárlók ízlését és iártasnak kell lennie a di­vatban is. Ha ez így van. ak kor az üzlet tellesíti vagv túl- teliesíti az eladási tervet, az alkalmazottak elégedettek lesz­nek. mert túlteljesítés esetén jutalmat kapnak, de elégedet­tek lesznek a vásárlók is mert megvehettél* a keresett árut. Ami pedig az eddigi — a ke reskedelem hibáién kívüli — hiánycikkeket illeti, megnyug­tatók az előrejelzések. Lesz elegendő burgonya, s az év második felében sokkal több gyermekcipő kerül piacra, mint tavaly, ugyanabban az időszak­ban. Visszatérve az üzletvezetők felelősségére, azt is el kell még mondanunk, hogy bizony nem könnyű a dolguk. Különösen az élelmiszerboltok vezetőinek, hi­szen ők romlandó áruval dol­goznak. Kenyérből tejből, zöld­ségből csak annyit szabad ren­delniük, amennyi aznap elfogy. Sokuk úgy próbálja elvágni a gordiuszi csomót, hogy a rom­landó áruból kevesebbet rendel, s így nyugodt lehet affelől, hogy nem marad meg másnap­ra. Ez sem megoldás, hiszen az utolsó vásárlónak is joga van arra, hogy tejet, kenyeret, zöldséget vehessen. Bizonyára nem kell mégegy- szer hangsúlyozni, micsoda fe­lelősség hárul arra az üzletve­zetőre, aki az üzlet és a vevő érdekét egyaránt jól akarja szolgálni. Szerencsére a ta­pasztalatok azt mutatják, hogy legtöbbjükből nem hiányzik az egészséges üzleti szellem. Az eszményi kereskedelmi dolgozó csakis a köz javára kamatoz­tatja ezt a képességét. S mivel az áruválaszték évről évre bő­vül, a minősége pedig egyre jobb, üzletvezetőink vállán is könnyebb lesz a vásárló közön­séggel szembeni felelősség ter­he. KOVÁCS ELVIRA Minden téren helytáll A CSKP XV. kongresszusa tiszteletére kifejtett munkakez­deményezésért a múlt napok­ban vette át a párt központi bizottsága, a kormány, a szak- szervezeti tanács és a SZISZ Központi Bizottsága elismerő oklevelét. Munkatársai azt mondják, hogy megérdemelte. Jókedve, munkaszeretete és szorgalma sohasem lankad. Mindenkor és mindenütt szá­molni lehet vele, segít, ahol arra szükség van. Bacsó Zoltán idestova három évtizede dolgozik a Gemerská Horka-i (Gömörhorkai) Cellu­lóz- és Papírgyárban. Édesapja is innen ment nyugdíjba. Ö ma­ga a cellulózgépek mellett kezdte el a munkát, de egy év múlva átment a karbantartó részlegre, hogy ott szakmát ta­nuljon. A segédlevelet 1950-ben vette kézhez. A tervfeladatait mindig teljesítette. Hamarosan elérte a 135 százalékos mutatót, amiért fényképe a járás leg­jobb dolgozóinak arcképcsarno­kába került. — Ma már a karbantartók teljesítményét nem százalékban mérik — mondja. — Felada­tunk, hogy az előforduló üzem­zavart mielőbb eltávolítsuk, il­letve a hibák, zavarok megelő­zése. Ha a szükség megkíván­ja, csúsztatott műszakban dol­gozunk, kivételes esetekben még éjszaka is. Jó a kolektí- vánk, ezért munkánk is ered­ményes. Bacsó elvtárs esztergapadon dolgozik. Oj pótalkatrészeket készít, felújítja a régieket. A munkájával elégedettek. Ezt az is bizonyítja, hogy 1974-ben megkapta a vállalat, tavaly pe­dig az Iparügyi Minisztérium legjobb dolgozója címet. — Jóleső érzés tudni, hogy megbecsülik az embert, felfi­gyelnek a munkájára — mond­ja. — Jutalomként feleségem­mel együtt kéthetes bulgáriai üdülésen Is részt vettem. De hát én sem maradok adós. Szavaihoz nem férhet kétség. Mindennapi eredményes mun­kája mellet a társadalmi és a politikai munkából is kiveszi a részét. Volt hnb képviselő, tag­ja az üzemi pártbizottságnak, hat éve a műhelytanács elnöke, húsz éve népbíró és 1957 óta a népi milícia tagja. — Mindenre futja az idejé­ből? — kérdezem. Egy röpke pillanatig gondolkodik, majd így folytatja: — Hogy futja-e? Kell, hogy fussa. Az embernek ugyanis minden téren helyt kell állnia, vagyis mindenütt „selejtmente- sen‘‘ kell dolgoznia. Csak így alkothat egészet, így szolgál­hat másoknak is példaképül. Elfoglaltságom ellenére jut azért' idő a ház körüli munká­ra, az olvasásra, és arra is, hogy feleségemmel és két lá­nyommal kirándulni menjünk. Megemlítjük még, hogy bár egészsége nem a legjobb, a né­pi milíciában még mindig helytáll. Több alkalommal tag­ja volt a lövészversenyben részt vevő rajnak. A példás lövész és a példás népi milicista jel­vény tulajdonosa, jelenleg az egységben az egészségügyi fe­lelős. — Nem szívesen válók meg az egységtől. Összeszoktunk, jól érzem köztük magamat — mondja. — Úgy néz ki a hely­zet, hogy a lövészversenyen az idén is részt veszek. No per­sze, tudom, egyszer majd a fia­taloknak kell átadnom a helye­met, a fegyveremet, de addig, amíg erre sor kerül, itt is helyt kell állnom. Bacsó elvtársra és társaira a közeljövőben igényes munka vár. A nyári javítások alatt éjt nappallá téve rendbeteszik a gépeket, hogy a szabadságról visszatérő dolgozók a lehető legjobb feltételek között kezd­hessék meg a termelést. NÉMETH JÁNOS A bratislavai lakásépítés kere­tében a Szlovák Építésügyi Mi­nisztérium vállalatainak 1976— 1980-ban 24 500 lakást kell fel­építeniük. A lakások kétharma­da Petríálkán épül. A Magas­építő Vállalat dolgozói május második felében kezdték el Pe- tríalkán a lakások építését. Felvételünkön: A Magasépítő Vállalat 2-es számú üzemének dolgozói előregyártóit épület­elemekből építenek egy 22-tan- termes alapiskolát. Ez lesz az el­ső olyan kilencéves alapiskola Szlovákiában, amelynek fedett uszodája is lesz. Az új iskolá­ban 1978-ban kezdenek taníta­nL (ČSTK — J. Kolečník felv.) ÓVJUK EGÉSZSÉGÜNKÉT SOK A HÁZTARTÁSI _________BALESET_________ Ál lamunk állandó figyelmet szentel a munkavédelemnek és a dolgozók egészsége védelmé­nek. Ezen a területen számos jogszabály és rendelet szültett, ami vissza is tükröződik az üzemi balesetek számának ked­vező alakulásában. Kedvezőtle­nebb a helyzet a munkahelye­ken kívül bekövetkezett balese­tek területén, számuk állandó­an emelkedik, s ez komoly tár­sadalmi problémát jelent. így például a nyugat-szlovákiai ke­rületben az elmúlt ötéves terv­időszakban kétszer több volt az ilyen balesetek száma, mint az üzemi baleseteké. 1976 első ne­gyedévében csupán a nyugat­szlovákiai kerületben 10 654 munkahelyen kívül bekövetke­zett balesetet tartottunk nyil­ván. Ez a szám önmagáért be­szél. Nem is kell külön meg­említeni, hogy milyen kedve­zőtlenül hatottak az ilyen bal­esetek a gazdasági tervek tel­jesítésére több szövetkezetben és ü«emben. A legtöbb baleset a háztartá­sokban fordul elő. További ré­szük a közlekedésben és a sportpályákon. A háztartási balesetek leggyakoribb okozója a különféle építőipari és me­zőgazdasági gépek, a háztartá­si gépek, a maró anyagok, a házilag készített gépek, vala­mint a villany szakszerűtlen bevezetése. A kedvezőtlen tapasztalatok alapján az állami munkavédel­mi felügyelőség az utóbbi idő­ben ellenőrzött több háztartási gépet, illetve vegyipari készít­ményt. Az ellenőrzésnek az volt a célja, hogy megállapít­suk, vajon a vásárló pontos és alapos tájékoztatást kap-e a megvásárolt gép vagy készülék kezeléséről és üzemeltetéséről. Különösen egyes vegyipari ter­mékeknél a gyártó üzemek nem tartják meg következetesen az érvényes rendeleteket és nem tüntetik fel az ilyen termékek csomagolásán, hogyan kell bán­ni a különféle mérgekkel és más egészségre ártalmas anya­gokkal. A balesetek száma csökken­tésének érdekében az eddigi­nél nagyobb gondot kell for­dítanunk a felvilágosító mun­kára. Népszerűsíteni kell a kü­lönböző előírásokat, amelyeket meg kell tartani a házépítésnél, a villany- és a gázberendezé­sek üzemeltetésénél stb. Az iparvállalatoknak nagyobb fi­gyelmet kell szentelniük a közérthető használati utasítá­soknak. Nyáron különösen sok ve­szély leselkedik mindannyiunk­ra. Ezért valamennyiünknek ügyelnünk kell arra, hogy ne veszélyeztessük saját, valamint családtagjaink és polgártárs saink egészségét. Ez szocialis­ta államunk valamennyi polgá­rának kötelessége. KAROL KOLÁCEK ORVOSI TANÁCSADÓ Elsősegélynyújtás Elsősegélynyújtáson azokat az eljárásokat értjük, ame­lyekkel balesetnél elhárítjuk a sérült további veszélyeztetését és egészségének károsodását. A helyesen nyújtott segítség az első lépés a baleset okozta sé­rülések gyógyításában. Az első­segélynyújtás eljárásai, szabá­lyai egyszeiűek, érthetőek a laikusok számára is, úgyhogy azokat az orvos jelenléte nél­kül is helyesen tudják alkal­mazni. Az elsősegélyt technikai, Ideiglenes, és orvosi segély- nyújtásra osztjuk. A technikai elsősegélyt a baleset tanúi nyújtják. Ritkán fordul elő az az eset, hogy a megroncsolt autóból, vagy a le­dőlt szerkezet alól a sérült ki­emelésekor orvos is részt vesz. Azért nehéz meggátolni, hogy a sérült a mentésnél további kárt ne szenvedjen a technikai elsősegélynyújtás nem szakértői eljárása következtében. Az ideiglenes segélynyújtást a mentők, vagy a Vöröskereszt által kioktatott személyek vég­zik. Ezt a segélynyújtást ön-, és kölcsönös segélynyújtásra osztjuk. Az elsőnél a sérült maga ápolja magát, a másiknál a segélynyújtást nem egész­ségügyi dolgozók végzik. A körzeti és az üzemi orvo­sok kötelessége, hogy az egész­ségügyi dolgozók, valamint az üzem dolgozói köréből jelent­kező egyéneket kioktassák a helyes elsősegélynyújtás elveit és módszereit illetően, és így bővítsék munkatársaik körét. Mindazt, amit az elsősegély során nyújtottunk a sérültnek, röviden írásba kell foglalni és a sérülttel együtt el kell jut­tatni a végleges ápolás helyé­re. Ez főleg a vérzés elállítá­sát és módját illetően fontos. Fel kell tüntetni az erek el- szorításának idejét. Ha gyógy­szert alkalmaztunk, fel kell tüntetni: milyet, mikor és mennyit. A sérült elszállításával kap­csolatban meg kell említeni, hogy a szállítás elsősorban kí­méletes legyen, és csak má­sodsorban legyen gyors. A men­tőszolgálat kiterjedt hálózata, a mentőkocsik minősége és el­látása ma már nagymértékben biztosítja az orvosnak a bal­eset színhelyére való kiszállí­tását, és így az orvosi elsőse­gélynyújtást is. Az elsősegélynyújtásnál a leg­fontosabb: 1. A vérzés elállítása. Az ütő­eret leszoríthatjuk az ujjunk­kal, vagy kötszerrel a vérző seb fölött. 2. A sebet steril gézzel beta­karjuk, vastagabb réteg vat­tát helyezünk fölé, amelyet kötszerrel lekötünk. Ha a vér átszivárog a kötésen, akkor még kompresszív kö­tést helyezünk fölé, legjobb rugalmas kötszerből. 3. Rögzítjük a sérült végtagot. A sérült kart gézzel felköt­jük, vagy hozzáerősítjük a mellkashoz. A sérült alsó végtagra sínt helyezünk, vagy a sérületlen végtaghoz erősítjük. 4. Mesterséges légzést végzünk — a leghatékonyabb eljárás a tüdőből-tüdőbe való légzés. 5. A sokk leküzdése — a sérült számára csendet, meleget, a fájdalom csillapítását és ele­gendő folyadékot kell bizto­sítani. 6. Az óvatos szállítás — a sé­rült mellé kísérő személyt kell biztosítani még akkor is, ha a sérülés nem látszik sú-' lyosnak, és a sérült maga járhat. A vérzés elállításán kívül igen fontos a sebek megvédé­se a fertőzéstől, ami azt jelen­ti, hogy minél kevesebbet ma­nipuláljunk velük, nem mossuk ki őket, csak a környéküket tisztítsuk meg benzinnel, alko­hollal vagy jóddal. A mesterséges légzés meg­kezdése előtt meg kell győződ­ni róla, hogy a légzőutak nin- csonek-e eldugulva (nyelv, mű­fogsor, alvadt vér). A hord- ágyan a sérülés szerint a se­besült elhelyezése a következő lehet: 1. (Vízszintes helyzet há­ton fekve — a fej, a nyakcsi­golyák, a has és a végtagok sérülésénél abban az esetben, ha a beteg eszméletnél van, és nem fenyegeti sokk. 2. (Félig ülő helyzet — az arc, a nyak és a mellkas sérüléseinél. 3. (A végtagok magasabban, a fej pedig lejjebb helyezkedik el — olyan esetekben, ha a sérült több vért vesztett, vagy sokkot kapott. 4. Vízszintes helyzet ha­son — a hátgerinc, mellkas és deréktáji szakaszának sérülé­seinél. 5. Ülő helyzet — köny- nyebb sérüléseknél. Meg kell említenünk, hogy a testbe hatolt idegen tárgyakat (fa, ág, léc stb.) nem szabad erőszakkal eltávolítani, nem csak azért, mert a belső szer­veket ezzel megsérthetjük, ha­nem azért is, mert ezek erősen gátolják a vérzés megindulását az átszúrt erekből, és eltávolí­tásuk után sok esetben a vér­zést nem lehet hatékonyan el­állítani. Tűz esetén, ha az égő ruha­darabokat nem tudjuk elég gyorsan eltávolítani a testről, úgy védekezünk a tűz terjedése ellen, hogy a testet légmente­sen letakarjuk nagyobb mére­tű ruhadarabokkal. Az égő sze­mély futkározását azonnal meg­gátoljuk. Az.égési, valamint a forrázási sebeket steril gézzel borítjuk be, és fölöslegesen nem manipulálunk velük. Az elsősegélynyújtás higgadt körültekintést kíván. Elsőse­gélyt nyújtani minden polgár köteles. E kötelesség elmulasz­tása törvénybe ütközik. Dr. MILADA KARASOVÁ, CSc 1976. VI. 11. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom