Új Szó, 1976. május (29. évfolyam, 103-128. szám)

1976-05-25 / 123. szám, kedd

' 121 2978. V. 25. 5 A XV. kongresszus szellemében MINDIG AZ ELSŐ SORBAN Zdenék Hrsinával, a ČKD vállalat prágai Elektrotechnika üzem pártbizottságának az el­nökével a CSKP XV. kongresszusáról beszélget­tünk. Eredményeit — tapasztalatai szerint — nemcsak az üzem kommunistái kísérték élénk figyelemmel. Ugyanolyan érdeklődést tanúsított irántuk a dolgozók túlnyomó többsége. — A munkások ugyanis tisztában vannak az­zal — mondotta a pártelnök —, hogy a nép­gazdaság fejlesztésének, s ezzel életszínvona­lunk emelésének legfőbb feltétele lelkiismeretes munkájuk. Ami tegnap elegendő volt, az holnap már kevés lesz Az egyre fokozódó feladatok sikeres teljesí­tése a kongresszusi beszámoló értelmében az eddiginél is több megértést, még nagyobb áldo­zatkészséget és önfegyelmet igényel, mert búr az elmúlt időszakban gazdag tapasztalatokra tettünk szert, nem vitás, hogy ami tegnap még elegendőnek bizonyult, azzal holnap már nem lehetünk elégedettek. Ennek az elvnek az igazát kell valamennyiünknek tudatosítanunk. A dolgozók a kongresszusi határozatokból rá­juk háruló feladatokkal a gazdasági és a párt­értekezleteken élénk vita keretében ismerkedtek meg. Kezdeményezésüket és elkötelezettségüket jó gazdasági eredményeik és kötelezettségválla­lásaik pontos teljesítése is tükrözik. A „Tudo­mány, technika, termelés, felhasználás“ jelszó jegyében a Prágai Műszaki Főiskolával és több kutatóintézettel közös kötelezettséget vállaltak, amely a munkatermelékenység növelése mellett a csúcstermékek gyártására irányult. Noha a fejlesztés hónapokig, néha évekig tartó kutatá­sokat és kísérleteket igényel, a kezdeti eredmé­nyek máris magukon viselik a kifejlesztett nagy leljesítményű, korszerű villanymotorok, transz­formátorok és egyenirányítók. Kitűinö minőség, pontos, gyors munka — Az említett berendezéseket egyetlen iparág sem nélkülözheti — mondja Hrsina elvtárs. — A bányákban, az erőművekben ugyanolyan szük­ség van rájuk, mint a kohászati üzemekbe« és a többi gyárban, vagy akár a közlekedésben. A prágai Elektrotechnika üzem gyártmányaival kapcsolatban mindenütt kedvező tapasztalatokra tettek szert. A ČKD többi üzemével, sőt más vállalatokkal is együttműködnek, pl. a Kelet- szlovákia Vasmű hengersorainak néhány évre tervezett korszerűsítése ugyancsak az üzem fel­adatai közé tartozik. — Fontosnak tartjuk a pontos és gyors mun­kát, és ugyanilyen gondot fordítunk termékeink minőségére is. Nemcsak azért, hogy a legrövi­debb időn belül teljesítsük feladatainkat, és mielőbb lehetővé tegyük a Vasműben a korszerű gépeken való termelést, hanem mert a tetemes gazdasági károkat okozó esetleges üzemzavaro­kat is meg kell előznünk — magyarázza ven­déglátóm. Ennek legfőbb biztosítékát a társa­dalmi szocialista kötelezettségvállalásokban lát­juk. — Tisztában vagyunk azzal, hogy megnöve­kedett feladataink csak öntudatos dolgozókkal teljesíthetők, akik szükség esetén a meghosz- szabbított műszakokban, esetleg szombatonként Is az üzem rendelkezésére állnak — hivatkozik a pártelnök a 42 kollektívára, amelyek közül 16 már elnyerte a szocialista munkabrigád cí­met. A többi brigád kiváló munkájáért minden bizonnyal még az idén részesül ebben a kitün­tetésben. A munkaerőhiányról és az ezzel kapcsolatos problémákról beszélgetünk, amely náluk is sok bonyodalomra ad okot. A pártbizottság azonban nem tartja reménytelennek a helyzetet, noha a munkaerőforrások kimerültek, s a dolgozók létszáma nem növelhető. Körültekintő vezetéssel azonban ezek a nehézségek is kiküszöbölhetők. A két műszakban folyó termelés a korszerű technika segítségével ugyanis a munkaigényes­ség csökkentését és a termelékenység rendsze­res növekedését eredményezi. Igaz ugyan, hogy kezdetben sok fejtörést okozott a termelést irá­nyító numerikus számítógép kezelése, és eltar­tott egy ideig, amíg rájöttek a programozás nyitjára, de ez természetes jelenség az olyan üzemben, ahol nem a sorozatgyártást, hanem az egyedi termelést helyezik előtérbe. Ma már ez­zel a problémával is megbirkóztak és elégedet­tek, mert a gépek nem vesztegelnek, valameny- nyit teljes mértékben kihasználják. Ez a komp­lex racionalizációs brigádok érdeme is. Öntudatosságra nevelik q fiatalokat Hrsina elvtárs tapasztalatból tudja, hogy a dolgozókról való gondoskodás nem hiábavaló fáradság. A fluktuációt például a stabilizációs lakások kiutalásával igyekszenek csökkenteni. Az idén az Elektrotechnika üzem dolgozóinak 32 ilyen lakás jut. Ebből tizenegyet azok részére tartanak majd fenn, akiket a ČKD vidéki üzemei­ből a fővárosba szólít kötelességük. A hátralevő 22 lakást pedig az üzem prágai dolgozói között osztják szét. Előnyben azok részesülnek, akik­nek a munkájára a legnagyobb szükség van, és természetesen akik kötelességükön kívül vala­mivel többet is nyújtanak a társadalomnak. — Ezzel az öntudatossággal azonban senki sem születik — véli Hrsina elvtárs. A felelős­ségtudatra meg kell tanítani az embereket és mert tudjuk, hogy a dolgozók aktivitása, kez­deményezése ideológiai nevelésüktől is függ, nagy gondot fordítunk a pártoktatás, valamint — az FSZM-mel együtt — a szocialista munka­iskola színvonalára is. A párttagjelöltekkel az elvtársak külön fog­lalkoznak. Minden évben internátusi oktatásban részesítik őket, ahol a városkörzeti pártbizott­ság és az üzem bevált lektorai tanítják őket. A pártbizottság a tagság megfiatalítását sem téveszti szem elől. A 305 párttag közül 39 a tagjelölt, többségük fiatal munkás. Évente 20— 22 fiatalt vesznek fel a pártba, akiket erre a fe­lelősségteljes lépésre a SZISZ üzemi szervezete is gondosan előkészít. Jövőre a pártbizottság külön tankört szervez a fiatal tagjelöltek részé­re, és irányításukat egyetlen lektorra bízza, aki hallgatói előmeneteléért a pártbizottságnak tar­tozik majd felelősséggel. A politikai elkötelezettséget a gazdasági eredmények is tükrözik — Mindenképpen arra törekszünk, hogy az Ifjúságot az életre neveljük. Ezekre a problé­mákra a pártbizottság állandó figyelmet fordít, csakúgy, mint a tervfeladatok maradéktalan teljesítésére. Igaz ugyan, hogy ezen a téren sincs ok a panaszra, mert az üzem a múlt évi tervet teljesítette, tehát adósság nélkül indult a 6. ötéves tervidőszakba. Az elővigyázatosság és a rendszeres ellenőrzés mindig kifizetődik. Ezt bizonyítja, hogy az idei év első negyedévé­nek feladatait a dolgozók 25,5 százalékra telje­sítette és hogy ezt a munkaütemet még némi áldozatok árán is igyekeznek megtartani. A ta­pasztalatok szerint ugyanis a mulasztások az év végén csak nehezen pótolhatók, nem beszél­ve a kapkodással járó felesleges izgalmakról. Bár ez az elhatározásuk nemcsak tőlük, hanem a kivitelező vállalatok munkájától is függ. KARDOS MÁRTA ELISMEBES ES HELYTÁLLÁS Pártunk Központi Bizottsága, a köztársasági elnök és a szö­vetségi kormány meghívására a múlt hét végén Prágában tartózkodó 800 főnyi fiatal kö­zött ott voltak a mezőgazda­ságban és az élelmiszeriparban dolgozó fiatalok képviselői is. Szombaton délelőtt fogadta Őket szakmai tárcájuk vezető­je, dr. Bohusiav Večera szövet­ségi mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter, Pavol Jonáš, a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége Központi Bizottsá­gának elnöke és közvetlen munkatársaik, akik tájékoztat­ták őket mezőgazdaságunk legidőszerűbb feladatairól és távlatairól. Bohusiav Večera világosan és átfogóan felvázolta azokat a fő feladatokat, amelyek a ha­todik ötéves tervben a mező- gazdaság és az élelmiszeripar előtt állnak. Ez az ötéves terv a minőség és a hatékonyság tervidőszaka — mondotta. Ah­hoz, hogy a mezőgazdaságban kitűzött feladatokat valóban a kor követelményeinek megfe­lelően tudjuk teljesíteni, lépést kell tartanunk a tudomány és a technika fejlődésével, azaz tudásunkat állandóan gyarapí­tanunk kell — s ez a követel­mény elsősorban az ifjúságra vonatkozik. A szalcképzettség követelményének térhódítása terén vannak már eredmé­nyeink. Jelenleg a mezőgazda­ságban ezer dolgozóra húsz főiskolai, nyolcvanhat középis­kolai képesítéssel és 220 egyéb szakképzettséggel rendelkező szakember jut. A mezőgazda­ságban ma több diplomás szak­ember dolgozik mint például a textiliparban. Ez a fejlődés to­vább tart, s teljesen megfelel a mezőgazdaság egyre széle­sebb szakosításának, a koncent­rált termelés követelményei­nek. A csehszlovák mezőgazdasági dolgozók átlagos életkora is csökkenő irányzatú: ma a szö­vetkezeteinkben és állami gaz­daságainkban dolgozók átlagos kora 43—44 év. Az ifjúság ak­tív részvétele a mezőgazdaság irányításában egyre jobban megnyilvánul például a szocia­lista ifjúság által kezdeménye­zett munkaversenyekben, a szo­cialista brigádmozgalomban. A miniszter bevezető tájékoz­tatója után élénk eszmecsere alakult ki. A feltett kérdések alapos szaktudásról, a mező­gazdasági és élelmiszeripari üzemek problémáinak ismere­téről tanúskodtak. Ugyanakkor azt is tükrözték, hogy a me­zőgazdaságban dolgozó ifjúság­nak ez az élenjáró aktívája már ismeri a CSKP XV. kong­resszusán kitűzött népgazdaság­fejlesztési irányelvek alapvető mezőgazdasági vonatkozásait. Az ifjúság cselekvő hozzáállá­sát a jelen és a jövő feladatai­hoz. kifejezte azon felajánlások teljesítése is, amelyet á párt- kongresszus tiszteletére tettek. Az őszinte, lelkes hangulatú találkozó után Andrássy Sán­dor, a Szocialista Ifjúsági Szö­vetség Központi Bizottsága El­nökségének tagja, a Békéi Efsz fiatal elnöke nyilatkozott la­punknak a prágai találkozóról, illetve a minisztériumi eszme­cseréről. — Az ifjúság egész évi becsületes munkájának el­ismerése, hogy pártunk és álla­munk vezetői ilyen figyelem­ben részesítenek bennünket. Prágából valamennyien nagy élményekkel térünk haza. Ta­pasztalhattam, hogy a fiatalok­nak sok célszerű elképzelése van. Ezen a találkozón is sok kérdésre kaptunk úgymond el­ső kézből választ. Meggyőződé­sem, hogy ifjúságunk becsület­tel helyt áll a CSKP XV. kong­resszusán kitűzött feladatok teljesítésében is. —sm— Felvétel a vojanyi erőműről — előtérben az EVŐ 3-as építkezés vasszerkezete (Ivan Šestina felvétele) Két meghívás közön A CSKP XV. kongresszusán négytagú küldöttség képviselte a nagy kürtösi járás kommunis­táit. A küldöttség egyik tagja­ként Valéria Hámorská elvtárs­nő, a járási nemzeti bizottság iskolaügyi osztályának tanfel­ügyelője utazott a fővárosba. A kongresszusi tanácskozás megkezdése előtt az ő nevére állították ki az 1081-es számú mandátumot. — El kell mondanom mindazt, amit láttam, amit éreztem — mondja Valéria Hámorská elv­társnő A szerző felvétele — Nagy megtiszteltetést és örömöt jelent számomra, hogy részt vehettem pártunk tizen­ötödik kongresszusán — mond­ja. — Nagyon hálás vagyok mindazoknak, akik előlegezték számomra a bizalmat, amikor küldötté választottak. — Mi ragadta meg legjobban figyelmét a kongresszuson? — A főtitkári beszámoló után nagy érdeklődéssel vártam a vitafelszólalásokat is. Mint az iskolaügy dolgozóját, különö­sen érdekelt minden, ami ezzel kapcsolatban elhangzott. Miros­lav Válek elvtársnak, a Szlovák Szocialista Köztársaság kultu­rális miniszterének vitafelszó­lalásából több gondolat mélyen az emlékezetembe vésődött. Különösen megkapott az a gon­dolat, „amelyet a világ forra­dalmi^ átalakulásáról mondott: „Szemeink előtt egyre markán­sabban valósul meg az, amit Marx és Lenin megjósolt: a vi­lágot forradalmi átalakulások rengetik meg, a világnak egy­re eltökéltebb szándéka, hogy megjavítsa önmagát, a világ rájött, hogy meg kell változ­tatni a világot.“ Amióta hazajött a kongresz- szusról, mozgalmasak a nap­jai. Sok helyre hívják beszél­getésekre, vitadélutánokra, gyű­lésekre és szűkebb körű össze­jövetelekre. Idősebbek és fiata­lok egyaránt kíváncsiak arra, amit látott és hallott a kong­resszuson. — Kötelességemnek tartom, hogy beszámoljak mindenről. Mintegy belső kényszer hatásá­ra el kell mondanc a mindazt, amit tapasztaltam, amit éreztem. A kongresszusi napok élményei*, az ottani elvtársi találkozások emlékeit sem tudnám magam­ban tartani. Először a járási nemzeti bizottság plénuma előtt számoltam be minderről. Aztán a Nagykürtösi Kilencéves Alap­iskola tanulóitól, a Gagi-^n ne­vét viselő pionírcsapat tagjai­tól kaptam meghívást. Vala­mennyien nagy figyelemmel hallgattak. Rengeteget kérdez­tek. Többen arra is kíváncsiak voltak, hogy a kongresszuson milyen vonatkozásban esett említés a közép-szlovákiai ke­rület legfiatalabb járásáról. Amikor elmondtam, hogy egye­bek között a kongresszusi ta­nácskozás napjaiban megjelent hírújság két számában is ol­vastam a járásról, nagy volt az elégedettség. Az egyik kilencedikes fiú ezután azt is elmondta, hogy a Dolina Bá­nyában dolgozó édesapja és munkatársai milyen munkafel­ajánlást tettek a kongresszus tiszteletére. Hámorská elvtársnő számára nem kis örömet jelentett a pionírok óriási érdeklődése, hi­szen a midenre kíváncsi gyere­kek közül sokan voltak tanít­ványai a kilencéves alapisko­lában. Azóta persze másoknak is beszámolt a kongresszus le­folyásáról. Ottjártunkkor éppen a járási nemzeti bizottságon dolgozó SZISZ-tagok meghívá­sának készült eleget tenni. Ezt követően a Járási Népegész­ségügyi Intézet pártalapszerve- zetének kommunistái és a nagykürtösi Piéta nemznti vál­lalat dolgozói várják. Egyre sokasodnak a meghívások a já­rás községeiből is. Nem titkol­ja, hogy örül az érdeklődésnek. Minden meghívást szívesen vállal. Természetesnek veszi és kötelességének tartja másokkal is megosztani mindazt, amit jegyzetfüzetében és emlékei között haza hozott a kongresz- szusról. LALO KAROLY

Next

/
Oldalképek
Tartalom