Új Szó, 1976. június (29. évfolyam, 129-154. szám)
1976-06-29 / 153. szám, kedd
VÄIASZ OLVASÓINKNAK NYUGDÍJÜGYEKBEN Cs. L-né: Az ösztöndíjak megadására vonatkozó irányelvek szerint a szociális ösztöndíjak esetében a család egy-egy tagjára eső tiszta jövedelem kiszámításánál figyelembe kell venni minden olyan juttatást: fizetést, prémiumokat, stb. amelyet 1975. január 1-től a mun- katörvénykönyv rendelkezéseit végrehajtó 1975/154 sz. rendelet 30—34 §-a tartalmaz a szabadság idejére járó fizetésmegtérítés összegét illetően. Az ön esetében az öt hónapra tervezett ún. brigádmunkaviszony, tekintet nélkül ennek ideiglenességére, befolyásolhatná a fia által élvezett szociális ösztöndíj további folyósításának feltételeit a folyó naptári évben. Fia esetében az általa élvezett árvajáradékot és a reá folyósított családi pótlékot (ha ön munkaviszonyba lépne, mint özvegyi járadékos, erre is igénye lenne), nem veszik figyelembe az egy főre eső havi ösz- szeg megállapításánál, és mivel ön, mint özvegyasszony egyedül gondoskodik fiáról, a családtagok számát eggyel kell növelni és így az eddig havi 1280 korona összegben folyósított özvegyi járadéka, amelyből tehát az egy főre eső összeg kb. 428 koronát tenne ki, lehetővé teszi, hogy a szociális ösztöndíjat fiának továbbra is folyósítsák. Abban az esetben azonban, ha az említett feltételek mellett állásba lépne, ezzel az egy főre eső összeg kb. havi 900 koronára emelkednék s fia elvesztené jogát a szociális ösztöndíj folyósítására. P. Z.: Mivel első gyermekről van szó, és mivel önt nem lehet komoly okból magányosan élő anyának tekinteni, nincs igénye a meghosszabbított, fizetés nélküli szülési szabadságának idejére a havi 500 korona összegű gyermekgondozási segélyre. Ha nem jutna egy főre a családban havonta 700 korona, a jnb gyermekvédelmi osztálya engedélyezhetne az 1975/128 számú rendelet 126. §-a alapján hozzájárulást. F. P.: Amíg keresetével javítani tud életszínvonalán, az 1975/121 sz. új társadalombiztosítási törvény 42. §-a értelmében nincs igénye az alacsony nyugdíjakat kiegészítő emelésre. Mivel ön állandóan munka- viszonyban van mint takarítónő és fiatalabb 70 évnél, túllépte az emelés további folyósításának feltételeként megengedett évi 60 munkanapot tartó munkaviszonyt jogosan vonták meg az állandó munkaviszonya idejére az eddig folyósított emelést. Az ön esetében ugyan nem döntő, de mégis megjegyezzük, hogy a Társadalombiztosító Hivatal jogosan vette figyelembe bruttó havi keresetét. S. G.: Mivel nem szerzett igényt részleges rokkantjáradékra, 1976 októberében, amikor 55. életéve betöltésével igényt szerez majd az öregségi nyugdíjra (két gyermeket nevelt fel), nem vehetik figyelembe az 1970-ben elszenvedett balesete előtti kedvezőbb átlagbérét, hanem azt előreláthatólag az 1965—1975 közötti 10 év eredménye alapján számítják majd ki. A betegállomány ideje nem rontja az átlagot. Ha a levelében közölt adatok pontosak, az utolsó 10 évben elért átlagos havi bruttó keresete kb. 1400 korona, és így öregségi nyugdíja ennek az ösz- szegnek 52%-kát fogja kitenni, tehát mintegy 730 korona lesz. MUNKAJOGI ÜGYEKBEN F. L.: A fizetés mindig az érvényes fizetési hirdetmények és az ezeket kiegészítő kollektív szerződések értelmében jár. A fizetési besorolás nem számít a munkaszerződés olyan lényeges részének, hogy annak fel nem tüntetése miatt a szerződést érvénytelennek kellene tekinteni. A bérosztályok a jelenleg folyamatban levő bérátépítés következtében is megváltoztak. Csak akkor reklamálhatná a helytelen besorolást, ha ez az érvényes fizetési rendelettel ellentétben lenne. Ügy tűnik, hogy ön nyomban levonta csalódásából a következtetést, mett 3 + 6, tehát 9 havi felmondási határidővel felmondott. Az a körülmény, hogy új munkahelyén az ígéretek ellenére sem találta meg számításait, tényleg nem számít külön minősített felmondási oknak és így csak 3 + 6 havi felmondási idő betartásával szüntetheti meg munkaviszonyát. T. M.: A szabadság hetekben jár. Ha egy huzamban, legalábbis hetekben veszi ki szabadságát, ez nem rövidülhet. Ha részletekben venné ki szabadságát, az 5 munkanapos munkahelyeken összesen 15 munkanap jár szabadságként. Ha eltérő a munkabeosztása, akkor annyi munkanap idejű szabadságra van igénye, mint ameny- nyi az egész évi átlag szerint esik szabadsága idejére (munkatörvénykönyv 101. §. 5 pont). A 18 évnél idősebb nők éjjeli munkáját a munkatörvénykönyv 152. §-a szabályozza és ennek értelmében ez csak kivételesen engedélyezhető. Az ön munkája nem sorolható a számításba jövő kivételek közé. Dr. F. J. TUDOMnmu^ iBSCSlli&PLiJL'lxiíJa, MESTERSÉGES HÚS A VEGYIGYÁRBÓL Az INCHEBA ’76 nemzetközi vegyipari vásár, amely ezekben a napokban tekinthető meg Bratislavában, ismételten a vegyiparra terelte a nagyközönség figyelmét. Nagyszerű alkalom ez, hogy a nem szakember is megismerkedjen mindazzal, amivel a vegyészek segítik mindennapi szükségleteink kielégítését, jólétünk és kényelmünk biztosítását. Ez alkalommal ismerkedjünk meg egy progre- szív vegyipari ágazattal, amely új fegyvereket szolgáltat a „fehérje-csatában“. A Mezőgazdasági és Élelmezési Világszervezet (FAO) szakembereinek vizsgálatai szerint jelenleg a Föld népességének mintegy kétharmada jut hozzá az egészséges testi-szellemi fejlődéshez szükséges fehérjemennyiséghez. Évszázadunk végére tovább tágul a „fehérjeszakadék“: 20 millió tonnányi fehérje hiányzik majd az emberiség asztaláról. Csak a korszerű vegyipar teremtheti elő a bioszintézis módszerével a hiányzó fehérjemennyiséget. A más formájú fehérjék előállításának kutatására irányuló erőfeszítéseket az is ösztönzi1? hogy az élelemtermelésre rendelkezésre álló mezőgazdasági földterületek nagysága évről évre csökken a világon, és hogy a hagyományos állati fehérjék (hal, tej, hús) előállításának költségei állandóan növekednek. Az egyik fő kutatási irányzat olyan új lehetséges fehérjeforrásokat keres, amelyek emberi táplálékként lennének használhatók, a másik pedig az állati takarmány új formáinak a létrehozását vette célba. Az emberi táplálkozásra al>- kalmas fehérjekutatás a növényi fehérjeforrásokra összpontosul, jóllehet számításba vesz néhány olyan állati fehérjeforrást is, amelyeket általában nem hasznosítanak az emberi táplálkozásban — például a kollagént, tejsavót, különböző belsőségeket. De mert a legtöbb növényi fehérjeforrás egyszersmind hagyományos állati takarmány is (például a szójabab, repcemag stb.), a tisztán vegyi anyagokból vagy ipari hulladékokból előállított élesztő-, baktérium-, gomba- vagy alka-fehérje elsősorban állati takarmányként jön számításba. Szerte a világon máris számos olyan gyár működik, amelyek a kenyérsütésben vagy a söriparban használt élesztőgombák segítségével a kőolajban levő parafinokból gyártanak nagy értékű fehérjét. Más üzemekben a közönséges földgáz a gyártás kiinduló anyaga. A metánt előbb metanollá alakítják át, majd ezt fermentációs berendezésekben metanol-oxidáló baktériumok tápanyagként hasznosítják, s így állítanak elő kitűnő minőségű fehérjét. A skóciai Grangemouthban évente négyezer tonna, a franciaországi Laverában 20 ezer tonna fehérjét állítanak elő szintetikus úton, Szardínia szigetén pedig évi 200 ezer tonna kapacitású fehérje-bioszintézisüzem létesítését tervezik. Néhány angol gyár üzemi étkezőjében mostanában újfajta mesterséges „hús“ felszolgálását kezdték meg. A sodrott cérnára emlékeztető növényi fehérje, amelyhez zsiradékot adnak, a tudományos vizsgálatok szerint táplálóbb, mint az igazi csirke- vagy marhasült; jelenleg ezzel a két húsarómával ízesítve hozzák forgalomba az új terméket. A KESP (az ehető fonott fehérje szavak angol rövidítése) világos- barna lóbabból (Vicia faba equlna), készül, és inkább fonással, mint extrudálással hozzák létre a húséhoz hasonló szálas szerkezetét. Az élelmezési szakemberek szerint a KESP-nek legfőbb előnye, hogy nem tartalmaz felesleges zsírt és sütéskor nem zsugorodik össze, mint az „igazi“ hús. 500 grammnyi ízesített KESP annyit ér, mint 1,5 kilogrammnyi konyhakész csirke, mert a KESP-ben nincsenek csontok. A csirke- és marhasültízű KESP szeletekben és vagdalthúspogácsaként kapható — egyelőre azonban csak az üzemi éttermek, kórházak, a légi forgalmat ellátó vállalatok számára. A növényi fehérje előállításához kétségtelenül kevesebb földterületre van szükség, mint az állati fehérjééhez. A szarvasmarha az elfogyasztott növényi fehérjének csak 15 százalékát alakítja tejjé emberi fogyasztásra, a vágómarha pedig csak 9 százalékát hússá. Ha az ember közvetlenül fogyasztja el a növényi fehérjét — például a babot —, a fehérjehozam eléri a 80 százalékot, mert nincs szükség a rossz hatásfokú állati átalakításra. A KESP ipari fehérje-bioszintézisének eljárását a Rank-konszern szakértői dolgozták ki, és lényegében mikro-gombákkal dolgoztatják fel a babalapanyagot. Az egysejtű szervezetekkel (penészgomba és baktérium) összehasonlítva, a mikrogombáknak számos előnyük van, például az olyan esszenciális fehérjékből, mint a metionin és a cisztin, kétszer többet tartalmaznak, és szálas szerkezetet is felvehetnek, így nincs szükség költséges utólagos feldolgozásukra. Az ENSZ fehérjeszakértőinek Moszkvában megrendezett tanácskozásán arra a következtetésre jutottak, hogy a következő hat-nyolc- évben csupán három kiinduló anyag lehet alkalmas emberi táplálék szintetikus gyártására: az etanol, metanol és a szénhidrátok. A gyárban készült fehérjék második nemzedékének forgalomba hozását az 1980-as évek elejére várják a szakértők. De az állati takarmányozásra gyártott szintetikus fehérjékre addig is fontos szerep vár, hogy a takarmánybázis növelésével több húst, tojást, tejet termelhessen a világ. Húsz különböző recept szerint készíthető el a KESP eddig forgalomba hozott néhány változata. Kettő a húszból: spagetti KESP-feltéttel, továbbá KESP bundás ananász-szeletekkel. A LÉTFONTOSSÁGÚ ABLAKTÖRLŐ ^ Trenčíni Szerszámgépgyár a szokványos esztergapadokon kívül újfajta félautomata SPL 16 típusú esztergapadokat és numerikusán irányítható SPL 25 NC típusú gépeket is gyárt. A terv sze- íint az idén több mint 50 ilyen szerszámgépet készítenek. (Felvétel: S. Petráš — CSTK) Tulajdonképpen jelentéktelen alkatrész a gépkocsin, amelynek egyébként nem sok figyelmet szentelünk, az ablaktörlő. Mégis sokszor tőle függ a gépkocsivezető biztonsága, ha esőben, hóban a szélvédőt nem tartja tisztán, ha nem biztosít jó kilátást. Feladatát persze csak akkor képes ellátni, ha a gumicsík éle sértetlen és törlés közben egész hosszúságában szorosan felfekszik az üveg felületére. Alapos vizsgálat és a tapasztalatok gyűjtése során jutottak odáig, hogy a követelményeket kielégítő alakqt és gumianyagot előállítsák. Igen, a törlőcsík gumianyaga ^fontos. Csak speciális keverék lesz olyan minőségű, ami a fenti követelményeket kielégíti. Nem alkalmas ablaktörlő guminak bármilyen tetszőleges gumisáv. Azonban még a speciális minőségű ablaktörlők is felmondják a szolgálatot, ha nem törődünk velük, nem gondozzuk őket. Minden gépkocsivezető tudja, hogy az ablaktörlő gumija elhasználódik. Kevesen gondolnak azonban arra, hogy ezt a folyamatot lényegesen késleltetni lehet, ha a törlőkart száraz üvegen nem járatjuk, lehetőleg védjük a napfénytől és nincs túlzott melegnek, illetve hidegnek kitéve azáltal, hogy használaton kívül a szélvédő-keret védett helyén állítjuk meg. Ilyen értelemben igen jó megoldás, ha a megállításnál a törlőlapát önműködően a szélvédő alján kiképzett mélyedésben fekszik, mint sok kocsin látjuk. A jó ablaktörlőgumi a szélvédő üvegfelületén végigsöpörve a vízcsöppeket leheletvékony vízfilmmé teríti széjjel. A lapát tehát éppen nem törli le tökéletesen szárazra az üveglap felületét, hanem lesöpri az esőcseppeket és a maradék nedvességet egyenletesen elosztja. Ilyen esetben nincs fénytörés és zavartalanul ki lehet látni a szélvédő üvegén az útra. Tapasztaljuk, hogy hosszabb használat után a törlőgumi csíkokat húz, hogy minden törlés után sűrű, apró vízcsöppekből álló fátyolt hagy maga után az üvegen. Ezen a felületen megtörnek a fénysugarak, mert a vízréteg egyenlőtlen, és a vízfilm szakadozott. Száraz és nedves csíkok váltakozva mutatkoznak, amelyek optikai tulajdonsága, hogy nem törik egyformán a szélvédőn áthatoló fénysugarakat. A gépkocsivezető tehát a jármű előtti tárgyak körvonalait elmosódottan, torzítva és homályosan látja. Az egyenlőtlen fénytörés miatt éjszaka a szembejövő járművek világítása minden egyes víz- csöppecskében külön-külön megcsillan, a vezető előtt a szélvédő üveg fényes, át nem látszó felületté válik és a vakítás veszélyét lényegesen fokozza. A tapasztalat azt mutatja, hogy a víz és az üveg tapadása és a vízcsöppek összefüggése olyan viszonyban állnak, hogy a tiszta üvegfelületen még biztosítható az átlátszó vízfilm. Tisztátalan üvegfelület azonban csökkenti a víz tapadását, a vékony réteg felszakadozik és csöp- pecskék képződnek. Ezt a hatást a zsíros és szilikontartalmú anyagok különösen fokozzák. Szilárd, szemcsés anyag a törlő mozgásánál ugyancsak felszakítja a vízfilmet, és az csöp- pekké ugrik össze. A szélvédő felülete sávos lesz, ami szintén csökkenti az éjszakai látást. Mi a teendőnk? A szélvédő felületét gyakrabban tisztítsuk meg. Száraz időben mossuk le a port, piszkot. Bőségesen folyó vízzel dolgozzunk, és töröljük szárazra az üveget. Vigyázzunk, ne jusson zsír az üvegfelületre. Figyeljük meg végül a törlőgumit. Ha megöregedett, merev és töredezett, cseréljük ki. így kis költséggel biztonsághoz jutunk, és nem veszélyeztetjük a forgalomban sem magunkat, sem másokat. (dj) 1976. VI. 29.
