Új Szó, 1976. június (29. évfolyam, 129-154. szám)
1976-06-09 / 136. szám, szerda
Vállvetve a néppel A NEMZETBIZTONSÁGI TESTÜLET MÚZEUMÁBAN Hazánk egyik legfiatalabb múzeumában járunk, melynek knpui pontosan egy évvel ezelőtt tárultak fel a nyilvánosság előtt. De tartalmánál fogva is fiatol az ősi falak közt megnyílt kiállítás. A legtöbb múzeum anyaga ugyanis azzal az Időszakkal végződik, amely itt a kezdetet jelenti. A vendégkönyv is elárulja, milyen visszhangra talált a múzeum múlt évi megnyitása a prágaiak körében. De azt is megtudjuk belőle, hogy nemcsak azok keresik fel a tanulságos expozíciót, akik a Nemzetbiztonsági Testület harcainak résztvevőiként emlékezni Járnak ide, akiknek a kiállított fényképek, okiratok, történelmi tárgyak életük egy egy felejthetetlen szakaszát jelentik. A múzeumot a főváros vendégei és többi lakossága is tömegesen látogatja, hogy felidézze a dicső múltat, szocialista társadalmunk életének fontos szakaszait. A pionírok és a SZISZ-tagok is gyakori vendégei a múzeumnak. Tanulni járnak ide, okulni a közelmúlt szomorú tapasztalatain, hogy soha többé meg ne ismétlődjenek a megalázlatások és a szenvedések, amelyekben szüleiknek részük volt. És van mit nézniük a kiállításon, hiszen a fiataloknak szerencsére nincsenek közvetlen tapasztalataik a csendőr- szuronyokkal, a rendőrkarabélyokkal és puskákkal, amelyeket az egykori hatalom képviselői nem egyszer használtak fel a munkások ellen. Amiről a a diákok az iskolában tanultak, a burzsoá társadalmi rendszer kegyetlenségeiről és igazságtalanságairól, a duchcovi, radotí- ni, košútyi megrázó eseményekről, arról itt a saját szemükkel győződhetnek meg. A kiállításnak az a része is tanulságos, amely a megszállás éveit, a bátor cseh és szlovák hazafiak élethalálharcát eleveníti fel. Megrázó látvány az a bárd, amely, ha beszélni tudna, bizonyára a pankráci fegyház- ban kivégzett áldozatok hősies magatartásáról tanúskodna. Az üvegszekrénypkbr>n elhelyezett tárgyak az 1915-ös esztendő forradalmi eseményeiről számolnak be. Lépten-nyomon meggyőződhetünk róla. hogy a Nemzetbiztonsági Testület tagjai — kezdetben fiatal munkások és a koncentrációs táborok volt foglyai — mindig a néppel tartottak. A kiállításon arra a kérdésre is választ kapunk, miért volt szükség az ötvenes évek elején államhatáraink lezárására. A feleletet a falon függő 440 különböző típusú fegyver adja meg, amelyeket határőreink a nyugati országokból hazánkba beszivárgó kémektől és árulóktól koboztak el Az itt felsorakoztatott adatokból az is kitűnik, hogy ezek a mindenre elszánt terroristák a párt és a nemzeti bizottságok funkcionáriusainak s a biztonsági testület tagjainak a meggyilkolásától sem riadtak vissza. A Nemzetbiztonsági Testület tagjai a német fasisztáknak a határvidékről való kitelepítésénél, majd 1947 őszén a Szlovákiában garázdálkodó, Lengyelországban több mint 50 000 ember halálát okozó Bander bandáinak a felszámolásánál is fontos szerepet töltöttek be. Bebizonyították, hogy államhatáraink megbízható kezekben voltak. 1948 februárjában is beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. Klement Gottwald a prágai Óvárosi téren 1948. február 28-án mondott beszédében igazolta — beszédének kézirata a kiállításon látható —, hogy a biztonsági testület a népi milícia tagjaival karöltve mindig a népet szolgálta. Filmszerűen peregnek előttünk az események, a szocializmus építésében elért sikereink, amelyeket azonban rendszerünk ellenségei szabotázsokkal igyekeztek megakadályozni. Ám a Nemzetbiztonsági Testület tagjai és a Belügyminisztérium katonasága hősiesen fellépett ellenük. Sokan közülük a párt és a nemzeti bizottságok funkcionáriusainak oldalán fiatal életüket is feláldozták a harcokban. A hősi halált halt áldozatok neveit a harci hagyományok termében p'helvezott tábla tünteti fel. Az elmúlt 31 esztendő során több mint 400-an voltak, akik a dolgozó népnek tett ígéretük érteimében az ellenség ellen harcolva estek el. Ezeknek a termeknek az anyaga a szocialista országok biztonsági testü’eteinek testvéri együttműködéséről, közös sikereiről is beszámol. Azoknak az alakulatoknak és egyéneknek a nevére is felhívja a figyelmet, akik feladataik becsületes, pontos teljesítéséért megérdemelik, hogv megemlékezzen róluk az utókor. A harci hagyományok terméből sohasem hiányzik a virág. A Szovjetunióban meghonosodott szép szokás itt is fokozatosan hagyománnyá válik. Több fiatal házaspár — a Nemzet- biztonsági Testület tagjai — kereste fel már ezt a helyet, hogy a menyasszony esküvői csokrával az elesett hősök emlékének áldozzon. Ezt a tiszteletadást Gustáv Husák elvtárs, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnökünk a múzeumban tett látogatása alkalmával az emlékkönyvben ezekkel a szavakkal méltatta: „A múzeum a Nemzetbiztonsági Testület és a Belügyminisztérium katonaságának hazánk és a nép forradalmi hagyományai védelmében kifejtett felelősségteljes, bátor tevékenységét tükrözi. Sok sikert kívánok nevelő munkájukhoz.“ KARDOS MÁRTA TAVASZ VÉGÉN A NYÁRRÓL A KELET-SZLOVÁKIAI KERÜLET FELKÉSZÜLT A TURISTÁIDÉ NYRE A turizmus korunk emberének jelenlegi fejlettségi szintjén már nem csak a szép természet függvénye. A keletszlovákiai kerületben tavaly például több turista kereste fel a Magas-Tátrát ós környékét, valamint a Zemplínska Sírava-i tavat, mint amennyire az illetékes vendéglátók számítottak. Ennek következményeképpen aztán többször előfordult, hogy kevésnek bizonyult az éttermek kapacitása, s mint az ilyen esetekben lenni szokott — idegesebbek voltak a kiszolgálók, többet zsörtölődtek a vendégek is, és az sem csoda, hogy ilyen állapotban a higiéniai előírásokat sem tekintették mindig szentírásnak. Az igazsághoz tartozik még az is, hogy olykor-olykor az élelmiszerellátás is akadozott. Levointák a tanulságot Vajon tanultak-e a fogyatékosságokból? Vajon az idén nyáron már zökkenőmentesen tölthetjük-e szabadságunkat Kelet-Szlovákiában? — ezek a kérdések izgattak leginkább, amikor a közelmúltban arra kértem J. Klesát, a Kelet-szlo- vákiai Kerületi Nemzeti Bizottság illetékes szakdolgozóját, hogy beszélgessünk el ezekről a problémákról. — Talán a leglényegesebbel kezdhetném — mondja J. Klesa rövid gondolkodás után — tanultunk a fogyatékosságokból. Intézkedéseink eredményeként a nemzeti bizottságok és a különböző szolgáltatóüzemek dolgozói már 1975 végén, a nyári turistaidény értékelése után határozatot fogadtak el az 1976-os nyári turistaforgalom zavarmentes biztosítására. Ez év februárjában pedig a kerületi nemzeti bizottság idegen- forgalmi tanácsának ülésén is jóváhagytuk az 1976. évi turistaforgalommal kapcsolatos tervet, valamint a szolgáltatások Javítását biztosító határozatokat. — Olvasóinkat elsősorban az érdekelné, hogy mit tartalmaz ez a fejlesztési terv, s a gyakorlati megvalósítása mikorra várható? — Elsősorban szállodák, éttermek építésének a befejezéséről, illetve felújításáról van szó. A nyári turistaidény megkezdéséig kerületünkben 1090 ággyal bővül a szállodák kapacitása, s az éttermekben is 2204 ülőhellyel lesz több, mint tavaly volt. A magas-tátrai, a Zemplínska Sírava-i, a doma- šai szállodákban az idén nyáron egyidejűleg 4956, 1678, illetve 620 személyt tudunk majd elszállásolni. Ezenkívül azt is el kell mondanom, hogy a Magas-Tátrában öt sátortábort tervezünk, mintegy 1335 sátorhellyel, négy autókempinget közel négyezer sátorhellyel, valamint további 132 szálláshelyet kisebb turistaházakban. Elegendő üdítőital lesz — Az elszállásolással különösebb problémák nem lesznek majd, de vajon ez várható-e az élelemellátást, az üdítő italokat illetően is? — Kerületünk éttermeiben tavaly 109 546 hely volt. Az idén már 111 850 van. Ha ehhez azt is hozzáteszem, hogy 258 sátorkonyha felállítását tervezzük, s ezenkívül 42 élelmiszer- árusító-kocsink is lesz — úgy gondolom, bizonyára zavarmentesen kielégíthetjük majd a turisták igényeit. Talán még azt is megjegyezhetném, hogy az élelmiszerek tárolására, az italok hűtésére 4505 hűtőberendezést használunk. Bizonyára nagy közkedveltsége lesz majd a Márka üdítő italnak, melyet magyarországi szabadalom alapján a košicei Fruconában kezdtek gyártani, s áprilisban már az üzletekben is megjelent. Az egy korona ötven fillérbe kerülő üdítő italból ez évben 14 millió üveggel készítenek. Ennek ötven százalékát a keletszlovákiai kerületben értékesítik. A Márkán kívül a már közkedvelt Mirindából és dzsúszokból is elegendő lesz a turista- szezonban. Az idén a sör kedvelői sem panaszkodhatnak majd, sörökből is bő lesz a választék. A kelet-szlovákiai húsfeldolgozó-, baromfifeldolgozó-, valamint a tejfeldolgozó üzemek vezetői is megígérték, hogy szállítják a tervezett mennyiségű termékeket. Gam do Imáik a motorosokra is — A közúti és a vasúti közlekedéssel kapcsolatban a nyári turistaidényben Kelet-Szlová- kiában tavaly különösebb probléma nem fordult elő, s ez bizonyára az idén is így lesz. Befejezésképpen azonban egy dolog még érdekelne. Köztudomású, hogy az utóbbi időben hazánkban a személyautó-tulajdonosok száma jelentősen megnövekedett, ezért az is nyilvánvaló, hogy sok dolgozó saját személyautóján keresi fel majd a kirándulóhelyeket. A kelet- szlovákiai kerületben vajon milyen szolgáltatásokat tudnak nyújtani a motorosoknak? — Talán azzal kezdeném, hogy az utóbbi időben 132,2 millió korona ráfordítással végeztünk karbantartási munkálatokat a kerületünket végigszelő első és másodosztályú állami utakon. A főútvonalak mentén egyébként pihenőhelyeket építettünk ki a motorosok számára, no és az úgynevezett motorestekben sem vagyunk szegények. Autószervizeink a nyári turistaidényben hat órától 19 óráig, munkaszüneti napokon pedig 7 órától 14.30-ig nyújtanak segítséget az arra rászorulóknak. Kelet-Szlovákia hazánk egyik legszebb vidéke. A Čedok košicei irodájában például azt is megtudtam, hogy az üdülőközpontok iránt az idén is nagy az érdeklődés. Ha mindehhez J. Klesa megnyugtató nyilatkozatát is hozzátesszük, akkor úgy érzem, nem is indokolatlanul. SZASZÁK GYÖRGY A Jaslovské Bohunice-i V—1-es típusú atomerőmű építése az érdekelt szervezetek dolgozóinak tavaly sok gondot okozott. A feladatok igényességét az is bizonyítja, hogy az 1974. évhez viszonyítva a beruházások és a szállítások terjedelme 263 százalékkal növekedett. A feladatok teljesítésével megteremtették a 6. ötéves tervidőszak sikeres kezdetének előfeltételeit ahhoz, hogy az atomerőmű első blokkját 1978. június 30-ig, a másodikat 1979. június 30-ig — a kormány által megszabott határidőig — üzembe helyezzék. Felvételünkön fán Vojtech (bal oldalon) és Otto Velecký, a šaľai Hydrostav hegesztői az egyik .üzemrészleg tetőszerkezetének hegesztése közben. (Felvétel: ČSTK) BeIpolitikai kommentár — - - - - 1— — A megengedett keretek között A lakossági szolgáltatásofc — főleg vidéken — sok kívánnivalót hagynak maguk után. Hogy e téren is javuljon a helyzet és fokozatosan eltűnjön a falu és a város közötti különbség, a helyi nemzeti bizottságoknak lehetőségük van a szolgáltató kisüzemek létesítésére. Ezzel a lehetőséggel azonban gyakran, főleg a válságos években, visszaéltek, sőt mée ma sem normalizálódott teljesen a helyzet. Ezért az SZSZK kormánya ezt a kérdést az idén is napirendre tűzte. Alapvető feltétel, hogy egy-egy szakmában csak öt embert alkalmazhatnak, de az összlétszám nem lehet több 25 főnél. Kivételt csupán a felsőbb fokú nemzeti bizottság tehet. Ha azonban körülnézünk, látjuk, hogy igen sok helyen ezt a szabályt nem tartják meg. Ebből adódik az a helyzet, hogy a közép-szlovákiai kerületben 2111, a kelet- szlovákiaiban 1493 és a nyugat-szlovákiai kerületben 1395 dolgozóval többet alkalmaznak a megengedettnél. Elhanyagolják az olyan fő szempontot is, hogy a nemzeti bizottságok kisüzemeiben főleg nyugdíjasokat, háztartásbeli nőket és csökkent munkaképességű embereket kell alkalmazni, akik ténykedésüket helyben, illetve csak a járás határain belül végezhetik. A múlt évi statisztika szerint 1975-ben a járás határain túl az említett üzemek 741 munkása dolgozott, sőt a Nižný Klatov-i Hnb kisüzemének 27 alkalmazottja drágában végzett munkát. A bérezés terén sincs min den rendben. Nem mindenütt alkalmazzák az akkordbért. a megengedettnél több a túlórák száma. így aztán nem ritkaság, hogy a dolgozó havi bére meghaladja az 500(1 koronát. A legelmarasztalandóbb azonban az, hogy sok helyen nem vezettek munkanaplót, nem töltik ki a tcljesítménylistákat, egyszóval nem megfelelő a nyilvántartás. Ezen pedig mielőbb változtam kell, nehogy a társadalmi eszközöket vagyonszerzésre használják fel, ami elítélendő és törvényellenes. A nemzeti bizottságok kisüzemeinek száma 1047, vagyis Szlovákia községeinek 36,8 százalékában megtalálhatók. Tavaly ezek 769 millió koronás forgalmat értek el. de ebből csak 21,5 százalékot tesz ki a lakosságtól eredő bevétel. Ez pedig azt bizonyítja, hogy nem teljesítik alapvető küldetésüket és kapacitásukat a termelőüzemeknek engedik át. A múlt évi forgalom legnagyobb része (43,1 százalék) az építkezési munkálatokból ered. Sajnos, ezen a téren sem tartják meg az előírásokat. Ugyanis az érvényben levő rendeletek szerint az építőcsoportok nem végezhetnek 100 000 koronánál nagyobb beruházást igénylő munkálatokat, csupán kivételes esetekben. Ám, számos példa bizonyítja, hogy 2—8 millió korona értékű építkezést is elvállalnak, jóllehet erre nincsenek megfelelő szakembereik. A szállítás területén is sok még a tennivaló, hiszen az e-ren a téren végzet* munkának csupán a 15,1 százalékát végezték a lakosság részére. Elgondolkoztató az is, hogy a hnb kisüzemei Szlovákiában 891 teherautót, 85 személygépkocsit, 234 traktort és 134 egyéb motoros jármüvet üzemeltetnek, s ezek karbantartása Is igen költséges. S még valami, amit az ellenőrzés Is igazolt: nem mindenütt vezetnek nyilvántartást az üzemanyag-fogyasztásról, a pótalkatrészekről A legtöbb jármű kilométerórája is hibás. így teljesítményük ellenőrzése szinte lehetetlen. főbb a helyzet a borbély, a fodrászat, a ruhatisztítás, a fényképészet és ruha mosás stb. terén, ahol a lakosságtól eredő bevétel ará?»ya kielégítőnek mondható. Természetesen ezen a téren is van még javítani való gondolunk itt elsősorban a minőségre és a várakozási határidő lerövidítésére. A különböző szolgáltatásokat vidéken is egyre jobban igénylik. A jövőben azok fejlesztését kell szorgalmazni, amelyek iránt kereslet mutatkozik, s amelyek megkönnyítik a vidéki asszonyok második műszakját. Ezekben a napokban, amikor a nemzeti bizottságok értékelik a kisüzemek munkáját, megfelelő módon foglalkozni kell ezzel a problémával. Nem árt újra előszedni az előírásokat és összehasonlítani azokat a helybeli valósággal. Mielőbb meg kell szüntetni az ellentmondásokat és fogyatékosságokat, a megengedett kereteket nem szabad átlépni. Ezt megkívánja a rend, az össztársadalmi érdek. NÉMETH JÁNOS ojsió 1976. VI. 9.
