Új Szó, 1976. május (29. évfolyam, 103-128. szám)

1976-05-08 / 109. szám, szombat

Az eredmények forrása CÉLTUDATOS PÄRTMUNKA, BEVÄLT MUNKAMÓDSZER ® A CSlKP MEGALAPÍ­TÁSÁNAK 55. ÉVFORDULÓJA JEGYÉBEN A CSKP XIV. kongresszusa óta elért eredmények a luče- neci (losonci) járásban is azt igazolják, hogy a sikeres elő­rehaladás csakis a párt vezető szerepének helyes érvényesíté­sével és céltudatos pártmunká­val lehetséges. Járásunk párt­szervezetei tevékenységük kö­zéppontjába a kommunisták egységét és akcióképességét állították. Ennek az alapelvnek a megvalósítása elsősorban fel­tételezte és megkövetelte, hogy növeljük a taggyűlések és a pártaktívák színvonalát. A tag­gyűléseken számos olyan eset­nek voltunk tanúi, amikor egyes problémák megoldására vonatkozóan megoszlottak a vé­lemények. Például Igen külön­böztek a nézetek az efsz-ek na­gyobb ökonómiai egységekbe való összevonásáról. Akadtak olyanok is. akik elítélték az összevonást, megfeledkezve ar­ról, hogy a szocialista nagy­üzemi termelés előrehaladásá­ról van szó. Az akkori, ezzel ellentétes nézet helyességét ma szemléltetően bizonyítják a poltári, a kalinovói és holišai egyesített efsz eredményei. A kommunisták és a pártszervezetek egységes nézetéből indultunk ki a mun­ka racionalizálása és az űj bér­rendszer bevezetése jóváhagyá­sánál is. Még mindig akadnak járá­sunkban is olyan pártszerve­zetek, amelyekben nem érvé­nyesül kielégítően az „egysé­ges nézettel egységes tevé­kenységet“ alapelv, azaz „a szó és cselekvés egysége“, ahol még a bírálat és önbírálat nem úgy érvényesül, mint ahogy azt a CSKP Központi Bizottságá­nak levele hangsúlyozza. En­nek elmélyítését és érvényesí­tését a pártéletben sürgették az évzáró taggyűlések, a helyi, a városi, az üzemi konferen­ciák is, valamint a járási párt­értekezlet. Tudatában vagyunk annak, hogy a kommunisták akcióegy­ségét, nézetazonosságát nem ©lég csak hangsúlyozni, hanem meg is kell teremteni. Ezért azon vagyunk, hogy a taggyű­Megjelent a Pártélet 9—10. száma A lap új, kettős száma 96 olda­lon Jelent meg. A lapnak ez a száma teljes egészében a CSKP XV. kongresszusának dokumentu­mait tartalmazza. A főbb anyagok közül megtalálható a lapban a Beszámoló a párt tevékenységéről — a társadalom fejlődése a CSKP XIV. kongresszusa óta és a párt további feladatai címmel Gustáv Husák elvtársnak, a CSKP KB fő­titkárának, A CSKP Központi El­lenőrző és Revíziós Bizottságának beszámolója címmel Miloš Jakeš elvtársnak, a CSKP KERB elnöké­nek és Jelentés a CSSZSZK 1376— 198U. évi gazdasági és szociális fejlődésének fő irányaitól címmel Lubomir Strougal elvtársnak, a CSSZSZK miniszterelnökének elő­adói beszéde A lap további oldalain A. P. Kirilenko elvtársnak, az SZKP kül­döttsége vezetőjének a pártkong­resszuson elhangzott felszólalását, iletve az SZKP KB-nek a CSKP XV. kongresszusához Intézett üzenetét olvashatjuk el. Ugyancsak közli a lap új száma Edward Gierek elv- társnak, a LEMP küldöttsége, To- dor Zsivkov elvtársnak, a BKP küldöttsége, Erich Honecker elv- társnak, az NSZEP küldöttsége és Kádár János elvtársnak, az MSZMP küldöttség'1 vezp^őlének felszólalá­sát. A pártkongresszus további anya­gai közül a lap A mandátum- vizsgáló bizottság jelentése (elő­adta J#n Baryl eivtárs), A javasló bizottság jelentése (előadta Jo­sef Kempný elvtárs), A CSSZSZK 1376—1980. évi gazdasági és szo- cális fejlődésének irányelvei, A XV. pártkongresszus határozata, A CSKP XV. kongresszusának felhí­vása (Az imperializmus, a fasiz­mus és a reakció elleni harcosok­kal való szolidaritásért!) és a Zárszó a kongresszusi vitához lelőadta Gustáv Husák elvtárs, a CSKP KB főtikára) c. anyagokat közli. Megtalálható még itt Gustáv Husák elvtárs kongresszusi zár­szava is. Befejezésül közli a lap a CSKP KB tagjainak és póttagjainak, il­letve a CSKP KERB tagjainak név­sorát, valamint a Jelentés az újon­nan megválasztott CSKP KB és KERE* üléséről | előadta Gustáv Husák elvtárs, a CSKP KB főtitká­ra) c. anyagot. (kj) lésekről a kommunisták meg­győződve távozzanak, egységes nézettel, következetesen har­coljanak a feladatok maradék­talan teljesítéséért, hogy a tag­gyűlések a felületességet mel­lőzve alapvetően tárgyalják meg a legfőbb kérdéseket és azok elemzésébe, megvalósítá­sába bevonják a tagokat. Az említett felfogásban dolgozik a pártszervezetek nagyobb több­sége. Vannak azonban még olyan pártszervezetek, ahol a taggyűlések előkészítésében fo­gyatékosságok is találhatók, mint például a maškovái^ ahol bizonyos passzivitás tapasztal­ható az egyes tagok részéről. Annak érdekében, hogy az em­lített hiányosságok ne ismét­lődjenek. havonta a járási pártbizottság elnökségében értékeljük a tag­gyűlések színvonalát. Azokból a pártszervezetekből, ahol hiá­nyosságok merülnek fel. meg­hívjuk a vezető funkcionáriuso­kat és velük közösen intézke­dünk. A konkrét feladatoknál arra összpontosítjuk a pártszerve­zetek figyelmét, hogy a párt­munka és a termelés jobb megszervezésére törekedjenek. Nagy lehetőséget tulajdonítunk a rövid időre szóló feladatok­nak, és az operatív intézkedé­seknek. Például ha a pártokta­tás magasabb fokú alakulatai­ban a hallgató indokolás nél­kül nem vesz részt az előadá­son, vagy a szemináriumon, a járási pártbizottság nevelési otthona az Illetékes pártszerve­zettel karöltve foglalkozik az ilyen esetekkel, hogy elejét vegye a nagyobb méretű kima­radásnak. Hasonlóképpen jár­nak el a pártszervezetek a pártgyűlésekről indokolatlanul hiányzó kommunistákkal. Az objektív nehézségek, vala­mint a szubjektív fogyatékossá­gok ellenére járásunk üzemei az ötéves terv feladatait telje­sítették, sőt 1,6 százalékkal túlteljesítették. Az ipari terme­lés járásunkban az 1971—1975 években 38,9 százalékkal nö­vekedett, a munkatermelékeny­ség 26,6 százalékos növekedé­se mellett. Hiba lenne azon­ban. ha a termékek minősége a termelés szervezése, az ön­költségek csökkentése terén nem lennénk még következete­sebbek. Ez vonatkozik az egyes mezőgazdasági üzemeinkre is. A kivezető utat az eredmé­nyesebb gazdálkodásban, a ter­melés hatékonyságának szünte­len növelésében látjuk. A prob­lémák megoldásához maximáli­san kihasználjuk a gazdasági dolgozók, szocialista munka­brigádok. feltalálók, újítók és mesterek helyi és járási aktí­váit. a műszaki és gazdasági konferenciákat. A kommunisták aktív közreműködésével a dol­gozók figyelmét a termékek minőségére, a tartalékok feltá­rására és kihasználására össz­pontosítjuk Az igényes gazdasági felada­tok teljesítése érdekében meg­különböztetett figyelmet szen­telünk a szocialista munkaver­senyek, a dolgozók munkakez­deményezésének, amely járá­sunkban tömeges jellegű és eredményes. A párt XV. kong­resszusának tiszteletére vállalt kötelezettségek értéke több mint 112 millió korona. Ez a tervfeladatok túlteljesítésére és az anyagtakarításra irányul. Számos egyéni és kollektív kö­telezettségvállalás az ez évi terv egyenletes, sikeres teljesí­tését segíti elő. A szocialista munkaversenyt félévenként értékeljük a járási pártbizottság elnökségében. Ugyanúgy értékeljük a vállala­tok és üzemek között folyó versenyt a bogorogyicki test- vérjárás dolgozóinak vándor- zászlaja elnyeréséért. A forra­dalmi szakszervezet járási bi­zottsága és a járási mezőgaz­dasági igazgatóság a legjobb üzemeket és kollektívákat meg­jutalmazza. örvendetes, hogy a munkavei’senvh? a szocialista munkabrigádok mozgalmába aktívan bekapcso­lódik az ifjúság. Negyvennyolc ifjúsági szocialista munkabri­gád működik járásunk üzemei­ben és több olyan mozgalom, mint például a „Reflektor“, amely feltárja a tartalékokat és elősegíti a tervfeladatok teljesítését. Az ifjúság eredmé­nyes munkája a SZISZ-szerve- zetek jő tevékenységének kö­szönhető. Ezt bizonyítja a Su- ricei- Efsz SZISZ-szervezete, amely elnyerte az SZLKP Köz­ponti Bizottságának vándor­zászlaját. A pártmunkát a járás párt- szervezeteiben arra irányítjuk, hogy az ez évi tervfeladatok sikeres teljesítéséhez minden vállalatban és üzemben megte­remtsük a reális feltételeket. Azt akarjuk elérni, hogy a lu- őeneci (losonci) járás kommu­nistái és dolgozói méltóan üd­vözöljék pártunk megalakulá­sának 55. évfordulóját. TAMKTNA istvAn Több mint 300 százalékra teljesítették a XV. pártkongresszus és a CSKP megalapításának 50. évfordulója tiszteletére tett felaján­lásokat a Ladcei Cementgyár dolgozói. Az idei első negyedévben az árutermelés tervét 4 722 000 koronával túlteljesítették. A tech­nológiai berendezések generáljavítása is sikeresen halad. Képün­kön a megjavított rotációs kemence. (Felvétel: V. Gabco — ČSTKJ Eiv emberöltő távlataiul Immár jó emberöltőnyi idő telt el azóta, hogy 1945. má­jus 9-én a legyőzött fasiszta Németország fővárosit, Berlin felett lobogott a győzelem vö­rös zászlaja. Befejeződött az emberiség történelmének leg- kegyetlenebb. legtöbb áldoza­tot követelő háborúja. Diadalt arattak a, szocializmus és a demokrácia erői Hosszú és nehéz út veze­tett a győzelemhez. A második világháború kez­detén egy Wehrmacht-katoná- nál feljegyzéseket találtak. A fajelmélet mibenlétét a követ­kező gondolatokkal körvona­lazta: „A német a világ ura... Te német vaqy és egy német­hez illően semmisíts meg minden élőt, aki utadba ke­rül és ellenáll neked.. Min­dig a magasba tekints, a Füh- rsrre és akkor győzöl. Téged nem sebez halálra sem golyó, sem szurony. Holnap az egész világ előtted térdel.“ Nem egyetlen fanatikus fa­siszta szavai ezek. Hitler és ideológusai tervszerűen és módszeresen igyekeztek a ka­tonák. s egyáltalán valameny- nyi német fejébe verni a ..fel­sőbbrendűség“ tudatát, az „alacsonyabb rendű“ fajokkal szembeni gőgöt és megvetést. Hitler — Rauschinggal beszél­getve — már 1934-ben kije­lentette: „Keresnünk kell majd a népességcsökkcntés módszereit. Ön azt kérdezi tő­lem, mit értek a népesség- csökkentés fogalmán, azt vá­laszolom, hogy egész fajok kiirtását... jogomban áll az olyan alacsonyrendű emberek millióit megsemmisíteni, akik úgy szaporodnak, mint a pa­raziták“ Ha valaki a fasiszta fajel­méletet csupán az antiszemi­tizmusra, a zsidóság elleni irtóhadjáratra korlátozná, an­nak Hitler 1941-ben feljegy­zett szavait ajánlhatjuk fi­gyelmébe: „Valamennyi nor­véget, svédet, dánt, hollandot a keleti területekre kell irá­nyítanunk; a birodalmat fog­ják szolqálni!“ Himmler 1940-ben így szab­ta meg a koncentrációs tábo­rok parancsnokainak egyik legközelebbi feladatát: „Min­den lenqyel származású szak­embert a hadiiparban fogunk felhasználni. Ezek után vala­mennyi lengyel eltűnik a föld színéről“ A náci pártnak a háború után megtalált „zöld dosszié­jában“ őrzött utasítások egyi­ke a megszállt területekre vonatkozóan így intézkedik: „Sok millió ember „válik fe­leslegessé e területeken; ezek­nek meg kell halniuk, vagy áttelepülniük Szibériába.“ A hitlerizmus lényegét le­leplező sok ezernyi eredeti dokumentumból egyértelműen kiderül, milyen sorsot szántak a német fasiszták Európa né­peinek. Ennek megfelelően a tisztektől és a katonáktól kí­méletlenséget, kegyetlenséget, lelkiismeretfurdalás nélküli öldöklést, esztelen pusztítást, a hitlerista hódító tervek fel­tétel nélküli szolgálatát köve­telték A német fasizmus távlati terveinek lényege: az egész emberiség rabságba döntése, a világuralom szakaszos meg­szerzésének útján. Első lépés­ként Közép- és Délkelet-Euró- pa „ütköző országainak“ fel­számolását, ezután a Nyugat- Eu ró pára mért csapást tervez­ték, hogy leigázzák Francia- országot, Angliát pedig kiik­tassák a háborúból. Ezt kö­vette' volna a Szovjetuniónak, mint a világuralmi tervek út­jában álló legfőbb akadálynak a megsemmisítése. A további elképzelésekben az afrikai, a közel- és közép-keleti terüle­tek meghódítása, az Egyesült Államok elleni háború előké­szítése következett. A „barna pestis“ terjedése ennek megfelelően indult: a náci Németország 1938 már­ciusában lerohanta és bekebJ- lezte Ausztriát, majd Cseh­szlovákia következett, végül 1939 szeptemberében Lengyel­ország megtámadásával kirob­bantotta a második világhábo­rút. A Wehrmacht csapatai megszállták Norvégiát, Dá­niát, Hollandiát. Luxemburgot, Franciaországot. Jugoszláviát, és Görögországot. A követke­ző lépés a „Barbarossa-terv“ végrehajtásának megkezdése 1941. június 22-én a Szovjet­unió elleni hadüzenet nélküli háború megindítása volt. A fasiszta Németország le­győzése után derült fény a koncentrációs táborokban el­követett szörnyű gaztettekre. Csupán két nagy „halálgyár­ban, Auschwitzban és Majda- nekben körülbelül hatmillió embert gyilkoltak meg Mint ismeretes, a hitleri Wehrmacht fő ereje a Szov­jetunió ellen fordult. A fasiz­mus elleni harcban összesen 405 000 amerikai és 375 000 angol áldozta életét. A szov­jet nép azonban húszmillió fiát veszítette el. Ennek fele békés lakos és hadifogoly volt. A fasiszta vezetők ugyan­is arra késztették alárendelt­jeiket, hogy a hadijog normá­it, a nemzetközi egyezménye­ket felrúgva, terrorizálják és pusztítsák a fegyvertelen, védtelen lakosságot. A fasisz ta tábornokok és tisztek kész­séggel érvényesítették ezt a parancsot, s szinte egymást túllicitálva irtották a meg­szállt területek lakosságát. Hans Müller főhadnagy, kül- lönítményparancsnok ezt je­lentette egyik akciója után: „Agyonlőttünk 705 személyt, ezek közül 203 férfi, 372 nő. 130 gyerek... A borki (bjelo- rusz falu) akció során elhasz­náltunk 785 darab puskalő­szert és 2496 géppisztoly-töl­tényt “ Teljesen bizonyos, hogy ha a Szovjetunió, a szovjet had­sereg nem állja útját a „bar­na pestis“ terjedésének, ha a szovjet nép katonafiai nem zúzzák szét a hitlerista hadi­gépezetet, a fasiszták könyör­telenül végrehajtották volna a „fajok“ (népek, nemzetek) kiirtására, illetve szolgasorsba taszítására vonatkozó paran­csokat. A Szovjetunió, a né­met fasiszmus felett aratott történelmi győzelmével halá­los veszélytől mentette meg az emberiséget. A náci fasizmus szétszúzá- sában a legnagyobb áldozatot a Szovjetunió, a szovjet nép vállalta magára. Jellemző er­re az a számadat, hogy a Wehrmacht 13 millió főnyi emberveszteségéből 10 millió jutott a szovjet—német front­ra. Ezen a fronton semmisült meg a fasiszta szövetség fő erejét kitevő 607 hadosztály. Az angol—amerikai csapatok összesen 176 német hadosz­tályt vertek szét és ejtettek foglyul. A szovjet-német fronton semmisült meg a né­met légierő háromnegyede, a tüzérségi lövegek és harcko­csik túlnyomó többsége, vala­mint 2500 különböző típusú hadihajó. Ma, harmincegy évvel a Győzelem Napja után Nyugat- Európa több országában. Chi­lében és másutt is működnek, szerveződnek különböző újfa­siszta csoportok. A becsületes dolgozók milliói gyakran jut­tatják kifejezésre felháboro­dásukat és tiltakozásukat Olaszországban, az NSZK-ban, Portugáliában és másutt, hogy a hatóságok érthetetlenül el­nézően kezelik az újfasiszta terrorlegények tevékenységét. Pedig a fasizmus veszélyessé­gét, visszataszító embertelen­ségét. gátlástalan aljasságát ma sem szabad lebecsülni. Aki ma lekicsinyli a fasizmus veszélyességét, az lebecsüli az emberiség emlékezőképes­ségét. Napjainkban egyebek között ez a veszély is aláhúz­za, növeli a szovjet fegyveres erőknek és a Varsói Szerző­désbe tömörült testvéri orszá­gok hadseregeinek felelőssé­gét a szocializmus, a nemzet­közi béke és biztonság közös oltalmazásában. BERTALAN ISTVÁN

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom