Új Szó, 1976. május (29. évfolyam, 103-128. szám)
1976-05-07 / 108. szám, péntek
, «, w- , NEHÁNY SORBAN Borűtsűgunk szHrd alapja A csehszlovák—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés aláírásának 6. évfordulója KISSINGER MEGFENYEGETTE A FEJLŐDŐ ORSZÁGOKAT Moszkva — A szovjet lupok tegnap megemlékeztek a csehszlovák-szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés aláírásának 6. évfordulójáról.. Ez a szerződés a két ország sokoldalú, kapcsolatainak és minden irányú együttműködése további tökéletesítésének szilárd alapjává vált — írja a Pravda. A moszkvai Pravda prágai tudósítója „Az integráció fokai“ című cikkben beszámol a két testvéri ország közös alkotó munkájának egyik legjelentősebb szakaszáról, a szöv et és a csehszlovák vegyészek együttműködéséről. A közelmúltban a szovjet- csehszlovák kapcsolatok széleskörűen kibontakoztak — írja a Szocialisztyicseszkaja Indusztríja. Megszilárdításukhoz jelentős mértékben hozzájárult a gazdasági együttműködés. A jelenlegi ötéves tervben például a két állam árucseréjének terjedelme több mint 40 százalékkal emelkedik. Kedvezően fejlődik a tudományos-műszaki együttműködés. Több mint 500 kutatóintézet és vállalat közös erővel oldja meg a különféle problémákat. NYUGAT-BEMEN AKTIVIZÁLÖIMK Ä BÉKE ÉS AZ ENYHÜLÉS ELLEN! ERBK Moszkva — Nyugat-Berlinben az utóbbi időben ismét aktivizálódlak azok az erők, amelyek meg akarják akadályozni, hogy a város a béke és az enyhülés konstruktív elemévé váljbn. A helyi politikusok — a Nyugat- Berlinnel foglalkozó négyoldalú megállapodás mindenki előtt ismert tételei ellenére — hetek óta kampányt folytatnak azért, hogy az NSZK egyes intézményeit, sőt a Közös Piac bizonyos szerveit is a városban helyezzék el — írja a moszkvai Pravda csütörtöki számában, Nyugat-Berlin helyzetével foglalkozó komemntárjában Anatoli i Gubanov, a lap nyugat-berlini tudósítója. Az emített nyugat-berlini körök álláspontjában osztoznak a CDU vezetői és a Springer-kon- szern befolyásos személyiségei is. Nem véletlen, hogy a Berliner Morgenpost, az egyik ismert Springer-lap kifejezte azt a reményét, hogy a konzervatív körök és parlamenti személyiségek továbbra is találékonyságot és kitartást tanúsítanak a városnak az NSZK-hoz való csatolása érdekében. A haladó közvélemény szerint az említett köröknek nem szabad megfeledkezniük arról, hogy Nyugat-Berlin — mint a négyoldalú megállapodás kimondja — sem ma, sem a jövőben nem lesz az NSZK része, s nem áll nyugatnémet köz- igazgatás alatt. A városban nem kerülhet sor teljesen nyilvánvaló célzatú politikai demonstrációkra sem. Nyugat-Berlin demokratikus közvéleménye figyelemmel kíséri ezeket az akciókat, amelyek ellentmondanak a nyugat-berlini lakosság érdekeinek, a nyugodt és normális életre irányuló törekvéseinek. Nairobi — Henry Kissinger, az Egyesült Államok külügyminisztere csütörtökön délelőtt ismertette az amerikai kormány programját tartalmazó dokumentumot az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Értekezletének (UNCTAD) Nairobiban ülésező tanácskozásán. Bár a harmadik világ országai részleteiben még nem tanulmányozhatták az amerikai indítványokat, nyugati hírügynökségek egybehangzó jelentései szerint a programot általában nem tartják elfogadhatónak. Az amerikai diplomácia vezetője lényegében elutasította a harmadik világ országainak szinte összes követelését az új, egyenjogúságon alapuló gazdasági kapcsolatok létrehozására. Ugyanakkor alig leplezetten megfenyegette a fejlődő országokat, hogy ne alkalmazzanak gazdasági fegyvereket a fejlett tőkés or szagokkal szemben. A 80 oldalas átfogó dokumen tumban ugyanakkor kétségtelenül találhatók olyan elemek is, amelyek reagálnak a fejlődő államok igényeire. Az amerikai külügyminiszter a fejlődő országok hatmilliárd dolláros készletalap felálllítását célzó terve helyett egy egymilliárd dolláros alaptőkével induló nemzetközi nyersanyagbank megalapítását szorgalmazta. Kissinger felszólalásában a harmadik világbeli országok UNCTAD-on belüli tömbje, a hetvenhetek csoportja által az úgynevezett Manila-deklaráció- ban javasolt a világpiaci áringadozások kiküszöbölését célzó nemzetközi készletalap helyett egyfajta „ütköző-rendszert“ javasolt. Kissinger szerint az e célokat szolgáló készleteket azonban elsődlegesen nem nemzetközi alapból finanszíroznák, hanem exportadóktól, kormányok által szavatolt bankkölcsönökből, s a részvevők hozzájárulásaiból. A dokumentum nem fogadja el a fejlődő országoknak azt a követelését sem, hogy a tőkés országok a harmadik világ hatalmas méretű eladósodása miatt biztosítsák számukra az általános fizetési moratóriumot. Általános, nflnden adós számára biztosított fizetési haladék helyett Kissinger ,,csak bizonyos esetekben és csak bizonyos országok számára“ helyezte kilátásba a moratóriumot. Az amerikai külügyminiszter nyíltan fellépett az ellen a terv ellen, hogy a fejlődő országok számára létfontosságú nyersanyagok árát automatikusan az általuk importált késztermékek árának emelkedéséhez igazítsák az index alapján. AZ AMERIKA! KÜLÜGYMINISZTER PÁRIZSBAN Párizs — Kissinger amerikai külügyminiszter a péntekre virradó éjszaka Párizsba érkezik és pénteken reggel az Elyseé-pa- lotában ,,munka-reggeli“ kere Bíróság elé állítják Szaropszoni Nicosia — Makariosz ciprusi államfő a Vradini című görög lapnak adott Interjújában bejelentette, hogy az 1974-es puccs- ban való részvételéért bíróság elé állítják Nikolasz Szamp- szont, aki a puccs idején államfővé nyilvánította magát. Szampszon ellen a jövő héten államellenes tevékenység vádjával kezdődik bírósági eljárás. Nairobiban, Kenya fővárosában május 5-én megnyílt az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Értekezletének (UNCTAl)j negyedik ülésszaka. A konferenciát Peter Mbiyu Koinang i államminiszter nyitotta meg. Felvételünk baloldalán Kurt Waldheim ENSZ főtitkár látható. (Telefoto: ČSTK — AP) tében négyszemközti megbeszélést folytat Giscard d’Estaing elnökkel. Az Elyseé-palotához közelálló körök szerint az elnök és az amerikai külügyminiszter áttekinti majd a nemzetközi helyzetet és ennek során előreláthatólag nagy szerepet játszanak majd az afrikai kérdések. Az FKP nyilatkozatot adott ki Kissinger látogatásával kapcsolatban. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy az FKP helyesli az államközi kapcsolatok fejlesztését az Egyesült Államok és Franciaország között. Tiltakozik azonban az ellen, ahogyan Kissinger beavatkozott a francia belügyekbe és megtagadta a francia néptől azt a jogot, hogy szabadon választhassa meg kormányát. Az FKP visszautasít minden külföldi beavatkozást és hangsúlyozza, bogy minden körülmények között meg fogja védeni a nemzeti függetlenséget és szuverenitást. Csak ezen az alapon lehet Igazi baráti és együttműködési viszonyt teremteni az Egyesült Államokkal. A CSKP XV. k^nresszusáinak következtetései Minden percet, úuxuíyben nem történik különösebb esemény, rendszerint elhanyagolható időegységnek tekintünk. Azonban két perc alatt napjainkban egy- mil'ió dollárt fordítanak fegyverkezésre, s erre a célra 10 perc alatt csaknem 6 millió dollárt költenek. Ez az ENSZ hivatalos statisztikai adata percekre átszámítva, amely megállapította, hogy az elmúlt évben az emberiség körülbelül 300 milliárd dollárt fordított fegyverkezésre. így minden perc, amely egy embernek elhanyagolható időegységet jelen!, 600 000 dollár ért hozhat potenciális halált, s ez az adott növekedés üteme mellett elérheti az egymilliót. Az összegek, amelyeket említettünk csak a fegyverek szaporodását jelzik. Léteznek azonban halálos fegyverek is, amelyek pusztítása hihetetlen méreteket ölt. A két amerikai atombomba Hirosimában 140 ezer. Nagaszakiban pedig 75 ezer embert ölt meg. Ez a szám nem foglalja magában azokat az embereket, akik a sugárzás következtében pusztultak el. A tudósok feltételezése szerint a nagyhatalmak atombombái több mint 700 000 hirosimai bomba kapacitását teszik ki. A világon csak 4 milliárd ember él: ez azt jelenti, hogy mindenkire többszörös halál leselkedik. A tudományos dolgozók egynegyede jelenleg a hadiiparban dolgozik. Ma már műszakilag 50 ezerszer erősebb atombombát tudnak előállítani, mint a hiro* simái. Reális lehetőségként merül fel a teljes energtafelszabadítás, amely ismét ezerszeresére növelné a pusztító fegyverek robbanóerejét. Lehetőségként tartják számon a halálos sugarakat, amelyek egykor csak a fantasztikus regényekben szerepeltek, ilyenek a mestersé ges földrengések és az elemi csapások előidézése, stb. való kiegészítése napjaink kö vetelménye, amelyre pozitív tettekkel és teljes felelősséggel kell reagálni. Ezt a követelményt hangsúlyozza az SZKP XXV. és a CSKP XV. kongresszusa is. Az SZKr KB beszámolójában Leonyid Brezsnyev elvtárs ezzel kapNégymiUMrd ember életééli Az utóbbi években jelentős eredmények születtek a nemzetközi feszültség enyhülésében, kedvezően fejlődtek a nemzetek és a különböző társadalmi berendezésű államok kö zötti kapcsolatok, megjavult az egész légkör és kiszélesedett az együttműködés. Különféle fontos megbeszélések folynak, tárgyalásokat készítenek elő a fegyverkezés csökkentéséről, megszületett nz első egyezmény a Szovjetunió és az Egyesült Államok között a stratégiai fegyverek korlátozásáról. Ennek ellenére a fegyverkezés továbbra is gyorsan növekszik. Az Egyesült Államok, amely ebben az évben a Pentagonnak 112,3 milliárd dollárt juttatott, a katonai kiadások emelését 1981-ig több mint 150 milliárd dollárra tervezi. Elképzelhetetlen viszont, hogy hosszú távon létezhessen egymás mellett feszüliségenyhülés és fegyverkezési hajsza. Régi tapasztalat, amelyet az emberiség hatalmas szenvedések árán szerzett, hogy a fegyverek háborúkat szülnek. A politikai enyhülés katonai enyhüléssel csolatban kijelentette: az SZKP KB és a szovjet kormány külpolitikai tevékenységének egyik legfontosabb feladata — amint azt a békeprogram megköveteli —, a fegyverkezési hajsza megszüntetése. Napjainkban ez a feladat mindennél fontosabb. Leonyid Brezsnyev hangsúlyozta: a szovjet kommunisták büszkék arra, hogy nehéz és igényes küldetést vállaltak: a népek biztonságáért folytatott harc élén küzdenek. Rámutatott, hogy az SZKP felszólít minden nemzetet és országot, hogy a lázas fegyverkezésnek közös erővel vessenek véget. Végcélunk ezen a területen továbbra is az általános és teljes Leszerelés marad. A Szovjetunió mindent megtesz, hog.y a cél felé vezető úton haladást érjünk el. A CSKP XV. kongresz- szusán elhangzott beszámolójában Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára kiemelte: Fontosnak tartjuk, hogy a politikai feszültség enyhülését katonai enyhülés erősítse meg, hogy megszűnjön a fegyverkezési hajsza, hogy a fegyverkorlátozás teljes leszereléshez vezes' sen. Leonyid Brezsnyev elvtárs a világ békeszerető embereinek véleményét fejezte ki, amikor az SZKP XXV. kongresszusán kijelentette: „Az emberiség belefáradt abba, hogy puskaporos hordón éljen“. Husák elvtárs megemlítette, hogy ezeknek a javaslatoknak a gyakorlatban való alkalmazása nem lesz könnyű feladat. A £itűzött cél elérésének útjában a feszültség enyhülésének ellenségei, a hidegháború és a fegyverkezési hajsza hívei állnak, akik szívesen visszafordítanák a történelem kerekét. Az ellenük folytatott harc aktív hozzáállást, valamint a szocialista államok és a világ haladó erőinek fáradhatatlan és türelmes igyekezetét követeli meg. A katonai enyhüléssel összefüggő problémák rendkívül ösz- szetettek. Tudatosítani kell azonban, hogy a részleges, vagy látszólag jelentéktelen intézkedések is jelentős pozitív változásokat idézhetnek elő, és előkészíthetik a talajt a további fontos szerződések megkötéséhez. A szocialista államok ezért a javaslatok egész sorával lépnek fel. Mint ismeretes, az egyes területeken elért sikerek összefüggnek egymással. Egy utat sem szabad kihagyni, amely eredményekhez vezet, vagy akárcsak szerény kilátásokat hoz. Elsődleges feladatról van szó, olyanról, amelyet földünk 4 milliárd embere jövőjének érdekében utódaik és az egész világ érdekében pozitívan kell megoldani. Juraj Bydžovský Dr. VÁCLAV MORAVEC, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete a győzelem napja és Csehszlovákiának a szovjet hadsereg által való felszabadítása 31. évfordulója alkalmából csütörtökön fogadást adott a nagy- követségen. A fogadáson részt vett Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a központi bizottság titkára, Győri Imre, a központi bizottság titkára, valamint más közéleti személyiségek. SZÁZEZER vietnami dolgozó vesz részt az országot átszelő „Egység“ vasútvonal helyreállításában. A Hanoit Ho Si Minh várossal összekötő, 1729 kilométer hosszú vasút fontos szerepet játszik az ország északi és déli területe közötti közlekedés és szállítás lebonyolításában. HELYHATÓSÁGI választásokat rendeztek csütörtökön Angliában és Walesben. A helyhatósági választások a munkáspárti kormány első komolyabb politikai erőpróbáját jelenti azóta, hogy fames Callaghan átvette a kabinet vezetését Wil- sontól. PJOTR JAROSZEVICZ, a Lengyel Népköztársaság Miniszter- tanácsának elnöke, aki hivatalos látogatáson Franciaországban tartózkodik, az újságíróknak kijelentette, hogy a lengyel —francia kapcsolatok sikeresen fejlődnek. A MOSZKVAI Marx Károly és Engels Frigyes' Múzeumban Marx és Engels válogatott műveinek első köteteit állították ki, amelynek kiadását az SZKP és a NSZEP Központi Bizottsága mellett működő marxista—leninista intézetek készítették elő. AZ AMERIKAI szenátus 88 szavazattal elfogadta azt a határozatot, amely felszólítja az amerikai kormányt, hogy folytassa a feszültségenyhülési politikát. AZ INDIAI kormány, amely az ország kőolajiparának 94 százalékát ellenőrzi, a két legnagyobb magántulajdonban lévő kőolajtársaság államosításáról tárgyal — jelentette ki Kesav Dev Malavija, indiai kőolajipari miniszter. AZ ARAB Liga külügyminiszterei szeptember 24-én Kairóban összeülnek, hogy megtárgyalják a közel-keleti helyzetet — jelentette be a MENA egyiptomi hírügynökség. ERNESTO GEISEL, brazíliai köztársasági elnök, aki hivatalos látogatáson Nagy-Britannió- ban tartózkodik, Londonban tárgyalt James Callaghan miniszterelnökkel. IZRAEL külföldi adósságai az év végére elérik a 9 milliárd dollárt. Egyedül a kamatok törlesztésére idén 450 millió dől* lárt vonnak el a költségvetésből. Giscard B'Estaing a francia katonapolitikáról Párizs — Giscard D'Estaing elnök nyilatkozott a francia televízióban a francia katonapolitikáról. Szerdán fogadta el ugyanis a minsztertanács azt a programot, amely a katonai kiadások jelentős nőve' :sét irányozza elő. Ennek keretében 1982-ben kétszer annyit fognak fdrdítani a haderőkre, mint jelenleg. A katonai kiadások 1982-ben elérik a költségvetés 20 százalékát. Az elnök nyilatkozatában hangsúlyozta, e programra azért van szükség, mert — szcinte — a hadsereg jelenlegi állapota nem felel meg Franciaország biztonsága követelményeinek. Az elnök ezután .ízt fej legelte, hogy egyensúlyra van szükség a Varsói Szerződés állanvii- nak hadtí'oi és az Atlanti Szövetség haderői között is, ugyanakkor azt Is les^nop^e: nincs S7.ó arról. hot;v Franria- ország visszatérjen a NATO-ba
