Új Szó, 1976. május (29. évfolyam, 103-128. szám)
1976-05-07 / 108. szám, péntek
NEM ELÉG CSAK HIRDETNI Ivan Skála a mai cseh költészetben azok közé tartozik, akik művészetükkel, magatartásukkal a szocialista művészet térhódításáért [áradoznak. Azok közé tartozik, akiket a hibák és átmeneti nehézségek tántorítottak el a szocialista költészetért vívott küzdelem tői. 1922-ben Brandýs nad La bem-ben született. Alig tét te le az érettségi vizsgát n prágai Kereskedelmi Akadé mián, amikor a náci meg szállók őt is kényszermim kára küldik. A felszabadulás után a Politikai és Társa dalomtudományi Főiskolán tanul, s közben, 1046-tól a Rudé právo kulturális róva tát is szerkeszti. 1959—196-1 között az írószövetség első titkári posztját tölti be. Je lenleg a Československý spisovateľ kiadó igazgatója. Költői pályafutását, közéleti munkásságát több magas elismerés, kitüntetés fémjelzi. Megkapta a Kiváló munkáért kitüntetést, a Klement Gottwald állami díjat, s 1973-ban az Érdemes Művész címet. Első kötetével, a Tüzcsi- liolóval 1946-ban jelentkezett. A háborús években írt verseit adta közzé. A későbbiek során megjelent köteteiben már teljesen az új társadalom alapjainak lerakásán fáradozó ember hősiességét énekli meg. Tudatosan derűlátó, közérthető verseket írt, amelyek tartalmukkal és összefüggéseikkel kiléptek a költői intimitás légköréből. Költői fejlődése egyértelműen az elkötelezett politikai költészet felé irányult. Számára idegen az élettől elvont „tiszta költészet“. — <4 művészetben az élettől, a világtól való elfordulás, még akkor is, ha ezt az úgynevezett tiszta művészet követői programként is hirdetik, a valóságban naiv ábránd ... S az meg magától értetődő, hogy a tartalmatlan, mondanivaló nélküli művészet, amelynek nem célja emberi közösségekhez szólni, s nem hajlandó kifejezésre juttatni óz emberek érzéseit és vágyait — nem számolhat nagyobb érdeklődésre — vallja Ivan Skála egyik nyilatkozatában. Ivan Skála költészetével céltudatosan törekszik meggyőződésének kiteljesítésére. Szerinte a költő feladata u történelem országút iáinak úiKeres/iüZwviea^ii uuin, hogy szilárd politikai meggyőződésének szellemében legyen elegendő ereje szólni a mához. Versesköteteiből korunk gazdag költői képe tárul az olvasó olé. Ahánv vers, annyi mély élmény, annyi művészien kifejezett hangulat... Távoli országok, városok légköre kerül hozzánk emberközelbe, sajátos költői tolmácsolásban. Ivan Skála költészetében, költői magatartásában mindig jelen van a kommunista publicista szemlélete. Költői világa kitárul a világ népeinek osztályharca előtt; az elnyomás ellen, a szabadságért küzdők oldalán harcol. Verseiben erőteljesen ki- domborodik a szeretet és gyűlölet, a béke és a háború, a remény és a reménytelenség, a világosság és a sötétség ellenpólusa. Ezek az ellentétpárok Skála költészetében, a jelenkor politikai valóságába ágyazva, a szerző és kortársai életévei összefonódva jelentkeznek. Költészete a múlt és a jelen keresztmetszete, az egyéni sorsokkal foglalkozó verseiben is emberi közösségek sorsa, érzése jut kifejezésre. Ha belelapozunk Kőtörőfű című verseskötetébe (ebben a kötetben jelentek meg a költő legkiforrottabb versei ], minden versből új emberek, tájak, szinte az egész világ kerül hozzánk szinte érzékelhető közelségbe. Verseiből egyértelműen kisugárzik a meggyőződés: a költő és a költő nemzedéke saját élettapasztalatából megértette, hogy kevés az emberiességet csupán hirdetni, megvalósításáért meg is kell küzdeni. Ez a bölcs céltudatossággal párosuló pozitív alapállás teszi Ivan Skála költészetét emberi melegséggel telítődött művészetté. Ivan Skála legutóbbi verseskötete, az Otravaló, tavaly jelent meg, s a felszabadulás 30. évfordulója tiszteletére meghirdetett irodalmi pályázaton a díjnyertes művek közé tartozott. Ez a verseskötet a ma ötvenhárom éves költő kiforrottságának értékes művészi dokumentuma. A kor nagy kérdéseivel összefonódó költői életrajz ez a kötet, s a szerző vallomása szerint az utolsó tíz év élményeiből merít. Ez a kötet is tükrözi Ivan Skála felelősségérzetét népe. s az egész emberiség sorsáért. Elragadó frissességgel. megannyi költői tehetséggel megörökített pillanatként tárulnak az olvasó elé a költő gyermekkori és háborús élményei, lelkivilágának finom rezdülései. Az idei Május 1-ének előestéjén ezért a kötetért részesült — immár másodszor — a Klement Gr'ttwn’d :í')ami díjba n. Ivan Skála költészete értékes alkotóelem a csehszlovákiai szocialista irodalomban. Igazolása, az elkötelezett szocialista művészet összefüggéseiről, hagyományairól és a jelenéről alkotott marxista szemlélet helyességének. SOMOGYI MÁTYÁS A DUNDO MAROJE zenés változatban BEMUTATÓ A BRATISLAVAI ÜJ SZÍNPADOD A bratislavai Űj Színpad zenei együttese évek óta céltudatosan törekszik arra, hogy a szocialista országokban bemutatott új musicalokat mielőbb megismertesse a hazai közönséggel is. Ez a felfedező értékű munka, amely nemcsak a tengeren túl keres színvonalas zenés darabokat, már megérlelte első gyümölcseit. Az elmúlt évadokban több új, jó muslcalnak tapsolhattunk, melyek közül most a Piros karavánt említjük meg. Ez a magyar musical méltán aratott nagy szakmai és közönségsikert Bratislavában is. Az említett dramaturgiai munka folytatásaként most az egyik ismert jugoszláv reneszánsz kori színmű zenés változata került színre. ' Marin Drzics dubrovniki drámaíró mű vét 1551-ben mutatták be először, s minden túlzás nélkül állíthatjuk, hogy népszerűségéből évszázadokon át semmit sem vesztett. Az elmúlt évtizedekben számos világhírű színműből készült musical. Most Djelo Juszics zeneszerző készítette el a Dundo Maroje zenés változatát. Elöljáróban már elmondhatjuk. hogy a 38 éves dubrovniki zeneszerző próbálkozását siker koronázta. Különösen a musical zenéjének dallamgazdagsága, temperamentuma és számos friss ötlete ragad magával. Juszics zenéje bőven merít a jugoszláviai és más déli népek folklórjából, szerencsésen ötvözi a rene- •szánsz kori és a mai zenei elemeket. Számos szerzeménye annyira fülbemászó, hogy szinte az első hallásra megtanuljuk melódiáját. Zenéjének egyetlen szépséghibája, hogy a második részben az ötletek már szegényesebbek. s így nem érik el az első rész színvonalát. E szépséghiba ellenére juszics zenéjéről csak az elismerés hangján írhatunk. Az Űj Színpad előadásának közreműködői nehéz feladat előtt álltak. Különösen Bedrich Kramosil rendezőre vonatkozik ez a megállapítás. Tudvalevő ugyanis, hogy nem könnyű olyan színművet újrarendezni, amelyet már mindenki nagyon jól ismer. Kramosil sikerrel birkózott meg ezzel a nem köny- nyű feladattal. Sok találó, szel lemes rendezői ötlettel kellő ritmusú, pergő előadást hozott létre. Maximálisan kihasználta a színpad nyújtotta teret, különösen a viszonylag nagy tömegeket mozgató jeleneteknél. A reneszánsz kori színmű könnyedséget, jó értelembe vett lazaságot kíván a szereplőktől. A rendezői koncepció is ezt követelte meg valamennyiüktől.. Sajnos, ennek az igénynek nem minden közreműködő felelt meg. Több esetben nehézkességet, fölösleges pátoszt, túlzott gesztikulálást, fölösleges „rájátszást“ tapasztaltunk, s ez olykor rontotta a hatást. Az egyetlen hibátlan színészi teljesítményt Ivo Heller nyújtotta, aki a könnyelmű, pénzszóró, élvhajhászó Mára szerepében természetes, könnyed játékával tűnt ki. Kisebb hibáktól eltekintve ugyancsak dicsérhetjük Miskovics László játékát is. Ö a reneszánsz kori vígjátékokból ismert figurát, a ravasz, agyafúrt és a cselekményt bonyolító Pometet keltette életre. A többi szereplő közül Magda Schweighoferová játékára fi gyelliink fel. A neves színésznő ismét bebizonyította, hogy különösen színészi eszközeiben még mindig tud újat, érdekeset nyújtani. A többi színész teljesítménye nem haladta meg az átlagosat, a megszokottat. Peter Boria koreográfus munkájáról szintén az elismerés hangján írhatunk. A következő előadásokban remélhetően az egyes koreográfiái betétek, balettek és táncok frissebbek, elevenebbek lesznek. Az előadás pozitívumai közé tartozik Bohus Slezák zenei betanítása is. Ezúttal a temperamentumos, sodró ritmusú zenét is kellően tolmácsolta. Oto Buján díszletei és Soŕía Vaníöková jelmezei ugyancsak hozzájárultak az előadás sikeréhez. A Dundo Maroje musical változatban is nagy sikert aratott és minden bizonnyal hosszú hónapokon át telt házakat vonz majd. Ismét meggyőződhettünk arról, hogy az Új Színpad dramaturgiai munkája eredményes, s az utóbbi időben bemutatott, zenés játékok tartalmas, színvonalas szórakozást nyújtanak. ALFRÉD GABAUER A LEGIFJABBAK ÖRÖMÉRE A gyermek színjátszók és bábcsoportok fesztiválja előtt A jövő héten rendezik meg Dunaszerdahelyen a csehszlovákiai magyar gyermek színjátszók és bábcsoportok országos fesztiválját. Az érdekesnek ígérkező rendezvény részleteiről Petőcz Csillától, a Népművelési Intézet nemzetiségi- osztályának szakelőadójától kértünk tájékoztatót. • Ilyen formában első ízben kerül sor a gyermek színjátszók és bábcsoportok fesztiváljára. Mi indokolja a szerkezeti változást? — Elöljáróban örömmel szá molok be arról, hogy az utóbbi időben sokat fejlődött a csehszlovákiai magyar gyermekszínjátszás. Különösen a dunaszerdahelyi és a komáromi járásban alakultak újabb bábcsoportok és gyermekszínjátszó körök. Fejlődésük kívánja meg, hogy színvonalas fórumot biztosítsunk számukra. Az előző évben a |ókai-napokon léptek föl, ez azonban nem volt a legszerencsésebb, mert zsúfolttá tette a komáromi seregszemle műsorát. Intézetünk több éven át igyekezett önálló ifjúsági rendezvényt szervezni, s ez most a Dunaszerd’ahelyi Jnb és a Vnb, valamint a Járási Népművelési Központ segítségével sikerült. Minden feltétel biztosítottnak látszik ahhoz, hogy Dunaszerdahely évről évre a gyermekszínjátszók fóruma is legyen. Ez a rendezvény remélhetőleg ösztönzőleg hat majd a közép-szlovákiai és különösen a keleti pedagógusokra és népművelőkre is, mert ott nemcsak a gyermekszínjátszás szakaszán, hanem általában az amatőr művészeti mozgalomban is sok a probléma. A trebišovi járásból például sem Dunaszer- dahelyre, sem pedig a [ókai- ■ napokra egyetlen csoport sem jutott el és ez bizony elgondolkoztató. 9 Milyen lesz a rendezvény műsora? — A fesztivál május 13-án; délután kezdődik, amikor a dunaszerdahelyi és a vágsellyei gyermekszínjátszók lépnek föl. Másnap a dunamocsi, az ógyal- lai, az eperjesi és a dunaszerdahelyi bábcsoport mutatkozik be, majd késő délután a zsérei és a kürti színjátszókat láthatjuk. Pénteken két kassai, valamint a tornai és a dunaszerdahelyi bábosok műsorát tekinthetjük meg, majd a füleki és a tornai gyermekek kövelkez- nek. Ezután a tonkházai gyermek irodalmi színpad lép föl vendégként, mivel több i'yen csoport nem nevezett a fesztiválra. Este kerül sor az ünnepélyes eredményhirdetésre. • Az említett műsorokon Jci- vül még mit láthatunk a három nap során? — A dunaszerdahelyi állami szervek és kulturális intézmények támogatásával szeretnénk elérni, hogy az egész város a gyermekfesztivál légkörében éljen. Több meglepetést készítünk elő. Az egyes előadások után például az ifjú nézők lerajzolhatják az élményeiket, s a legsikeresebb alkotást megjutalmazzuk. Ha az időjárás megengedi, az utcán is sor kerül olyan vetélkedőkre, amelyek a gyermek ügyességét, szépérzékét fejlesztik. A pedagógusok számára szakmai megbeszélést szerveztünk. Ugyancsak érdeklődéssel tekintünk a győri bábszínjátszók vendégszereplése elé is. Minden jel arra vall, hogy a gyermek színjátszók és bábcsoportok országos fesztiválja érdekes és tartalmas lesz.-y-í A múlt előremutató zenéje Magyar művészek vendégszereplése Lehel György, az est budapesti karmester vendége Ivan Rezáč orgonára, vonóskarra és ütősökre írt versenyművével nyitotta meg műsorát. Az igényes orgonaszólót az ismert kiváló cseh orgonaművész, dr. jirí Reinberger tolmácsolta művészi érzékenységgel. Ŕezáč új müve annál is nagyobb igényeket támaszt az előadó elé, mert a kompozíció hangvétele az orgona eredeti hangzás- és hangulatvilágától eléggé idegen. A „hangszerek királya“, az orgona más síkon mozog és mások a kifejezési sajátosságai. Ez fokozottan vonatkozik a két tételes kompozíció második tételére, különös módon mégis ez a rész tartalmaz érdekesebb és kialakultabb elgondolást. Az est nagy élményét Händel Acis és Galathea című művének előadása nyújtotta. Händel nagyszabású, mélyen emberi muzsikája a ma emberét is magával ragadja. A Händel-mu- zsikából csodálatos tisztaság árad, amely a hallgatót a humánum érzésével hatja át. Életigenlő. amellett előremutató zene, Händel a századokon át is közvetlenül szól hozzánk. A mű tartalmát egy antik monda képezi. Galathea. a szép nimfa Acist, az ifjú pásztort szereti. Visszautasítja Poliphe- mus szerelmét és a barbár óriás féltékenységében, vérszomjas bosszújában megöli Aciszt. Galathea Erosz és a természet életadó örök erőinek szimbólumaként ezüstpatakká varázsolja halott szerelmesét. Lehel György teljes biztonsággal „beszélte“ Händel kristálytiszta zenei „nyelvezetét“. Kibontakoztatta a Händel-pnsz- torál megkapó líráját és drámai feszültségé^. Világos felépítése megéreztette, hogy Händel műve mozgásban és sokrétűségben él. A kitűnő magyar karmester egyszerű eszközökkel nagy hatást ért el. A Szlovák Filharmonikus Énekkar ismét bebizonyította nagyszerű kvalitásait. Külön említést érdemel az Acist sirató kórustétel ellehelt pianói- nak megindító szépsége. A vokális triót éneklő budapesti énekművészek zavartalan műélvezetet nyújtottak. Ritka öröm egy ilyen kiegyensúlyozott, összehangolt énekes hármast hallani. Kiváló hangi adottságaik és nagyon szép énekesi teljesítményük mellett őszinte . beleérző készséggel, stílusosan „alakították“ is szerepüket. Csengery Adrienne (szopránj gyöngéd, nőies bájjal, Fülöp Attila (tenor) férfias, meleg érzéssel és Gáti István (bariton) a tomboló, romboló szörnyeteg figurájára szabott sötét szenvedéllyel. A hallgatóság nagy érdeklődéssel követte a hündeli alkotás értékes előadását. HAVAS MÁRTA Ünnepi énekkari hangverseny A CSEMADOK Központi Bizottsága a Szlovák Filharmónia hangversenytermében holnap 19,30 órai kezdettel ünnepi énekkari hangversenyt rendez a CSKP megalakulásának 55. évfordulója tiszteletére. A hangversenyen a somorjai, a zsérei, a diószegi, a dunaszerdahelyi és a galántai énekkar, valamint a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara szerepel Jegyeket a CSEMADOK Központi Bizottságán, valamint a galántai, dunaszerdahelyi, komáromi és nyitrai járási bizottságán lehet még beszerezúj szó 1976. V. 7. Portré lvan Skáláról
