Új Szó, 1976. június (29. évfolyam, 129-154. szám)

1976-06-19 / 145. szám, szombat

m 1976. ITI. 19. 5 Ésszerűen és korszerűen BŐVÜL A TEJTERMÉKEK VÁLASZTÉKA £ GOUDA, EIDAMI, EMENTÄLI ÉS MÁS SAJTFAJTÁK Az utóbbi években egyre in­kább az érdeklődés előterébe kerül az ésszerű táplálkozás./ Sok nehéz munkát gépek vé­geznek el helyettünk és egyre több az „ülőfoglalkozású“ dol­gozó, tehát a fizikai kimerü­lés csökkenésének arányában kell változnia étrendünknek is. Ha nem akarjuk, hogy szer­vezetünk súlyos károsodást szenvedjen, át kell térnünk a könnyen emészthető, kalória­szegény, de tápláló ételek fo­gyasztására. Az egészséges és ésszerű táp­lálkozásban nagyon fontos sze­rep jut a tejtermékeknek, ame­lyek magas biológiai értékük révén egyaránt nélkülözhetet­lenek a gyermekek, a serdü­lők, a szellemi és fizikai dol­gozók számára. Az elkövetkező években mindnyájunk érdeké­ben tovább kell fokozni a tej­termékek fogyasztását. Ez per­sze csak úgy érhető el, ha tej- feldolgozó üzemeink is bekap­csolódnak az innovációs prog­ramba, bővítik termékeik vá­lasztékát és korszerűsítéssel ja­vítanak munkakörülményeiken. Hazánk egyik legkorszerűbb tejfeldolgozó üzemét, Levicén (Léván) 1975 augusztusában ad­ták át. Nyersanyaggal a járás mezőgazdasági üzemei látják el. Majdnem kétszázezer liter tejet dolgoznak fel naponta. Rendszeres időközökben érkez­nek a tejet szállító tartályko­csik, amelyekből földalatti csőrendszeren keresztül áram­lik az értékes folyadék a fel­dolgozás helyére. A tej egy része üvegben és zacskóban kerül a fogyasztó­hoz — közli ing. Marián Igaz, az üzem termelési igazgatója, — aki vállalkozott rá, hogy vé­gigvezet az üzemen, — a töb­bit pedig feldolgozzuk. — Milyen termékek kerülnek ki még az üzemből? — Készítünk 16 százalékos zsírtartalmú csemege tejfölt, és tejszínt is, amelynek zsírtar­talma 33 százalék. Ezeken kí­vül túrót, joghurtot, vajat, és nem utolsósorban sajtot. — Többféle sajtot gyártanak? — Igen, és jó minőségű sajt­jaink: az ementáli, a gouda, az eidami és a füstölt rúdsajt nemcsak a lévai járásban, ha­nem hazánk egész területén kaphatók és közkedveltek. Hadd tegyem még hozzá azt is, hogy üzemünk sajtkészítő rész­legét nemcsak Csehszlovákiá­ban, hanem a KGST-tagorszá- gaiban is úgy tartják számon mint a legkorszerűbbet. Az ementáli sajtot például egy finn gépsoron készítjük, amely min­den követelménynek megfelel. — Mivel járul hozzá az üzem az élelmiszeripar innovációs programjához? — Hálátlan dolog tervekről beszélni, hiszen mindnyájan tudjuk, hogy egyéni terveinknél is előadódhat valami nem várt akadály. Sokkal szívesebben beszélünk arról, amit már el­végeztünk. Nemrégiben 16 szá­zalékos csemegetejföllel gazda­gítottuk a tejtermékek válasz­tékát, s alighogy feltűnt, máris nagy érdeklődés mutatkozott iránta. Terveink között szere­pel a kész puding gyártása, amely a tejszínhez hasonló cso­magolást kap és felbontás után azonnal fogyasztható. A sajtkészítésnél keletkező melléktermékekkel, a savóval is tervei vannak az üzemnek. A kevésbé korszerű részlegeken vagy a kihelyezeft üzemegysé­gekben nem volt rá mód, hogy hasznosítsák ezt a tápanyagok­ban oly gazdag és értékes fo­lyadékot. Itt azonban már épül az új savófeldolgozó részint ahol ezt a mellékterméket szá­rítani fogják, hogy különféle tápláló takarmánykeverékek alapanyagául szolgálhasson. Végigjártuk közben a tejfel- dolgozó üzem egyes részlegeit, láttuk, hogyan készül a vaj, hogyan kerül műanyagdoboz­kákba a tejszín, melyik futó­szalagon telnek meg a kis fe­hér zacskók az „iskolatejjel“. Láttuk az automata sajtszelete­lő gépet, amelynek szalagjáról higiénikus műanyagborítóban kerül le a felszeletelt sajt. Jár­tunk a hűtőházban, ahol csak­nem félmázsás ementáli sajt­tömbök értek. S ha így utólag, egyetlen szóban kellene átfogó jellem­zést adni arról, hogy mi volt a legmélyebb benyomásunk a lévai tejfeldolgozó üzemben tett látogatásunk során, akkor ez a szó a tisztaság volna. Tiszta, világos és jól szellőztetett ter­mekben és csarnokokban jár­tunk, hófehér munkaruhában dolgozó asszonyokkal és lá­nyokkal beszélgettünk, akik kö­zül sokan le tudják mérni a hajdani és a jelenlegi munka­környezet közti különbséget. — Tisztaság és higiénia a jelszavunk — hangsúlyozta Igaz mérnök is — Ez a garan­ciája termékeink minőségének és dolgozóink jó közérzetének, s nem utolsósorban a munka­kedvnek és a teljesítménynek is. Ami pedig az említett éssze­rű táplálkozást illeti, úgy hisz- sziik, a lévai tejfeldolgozó üzem jól szolgálja ezt az ügyet. KOVÁCS ELVIRA Automata gépek dolgozzák fel a nyersanyagot (A szerző felvételei) S zemerkélt az eső, kihal­tak voltak az utcák, de a Gemerská Hőrka-i (gömörhor- kai), épülő félben levő isko­lából vidám, tréfálkodó beszél­getés hallatszott ki. Itt talál­tam rá a 65 éves Miksztaj Jó­zsefre, az építkezés nyugdíjas vezetőjére. Idestova negyedszá­zada ismerem, de ez alatt az idő alatt jóformán semmit sem változott. Mindig vidám, járá­sa fiatalos, talán csak az arca barázdásabb. — Bár Csoltón születtem, ma már tősgyökeres gömörhorkai- nak számítok — kezdi el a be­szélgetést. — Az idén már 40 éve, hogy az itteni üzemben dolgozom. Négy éve nyugdíjban vagyok, de ez nem jelenti azt, hogy tétlenkedem. Munka nél­kül nem bírnám ki odahaza, talán egy hétig sem. BECSÜLIK, SZERETIK Pedig elfáradhatott. Hatan voltak testvérek, s ezért hamar munkába kellett állnia. Jóra akkor sem fordult a sorsa, ami­kor a kőművesmesterséget kita­nulta. Az egyik helyről a má­sikra kellett vándorolnia, egy­két hetes, de gyakran csak párnapos munkáért. így került az akkori cellulózgyárba is, ahol először kazánjavító volt majd kőműves lett. Az első köztársaság éveiben, bár szimpatizált a kommunis­tákkal, a pártnak nem volt tagja. Ám hovatartozását sem akkor, sem pedig amikor a környéken a partizánok megje­lentek, nem tagadta meg. Mi­vel házuk az erdő melletti domboldalon állt, a partizánok gyakran betértek hozzá és vé­gül összekötőjük lett. Ö segí­tett annak a gömörhorkai cso­portnak is, amely a partizánok­hoz akart jutni. A kakastolla­sok ugyan gyanakodtak, de semmit sem tudtak rábizonyíta­ni. — Az igazi élelem a felsza­badulás után kezdődött — mondja. — Az első dolgom ai volt, hogy rendbe tettük a mun­kásotthont. Az üzemben abban az időben ugyancsak bőven volt munka. Nemsokára kine­veztek az építőcsoport mesteré­vé. Később munkavédelmi ellen­őr, majd építkezési felügyelő, végül a fuvarozási osztály ve­zetője lett. Bármelyik beosz­tásban dolgozott, mindig ott volt, ahol építkeztek, néha hi­vatalból, de legtöbbször ön­ként, társadalmi munkában. A falusi vízvezeték építése, az üzem sportlétesítménye, a lakó­házak, az üzemi klub. a fürdő- medence, járdák, üzletek, de ki tudná mindazt felsorolni, amihez tudásával, szervezőké­pességével és kétkezi munkájá­val hozzájárult. — Ma is az építkezésen ér­zem a legjobban magam — mondja —. Ezt az iskolát szep­tember elsejére átadhattuk vol­na rendeltetésének, ha az épí­tőanyag nem okozna gondot. A helyi nemzeti bizottság többet törődhetne az építkezéssel, job­ban megszervezhetné a társa­dalmi munkákat. Ha a válasz­tások után közigazgatásilag Plešivechez tartozunk is majd, az iskolára szükség lesz. Józsi bácsi, aki harminc éve párttag, nemcsak épített, ha­nem a politikai munkából is kivette a részét. Pártelnök, ve­zetőségi tag, szakszervezeti bi­zalmi, tizennégy évig a helyi nemzeti bizottság képviselője, két megbízatási időszakban el­nöke, egyben pedig a titkára volt. Évekig a CSEMADOK he­lyi csoportjában is tisztséget viselt, nyolc éven át tagja volt a központi bizottságnak is. Húsz évet töltött el a népi mi­lícia egységében. Jelenleg is éppen elég tiszt­séget tölt be. Kezdettől fogva az üzemi klub vezetőségi tagja, a Rokkantak Szövetsége helyi szervezetének és a Jednota Fo­gyasztási Szövetkezet felügyelő bizottságának az elnöke. A töb­bi nyugdíjassal együtt hulladé­kot gyűjt, s az ezért kapott pénzen rádiót akarnak vásárol­ni a nyugdíjasok klubjába. — A jövőben a fürdőmeden­ce melletti öltözőkabinok fölő 24 ágyas munkásszállót aka­runk építeni — mondja —. En­nél is ott szeretnék lenni ép- penúgy mint a községi ravata­lozó felépítésénél is. Szókimondó emberként isme­rik. mindenki megbecsüli. Ha valahol szervezésről van szó, őt is meghívják. Sokat látott, tapasztalt az életben, van mit átadnia a fiataloknak. Igyeke­zetéért, szorgalmáért számos emlékérmet és elismerő okleve­let kapott. Megérdemelte. Az üzem és a község fejlesztése volt számára a legfontosabb, ezért személyi kényelmét is gyakran feláldozta. Minden hi­ánnyal így lesz ez a jövő­ben is. NÉMETH JÁNOS Modem mérgek: kávé., alkohol és nikotin A tapasztalat igazolja, hogy a modern élvezeti cikkek: a kávé, az alkohol, a nikotin egy­re súlyosbodó társadalmi, köz­egészségügyi, gazdaságpolitikai és szociális problémát jelente­nek. Indokolt, hogy foglalkoz­zunk, e modern mérgek káros hatásaival. A feketekávé, a tea, a kakaó kellemes ízű italok, és kof- ein-, illetve teobromintartal- muk miatt, a központi ideg- rendszert is kellemesen izgató hatásukért igen sokan szívesen fogyaszt ák őket. Kismértékű fogyasztásuk nem káros. Ab­ban az esetben azonban, ha rendszeresen és napjában több­ször nagyobb mennyiségben fo­gyasztjuk őket, akkor ezek az anyagok nemcsak az idegrend­szer sejtjein belüli finom mik- roszervecskéket, enzimeket ká­rosítják, de képesek megvál­toztatni a sejtek genetikai anyagát hordozó géneket is. Az idült koffeinmérgezés szívdo­bogást, idegességet, álmatlan­ságot, remegést, szorongó ér­zést, fülzúgást, gyomor- és epepanaszokat, gyomor- vagy nyombélfekélyt, makacs szék­rekedést, korai őszülést, a bőr ráncosodását okozza. Az alkohol minden körülmé­nyek között, még jelentéktelen­nek megítélt mennyiségben is veszedelmes élvezeti méreg. Ez a megállapítás még akkor is helytálló, ha az alkoholt fo­gyasztók tábora azt állítja, hogy: 1. az alkohol védettséget biz­tosít a fertőző betegségek el­len. Ez téves felfogás, mert a valóságban gyengíti a védeke­zést, és elősegíti a különféle vírusok és bacilusok terjedését, egyszóval a fertőződést. Az al­kohol oldja a sejtek falának lipoproteld (zsír-fehérje) hár­tyáját, így kaput tár a fertőző kórokozóknak; 2. sokak szerint gátolja a meghűlést. Helytelen felfogás. Az erek kitágításával fokozza a lehűlést, és az izzadással já­ró sóvesztést, megzavar o a szervezet egyensúlyát, gátolja a vírusok elleni védőanyagok termelését; 3. az alkohol fokozza a gyo- morsavképződést, étvágyger­jesztő. Ez így igaz. Fontos azonban tudnunk, hogy ez a hatás csak mérsékelt alkohol- fogyasztás esetében érvényesül. Rendszeresen és nagymérték­ben fogyasztott alkohol a gyo­mor és a belek idült gyulladá­sához vezet, savhiányt okoz, a vitaminok és a vas felszívódá­sának zavara vérszegénységhez, máj- és hasnyálmirigy-gyulla­dáshoz és nemritkán rákos da­ganatok kialakulásához vezet. Az intelligens ember viselke­dését meghatározó és minden helyzetben kiegyensúlyozó ér­telmi, érzelmi és akarati tevé­kenység az alkohol hatása kö­vetkeztében kisiklást szenved. Az alkoholista gátlástalan, erő­szakosan öntelt, durva, betege­sen hazudozó, munkájában pon­tatlan, minden rosszra könnyen rávehető, súlyos beszédzavar­ban szenved. Családi élete telje­sen szétesik. Paranoiás félté­kenység! kényszerképzeteivel pokollá teszi házastársa életét, durva kirohanásaival, állandó veszekedéseivel gyermekeit ret­tegésben tartja, és belőlük vég­telenül szerencsétlen, félénk, neurotikus embereket nevel. A dohányzás az egyik leg­elterjedtebb és legkárosabb szenvedély! A dohányosoknál kettős mérgező hatással kell számolnunk. Az egyik a do­hányfüst kátrányanyaga, amely rákképző, a másik a dohány­füst szénmonoxid-tartalma, amely nagymértékben csökken­ti a sejtek számára életet je­lentő oxigénellátást. A dohány.* zás veszélyes és káros szenve­dély, mert: 1. a már említett rákkeltő hatása miatt és a sejtek szá­mára nélkülözhetetlen oxigén- import-kiesés miatt a központi idegrendszer súlyos károsodása révén zsibbadások, kettős látás, beszéd- és írászavar fellépte mellett a szívben és az erek­ben gyorsan kialakuló szklero- tikus elváltozások, szívinfark­tusra való hajlamosság, gyo­mor- és nyombélfekély alakul­hat ki; 2. a gyakran megismétlődő légúti gyulladások segítik a tü­dőgyulladások, tüdőtágulások, tüdőtályogok kialakulását; 3. a nikotinhatás tönkreteszi a gyomor nyálkahártyáját. Csökken a gyomorsavtermelés, valamint a pankreász (hasnyál­mirigy) emésztő nedveinek a termelése is. A fellépő vita­minhiány miatt a szervezet le­gyengül, a testi és a szellemi aktivitás csökken. A nikotin okozta B-vitamin hiány sokkal gyakoribb jelenség, mint nzt gondolnánk. Dr. MOLNÁR ISTVÁN Közkedvelt a szeletelt sajt

Next

/
Oldalképek
Tartalom