Új Szó, 1976. május (29. évfolyam, 103-128. szám)
1976-05-03 / 104. szám, hétfő
SPORT ÉS A TV... A katowicei Rondo stadion, amely sokáig emlékezetes marad a csehszlovák Jégkorongsport szurkolói számára. Itt szerzett világ- és Európa bajnoki címet a csehszlovák együttes, s az értékelések mindegyike mellette szólt. Lengyelországban is nagyon közkedvelt a sport, s a tv-adá- sokkal kapcsolatban néhány kérdéssel fordultam Stefan Rzeszothoz, a lengyel tv népszerű riporteréhez. • Mit és hogyan közvetít leggyakrabban a lengyel tv a sportesemények közül? — A lengyelországi sportesemények közül rendszeresen egyenes adásban közvetítjük a labdarúgó- és a jégkorong-liga találkozóit. Képfelvételről elvből nem sugárzunk. Közvetítéseink iránt nagy az érdeklődés. A szurkolók egy-egy adás után megkeresnek bennünket leveleikkel, észrevételeikkel. Még a látszatát is kell annak kerülnünk, mintha az ember az egyik vagy a másik klub szurkolója volna. • Es egyéb sportok? — Mivel férfi röplabdában, kézilabdában is nemcsak Európa, hanem a világ élvonalába tartozunk, természetesen bőven jut hely és kép a két sportnak is, de közvetítünk kosárlabda, vívó, ökölvívó és atlétikai eseményeket is. Ott vagyunk minden Európa- és világbajnokságon. Sugározzuk a labdarúgó EB mérkőzéseit, a BEK. a KEK és az UEFA Kupa elsősorban lengyel vonatkozású mérkőzéseit, s természetesen a döntőit. Ami a jégkorongot illeti, Katowice ezt a sportot még közelebb hozta a lengyel tv-nézőkhöz. Reméljük, hogy a tévével együtt jövőre is ott lesz válogatottunk a jégkorong VB „Alcsoportjának küzdelmeiben. • A tömegsport? — A tömegsport népszerűsítése is a tv feladataihoz tartozik. Tavaly a mi tv-nézőink is megcsodálhatták a csehszlovák spartakiádot, amelyhez fogható tömegsport jellegű sporteseményt el sem tud képzelni az ember. • A csehszlovák sport a lengyel tv szemszögéből? — Az ostravai tv adását Katowice térségében is figyelemmel kísérik tv-nézőink, s így van ez fordítva is. A csehszlovák sportsikereknek mi is nagyon örülünk, csehszlovák sportbarátainknak további eredményes szereplést kívánunk, hiszen hátra van még az év nagy-nagy eseménye, a Montrealban sorra kerülő nyári olimpia ... ZALA JÖZSEF Negyedszáz év a labdarúgás szolgálatáten Gogh Kálmán, a Slovan Bratislava labdarúgója Kolárovón (Gútán) ismerkedett meg ezzel a népszerű sporttal. Azt viszont kevesen tudják, hogy kitől tanulta meg a labdarúgás ábécéjét. Első edzője Csicsely Pál, most jubilál. Az emberi életben jelentős huszonöt esztendő, még jelentősebb abban a közösségben, ahol él, oktat, nevel a labdarúgó-edző, eredményes munkát végez. Ki is Csicsely Pál? A komárnói (komáromi] Steiner Gábor Hajógyár dolgozója, II. osztályú labdarúgó-edző. Magánélete mintaszerű, életmódja kiegyensúlyozott, magatartása példamutató. Éberszemű szakember, aki ott is észrevesz valamit, ahol mások semmit sem fedeznek fel. A labdarúgáshoz határtalanul ragaszkodik, és mindig megtalálta annak a módját, hogyan^ jusson közelebb az ifjúsághoz. Edzősködött a gútai divíziós csapatban is, ahol 1951-ig aktívan futballozott, de a legszívesebben min dig a serdülő labdarúgókkal foglalkozott. A labdarúgók Komáromban és Gútán egyaránt Pali bácsinak hívják, nemcsak Gőghöt tanította meg a labdarúgás fortélyaira, hanem Hroš Jozefet, a Slovan jelenlegi játékosát, Árgyusi Ferencet, a prievidzai együttes erősségét, valamint Nagy Gábort, aki az AC Nitra együttesében rúgja a labdát. Csicsely edzői munkáját terv- szerűség és alaposság jellemzi. Ahogy az ember visszatekint edzői munkájának huszonöt esztendejére, számot vet arról, mit tett két és fél évtized során labdarúgósportunk érdekében, azt kívánjuk, hogy követendő példakép legyen. BANGHA DEZSŐ A békeviszonyok helyreállításával rohamoson megnőtt az érdeklődés az olimpia iránt, versengeni kezdtek a rendezésért. Coubertin kívánságára Párizs nyerte el 1924-re a rendezés jogát az olimpiai mozgalom harminc éves jubileuma alkalmából. Közben a NOB helyes változásokat hajlott végre a játékok modernizálása érdekében, az egymás után megalakult és megerősödött nemzetközi szövetségek pedig maguk vették kézbe az egyes sportágakban a műsort, a rendezőség összeállítását, és őrködtek a nemzetközi szabályok megtartásán. A rádióközvetítések premierje Párizsban, a VIII. olimpián már a részvevők száma is csúcsot jelentett; 45 ország 3092 sportolót indított. A háborúban vesztes nemzetek is visszatérhettek az olimpiai közösségbe, de a németeket még mindig nem hívták meg. A franciák igen alaposan felkészültek és biztosították a megfelelő kereteket; 30 millió frank befektetéssel felépítették a ma is a sportot szolgáló Colombes-sta- diont, 18 millióért pedig a maga korában egyedülálló Tourelles úszómedencét, így a vendéglátók egy sikeres és valóban modern olimpia rendezésével feledtették az 1900-as csalódást, amikor a nyári játékok szegény kis mostohatestvérként húzódtak meg a világkiállítás árnyékában. Í924-ben az érdeklődés középpontjában volt az olimpia. Dou- muergue köztársasági elnök társaságában megjelent a kormány és Párizs városának számos képviselője, az újságok nagy teret szenteltek a játékoknak, először volt rádióközvetítés az olimpiai versenyekről, először hangzott el az olimpiai eskü, hogy mindenki becsületesen fog küzdeni... Botrányok azonban így is akadtak. Néhány pártoskodó gyalogló- bírót le kellett váltani, incidensek, sőt verokedések fordultak elő a labdarúgó- és az ökölvívó- mérkőzéseken, a vívásban pedig a heveskedő olaszok okoztak botrányt. Az egyik kardvívójuk megsértette a versenybíróság magyar tagját, mire kizárták a további versenyből. Erre az olasz vívók valamennyien visszaléptek a küzdelmektől. Ez a botrány sokáig foglalkoztatta a világ sporttársadalmát. Az amerikaiak azzal fordultak a NUB-hoz, hogy egy időre szüneteltesse az olimpiai játékokat, „mivel az ott előforduló sok összeütközés az egyes népek közötti békét és barátságot veszélyezteti. IMurmi visszakérdez A párizsi olimpia hősei ismét a finn atléták voltok. Elsősorban is a legendás Paavo Nurmi. Győzött 1500 és 5000 méteren és a 10 0U0 in-es mezei futásban. Mellette új finn hosszútávfutó tehetség tűnt fel, az Amerikában élő Ritola, aki 10 000 m-en (30:23,2 perc — világcsúcs) és a 3000 m es akadályfutásban nyert olimpiai bajnokságot, s második lett Nurmi mögött a 10 000 m-es mezei futásban. Nurmi győzelmével és Ritola második helyével Finnország biztosan nyerte a 10 000 m-es mezei csapatversenyt is, s győzött a 3000 m-es csapatversenyben Is. (Itt is Nur- íni lett az első, de ebben a számban nem volt egyéni verseny.) Nurmiról ekkor már számos történet keringett. Valahányszor rajthoz állt — győzött; sorra állította fel a világ- és Európa-csú- csolcat. Amikor megdöntötte Shrubb 26 éve fennálló hatmérföl- des világrekordját, megkérdezték tőle, nem fáradt-e el, mire Nurmi csodálkozva visszakérdezett: „Miért? Hiszen csak hat mérföldet futottam ...“ Az 1924-es olimpia műsorán — talán nem is véletlenül — egy napon szerepelt az 1500 és az 5000 m-es futás. Nurminak 70 pere pihenője volt a két verseny között „Ezt még Nurmi sem bírja“ — mondták a szakértők. A „Nagy Hallgatag“ azonban mindkét számban fölényesen győzött 3:53,6, illetve 14:31,2 perces idővel. Tikkasztó, 40 fokos hőségben került sor a 10 000 m-es mezei futóversenyre. Egymás után dőltek ki a futók, volt, akit kórházba kellett szállítani, 20-an feladták a küzdelmet. Amikor Nurmi legendás stopperórájával a kezében beért a stadionba, fáradtságnak nyoma sem látszott rajta. Miután elszakította a célszalagot, tovább futott, a fűben megkereste cipőjét, majd — pillanatnyi pihenő nélkül — futva indult az öltöző felé. Mielőtt eltűnt volna a közönség s>nie elől, még egvszer visszafordult: akkor igyekezett a cél felé a második helyezett Ritola ... Nemcsak a hosszú-, hanem a t vidtávfutók is kitettek magukért. Meglepetésként hatott a hosszú lábú angol Abrahams győzelme a 100 m-e* síkfutásban; ugyanis ezt a számot ez ideig mindig a tengerentúliak nyerték. Ráadásul Ab« rahams 10,6 mp-cel megjavította az 1900 óta fennálló olimpiai csúcsot. Világrekordot futott 400 men 47,6 inp-es idővel a skót Liddel. A kiváló atléta, aki lelkipásztornak készült, tulajdonképpen 100 m-en akart indulni. A 100 m-es síkfutás döntőjét azonban vasárnap rendezték, s mint kispapnak vasárnap nem volt szabad versenyezni. Ezért kihagyta a 100 m-t, másnap azonban indult 400 m-en és világcsúccsal győzött. Liddel később misszionárius lett. Nurmi honfitársai közül a 36 éves Stenroos a maratoni futásban győzött (42,195 m — 2.31:22,6), az ötpróbás Lehtoncn és a gerely- hajító-technikát forradalmasító Mlyrrä (62,96 m) pedig megvédte bajnokságát. Az amerikai Osborn a magasugrás (198 cm) és a tízpróba, Houser pedig a súlylökés (14,99 m) és a diszkoszvetés (46,15 m) megnyerésével ért el dupla sikert, ami máig is egyedülálló teljesítmény az olimpiák történetében. „A hullámok hercege“ Hullottak a csúcsok a tourelles-i uszodában, ezrek voltak kíváncsiak Kahanamokura. A hawaii „királynak“ azonban Párizs a búcsút jelentette. A 100 m-es döntőben „csak“ második lett 1:01,4 perces idővel az 59,00 másodpercet úszó Weismüller mögött. Az űszóversenyek tulajdon* képpen három „világsztár“ küzdelmét hozta. Weismiilieren kívül az ausztrál Charlton és a svéd Arne Borg harcolt az érmekért. 23 évével Borg volt közülük a legidősebb és kalandos múlt állt mögötte. Otthagyta az egyetemet és kitanulta a pékmesterséget, majd egy nyomdában dolgozott, végül belekóstolt a tengerészéletbe is. Amikor az egyik stockholmi uszoda igazgatója megtudta, hogy E'arg kitűnő úszó, szerződtette őt úszómesternek. Borg két évig edzett, aztán indult az ulimpián. „Autodidakta" úszó volt. Elsőként úszott a világon hosszabb túvokon is kallózó stílusban. Ezért vesztette el ax 1500 m-es versenyt a 16 esztendős ausztrál „csodagyerek“ Charlton ellen. Borg erősen kezdett, így az ausztrálnak — aki verseny közben mellúszással és hátúszással „pihent“ — több ereje maradt a véghajrára. A 400 in döntőjében óriási harcot vívott Weismüllerrel, és úgy kellett őt kihúzni a vízből verseny után — fulladozott a kimerültségtől. Borgról azt állították, hogy korának legnagyobb úszója volt, de balszerencséjére későn kezdett versenyezni, s ennek következtében rossz volt a lábmunkája. Párizs leghíresebb úszója a karcsú, magas amerikai Weismüller volt, aki három aranyat nyert (100, 400 m és váltó). 16 éves korában kezdett versenyszerűen úszni és csakhamar az úszók ideálja lett, mindenki igyekezett „kopírozni“ a stílusát. Johny futószalagon gyártotta a világrekordokat és az amerikaiak évről évre újabb és újabb jelzőkkel illették: „A hullámok hercege“, „Emberi hidroplán“, „Világcsúcsevő“. Négy esztendővel Párizs után Amszterdamban megnyerte a 100 métert, aztán ünnepélyesen elbúcsúzott. Az arányos testi felépíti sű amerikai szépség a Tarzan-fil- mek népszerű főszereplője lett. Később a fog- és arckrémet gyártó cégek „vásárolták meg“ Weismuller mosolyát és napbarnított testét. M'eglett férfikorában visszatért az uszodába: a leghíresebb hollywoodi filmsztárok úszóedzője lett. Öt olimpiai aranyérmét (kettőt Amszterdamban szerzett) nem aprópénzre váltotta ... Az első csehszlovák arainyérem A labdarúgótornán új — játékával a futball jövendő fejlődési irányába mutató — csapat tűnt fel és nyert bajnukságot: Uruguay. Olyan focistákat ismerhetett meg Európa, mint Nasazzi, Andrade (a becsúszó szerelés fekete bőrű szülőatyja), Scarone, Cea, Gestido. Négy év múlva ismét aranyat szereznek és hat esztendővel később ők lettek az első világbajnokok. Csehszlovákia megismételt mécs- csen kapott ki Svájctól, míg Magyarországot Egyiptom ütötte el a továbbjutástól. Méghozzá Obrali Csehszlovákiát 112 sportoló képviselte az olimpián és kilenc érmet szereztek. Megszületett az első csehszlovák aranyérem is: Bedŕich Supfilk nyerte 7,2 másodperccel a kötélmászást (függeszkedés). A magyarok mérlege: öt érem. ebből két arany (kard egyéni: Posta, agyaggalamblövészet: Halasy). Hivatalos pontversenyt csak sportáganként írtak ki a páriir T olimpián. A legtöbb bajnokságot és egyáltalán érmet az USA versenyzői szerezték. TOMI VINCB Raji május 28-án Május 28-án kezdődik a magyarországi, sorrendben huszonki- lencedik UEFA-torna. Európa legjobb ifjúsági válogatottjai a torna első szakaszában vidéken, négy csoportban, 17 pályán játsz- szák le a csoportokon belüli, 24 körmérkőzést. Utána a csoportelsők — mint az elődöntők résztvevői — Budapestre költöznek és újabb két-két mérkőzést vívnak, előbb a döntőbe jutásért a Ferencváros Üllői úti pályáján, mafö az első-, illetve a harmadik helyért a Népstadionban. A 29. UEFA-torna részletes műsora: ,,A“-csoport, Heves megye: I. forduló, május 28.: Hatvan: Jugoszlávia—Wales Eger: Olaszország—Magyarország II. forduló, május 30.: Gyöngyös: Jugoszlávia—Olaszország Eger: Wales—Olaszország ,,B“-csoport, Hajdú-Bihar megye: I. forduló, május 28.: Debrecen: Törökország—Spanyolország Téglás: Izland—Svájc II. forduló, május 30.: Hajdúszoboszló: Törökország—Izland Püspökladány: Spanyolország—Svájc III. forduló, június 1.: Debrecen: Törökország—Svájc Hajdúszoboszló: Spanyolország—Izland ,,C“-csoport, Veszprém megye: I. forduló, május 28.: Pápa: Franciaország—Csehszlovákia Tapolca: NSZK—Finnország II. forduló, május 30.: Ajka: Franciaország—NSZK Veszprém: Csehszlovákia—Finnország III. forduló, június 1.: Várpalota: Franciaország—Finnország Balatonfűzfő: Csehszlovákia—NSZK „D“-csoport, Vas megye: I. forduló, május 28.: Szombathely: Hollandia—Szovjetunió Kőszeg: Észak-lrország—Dánia II. forduló, május 30.: Körmend: Hollandia—Eszak-Irország Szombathely: Szovjetunió—Dánia III. forduló, június 1.: Szombathely: Hollandia—Dánia Sárvár: Szovjetunió—Észak-írország. A Ferencváros Üllői úti stadionjában a június 4-én sorra kerülő elődöntőben az „Alcsoport győztese a „C“-csoport ^Iső helyezettjével, a „B“-csoport legjobbja pedig a „D“-csoport nyertesével küzd a döntőbe kerülésért. A 3. és az 1. helyet eldöntő találkozókat június 6-án bonyolítják le a Népstadionban. Az idén — május 29. és június 6. között Magyarországon sorra kerülő UEFA-tornát követően 1977-ben Belgium, 1978-ban az NDK, 1979-ben Ausztria, majd 1980-ban az NSZK bonyolítja le a küzdelmeket. A labdarúgás átveszi birodalmát Euiópa-szerle, a felnőttek Euro- pa-bajnokságával szinte párhuzamosan megrendezik az ifjúságiak UEFA-tornáját is. 17 NYÁRI OLIMPIA Párizs — 1924
