Új Szó, 1976. május (29. évfolyam, 103-128. szám)

1976-05-19 / 118. szám, szerda

EREDMÉNYES ÖT ÉV ÄLL MÖGÖTTÜlK © TÚLTELJESÍTETTÉK A FELAJÄMLÄ SUKAT # NÖVELTÉK EXPORTFELADATUKAT # TOVÁBBRA IS SZÁMÍTANAK A DOLGOZÓK KEZDEMÉNYEZÉSÉRE A Katonai Erdő- és Mező- gazdasági Tröszt üzemei és részlegei dolgozóinak nem könnyű a dolguk. Túlnyomó- részt olyan területen gazdál­kodnak, amelyen kiképzőbázi­sok és gyakorlóterek vannak. Ennek következtében a min­dennapi munkát egyeztetniük kell a katonai akciókkal, s bi­zony nemegyszer szombaton és vasárnap is dolgozniuk kell. Ugyanis szigorú gazdasági terv határozza meg feladataikat, amelyeket minden körülmények között igyekeznek nemcsak teljesíteni, hanem túl is szár­nyalni. Ezt igazolja az a tény, hogy az 5. ötéves tervidőszak feladatainak 1975. október L-ig, vagyis a néphadsereg napjáig eleget tettek. Az év végéig 219 millió korona ér­téket hoztak létre terven felül. Sokatmondó számok Mezőgazdasági területeik dombos, hegyes vidéken talál­hatók. Nemcsak a megművelé­sük nehéz, de kedvezőtlen az éghajlatuk is. Ez különösen a múlt évben volt érezhető. En­nek ellenére figyelemre méltók a gabonatermelésben elért eredményeik. Az 5. ötéves terv­időszak feladatait 105,8 száza­lékra teljesítették. Az egy te­hénre eső fejési átlagot 1975- höz viszonyítva 375 literrel nö­velték, vagyis tavaly elérték az évi 3081 literes átlagot. A fakitermelés terén is 105,1 százalékra teljesítették az öt­éves tervidőszak feladatát. Meg kell azonban azt Is említeni, hogy 1975-höz viszonyítva a múlt év végére az egy köbmé­ter fa kitermelésének munka­idejét 20 százalékkal csökken­tették. Bár tavaly erdeikben 5 millió korona kárt okozott a vihar, ez nem befolyásolta gaz­dasági eredményeiket. A nép- gazdasági érdeket figyelembe véve növelték exporttervüket. Tavaly már több mint 90 millió devizakorona értékű terméket exportáltak. Segített a dolgozók kezdeményezése Eredményeik elérésében nagy sKcirepet játszott a dolgozók kezdeményezése, a korszerű műszaki berendezések széles körű alkalmazása és nem utol­sósorban a szocialista munka­verseny. Az említett öt év alatt a szocialista munkaversenyben részt vevő dolgozók száma kö­zel 10 százalékkal növekedett. Ma már 69 kollektíva tulajdo­nosa a szocialista munkabrigád megtisztelő címnek, 141 mun­kaközösség pedig az elnyerésé­ért versenyez. Hazánk felszabadulása 30. évfordulójának tiszteletére több száz egyéni és 719 kollektív kötelezettségvállalást tettek 6,5 millió korona értékben. Ezen A nagyarányú szociális intézkedések: a családi pótlék, a szülési segély felemelése, az anyasági szabadság meghosszab­bítása a népszaporulat növekedését vonta maga után. Ez pedig az eddiginél nagyobb igényekettámaszt a gyermekintézmények­kel szemben. Jelenleg az óvodai és bölcsődei hálózat ország­szerte nem kielégítő. 1974-ben kormányhatározat született en­nek a problémának a megoldására és a közelmúltban lezaj­lott XV. pártkongresszus is felhívta az üzemeket és vállalato­kat óvodák, bölcsődék létesítésére. gazdasági vezetők jó szervező- munkája és a dolgozók kezde­ményezése eredményeképpen az év végére 172 százalékra teljesítették. Meg kell említeni, hogy a gazdaságosságot szem előtt tartva tavaly sikerült 24 tonna benzint és 287 tonna naftát megtakarítaniuk. Szólni kell arról is. hogy az 5. ötéves tervidőszakban összesen 35 mil­lió korona értékű kötelezett­ségvállalást tettek, amelyet 23 millió koronával túlszárnyal­tak A szakmai továbbképzésről sem feledkeztek meg. Rendsze­resen megrendezik a fakiter­melők, illetve a favágók ver­senyét. Képviselőik tavaly az országos versenyben a máso­dik helyen végeztek. Lényege­sen növekedett a munkaterme­lékenység és csökkent a mun­kabalesetek száma. Csupán az elmúlt évben mintegy 30 millió korona értékű talajjavítási és erdősítési munkálatokat végez­tek. több katonai tábor környé­két tették rendbe, több kilo­méternyi utat építettek. Előrelátóan, céltudatosan kezdték meg a 6. ötéves terv­időszak első évét. Erre köte­Az Oktatási Minisztériumon megtudtuk, hogy ennek a fel­hívásnak Szlovákiában a trna­vai járás üzemei tettek eleget a legpéldásabban. Mikor később ellátogattunk a járási szék­helyre, Trnavára, a jnb okta­tásügyi osztályán Ludmila Hac- ková tanfelügyelőtől konkrét tájékoztatást kaptunk, hogy az üzemek hogyan járultak hozzá a kérdés megoldásához. Trna- ván a ZOS, vasúti járműveket — Jobb óvodába járni? — Sokkal jobb. Itt vannak barátnőim is, sokat játszunk. Itt nem lehet unatkozni. Gabika visszament látszani a gyerekek közé, mi pedig el­beszélgettünk az óvoda vendé­geivel: jarolím Vadovič csal és Stanislav Babalával, a ZOS sze­mélyzeti és káderosztályának vezető dolgozóival. Bár nem tartozik szorosan a témához, mégis szeretnénk be* A kedvezőtlen időjárás ellenére tavaly is jó termést takarítottak bfl. lezte őket az a tény, hogy több éven keresztül a minisztérium és a Szakszervezetek központi Tanácsa vándorzászlajának a tulajdonosai voltak. Az előzetes terv szerint a 6. ötéves terv­időszakban- 17,3 százalékkal növelik a mezőgazdasági ter­melést, s ez nem lebecsülendő teljesítmény. Előrelátó, céltuda­tos terv ez, amihez még azt is hozzá kell tenni, hogy sertés- állományukat 12,3, juhállomá­nyukat pedig 23,2 százalékkal szándékoznak gyarapítani. Mig az előző öt évben az évi termelés növekedése 1,5 száza­lékos volt, a 6. ötéves tervidő­szakban 2,7 százalékos lesz. A munkatermelékenységet 2,7-ről 3,4-re növelik és a termelési költségeket 0,7 százalékról 0,6 százalékra csökkentik. S mint a múltban, a jövőben is bíznak a dolgozók kezdeményezésé­ben, a szocialista munkaver­senyben. Munkájukat úgy szer­vezik, hogy a katonai körzetek­ben is minden talpalatnyi te­rületet gazdaságosan és célsze­rűen kihasználjanak úgy, ahogy azt pártunk XV. kongresszusa is szorgalmazta. N. J. javító üzem, a Skloplast, a Zor­nica, az autógyár stb., Piesta- nyban a Chirana vagy a már meglevő óvodákat és bölcsődé­ket bővítették, vagy pedig új osztályokat létesítettek átmene­ti jelleggel ideiglenes épületek­ben, amíg az e célt szolgáló új épületeket fel nem építik. Az „ideiglenesség“ fogalma megtévesztő lehet, amíg az em­ber meg nem ismeri, mi rejlik mögötte. Ellátogattunk az egyik ilyen „ideiglenes“ óvodába, amely a ŽOS alkalmazottai szá­mára épült lakótelep két épüle­tének földszintjét foglalja el. Meggyőződhettünk róla, hogy a feltételek ideálisak, hiszen a konyhával, fürdőszobával ellá­tott lakásegységek megfelelnek a célnak. Miközben az óvoda igazgató­nőjével, Polakoviöová Emíliával végigjárjuk a játszótermeket, benézünk a hálószobába, a konyhába, hozzánk szegődik egy hat év körüli kislány, Ga­bika. — Ö a legtalpraesettebb a nagyobbak osztályában — mondja az igazgatónő és meg­simogatja a gyerek szőke haját. Beszédbe elegyedünk vele: Gabika, te ötéves voltál, ami­kor tavaly megnyílt ez az óvo­da. Mielőtt óvodába jártál, hol voltál addig, amíg a szüleid dol­goztak? — Otthon voltam, egyedül — feleli, mintha ez a világ legter­mészetesebb dolga lenne. — Sokszor apukám is és anyukám is egyszerre ment munkába, olyankor becsukták az ajtót, meg az ablakokat is, hogy ki ne essek, odakészítették az en­nivalót. Megettem mindent, utá­na játszottam. Anyuka sokszor felhívott telefonon, megkérdez­te, mit csinálok. — Nem féltél egyedül a la­kásban? — Nem féltem, csak unat­koztam. Néha olyan sokáig vol­tam egyedül, hogy sírtam is. £»ökkenő, vagy emelkedő tendenciát mutat a bűnözés görbéje? A kérdé­sekre egyértelműen válaszolhatunk: ha­zánkban csökken a bűnözések arányszá­ma. Ugyanakkor viszont emelkedett a fel­tárt bűnügyek mutatója. Ez utóbbi tény bűnüldöző szerveink munkája hatékonysá­gának fokozására utal, jelzi, hogy szocia­lista társadalmunk kellő eréllyel lép fel a rend megbontóival szemben. Ám nem csupán eréllyel. Minde­nekelőtt türelmes és főként rendszeres ne­velő munkával. Módszeres tevékenységgel, amelyből valamennyi társadalmi szerve zet kellőképpen kiveszi a részét. A hang­súly ezzel egyidejűleg a megelőzésre esik. Nem véletlen, hogy népnevelő-népművelő munkánk gyújtópontjába éppen a szocialis­ta erkölcs számos kérdéscsoportja került. Ezek közül is meghatározó jellegű a szo>- cialista tulajdon tisztelete, védelme. Távol all tőlünk, hogy a problémát „fo­nákjáról“ közelítsük meg. Mégis kikíván­kozik. elméleti síkon ki-ki tisztában van vele, hogy a szocialista tulajdon megká­rosítása nem egyeztethető össze az új em­bertípus magatartásformájával, s az össz­társadalmi törekvések iránti közömbös­ségre utal. A gyakorlatban viszont sokan megfeledkeznek magukról, tékozló, rossz gazdaként kezelik a közösség vagyonát. Persze mindig voltak, vannak és sajnos lesznek olyan emberek, akik élősködő módjára mások munkájából akarnak, il­letve szeretnének hasznot húzni. Rajtunk múlik, hogy egyre szűküljön, minimálisra zsugorodjon ezeknok az embereknek a száma. A kérdés „szilárd pontja“, súlypon­ti tényezője az ifjúság nevelése. Fiataljaink minden lehetőséget megkap­nak érvényesülésükhöz. Korszerű Iskola- hálózatunk ingyenes oktatásban részesíti valamennyi állampolgárunkat. Mégis elő­fordul. hogy egyesek lemorzsolódnak. Tény, arám/, viszonylagosság családi vagy egyéb okok miatt nem ké­pesek befejezni az alapfokú iskolát sem, esetleg nagyon rossz bizonyítvánnyal ke­rülnek ki az iskola padjai közül Nyilván­való, hogy ezek a fiatalok alkotják az if­júkori bűnözés „melegágyát“. Egyrészt a csálád „nyakán lógnak“, másrészt tapasz­taltabb társaik „okítása“ nyomán elindul, nak a lejtőn, megkísérlik „beszerezni“ mindazt, amihez mások becsületes mun­kával jutnak. Anró, jelentéktelennek tűnő lopásokkal kezdődnek a sorstragérliák. Az étvágy nőttön-nő, mígnem a tizenévesből visszaeső bűnöző válik. Az „apró lopáso­kat", zsebtolvajlást felváltja az erőszakos­kodás, az egyéni akciókat a s zervezett bűnszövetkezetbe tömörülés és végső so­ron a tárgyalóterem! Kétségtelen, hogy a szóban forgó fiata­lokkal feltétlenül „kezdenünk kell vala­mit“. Javító-nevelő intézeteink, bűnüldöző szerveink a helyzetnek megfelelően nem az elkövetett vétségek megtorlására he­lyezik a hangsúlyt, hanem a nevelő mun­kára. Fiatalkorú bűnözők számára lehető­vé teszik alapfokú iskolai kötelezettségük befejezését. Ezt követően kinek-klnek szakmát „adnak a kezébe“, sőt arról is gondoskodnak, hogy a lejtőre tévedt fia­tal ember különösebb problémák nélkül kapcsolódhassák be a termelőmunkába. És éppen ez az igyekezet ütközik gyakor­ta akadályokba. A különböző munkahelye­ken nem fogadják éppen szívesen a meg­tévedt fiatalokat. Nem gondoskodnak kel­lően fejlődésükről, kizárják őket a kol­lektívából. Szinte természetesnek tűnik, hogy az ilyen fiatal — társakat keresve — visszatér abba a környezetbe, ahonnan indult . . . Nem véletlen tehát, hogy a megelőzés­sel összefüggésben mindenekelőtt a mun­kahelyi légkörre, a kollektíva erejére apellálunk. Tőlük is függ, és tőlük várjuk, hogy nyújtsanak segítő kezet a megtévedt embereknek — fiataloknak, idősebbeknek egyaránt. Az újságok bűnügyi rovatait, „fekete krónikáit“ olvasva gyakorta úgy tűnik, hogy szaporodnak a bűncselekmények. Nos, a viszonylagosság törvénye ebben az esetben is érezteti hatását. Tény ugyanis, hogy bűnüldöző szerveink munkája egyre hatékonyabbá válik. Viszont segítségre van szükségük! Mindannyiunk, a társa­dalom segítségére. BALOGH P. IMRE számolni mindarról, amit tőlük megtudtunk, arról, hogy milyen sokrétűen és humánusan gon­doskodik az üzejn a dolgozói­ról. Az említett óvodán kívül nyolc éve van üzemi bölcsődé­jük, 55 férőhellyel, s ez ki is elégíti az igényeket. 258 dolgo­zó kapott az ötödik ötéves terv időszakában üzemi lakást. Az újabb tervidőszakra 327 lakás építését tervezik. Évente 120 gyermeket üdültetnek pionírtá­borban. Piešťanyban 100 ágyas üdülőközpontot létesítenek. A Kis-Kárpátok egy festői völ­gyében 16 ágyas nyaralójuk van. A járás területén a közel­múltban megnyílt 22 új óvodai osztály kétségkívül nagy segít­ség, de még mindig van tenni­való. 1140 gyermek még elhe­lyezésre vár. Időközben azon- bíoi újabb üzemek jelentkeztek sógítő szándékkal, olyanok, amelyek eddig nem tudtak be­kapcsolódni az óvodaépítő ak­cióba, így a Jednota fogyasztá­si szövetkezet Trnaván, a Hu­zalgyár Hlohovecen, a Jaslov- ské Bohunice-i Atomerőmű, amely a meglevő mellé még egy óvodát épít. A Kozmetika is kidolgozta már az új óvoda terveit. A járás falvaiban pedig a „Z“-akció keretében épülnek az óvodák. A hatodik ötéves terv­ben 36-ot létesítenek. Horné TrhoviStén, Dolné Dubovén, Hu- binán, Merašicén még ebben az évben átadják az új épületeket. Ružindol is azok közé a fal­vak közé tartozik, ahol a gye­rekek szeptember elsejétől már az új óvodába járhatnak. Jelen­leg is ötven gyermek látogatja az óvodát, de a jelenlegi épület nedves és más szempontból sem kielégítő. Ezzel szemben az új óvoda korszerű épület, távolabb esik a főúttól, hogy a kicsiket ne zavarja a gépjárművek zaja és az út felkavart pora. Szép nagy kertje van, árnyékot adó fákkal. A szülők és a gyere­kek alig várják már a pillana­tot, amikor megnyitják az új óvodát. Éva Jurinovától, a hnb dolgo­zójától értesülünk az efsz áldo­zatkész segítségéről: 500 000 ko­ronával járult hozzá az építke­zés költségeihez. S itt kell meg­említenünk azt is, amit még Trnaván az oktatásügyi szak­osztályon hallottunk Hačková elvtársnőtől: mind a 36 óvodát építő községben az efsz-ek hat­hatós anyagi támogatást nyúj­tanak ehhez a társadalmi szem­pontból rendkívül fontos akció­hoz. Nehéz lenne megmondani, hogy mire az összes tervbe vett óvoda és bölcsőde felépül, meg­felelnek-e majd az igényeknek. Hiszen a népszaporulat tálán az egyetlen olyan terület, ahol nem lehet konkrét számokban és adatokban előre tervezni, csak a „valószínű“ és a „vár­ható“ fogalmakkal dolgozhat­nak a szakemberek. A trnavai járás üzemeinek és falvainak jó példája azonban feljogosít a derűlátásra: ebben a iárásban a fövőben lesz elegendő óvodai és bölcsődei fér/Uioiv. KOVÄCS EI.VFR A

Next

/
Oldalképek
Tartalom