Új Szó, 1976. június (29. évfolyam, 129-154. szám)
1976-06-23 / 148. szám, szerda
Az első hetek a laktanyában ÁLLAMHATÁRAINK VÉDELMÉRE KÉSZÜLNEK ŰJ VÍZMŰRENDSZER ÉPÜL ZEMPLÉNBEN A kapuügyeletes telefonon kapott engedélyt, hogy elvezessen a parancsnok politikai helyetteséhez. Szaporán szedi a lábát, alig tudok lépést tartani vele. — Kihaltnak látszik a lakta-* nya, — töröm meg a csendet. — Igen, de csak látszólag — válaszolja. — A katonák a tanteremben ülnek, tanulnak, né- hányán pedig az őrszolgálatra készülnek. A politikai helyettesnél nem sokat időzünk. Űjabb kísérőm az első század körletébe vezet, ahol a harmadik szakasz katonái, a határőrség jövendő gépkocsivezetői, a közlekedési szabályokkal ismerkednek. Ügy el vannak foglalva, hogy érkezésem jóformán észre sem veszik. Hajuk egyformán rövidre vágva, gyakorló ruhájuk olajfoltos. — Jaromír Černý közlegény vagyok, mutatkozik be az egyik szőke fiú. — Honnét vonult be? — Olomoucból. Ott dolgoz-" tam mint formázó a helyi gépgyárban. —7 Hogyan teltek az első napok a laktanyában? — A bevonulás előtt a Honvédelmi Szövetség kiképzőközpontjába jártam. A katonai alapkiképzést ismertem tehát, de mi tagadás, az első két hét Igen nehezen telt el. Ma már megszoktam a rendet, megismertem szobatársaimat, s közel háromhónapos ittlétem alatt már kimenőn is voltam. — A barátaim, a kiszolgált katonák, odahaza sokat ijesztgettek a katonaélet nehézségeivel — veszi át a szót a Sečov-i ská Polianka nevű községbe való fán Urbán határőr. — Azt kell mondanom, hogy keHeme- sen csalódtam. Az egésznapi foglalkozás érdekes, leköti az ember figyelmét. A harmadik szakasz katonái az alapkiképzésen már átestek és a napokban gépjárművezetésből vizsgáznak. Ezután kerülnek ki az államhatárt védő századokhoz. Oj kollektívába kerülnek, s a tanulást a rendszeres őrszolgálat követi majd, amely a határőrségnél harci feladat teljesítésének számít. — Amikor bevonultunk, nemcsak az volt jellemző ránk, hogy „zöldfülűek“ voltunk, hanem az is, hogy sokunk fizikai erőnléte nem volt a leg-' jobb — mondja ján Urbán. — Ma már mindenki elvégzi a nyújtón a gyakorlatot és a négyméteres kötélmászás sem okoz különösebb gondot. Az akadálypálya nehézségeinek leküzdése mindennapos feladataink közé tartozik, így hát fizikai erőnlétünk napról napra javul. — Nem fáradnak el? — Mikor hogy — válaszolja a bratislavai Ľubomír Čemý. Délután négy óra után azonban szabadunk van. A klubban szórakozunk, tanulunk, este pedig tévét nézünk. Egynéhányan levelet is írnak ... — Persze, neked könnyű dolgod van, hetente lejön utánad a barátnőd, de mi csak levelezhetünk, — replikázik Urbán közlegény. — En a barátoknak is írogatok, érdekli az embert, mi történik odahaza a régi munkahelyen. — Te pedig nősülni készülsz, s azt sem tudod, hogyan kell a folyosót felmosni — veti oda a szót Jaromír Ľubošnak. — Ez így igaz. Két lánytestvérem van, odahaza azok tet-> ték rendbe a szobámat. No de sebaj, mire a két év letelik azt is megtanulom. Megismerkedtem Ábrahám Jánossal is, aki a rožňavai járásból vonult be. Először szlovákul beszélgettünk, majd magyarra fordítom a szót. — Nehézséget okoz a szolgálati nyelv? — Ml tagadás, igen. A fiúkkal még csak valahogy elszó- rakozok, de amikor a parancsnokkal kell beszélni, az már nehezebben megy. A fiúk azonban segítenek, s hogy jobban tanuljak, a szobában is szlovákul beszélnek hozzám. — Nem fél a gépjárművezetői vizsgától? — Egy kicsit igen, de bízom abban, hogy sikerülni fog. A vezetés elég jól megy, autóval Szlovákia nagy részét bejártuk és voltunk már Bratislavában is. A mellette ülő fiút Czuczor Sándornak hívják, és az érsekújvári Andódra való. A szlovák nyelv neki is gyenge oldala, de máskülönben mindketten megállják helyüket. Ábrahám közlegény 27 körös találatot ért el az első éleslövészeten. Miközben hallgatom beszédüket és jegyezgetek, napbarnította arcukat figyelem. Nyugodtak, jól néznek ki. Az őrhelyen — Elég a koszt? — érdeklődöm. — Nem panaszkodhatok — válaszolja Czuczor közlegény. Két évig internátusbán laktam, így tehát panaszom nem lehet a katonai rendre, sem pedig a kosztra. Sző szót követ s közben múlik az idő. A szakasz legénységét máshová szólítja a kötelesség. A századparancsnoki szobába invitálnak, ott folytatjuk a beszélgetést. — Nem panaszkodtak a fiúk? — érdeklődik a parancsnok, majd feleletet sem várva folytatja — Szigorúan fogjuk őket, hiszen pár nap múlva az államhatárra kerülnek s ott a pontosságnak, a kötelességtudásnak nagy hasznát veszik. — Elégedett velük? Elmosolyodik, egy ideig szótlanul néz maga elé, majd a következőket mondja. — Ha a sofőrvizsgák is olyan jól sikerülnek mint az általános katonai kiképzés, akkor valóban elégedett leszek. Szorgos gyerekek. A két Černý párttagjelölt, a rajban az agitátori tisztséget töltik be, a többiek is — akikkel beszélt — SZISZ-tagok. A magyar fiúk is pár hónap alatt megtanulják majd a szlovák nyelvet, talán még altisztekké is előléptetik őket. Miután elbúcsúzunk, az egyik őrvezető kísér a kijárathoz. Hazafelé menet a fiúkra gondolok, akik egy-két nap múlva már máshol lesznek, de eszembe jut az én újonckorom is, az első sikertelenségek, a zubbony és a nadrágzseb bevarrá- sa. Erről a fiúk nem szóltak, de minden bizonnyal részük volt benne. Az ember az ilyen dolgokat csak akkor árulja már el, amikor civilben van, amikor igazán a tudatára ébred annak, mit is adott neki a néphadsereg. NÉMETH JÁNOS Kelet-Szlovákia humennéi járásában teljes ütemben folynak a starinai vízduzzasztó építésének előkészítő munkálatai. Az építőipari munkák fő kivitelezője, a košicei Hydrostav vállalat hozzákezdett az építkezés előkészítéséhez, a felvonulási épületek létesítéséhez. A víztároló építése július 1-én kezdődik. A starinai víztároló a humennéi, a Vranov nad Toplou-i, a trebišovi (tőkerebesi) és a mi- chalovcei (nagymihályi) járást látja majd el ivóvízzel. A beruházást két szakaszban valósítják meg. Az elsőben felépül a másodpercenként 200 liter vizet befogadó ideiglenes víztartály, a vezetékek a másodpercenként 500 liter kapacitású stakčini vízderítő berendezéshez, s ugyanígy innen a vezeték a sninai víztárolóhoz. A beruházás első szakasza 1980-ban fejeződik be és 166 millió koronába kerül. A második szakasz, amely 1978-ban kezdődik, ennél is jelentősebb: magában foglalja a vízduzzasztó építését, közutak, villamos- és telefonvezetékek áthelyezését, a vezeték megépítését. Az építkezésnek ezt a szakaszát « tervek szerint 1982-ben fejezik be. A költségelőirányzat 720 millió 522 ezer korona. A duzzasztóművet úgy valósítják meg, hogy a Ciróka patakot Starina község alatt gáttal elzárják. A földgát 350 méter hosszú és 50 méter magas lesz, koronája eléri a 7 méter szélességet. A vízduzzasztó befogadóképessége 60 millió köbméter, vízfelülete 217 hektár lesz. Ez a vízmennyiség egész éven át másodpercenként 1120 liter víz elvezetését teszi lehetővé. Az építkezés első szakasza folyamán biztosítja Snina és Humenné ivóvízellátását s rákapcsolják a vízvezetékhálózatra mindazokat a községeket, amelyeken a távvezeték keresztülhalad. A beruházás végrehajtása megköveteli Dara, Smol- ník (Űjszomolnok, Veľká Poľana (Nagypolány), Ruské (Do- bóruszka), Ostrožnica (Szedreske) és Zvala (Zellő) községek lebontását. E községekből 3500 embert költöztetnek át főképpen Sninába és Humennébe, ahol már parcellázzák a területet az egyéni lakásépítés számára. Felkészültek az aratásra a Zemnéi (szímői) Efsz kombájnosai, akik ez évben 1395 hektárnyi területről aratják majd le a több mint 600 vagon gabonát. Felvételünkön: a kijavított, munkára készen álló kombájnok. (Felvétel: A. Páldy — ČSTK) HBnng „A kereskedelem dolgozóinak a jövőben jobban kell ismerniük a piaci keresletet, erre gyorsan reagálniuk, érvényesíteniük az igényeket a termelésben, ahol gondoskodni kell rugalmas kielégítésükről ..olvashatjuk többek között a XV. pártkongresszus beszámolójában. Ezzel a — társadalom minden tagját érzékenyen érintő — kérdéssel kapcsolatban elbeszélgettem Helena Gdovinová elvtársnővel az SZLKP KB tagjával, Bardejov egyik élelmiszerüzletének vezetőjével, aki Kelet-Szlovákia egyik küldötteként részt vett a CSKP XV. kongresszusán. — Gazdag tapasztalatokkal tértem haza a pártkongresszusról, melyeket igyekszem hasznosítani munkámban — tájékoztatott Gdovinová elvársnő. — A kongresszus mindenkihez, mindenkiért szólt. Nincs olyan területe társadalmi és gazdasági életünknek, melyet a XV. A párt mindenkihez, mindenkiért szói A kereskedelem feladatai a XV. koingresszus után pártkongresszus nem érintett volna. Köztudomású, a kereskedelemmel szemben támasztott igények az áruválaszték bővítése, minőségének javítása terén napról napra növekszenek. Jól emlékezetembe véstem Štrougal elvtársnak a pártkongresszuson elhangzott, az áruértékesítést érintő szavait. Helyesen húzta alá, hogy az árutermelő üzemeknek és a kereskedelemnek közös feladata: felelősségteljesebben megoldani az áruválaszték körüli problémákat. Nem nézhetjük tétlenül, hogy egyik fajta áruból kevés van, a másikból — melynek termelése talán előnyösebb a termelőüzemnek — pedig annyi van raktáron, hogy csökkentett áron, „kiárusítás“ útján értékesítik. Mind a termelő, mind az értékesítő szerveknek a fogyasztók igényeinek kielégítésére kell törekedniük. Az ezzel kapcsolatos piackutatás szintén a közös teendők közé tartozik. — A kereskedelemnek speciális Jeladatai is vannak az áruellátás terén. — Valóban így van, hiszen rajtunk keresetül jutnak el a a termékek a fogyasztóhoz. Ez fontos szerep az áruellátás hálózatában. De vegyük azt is figyelembe, hogy az üzletekben csak azt árusíthatjuk, amit a termelőktől kapunk. Sajnos, az is előfordul, hogy minőségileg kifogásolható árucikkeket kapunk, például húskonzerveket, készételeket. Ilyen esetben a vásárló nálunk reklamál. Mi pedig nem akarjuk megkárosítani a vevőket, akik keresetükből jó árucikkeket akarnak venni. Nem tudok egyetérteni azzal, amikor a termelőüzemekből olyan „új árucikkeket“ kapunk, melyek ugyan divatosabb csomagolásban érkeznek, de minőségük nem változik s mégis indokalatlanul magasabb az áruk, mint azelőtt volt. A modern, ízléses csomagolás ellen nelm lehet semmi kifogás, de azzal már nem lehet egyetérteni, ha valaki a csomagolás korszerűsítését árdrágításra használja fel. Az illetékes szerveknek nagyobb körültekintéssel kellene eljárniuk a hivatalos árak megszabásakor. Saját tapasztalataink alapján említem meg például azt Is, hogy a kereskedelem nem mindig a meg-- rendelt árut és nem a szállítási tervnek megfelelő időben kapja. Nálunk konkrétan a kenyér és a sör esetében fordultak elő ilyen bosszantó dolgok. — Véleménye szerint, milyen fogyatékosságok tapasztalhatók leggyakrabban a kereskedelem szakaszán Bardejovban és hogyan lehetne őket megelőzni. — Sajnos, igen sok még a tennivaló annak érdekében, hogy a szocialista kereskedelem nevéhez méltóan lássa el feladatát. Üzemi pártszervezetünk gyakran foglalkozik az áruértékesítés színvonalának, kulturáltságának, rugalmasságának kérdéseivel. Nincs szándékomban eltitkolni a fogyatékosságokat, éppen ellenkezőleg. Véleményem az, hogy ezekről késedelem nélkül és nyíltan kell beszélni. Észrevételeink szerint még mindig probléma az elárusító becsületessége és magatartása. Vannak köztünk olyanok is, akik a társadalom és a fogyasztók rovására igyekeznek meggazdagodni. Az elmúlt év folyamán elég sok ilyen esetet tártak fel az állami kereskedelmi felügyelőség ellenőrei. Több olyan panasszal is találkoztunk, amikor az elárusítók a „pult alól“ árusítják a keresettebb árucikkeket, előnyben részesítik az ismerősöket, a „baksist“ adó „törzsvendégeket“. Szerencsére nálunk az ilyen elárusítók száma csökken, mert kíméletlen harcot folytatunk minden szinten az élősködők és a kereskedelem dolgozóinak jó hírnevét csorbítok ellen. — Eddig még nem szóltunk azokról az igényekről, melye* két a kereskedelem támaszt feladatai teljesítése eredményességének érdekében. — Szeretném újból hangsúlyozni, hogy tudjuk, mit vár tőlünk a vásárlóközönség, igényeiket tőlünk telhetően igyekszünk kielégíteni. Ez nem azt jelenti, hogy munkánk tökéletes. Viszont számunkra is meg kell teremteni a lehetőséget ahhoz, hogy tevékenységünk valóban jobb lehessen. Azt tartjuk, az áruellátás hálózatának van egy íratlan törvénye, az érdekeltek egymásra utaltsága. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy az árutermelő üzemeknek jól kell ellátniuk bennünket áruval, hogy mi,, a kereskede-- lem dolgozói, kielégíthessük a vevők szükségleteit. Az se mindegy, milyen kulturáltsággal. A 6 . ötéves tervidőszak feladatainak teljesítése megköveteli az üzlethálózat korszerűsítését, az üzletek raktárhelyiségeinek bővítését. Csupán az élelmiszerüzlet-hálózatban legalább 9200 négyzetméter rakterűiét hiányzik nálunk. Helytelen lenne másoktól várni olyan problémák megoldását, ame-- lyeket magunknak kell megoldanunk. Ezt vállalatunk dolgozói a CSKP XV. kongresszusa határozatainak megtárgyalásakor és lebontásakor mindany- nyian tudatosították. Ismerjük közös feladatainkat, vevőközönségünk elégedettsége érdekében igyekszünk őket teMesíteni. KULIK GELLERT 197R
