Új Szó, 1976. június (29. évfolyam, 129-154. szám)

1976-06-26 / 151. szám, szombat

KŐOLAJBÓL - CSOMAGOLÓANYAG BŐVÜL A SVITI CHEMOSVIT VÁLLALAT A cím talán furcsának tűnik az olvasó számára, de valóban így van. A Barátság kőolajve­zetéken hozzánk érkező szov­jet nyersanyag egyebek között számos közszükségleti termék alapanyagául is szolgál. így lesz belőle fólia, amely nélkül a mai csomagolástechnika fej­lesztése szinte elképzelhetet­len. A polietilén és a poliamid szintetikus anyagok pedig na­gyon jól beváltak a műszálas szőnyegek gyártásában, és a textilipar más területein ugyan­csak kitűnően hasznosítható alapanyagul szolgálnak. Hogy a kőolajból gyártott sokféle anyag közül a beveze­tőben éppen a fóliákat és a szintetikus textilipari műszála­kat ragadtuk ki, nem véletlen. Ezek ugyanis a sviti Chemo- svit vállalat termékeinek egyik legújabb csoportját képezik. A közelmúltban egy újságíró cso­portnak rendezett tanulmány­úton alkalom nyílt arra is, hogy betekinthessünk a vállalat özemrészlegeibe, ahol a régebbi és a korszerű technológiai be­rendezéseken' készül a celofán, a fólia és a szintetikus sző­nyegszál. Termékeivel már va­lamennyien találkozhattunk, s mivel a vállalat fontos részét képezi a szlovákiai vegyipar­nak, a ma megnyíló Incheba nemzetközi vegyipari vásárról sem hiányzanak. A Poprád közelében fekvő vegyipari üzem egyébként 40 éves múltra tekinthet vissza. Fejlődéséhez az utóbbi több mint 30 szabad év adta meg az igazi lehetőséget. Eredeti gyár­tási programjában még csupán a viszkózaselyem előállítása szerepelt, de az évek során fo­kozatosan kibővítették azt a már említett termékekkel. A fejlődés a következő adattal igazolható a legjobban: az utób­bi három évtizedben a vállalat termelése megtízszereződött. Martin Dunaj műszaki beruházá­si igazgatóhelyettes a vállalat­ban megtartott sajtóértekezle­ten többek között elmodotta, hogy a gyárban ma évente 15 ezer tonna csomagolóanyag, 6 ezer tonna különböző típusú műszál és 90 millió korona ér­tékű textilipari gép és beren­dezés készül. Az itt előállított textilipari berendezéseken dolgoznak ma a humennél Chemlonban, a se­nicai Szlovák Selyemipari Vál­lalatban, a bratislavai Dimitrov Vegyipari Művekben, és több élelmiszeripari vállalatunk az ugyancsak itt készült automata csomagológép segítségével dol­gozik. A vállalat régebbi termelő- csarnokaiban készül a celofán, amely a különböző élelmiszerek csomagolásánál ma még nélkü­lözhetetlen. A Chemosvit első­sorban az ipar igényeit igyek­szik kielégíteni, de gondol a kiskereskedelem ellátására is. A technológiai berendezéseken A fóliából készült csomagoló­anyagok a nyomdagépeken nyerik el végső formájukat. (Pavol Uhrík felvétele) készül cellulózoldatból a 23 mikron vastagságú celofán, amelynek négyzetmétere csupán 30 grammot nyom. Jelenleg évente 10 000 tonna celofánt állítanak elő. Akinek kedve van hozzá, utánaszámolhat, hogy körülbelül hány négyzetméter­nyi celofán készül ebben az üzemben. Azért csak megközelí­tőleg, mert az említetten kívül, más vastagságban is gyártják ezt a jól bevált csomagolóanya­got. Az átlátszó, színtelen celo­fán innén a műanyagfóliákkal együtt nyomdagépekre kerül, ahol a szükséges és a megren­delők kívánságának megfelelő mintákkal és feliratokkal lát­ják el. Itt kapja meg azt a vég­ső formáját, amelyet a külön­böző élelmiszereken és más áru­féleségeken valamennyien lát­hatunk. Nem kevésbé érdekes az a részleg, ahol a Slovnaftból ka­pott poliamid és polietilén mű­anyagokat dolgozzák fel fóliák­ká. A belőlük készült korszerű, ízléses csomagolóanyagokat, műanyag tasakokat, abroszokat sokan ismerjük és kedveljük. Évi kapacitásuk ezekből az anyagokból 6000 tonna körül mozog. A most épülő új részleg elkészülése után ezt a mennyi­séget 1980-ra évi 12 000 tonná­ra növelhetik majd, s így az igényeket lényegesen jobban kielégíthetik. 1974-ben kezdték meg leg­újabb terméküknek, a poliamid szőnyegszálaknak a gyártását, amelyekből évente már 4300 tonnát adnak textilipari válla­latainknak. A sviti Műszálipari Kutatóintézetben kifejlesztett gyártási eljárás alapján készül­nek a különböző színű és vál­tozatú műszálak, amelyek a szőnyeggyártásban használha­tók. A felsoroltakon kívül 2000 tonna körüli viszkózaselymet is gyártanak évente. Sok mindent lehetne még el­mondani erről a több mint 4000 alkalmazottat foglalkoztató vegyipari üzemről. Gyártási programjuk sokrétűsége külön­féle szakképzettségű dolgozókat igényel. Ezek utánpótlásáról sa­ját szakiskolájukban gondoskod­nak. A fiatalokból és időseb­bekből összetevődő kollektíva tagjai jól érzik itt magukat, mert számításaikat minden te­kintetben megtalálják. A szocia­lista munkaversenybe több mint 700 dolgozó kapcsolódik be. Hogy eredményesen működnek, arról az is tanúskodik, hogy az 5. ötéves terv teljesítéséből ugyancsak nagymértékben ki­vették részüket. A vállalat számtalan ágazati kitüntetés tu­lajdonosa. A legutóbbit — az SZSZK Iparügyi Minisztériumá­nak Vörös Zászlaját — ebben az évben kapták az elmúlt öt­éves tervidőszakban elért ered­ményeikért. A vállalat vezetőivel folyta­tott beszélgetés során megtud­tuk a most kezdődő ötéves terv­időszakra kitűzött feladataikat is. Több mint egymilliárd koro­na értékű beruházás szerepel tervükben, ezenkívül 500 lakás felépítése is. Az új részleg el­készülése után pedig a válla­latból több celofán, több fólia és műszál kerül majd ki, hozzá­járulva ezzel a CSKP XV. kong­resszusán kitűzött határozatok teljesítéséhez. PÄKOZDI GERTRÜD Kommunista el kötelezettség g el Sogítenek a pártcsoportok £ Cselekvő módon érvényesítik a XV. kongresszus határozatait Aki ma vidéken jár, tapasz­talhatja, hogy a szövetkezetek tagjai mily hangyaszorgalom­mal dolgoznak társadalmi fel­adatuk teljesítése érdekében. Ez a megállapítás a gímesi vár térségében egyesült és Neveri- cén székelő ötezer hektáros nagygazdaság dolgozóira is ér­vényes, akik a termelés foko­zása, munkájuk eredményessé­ge érdekében január elsejével nemcsak földjüket, ingóságaikat, hanem alkotó igyekezetüket, sokéves tapasztalatukat is össz­pontosították. Az „Egyetértés“ társult gaz­daságuknak jobb, találób elne­vezést nem is adhattak volna, ahol szlovák—magyar szó ke­veredik munka közben. — Nálunk nem az számít, ki hogyan beszél — jelentette ki Puchovszky Sándor efsz-elnök —, hanem az, ki mennyi és milyen minőségű munkát, végez a közösben. — Noha pártalapszervezete- ink még a régi területi egysé­gek szerint végzik munkájukat — folytatta az efsz elnöke — a kommunisták ezután is meg- küzdenek az előlegezett biza­lomért. A társult szövetkezet­ben alapszervezeteink azáltal tökéletesítették tevékenységü­ket, hogy a legfontosabb terme­lési szakaszokon pártcsoporto­kat hoztak létre, melyek tagjai termelési kérdések mélyreható megvitatásával segítik a szak­vezetés felelősségteljes munká­ját. A közeljövőben azonban nálunk is rátérünk a pártélet területi-szervezeti kiépítésére, hogy ezáltal minden termelési ágazatban még inkább elmé­lyítsük a párt vezető szerepét. Az elvhű kommunista elnök szavaiból egyértelműen kicsen­dült: nemcsak a szövetkezet irányításában, a szakmai kérdé­sekben, de a falusi pártmunka szerteágazó feladataiban is jól kiismeri magát, hiszen lakhe­lyén, Gímesen, évek óta gaz­dag tapasztalatokat szerzett a pártalapszervezet bizottságának munkájában. — A mi elnökünk — szól ró­la elismerőleg Sabík Michal elvtárs, az efsz főmérnöke — a pártfeladatok teljesítésében is igen agilis ember. Amikor az egyesült efsz élére állítot­ták, első teendője az volt, hogy sorra járta a részlegszövetkeze­tek pártalapszervezeteit. Természetesen közvetlen em­beri, elvtársias kapcsolatának meg is volt az eredménye. A szövetkezet tagjai a kommunis­ták meggyőző szavára értékes munkafelajnálásokkal kötele­zettségvállalásokkal válaszoltak buzdítására. Ahogy végigböngésztem a XV. pártkongresszus tiszteletére pa­pírra vetett kötelezettségvállalá­sok számsorait, melyek 1 millió 160 ezer korona értékű hús, tej, gabona termelését ígérik terven felül, önkéntelenül is a társult szövetkezet fejlődésére, a tagok áldozatos erőkifejtésére gondoltam. — Ha úgy vesszük, akkor ez az érték ilyen nagy gazdaság­ból nem is sok — mondja sze­rényen a főmérnök. — Indulás­nak azonban biztató eredmény, mert lehetőségeinket véve ala­pul még ennél is többre va­gyunk képesek. Termőföldjeink zöme ugyan a hegyaljai körzet talajához hasonlít, de a szako­sítás révén az eddiginél job­ban kihasználhatjuk a tartalé­kokat. S ha már itt tartok, szólnom kell arról is, hogy a szakosítás után nyomban rá­térünk az ágazati irányítás ér­vényesítésére. Célunk, hogy szakembereink szellemi kapaci­tását közvetlenül a termelés­ben, tehát az istállókban, a gyümölcsös fejlesztésében, a gabonatermesztésben kamatoz­tassuk. Ezért indokolt, hogy mielőbb létrehozzuk az üzemi pártbizottságot, mert a kommu­nisták részvétele, helytállása nélkül aligha érnénk el céljain­kat. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a párt majd a gazdasági vezetés helyett dol­gozik. A termelés irányítása, szervezése a szakemberek dol­ga, de az üzemi bizottságnak kötelessége figyelemmel kísér­ni a termelés minden fázisát. Az „Egyetértés" társult szö­vetkezetnek mindenképpen nagy erőssége, hogy a politi­kailag és szakmailag képzett vezetők a széles tagságra tá­maszkodva irányítják és mind­untalan keresik a termelés nö­velésének és a hatékonyság fokozásának legbeváltabb for­máit. SZOMBATH AMBRUS NAGYÜZEMBEN - NAGYÜZEMI MÜDON Az önellátás nélkülözhetetlen feltétele A CSKP KB elmúlt évi októ­beri plenáris ülésén elfogadott határozat nagy jelentőséget tu­lajdonít a mezőgazdasági ter­melés további összpontosításá­nak és szakosításának, valamint a kooperációs kapcsolatok ál­landó szélesítésének. E kérdé­sekkel a legutóbbi prievidzai mezőgazdasági aktíva is foglal­kozott, amelyen Ján Janik, az SZLKP KB elnökségi tagja, a KB titkára a koncentráció és szakosítás, valamint a kooperá­ció szakaszán Szlovákiában el­ért eddigi eredményeket és a további feladatokat a 6. ötéves tervidőszak mezőgazdaságra váró feladatainak szemszögébő! elemezte. A XV. kongresszuson jóváha­gyott irányelvek alapja az ön­ellátás programja, amely fel­adatul adja a mezőgazdaság szá­mára, hogy rövid időn belül elérje az önellátást a szeme­sek termesztésében és fokoza­tosan bizonyítsa az önellátást azon élelmiszerekből, amelyek a hazai éghajlati fetételek mel­lett megtermelhetők. A cél el­érése feltételezi a termelés ma­gas fokú hatékonyságát, a „mennyit“ és a „mennyiért“ kérdések együttes értelmezését, aminek viszont lényeges és nél­külözhetetlen feltétele az össz­pontosított és szakosított ter­melés, akárcsak a széles körű kooperáció. A koncentráció jelenlegi helyzete A tudományos ismereteknek a mezőgazdasági termelésben történő széles körű bevezeté­se és az iparszerű termelés megköveteli a nagyüzemi ter­melési formát. Ennek értelmé­ben az elmúlt években Szlová­kiában a mezőgazdasági terme­lés jeletős mértékben koncent­rálódott. Amíg például 1971-ben 1774 egységes földművesszövet­kezet volt, és azok átlagosan 822 hektár mezőgazdasági föld­területen gazdálkodtak, addig jelenleg Szlovákiában*már csak 721 szövetkezet van, és átla­gosan 2775 hektár mezőgazda­sági területen gazdálkodnak. A szövetkezetek mezőgazdasági földterületének 27 százalékán már olyan 84 szervezet gazdál­kodik, amely négyezer hektár­nál nagyobb földterülettel ren­delkezik, további 48 százalé­kán pedig 269 olyan szövetke­zet, amelynek területe 2—4 ezer hektár. Az állami gazdaságok átlagterülete 4893 hektár. Az 5. ötéves terv éveiben öt­ven új szövetkezet alakult, és ezzel párhuzamosan tovább csökkent az egyénileg gazdál­kodók száma, akik jelenleg 225 ezer hektárnyi földterületet mű­velnek, az 1971-es földterület­nek mintegy felét. A társult szövetkezetek többségében még hagyományosan gazdálkodnak A mezőgazdasági termelés te­rületi koncentráltságának je­lenlegi helyzete már megfelel a kor követelményeinek: lehetővé teszi a nagy teljesítményű, kor­szerű gépek gazdaságos kihasz­nálását, és alkalmat ad az Iparszerű termelési formák be­vezetésére. Ennek ellenére a vállalatokon belüli és a válla­latok közötti szakosodás mér­téke nem kielégítő, nincs össz­hangban az adott lehetőségek­kel. A növénytermesztés még min­dig aránylag kis táblákon fo­lyik. Ezek átlagterülete a nyu­gat-szlovákiai kerületben 25,7 hektár, a közép- és a kelet­szlovákiai kerületben pedig még ennél is kisebb. A folyó évben a cukorrépát termesztő válla­latok között csak 98 olyan van, amelyik a növényt 200 hektár­nál nagyobb területen termesz­ti, és 147 üzemben még mindig vetettek cukorrépát 100 hektár­nál kisebb területen. Szlovákiá­ban már van egy mezőgazdasá­gi üzem, ahol 120 hektáron ter­mesztenek borsót, de a növény negyedét 48 üzemben 20 hektár­nál kisebb területeken termesz­tik. Sorolhatnánk tovább is a pél­dákat az egyes növényeknél, de említhetnénk bőven negatív je­lenségeket az állattenyésztés szakaszán is. Nagy probléma, hogy az elaprózottság — a sza­kosodás hiánya — a társult szövetkezetek többségére is jel­lemző. Vannak 2—4 ezer hek­táros mezőgazdasági vállalatok amelyekben a „mindenki min­dent termel“ jelszó jegyében gazdálkodnak. Sok helyen a társulást követően is meghagy­ták a területi igazgatást, ami a szakágazati irányítással el­lentétben nehezíti a vállalaton belüli szakoskodást, főleg a nö­vénytermesztésben, mivel aka­dálya a következetes tömbösí- tésnek. A lényeges változásnak — elsősorban a növénytermesztés­ben — már az elkövetkező év­ben meg kell történnie. El kell érni, hogy a nagyobb mezőgaz­dasági vállalatok a fő növények mellett legfeljebb egy, esetleg két speciális növényt termelje­nek, persze megfelelő nagysá­gú területen. Ez nemcsak a vál­lalaton belüli, hanem a válla­latok közötti szakosodást is elő­segíti. A növénytermesztés mel­lett fokozatosan az állattenyész­tésben is végre kell hajtani a vállalaton belüli szakosítást, amihez szükséges kapacitáso­kat elsősorban a már meglevő épületek nagyobb ütemű kor­szerűsítésével kell megteremte­ni. A sokoldalú és széles körű kooperációs kapcsolatok első­sorban azon mezőgazdasági vál­lalatok között szükségesek, amelyek társulásával számol­nak. Ezzel párhuzamosan az egyes járásokban már a jövő­re is gondolni kell, amikor a mezőgazdasági termelés szako­sítását 15—30 ezer hektáros kooperációs körzetekben fogják kialakítani. Az egyes kooperá­ciós körzetek bizottságának te­vékenysége tehát már e jövőt veszi alapul. A bizottság en­nek értelmében irányítja az adott kooperációs körzet olyan jelentős beruházásait, mint ami­lyen például az agrokémiai köz­pont, vagy egyes nagy kapaci­tású farmok építése. De ugyan­csak a jövőt figyelembe véve kell szétosztani a járáson be­lül az egyes nagy teljesítményű gépeket is. A jövőben a kooperációs kap­csolatok kiépítésénél a figyel­met elsősorban a növényter­mesztésre szükséges összponto­sítani. Jelenleg Szlovákiában 91 kooperációs társulás van, egy­részt a mechanizáció közös ki­használására, másrészt az ál­lattenyésztés és a takarmány­termelés szakaszán, de egyet­len olyan sincs, amely a nö­vénytermesztés közös szervezé­sét szolgálná. A felsorolt tények a kerületi és járási párt- valamint gazda­sági élet felelős szerveinek fi­gyelmét a jövőben semmiképp sem kerülhetik el. Az egyes ke­rületekben, járásokban úgy kell kidolgozni a mezőgazdasági ter­melés további koncentrációjá­nak és szakosításának, vala­mint a kooperációs kapcsolatok szélesítésének tervét, hogy az messzemenően összhangban le­gyen a XV. kongresszus által kitűzött Irányvonallal és a 6. ötéves tervidőszak mezőgazda­ságra váró feladatainak mara­déktalan teljesítését segítse elő. EGRI FERENC

Next

/
Oldalképek
Tartalom