Új Szó, 1976. május (29. évfolyam, 103-128. szám)

1976-05-24 / 122. szám, hétfő

ÜJ sžo 1970. V. 24. 3 Két autós történet Száguldó lovag 1. JELENET A frissen aszfaltozott vas- kutacskai úton csikorgó gu­miabroncsokkal száguld egy sárga Zsiguli. Számtáblája szerint vadonatúj. Kormány­kerekénél fiatal legényke ül, kora után ítlve nemrégen lehet birtokában a fmjtási jogosítvány. Mellette még tinédzserkorban levő haja­don élvezi a rohanást. A járókelők, akik főváro­sunk kőrengetegéből kijöt­tek a zöldellő erdők pompá­jában gyönyörködni, riadta térnek ki a rohanó vesze- delem útjából. Nyolcvanasra, kilencvenesre becsülöm az autó sebességét. „Nyomja a pedált a srác" — dörmögöm magamban —, „pedig a ka­nyargós vaskutacskai út nem versenypályának valói* 2. JELENET A színhely ugyanaz, csak részben az úton kívül játszó­dik le a jelenet. A sárga Zsiguli kies rét közepén áll. A sétálók, akiket néhány perccel előbb mellőzött, nem is csodálkoznak rajta, ho­gyan került túl az árkon. A vargabetűt, amit a kanyar kezdetétől az úton és azon kívül megtett, jól mutatták a féknyomok, meg az út mellett „felszántott" rét. A megvadult jármű vagy száz méteren a menetiránnyal szemben sodródott, aztán merőlegesen átvágva az úton feltúrta a magas útszél földjét, letarolt egy bokrot, majd ismét átkerült az út­testen, az árkon, és lehor- gonyzott a rét közepén. Elszörnyedve gondoltam arra, mi történt volna ezen a helyen, ha éppen arra jár valaki — lehettem volna én is —, vagy szembejövő autó kerül a zabláját vesztett gépkocsi útjába. S csodával határos volt, hogy a sárga Zsiguli utasai épségben kerültek ki a baj­ból. Az ifjú sofőr ügyefo- gyottan táblábolt megfenek­lett járműve körül, kézzel próbálta viszahajlítani a gu­miabroncsra tapadó behor­padt sárhányót. Társnője csüggeteg arccal nézte a k0- csi megtépázott elejét. Nem szép jellemvonás a káröröm, de bevallom, vala­mi effélét éreztem, amikor megláttam, hogy motoros rendőrjárőr közeledett és állt meg a helyszínen. GÚNÁR A széles homlokú teher­autó fáradhatatlanul gyűri maga alá a kilométereket. A sofőr arca mereven előre tekint, szeme mereven kö­veti az országút kanyargó szalagját. A kocsikísérő, egykori kisparaszt, a mel­lettük elfutó rétek, vetések, szántóföldek zöldellő nö­vényzetét figyeli elmélyül- ten. Egyszer csak felkapja a fejét. Az úttól vagy száz mé­ternyire, az erdő előtti pá­zsiton fehér foltott vett ész­re. Jobban odafigyelve meg­állapította: lúd vagy gúnár ül a fűben. — Nézd már — szól a gépkocsivezetőhöz hogy került ide ez az állat. Es a fejével mutatja az irányt. A jármű erős zöttyenés- sei megáll. A sofőr, jó har­minc évvel fiatalabb férfi, egykori juhászlegény, arra­felé tekint szemhunyorítva. — Az bizony gúnárnak lát­szik — állapítja meg. Idevalósiak. Jól tudják, hogy háznak híre-hamva sincs errefelé. A legközeleb­bi falu is vagy négy kilomé­terre van. Az elbitangolt jó­szágot tehát nemigen talál­ja meg a gazdája. A fiatalabbik gondol egyet. Hóna alá csapja a sofőrülé­sen préselt pokrócot és el­indul á fehérlő folt felé. Az állat békésen üldögél, látszólag ügyet sem vet a közeledőre. Az ember né­hány lépésre tőle kibontja a pokrócot, hogy rádobja a gúnárra, amikor az hirtelen felemelkedett, kiterjesztette szárnyait, s pár méternyi gyors futás után siklórepü­léssel átszállt a szemközti dombocska tetejére. A sofőr méltatlankodó te­kintettel követi tovaszökő zsákmányát. A vadászláz azonban már a hatalmába kerítette. Lohol lefelé a lej­tőn, felfelé a dombon a gú­nár után. Az előbbi jelenet megis­métlődik négyszer is. A tré­fás kedvű állat kilométere­ken keresztül csalogatja ma­ga után lógó nyelvű verej­tékező arcú üldözőjét. Ha­nem egyszer aztán elérte végzete. Az egyik repülését vadszilvabokrok között fe­jezte be a gúnár, az oda­csörtető férfi diadalordít ás­sál göngyölte be a vedlett pokrócba a vergődő nagy madarat. Faluszéli házban lakott a sofőr. Arrafelé vezet az út­juk. Megállnak a ház előtt. Érkeztükre feketeruhás, idős asszony jön ki a kapuba — a gépkocsivezető édesanyja. Nagy sirámok közepette panaszolja a fiának, hogy a gúnár, amit a menye reggel hozott a piacról, kiszaba­dult a ketrecből, és azóta hiába keresik. Az öregasszony váltig csodálkozik, hogy mit lehet ezen a szomorú eseten olyan harsányan nevetni. GÁL LÁSZLÓ A Nyugat-szlovákiai Téglagyár pezinoki üzemének felépítése után évente 16,7 millió téglával növekszik majd Szlovákia tégla- termelése. Az új üzemben a modern berendezéssel évente több mint 52 millió téglát fognak gyártani. A tervet a Csehszlovák Tég­lagyári Üzemek brnói Konstrukciós Tervezőintézete készítette el. Az új gépsort júniusban helyezik próbaüzembe. A rendes terme­lést decemberben kezdik el. Felvételünkön a Hodoníni Téglagyár szerelői a rakodóautomatát szerelik, amely a présről a nyers téglákat a szárítóba rakja. (Felvétel: Š. Petráš — ČSTK) íi!llllllllllllll!lllll!j|l!lllllllllllll!lllllllllll||||illlllllllllll|||||||||||||||||t!lll!l!llillllt!lll!(!i!!lllll!tf!!!l!lllllll EMELKEDETT A FELVÁSÁROLT TEJ ZSÍRTARTALMA A FOGYASZTÓK KEDVÉBEN JÁRNAK A szocialista brigádok teljesítik kötelezettségvállalásaikat 0 A szaratovi mozga­lom jobb minőségű termelésre serkent ® íKisebb zacskókban is csomagolják a tejet 0 Rendszeres ellenőrzéssel jobb minőségű tejet vásárolnak fel A Levicei (Lévai] Tejfeldol­gozó Üzem šahyi (ipolysági] részlegének dolgozói jobb mi­nőségű munkával igyekeznek teljesíteni a XV. kongresszus határozatából reájuk háruló fel­adatokat. A vezetők és a beosz- totak egyaránt arra törekednek, hogy a fogyasztók a lehető leg­nagyobb mértékben elégedettek legyenek a részleg termékeivel. Olykor bizony a szabad szom­batot és az ünnepnapokat is hétköznappá kell tenniük, hogy a hatáskörükbe tartozó mező- gazdasági üzemekben termelt tejet fel tudják dolgozni. Serény munka közepette ta­lálkoztunk Vilma JakuSovával, az üzemrészleg vezetőjével, aki elmondta, hogy az első negyed­évben a sajt termelési tervét 104,4 százalékra, a fogyasztási tej termelési tervét pedig 101,1 százalékra teljesítették. Bár át­menetileg mutatkozott bizonyos lemaradás, de ezt igyekszenek a lehető legrövidebb időn be­lül behozni, hogy a féléves tervet a negyedéves tervhez hasonlóan teljesíthessék. Az üzemrészleg dolgozói mind­annyian bekapcsolódtak a szo­cialista munkaversenybe. A két bronzérmes szocialista munka­brigád az eddig elért kiváló teljesítményéért már az ezüst­érem várományosa. A Frenko Anna vezetésével működő ki­lenctagú szocialista munkabri- gád a fogyasztási tejet csoma­golja. A párt XV. kongresszusá­nak tiszteletére vállalták, hogy körültekintő munkával mintegy 8500 korona értékű fóliát taka­rítanak meg. A minőségi muta­tók tervét 102 százalékra telje­sítik. Az élet- és munkakörül­mények javításé érdekében 50 órát dolgoznak le társadalmi munkában. Amint hallottuk, a lelkes kollektíva a vállalás nagy részét már teljesítette. A Lencsés Katalin által veze­tett szocialista munkabrigád 5200 korona értékű csomagoló­anyagot takarít meg, s a minő­ség tervét ők is 102 százalékra teljesítik. Az élet- és munkakö­rülmények javítására 60 órát dolgoznak le. Ez a kollektíva is példásan teljesíti a kong­resszusra tett vállalását. A jövőben a szocialista mun­kaverseny magasabb szintre va­ló emelése céljából a sajtké- szítő részleg bekapcsolódik a szaratovi mozgalomba. A „hi­bátlan munkát végezz“ jelszó jegyében törekednek a lehető legjob minőségű munka végzé­sére. E nemes mozgalmat fo­kozatosan az egész részlegre kiterjesztik. A munkahelyeken végzett szemle arról győzött meg, hogy a dolgozók teljesen magukévá tették a XV. kongresszus hatá­Az üzemrészleg vezetője és több felelős beosztású dolgozó gyakran látogatja a tejtermelő mezőgazdasági üzemeket. En­nek köszönhető, hogy emelke­dett a felvásárolt tej zsírtartal­ma. Előfordult azonban, hogy a tej olykor nem megfelelő tisztaságú és nem hűtik le a kellő hőfokra. Ennek egyrészt az az oka, hogy nincsenek A sajtkészítő részleg dolgozói munka közben rozatait. A fogyasztási tejet ké­szítő részleg igazán a fogyasz­tók kedvében jár. A Strojstav dolgozói részére félliteres zacs­kókba csomagolják a tejet. Hat iskolába a diákok számára ne- gyedliteres csomagolásban szál­lítják a tejet. A nyugdíjasok kérésére hamarosan az ipolysá­gi élelmiszerüzletekben is kap­ható lesz a tej félliteres cso­magolásban. A turisztikai idSny kezdetekor 400 liter hosszabb ideig eltartható tejet hoznak az Ipolysági üzletekbe a brati­slavai tejfeldolgozó üzemtől. A 45 százalék tejzsírt tartal­mazó füstölt szalámisajtjuk igen keresett cikk, és nem győzik teljesíteni a megrende­léseket. Arra törekednek, hogy jó hírnevüket továbbra is meg­tartsák. A tej minőségének javítását rendszeres ellenőrzéssel bizto­sítják. megfelelő hűtőberendezéseik, és a meglévőket, ha elromlanak, sokáig javítják. Nagyon sok problémával kell megküzdeniük a részleg dolgo­zóinak, de minden lehetőséget felhasználnak arra, hogy a le­hető legjobb minőségű árut ké­szítsék a fogyasztók számára. Nekik is nagy részük van ab­ban, hogy a bratislavai Milex nemzeti vállalat elnyerte a szö­vetségi kormány és a Szak- szervezetek Központi Tanácsá­nak versenyzászlaját. Az üzem­részleg dolgozói közül Vilma Jakušová részlegvezető és He­lena Medveová a sajtkészítő részleg mestere megkapta „A vállalat legjobb dolgozója“ ki­tüntetést. E nagy elismerés az egész kollektívát arra ösztönzi, hogy még erdeményesebb mun­kát végezzen, a fogyasztók igé­nyeinek kielégítésére. BALLA JÓZSEF Szovjet—bolgár együttműködés A Szovjetunió és Bulgária kö­zötti árucsere-forgalom értéke 1975-ben elérte a 3,9 milliárd rubelt, miközben a Szovjetunió­ra jut Bulgária külkereskedel­mének 55 százaléka. Bulgáriá­ban a Szovjetunió segítségével építettek fel 180 nagyobb válla­latot, amelyeknek döntő szere­pük van a bolgár népgazdaság­ban. Fokozatosan elmélyül a termelési szakosítás és a koo­peráció is a két ország között, főleg a számítógépek, a trakto­rok és a mezőgazdasági gépek gyártásában. A kozloduji atom­erőművet szintén szovjet doku­mentáció alapján építik. Az erőmű első két reaktorja már működik, a további kettőt eb­ben az ötéves tervidőszakban helyezik üzembe. A teljes be­fejezés után ez az atomerőmű fogja szolgáltatni a bulgáriai villamosenergia-termelés 20 szá­zalékát. 1990-ben már atom­erőművekből fogják fedezni az ország energiaszükségletének 50 százalékát. A NGEB tavalyi tevékenysége Az elmúlt évben a KGST-tag- országok sikeresen teljesítették az ötéves népgazdasági terve­ket és tovább erősítették in­tegrációs kapcsolataikat, ami­hez a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank tevé­kenysége is hozzájárult. A múlt évben a lebonyolított forgalom értéke 158 milliárd transzferá­bilis rubel volt, 19,6 százalék­kal haladta meg az 1974-es eredményt. A kölcsönös elszámolások értéke 1975-ben 27,1 százalék­kal emelkedve, 66,9 milliárd rubelre ugrott fel, ami a kül­kereskedelem bővülésének kö­szönhető. A múlt évben a bank 4,1 milliárd rubel értékben bo­csátott hiteleket a tagországok rendelkezésére, ami 28,1 száza­lékkal több az 1974-ben folyó­sított hitelek összegénél. A mérlegben levő összeg az elő­ző évhez képest 7,1 százalék­kal, a bevétel pedig 14,2 szá­zalékkal nőtt. A tartalékalap összegét 57,3 millióról 73,4 millió rubelre emelték. Olaszország gazdasági helyzete Az olaszországi ipari terme­lés az elmúlt évben 9,7 száza­lékkal csökkent, s az 1976-os előrejelzésben mindössze 1.5 százalékos emelkedésre számí­tanak. A hatásos gazdaságpoli­tika hiánya Olaszországot rend­kívül nehéz helyzetbe hozta. Olaszország ipari termelése el­sősorban exportra irányul, s mivel a két legnagyobb meg­rendelő, az NSZK és az USA úlabb igényeket jelentett be, abban reménykednek, hogy a gazdasági életben fokozatos ja­vulás következik be. A nyugati közgazdászok szerint azonban 1976-ban is Olaszország lesz a leggyengébb gazdaságilag a ki­lenc közös piaci ország között. A gazdasági növekedés előre­láthatólag nem lesz több 1 szá­zaléknál, de lehetséges, hogy azt el sem éri. A BNV a kooperáció és a szakosítás jegyében A budapesti kőbányai nem­zetközi vásárközpontban idén már harmadszor rendezik meg a szakosított nemzetközi vásárt, amelyen 26 ország több mint 1800 kiállítója mutatja be ter­mékeit. A szakosítás jegyében az idén is nyolc nagy árucso­portra bontva vonultatják fel termékeiket a kiállítók. A szovjet árukínálatban kor­szerű sokszorosító és fénymá­soló berendezések, univerzális programvezérlésű esztergapad, mikroelektronikus áramkörök­ből felépített számítógép és számos egyéb újdonság szere­pel. A vásáron 12 szovjet kül­kereskedelmi egyesülés mutat­ja be termékeit elsősorban a gépgyártás, az elektronikai és elektrotechnikai ipar, az autó- és repülőgépgyártás területéről. Külön kiállításon szerepelnek a KGST keretében megvalósuló együttműködés eredményei. A csehszlovák Skodaexport külkereskedelmi vállalat be­mutatója ismerteti az új buda­pesti szemétégető erőműhöz szállítandó berendezéseket. Eh­hez a létesítményhez négy kü­lönleges kazánt szállít a Sko- daexport, amelyek óránként át­lagosan 15 tonna hulladékot égetnek el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom