Új Szó, 1976. június (29. évfolyam, 129-154. szám)

1976-06-28 / 152. szám, hétfő

17 NYÁRI olimpia Helsinki -1952 Londonban még nem indultak a Szovjetunió sportolói, az 1952-es helsinki játékokon — az újkori olimpiák történeté­ben először — azonban már megjelentek, így Helsinkiben nyert az olimpiai békegondolat igazi tartalmat: a Szovjetunió és a népi demokratikus orszá­gok hozták vissza a finn fővá­rosba az olimpiai szellemet, a népek barátságának és a tartós békének a szellemét. És nem­csak ezt! Először jelent meg az olimpián teljes egészében és nagyságában a szocialista tá­bor, s azóta vezető szerepet játszik a világ sportjában. Felhangzik o szovjet himinusz A sportban nagyhírű kis finn nép mintaszerűen rendez­te meg a méreteiben és szín­vonalában elődeit felülmúló XV. nyári olimpiát. Hatvankilenc ország csaknem 6000 sportolót indított Helsinkiben, ahol az esőben tartott megnyitón a múlt legendás bajnoka, Paavo Nurmi futott be a lánggal az olimpiai stadionba. A hatalmas versengés nyomán a legtöbb sportágban ez az olimpia indí­totta el a máig is tartó, állan­dó fejlődést. Tizenhat világ és 186 olim­piai csúcs dőlt meg a finn fő­városban — annak ellenére is, hogy például az atléták gyak­ran esős, kedvezőtlen időben versenyeztek — és az egész világ nagy érdeklődéssel várta, hogyan végződik majd az USA—Szovjetunió párharc az elsőségért. Az első kilenc nap után a nemzetek nem hivata­los pontversenyében a Szovjet­unió 142 (!) ponttal vezetett az addigi olimpiákon szuveré­nül uralkodó USA előtt. A 334 szovjet sportoló (köztük 44 nő) 22 arany-, 29 ezüst, és 19 bronzérmet szereztek és az amerikai—szovjet párharc dön­tetlenül végződött (494:494). Ekkor a NOB új elnöke, A. Brundage méltatlankodva kije­lentette: „Nincs pontverseny a nemzetek közötti“ Az újságírók azonban tovább számoltak és megállapították: a két „nagy“ mögött — minden eddigi sike­rét túlszárnyalva — Magyaror­szág végzett a harmadik he­lyen (16 arany-, 10 ezüst- és 16 bronzérem!). Csehszlovákia hat első, három második és há­rom harmadik helyével a 10. lett a nemzetek nem hivatalos pontversenyében. A finnek által talán legtöbbre becsült sportággal, az atlétiká­val kezdődtek a versenyek és a nyitány egy kicsit hasonlított a londonihoz: a 10 000 méteres futás győztese lett ennek az olimpiának is az első bajnoka, és az aranyérmet ismét a cseh­szlovák Emil Zátopek szerezte meg (29:17,0 perc), hogy az­tán még 5000 m-en és a mara­toni futásban is elsőnek szakít­sa át a célszalagot. Alig fejeződött be a 10 000 m-es futás ünnepélyes ered­ményhirdetése, újabb győzelmi ünnepségre került sor. „Női diszkoszvetésben első Nyina Romasková, Szovjetunió, 51,42 m-es olimpiai csúccsal, máso­dik Jelizaveta Bagrjanceva, Szovjetunió, harmadik Nyina Dumbadze, Szovjetunió“ — hangzott az eredményhirdető szava. Az árbocra méltóságtel­jesen húzták fel a három szov­jet zászlót, és a következő pil­lanatban felhangzott az olim­piai játékok történetében első alkalommal a szovjet him­nusz ... Törött ujjal Amint már említettük, a hel­sinki olimpia minden vonatko­zásban fejlődést jelentett a londonihoz képest. Míg London­ban például az atlétikai verse­nyek során egyetlen világre­kord sem született, most szá­mos új világcsúcsot állítottak fel az atléták. A magyar Cser­mák József a kalapácsvetésben (60,34 — a világ első 60 méte­ren felüli dobása), a brazíliai néger da Silva a hármasugrás­ban (16,22 m), és Robert Mat­hias, az USA versenyzője a tíz­próbában (7887) pont). Mathias megvédte londoni elsőségét, ami eddig egyetlen tízpróbázó- nak sem sikerült és fantaszti­kusan magas pontszámot ért el! Sorra dőltek meg a világre­kordok a női atlétikai verse­nyeken is. Galina Zibina 15,28 méteres eredménnyel lett első a súlylökésben és ezzel töLj, mint 1,5 méterrel dobta túl a londoni győztest. Csaknem ha­sonló fölénnyel lett első a tá­volugrásban az új-zélandi Wil­liams: 54,5 centméterrel ugrot­tá túl a londoni győztes ered­ményét. A listát folytathatnánk tovább... A Szovjetunió részvétele az atlétikán kívül más sportágalt­ban is alaposan megváltoztatta a korábbi erőviszonyokat. Tor­nászaik mindjárt átvették a ve­zető szerepet. A férfiak bizto­san előzték meg a Svájciakat és a finneket, egyénileg három számban avatták bajnokká a kimagasló tudású Viktor Jsu- karint, pedig — törött sínbe tett ujjal versenyzett!! Ve’ne- tetlennek bizonyult női csapa­tuk és összetettben M. Goro- hovszka. A bátran kezdeménye­ző szovjet kötöttfogású birkó­zók négy bajnokságukkal elsö­pörték a svédek fölényét. Csak- nek minden sportágban felhív ták magukra a figye<lmet a szovjet sportolók, s tulajdon­képpen csak a labdarúgóiktól és az ökölvívóiktól vártai: töb­bet. Szőke—Székely—Gyenge Míg a férfi úszószámokban ť tengerentúliak szerepeltek ki­magaslóan, addig a nőknél — nagy meglepetésre — a ma­gyarok: a hét számból négyet megnyerték, két aranyérem az amerikai, egy pedig a dél-afri­kai versenyzőnek jutott. Itt is sorra dőltek a csúcsok, de csak egyetlen világrekord született, a magyar 1x100 váltó f Novák, Temes, Novák É. Szőke) 4:24,4 perces időt ért el. A női gyorsúszásban Temes Judit volt az esélyes, a döntő­ben az utolsó 10 métert azon­ban a 17 éves Szőke Kató bírta jobban (1:06,8). Székely Éva 12 évig készült az olimpiára, és sikerrel. Erőteljesebb hajrá­val megnyerte a 200 m-es mell­úszást (2:51,7 p.). A negyedik aranyérmet Gyenge Valéri nya­kába akasztották (400 m gyors: 5:12,1 p.). Labdarúgásban a magyar vá­logatott megszerezte első aranyérmét, és elindult a világ­siker útján. A „jalkapallo- (így nezevik finnül a labdarú­gást) magyar mesterei az elő­döntőben 6:0-ra verték a své­deket, majd a döntőben 2:0-ra a jugoszlávokat. Pedig az első félidőben Puskás kihagyott egy 11-est. A magyar váloga'. >tt a következő összeállításban ját­szotta a döntőt: Grosics — B&- zánszky, Lóránt, Lantos, Rózsik, Zakariás, Hidegkúti, Kocsis, Palotás, Puskás, Czibor. Egy- egy mérkőzésen szerepelt mép: Budai, Csordás, Dalnoki és Ko­vács Imre. A nagy magyar siker komoly visszhangra talált a világsajtó­ban. Leginkább a magyar sport kiegyensúlyozottságát emelték ki, hiszen 11 sportágban szüle­tett a 16 bajnokság és a többi érem. Egyáltalán nem volt meglepő, hogy Budapest mé;; a versenyek közben bejelentet­te kérelmét az 1960. évi játé­kok rendezésére, A békegoindolat győzelme A Zátopek házaspáron kívül (Dana Zátopková a gerelyhají- tást nyerte meg 50,47 méterrel) még a következők szereztek aranyérmet Csehszlovákiának: Jan Zachara (pehelysúlyú ököl­vívás), Josef Holeček (kenu egyes, 1000 E ), Mejta, Jindra, Havlis, Lusk, Koranda) evezés — kormányos nyégyes). Jelentős sikert hozott a hel­sinki olimpia a szovjet, magyar és csehszlovák sportnak — nagyszerű győzelme volt a bé­kegondolatnak. Ezt bizonyítot­ta az olimpiát befejező nagy­szabású lelkes békeünnepség is, amelyen egy emberként tüntettek a béke mellett Nyu­gat, Kelet, Észak, Dél fehér- és színesbőrű sportolói. (T. V.) ATLÉTIKA Jozefina Cerchlanová (800 ni), Jarmila Nygrýnová (távol- ligrás), Éva Šuranová (távol­ugrás), Vera Bradáčová, Milada Karbanová, Mária Mrafinová (magasugrás), Helena Fibin- gerová (súlylökés), Jozef Plachý (800 m), Dušan Moravßik (3000 m akadály), Jirí Vyčichlo (hár­masugrás), Jaroslav Brabec, (súlylökés), Liidvik Danék, Jo­sef Šilhavý (diszkoszveLés), Lu- dek Pernica (tízpróba). Edzők: dr. Pavol Glesk, Jaroslav Smíd, Jaroslav Šimonek. KOSÁRLABDA A montreali nyári olimpián induló csehszlovák sportolók jú­lius 5-én teszik le Prágában az olimpiai esküt. Csehszlovákia színeit 167 versenyző képviseli a XXI. nyári olimpián. Tizenöt sportágban harcolnak majd az érmekért és helyezésekért, hogy bebizonyítsák a csehszlovák szocialista testnevelés erejét. A cseh­szlovák olimpiai küldöttség első csoportja július 2-án repül el Prágából, a küldöttség második csoportja pedig július 5-én indul útnak. A harmadik csoportot Antonín Himl, a CSSZTSZ KB elnöke vezeti és július 9-én repUl el Prágából. A negyedik csoport július 12-cn és az utolsó csoport július 16-án repül Montrealba. pová, Anna Pohludková. Éva Poŕádková, Drahomíra Smolí- ková, Zdena Tunová. —■ Edző: Vít Matlocha. SPORTLÖVÉSZET Puska: Petr Kovafík, Karéi Hulan, Antonin Schwarz, Jirí Vogler. Pisztoly: Ivan Némethy, Mi­roslav Štefan, Vladimír Hurt, Vladimír Hyka. Skeet: Josef Panáček, Pavel Ptilda — Edzők: Vladimír To­biášek, Ladislav Falta, ing. Vlas- timir Málek. VÍVÁS Jaroslav Jurka (tőr, párbaj­tőr), František Koukal (tőr), Rácz Katalin (női tőr). — Ed­ző: Radko Trohar. EVEZÉS Josef Straka, ing. Vladek La- cina (kétpárevezős), Oldrich Svojanovský, Pavol Svojanov- ský, Ludek Vébr (kormányos kettes), Miroslav Kapek, Voj­tech Caska (kormányos nél­küli kettes), Filip Koudelka, Zdenék Pecka, Václav Vochoz- ka, Jaroslav Hellebrand (négy- párevezős), Miluša Neffová, Zuzana Prokešová (kétpáreve­zős] Oldŕiška Pekná, Zdena Ti­chá (kormányos nélküli kettes) ing. Otakar Marecek, Karéi Nef­fe, Milan Suchopár, Vladimír Petríéek, Vladimír János, (kor­mányos négyes), Lubomir Zaple­Egy az olimpiai falu épUletei közül. Montrealban a képen látható „piramis“ 11 ezer részvevő befogadására alkalmas. Férfiak: Zdenék Douša, Sta­nislav Kropilák, Zdenek Kos, Vojtech Petr, Jirí Pospíšil, Jus­tin Sedlák, Vladimír Práöek, Kamii Brabenec, Gustav Hraška, Vladimír Padrta, Jirí Konopášk, Jaroslav Kanturak. Edzők: Ing. Vladimír Heger. Nők: Hana Doušová, Pavla Davidová, Marta Pechová, Dana Ptáőková, Vlasta Vrbková, Mar­tina Balaštíková Ludmila Chme- líková, Ivana Koŕinková, Ludmi­la Králiková, Božena Miklošo- vičová, Lenka Nechvátalová, Yveta Polláková. Edző: Jindfich Órásai. KERÉKPÁR Országúti verseny: Petr Bu­Cháček, Petr Matoušek, Vlasti­mil Moravec, Milan Kudrla, Vla­dimír Vondráfiek. — Edző: Pa­vel Doležel. Pályaverseny: Anton TkáC (sprint), Miclial Klasa (üldöző Verseny), Miroslav Vymazal (üldözőverseny), Jaromír Dole- íal, Zdenék Dohnal, Petr Ko­csit, Jirí Pokorný (üldöző csa­patverseny). — Edző: Jaromír Zák. KÉZILABDA Ján Packa, Bohumil Cepák, Jozef Dobrotka, Pavel Mikeš, Jtndŕich Krepindl, Jifí Kavan, Ivan Satrapa, Jaroslav Panier- ník, Jifí Hanzl, Vladimír Jarý, František Šulc, Vladimír Haber, Jirí Líška, Štefan Katušák. — Edző: Jifí Vícha. CSELGÁNCS Vladimír Novák — Edző: Ludvík Wolf. KAJAK-KENU Anastázia Hajná (K-l), Jind- fiška Ŕeháčková (K-2), Jirí Čtvrtečka (C-2), Tomáš Šach (C-2), Ladislav Souček (K 1), Zdenék Boliutinský (K-2), Jifí Svoboda (K-4), Jindŕich Wybra- niec (K-4), Vladimír Doljš (K-4), Viktor Podlucký (K-4), — Edzők: dr. Milan Mann, Vác­lav Rubes. ÖTTUSA Jifí Adam, Jan Bártu, Bohu­mil Stranovský, Peter Vyskočil, — Edző: Karel Bártu. A Szlovákia Nagydíjáért sorra került nemzetközi úszóviadal 100 méteres női mellúszó számát a magyar Kiss Éva nyerte. CSZÁS Miroslav Roľko (100 és 200 m hát, 100 m pillangó) — Edző: Vlasta Wawrová. Milena Duchková (műugrás), Edző: dr. Marie Čermáková. TORNA Férfiak: Ivan Hrančík, Di­mitriosz Janulidisz, Ladislav Ne­hasil, Miroslav Netušil, Jifí Ta­tai, Miroslav Vráštil, Pavel Kon- vifika, ing. Václav Mís, Josef Plamínek, Josef Pokorný, Karel Mejta, Josef Meštický, Jirí Pták (nyolcas), Anna Marešová, Ma­rie Bartáková, Jarmila Pátková, Hana Kavková, Alena Svobodo- vá (négy párevezős), Miroslav Laholík (tartalék). — Edzők: Václav Kozák, Ľubomír Zaple­tal, Ing Pavel Hofmann. Tatjana Kazankina, a kiváló szovjet futó f 13 es számmal) Helsinkiben a nagy nemzetközi atlé­tikai versenyen az 1500 méteres síkfutásban a világ idei legjobb eredményét érte el. Mel­lette legnagyobb ellenfele, az ír Deirdre Nagl fut. bák, Gustáv Tannenberger, Jan Zoulík. Edző: Ladislav Pazdera. Nők: Ivana Černohouská, Ingrid Holkovičová, Jana Kno­RÖPLABDA Ing. Drahomír Koudelka, Vlas­timil Lenert, Jo­sef Mikunda, Miroslav Neko- la, Jaroslav Penc, ing. Vla­dimír Petlák, Štefan Pipa, Pa­vel Reŕábek, Ja­roslav Stanéo, Milan Šlambor, (aroslav Tomáš, Josef Vondrka. — Edző: Petr Kop. SÚLYEMELÉS Boleslav Pá­chol (52 kg), Karel Prohl (56 kg), Dušek )rška (67,5 ig), Ondrej He­tei (75 kg), Ru- lolf Strojček [110 kg), Petr Pavlásek, Nagy János (110 kg fölött). — Edző: Antonin Drešl. 3IRKÓZÄS Kötöttfogás: Josef Krysta (52,5 kg), Vi- tézslav Mácha (74 kg), Miro­slav Janota (82 kg) — Edző: Jifí Švec. Szabadfogás: Ján Karabín (74 kg), Petr Drozda (100 kg). — Edző: Antonín Splítek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom