Új Szó, 1976. május (29. évfolyam, 103-128. szám)
1976-05-18 / 117. szám, kedd
A hatékonyság növelése a iicenckereskedelemberi Az állam, a termelési-gazdasági egységek és a vállalatok licencpolitikája egyre kifejezőbben az érdeklődés előterébe kerül. A külföldön értékesített licencek a CSSZSZK nemzetközi tudományos-műszaki kapcsolatainak egyre jelentősebb részét képezik. A licencek eladása és vásárlása során abból indulunk ki, milyen hatást gyakorolnak a műszaki fejlődésre, a kutatási feladatok megoldására a gyártmányfejlesztésre és általában az egész gazdasági életre. A licencpolitika a műszaki politika hatékony formájaként a külkereskedelemben is fokozatosan érvényesül. A licencek eladása (az ún. aktív licencek) szabadalmaink, ipari jogaink, gyártási módszereink értékesítésének szükséges formája. Ezzel szemben a licencek vásárlása (passzív licencek) a KGST-tagállamokban és az iparilag fejlett kapitalista államokban szerzett hasonló ismeretek célszerű fel- használását jelenti. Az aktív licencek forrásai terjedelmesek. Egyaránt fellelhetők a kutatásban és a fejlesztésben, a műszaki tervezésben és a szerkesztésben, valamint magában a termelésben is. A licencek eladása előnyös devizaforrás A csehszlovák licencek külföldi értékesítésének s az így nyert devizaforrásoknak növelését több körülmény is indokolttá teszi. Elsősorban arról van szó, hogy a CSSZSZK termelési és anyagi kapacitása egyetlen ágazatban sem tudja döntő mértékben befolyásolni a késztermékek világméretű keresletének és kínálatának egyensúlyát. Egyes országokban nem is alakultak még ki a csehszlovák késztermékek behozatalának kereskedelmi-politikai feltételei. Ilyen esetekben a licencek eladása egyedüli lehetséges módja annak, hogy betörjünk a zárt piacokra. A technológiai folyamatokra és a technológiai tapasztalatok átadására vonatkozó licencek eladása megnyitja az utat a csehszlovák gépek és berendezések szállítására. A gyarmati rendszer megszűnése azt eredményezi, hogy a fejlődő államokban növekszik az érdeklődés a dokumentációk, a műszaki tervek, a felfedezések behozatala és a műszaki segítség iránt. Egyes termékeknél olyan helyzet állhat elő, hogy termelési kapacitásunk nem tudja kielégíteni a külföldi megrendeléseket teljes terjedelmükben. A hatvanas évekig jelentéktelen volt a csehszlovák licencek eladása, csupán véletlenszerűen, esetről esetre fordult elő. Jelentős határkő volt az 1963-as év, amikor a kormány intézkedései lehetővé tették a szellemi termékek szélesebb körű kivitelét. A licencek eladása ettől az évtől kezdődően állandóan nőtt. Az aktív licencek eladásából származó bevétel növekedése gyorsabb volt, mint a licencek vásárlása fordított költségek növekedése. A csehszlovák textilipar szabadalmi sikerei A licencek eladásából származó jövedelem elérésében egyre nagyobb szerepe van a tudományos-kutatási alapnak. Amíg például 1966-baji 30 százalékos volt a hozzájárulási aránya, ez öt évvel később 65 százalékra növekedett. Jelenleg a kapitalista államokban értékesített licencek bevételeihez kifejezően nagy arányban járulnak hozzá a textil- és a textilipari kutatásifejlesztési intézetei. Ez 1970- ben még 22 százalékot képviselt, s 1973-ban érte el a csúcsot, a 39 százalékot, majd 1975-ben ismét 26 százalékra csökkent. Ehhez az eredményhez leginkább az Ústí nad Orli- cí-i Pamutipari Kutatóintézet járult hozzá, elsősorban az orsó nélküli fonógépek szabadalmának eladásával Japánba, Svájcba és Olaszországba. Következetesebb licencpolitikával a 6. ötéves tervidőszakban A központi szervek és a CSSZSZK Népi Ellenőrző. Bizottsága a megkötött licencszerződések elemzése alapján rámutattak a licencpolitika irányításában észlelhető fogyatékosságokra. A hibák elsősorban a vásárolt licencek késedelmes realizálásában rejlenek. Ezt elsősorban a termelési objektumok építési határidejének meg nem tartása okozza. Sokszor a külföldről beszerzett gépi berendezések szerelési munkálatai is késnek. Gyakran az is rontja a licencek vásárlására alapozott termelés gazdasági hatékonyságát, hogy a licencek megvételére tett javaslatok az elértnél jóval nagyobb termelést irányoztak elő. Nem csekély probléma marad a licencek vásárlásának összefüggése a tudományos-műszaki fejlesztés feladataival. E probléma sikeres megoldása többek között azt is megköveteli, hogy következetesebben és kellő időelőnnyel állapítsuk meg, melyek azok a feladatok, amelyeket saját erőnkből fogunk megvalósítani, és melyek azok, amelyek realizálására megfelelő licencek vásárlása utján kerül sor. Végül pedig azt is meg kell oldani, hogy mely licencek tökéletesítését végezzük el saját erőinkkel és eszközeinkkel, s melyeket fogunk ismételten is külföldről vásárolni. A licencek teljesebb kihasználása a tudományos-műszaki fejlődés"“problémáinak megoldása mellett egyrészt megköveteli azok vásárlását olyan területek számára is, amilyen a mezőgazdaság és az élelmiszeripar, az életkörnyezet védelme, a gyógyszeripar stb., másrészt pedig növelni kell a vásárlást azokban az ágazatokban, ahol már elkezdődött a tudományos-műszaki kooperációnak ez a formája. Hiszen a kutatásra és a fejlesztésre fordított költségeknek csupán nem egészen egy százalékát fordítjuk licencek vásárlására, amiből arra következtethetünk, hogy a külföldi szábadalmakat nem használjuk ki eléggé gazdaságunk tudományos-műszaki fejlesztésében. A kapitalista államokban vásárolt licencek nagy része a •gépi-technológiai berendezések behozatala mellett rendszerint a nyersanyagok behozatalát is megköveteli. Ha tehát a licencvásárlásra épülő termelést kapitalista országokból behozott nyersanyagok alapján vezetjük be, s nem gondoskodunk azok hazai vagy szocialista országokból behozott nyersanyagok kai való helyettesítéséről — tovább fokozzuk gazdaságunk függőségét a kapitalista piacok kilengéseitől. Mivel az említett fogyatékosságok már a licencvásárlásra vonatkozó javaslatok előkészítése során keletkeznek, ezért ebben a szakaszban maximális figyelmet kell szentelni a következő kérdéseknek, illetve intézkedéseknek: alaposabban mérlegelni kell azokat a tényezőket, amelyek belgazdasági szempontból (beruházások, alszállítások, munkaerő-ellátás, értékesítési lehetőségek stb.) és külgazdasági szempontból (a technológiai és a berendezések színvonala, a szabadalom ára, a nyersanyagok beszerzési feltételei, garanciák, kiviteli lehetőségek stb.) meghatározzák a licenc bevezetésének eredményességét. A CSKP KB és az SZLKP KB tavalyi májusi plénumának határozata fontos feladatként jelölte meg a licencek vásárlását a közszükségleti ipar területén. Ez egyik lehetséges módja annak, hogy elősegítsük a belkereskedelem ellátását elegendő jó minőségű termékkel minden árszinten és minden ágazatban (textilipari termékek, háztartási gépek, elektrotechnikai készülékek, háztartás- vegyipari cikkek stb.) A CSSZSZK eddig mintegy 70 licencet vásárolt a közszükségleti ipar számára, s a tapasztalatok azt bizonyítják, hogy ez elősegíti a belkereskedelem problémáinak célszerű és hatékony megoldását. A licencek vásárlására és realizálására fordított eszközök megtérülési ideje általában egy év. Ezenkí vül rendszerint nem igényelnek nagyobb beruházásokat. A licencek vásárlásának a 6. ötéves tervidőszakban is állandó figyelmet kell szentelni. Ugyanakkor szem előtt kell tartani azt is, hogy a licencek eladásából származó bevételek kedvezően befolyásolják népgazdaságunk devizamérlegét, s hatékonyan hozzájáruljanak a csehszlovák ipar és a többi ágazat további dinamikus fejlődéséhez. VINCENT BALÄŽ „A Német Demokratikus Köztársaságban kiadott könyvek“ címmel kiállítás nyílt a bratislavai Egyetemi Könyvtárban. (Felvétel: J. KolenCík — ÖSTKJ A CSKP XV. KONGRESSZUSA SZELLEMÉBEN Eredményes mérleg sikeres indulás A közelmúltban számos tizemet tüntettek ki a kelet-szlo- vákiai kerületben is például a szakágazati minisztérium, illetve a szakszervezetek vörös zászlajával. Ezek közé tartozik a kerület egyik jelentős vegyipari üzeme, a sviti Che- mosvit n. v., amely az 5. ötéves tervidőszak feladatainak eredményes teljesítésének elismerése fejében nyerte el az SZSZK Ipari Minisztériumának vörös zászlaját. A Chemosvit nem akármilyen mérleggel zárta az elmúlt éveket. Az ötéves tervidőszak folyamán a tervezett 40,5 százalék helyett 84,6 százalékkal növelte termelését. Ennek a sikernek gyökere abban van, hogy a vállalat dolgozóinak lelkes munkája, a 49 szocialista munkabrigád és a négy racionalizációs brigád kezdeményezése folytán a munkatermelékenységet sikerült az eredetileg tervezett 29,2 százalék helyett 63,7 százalékkal növelni. A CSKP XV. kongresszusának határozatai alapján a vegyipari termelés fejlesztését a 6. ötéves tervidőszakban a petroké- miai nyersanyagok jobb értékesítése útján kell elérni, amelyeket a sviti vegyipari üzemben a szintetikus fonalak gyártásánál használnak. A sviti Chemosvit n. v. a plasztikus anyagoknál háromszorosára, a műfonalaknál kétszeresére növeli az 1975-ben elért termelését. Ennek érdekében újabb beA CSKP VETERÁNJA ÍGY KEZDŐDÖTT... Trencsík János 1899-ben született a Komáromtól nem messze fekvő Pusztavirten. Alapiskoláit is ott végezte el. ß Komáromi Szállító és Segédmunkások Szakszervezetébe 1920-ban lépett be, s huszonkét éves volt akkor, amikor Komáromban tagja lett a kommunista párt éppen megalakult helyi szervezetének. A pártban több tisztséget töltött be. Tagja volt a körzeti és a területi pártveze tőség elnökségének. Az 1927— 38-as időszakban a városi képviselőtestületnek is tagja volt. 1938-ban rendőri felügyelet alá helyezték. Sokat katonáskodott. A felszabadulás után Vidák Vince elvtárssa] felkereste Martynov alezredest, a komáromi szovjet városparancsnokot. Jelentkeztek nála, mint régi és* sokat átélt pártfunkcionáriusok. A városparancsnok feladatul adta nekik egy 120 tagú népi milícia létrehozását. Másnapra megalakult a népi milícia, melynek 15 nőtagja is volt. A milícia parancsnokává Martyinov alezredes Trencsík Jánost nevezte ki. Parancsnoksága alatt a milícia 1945. június 15-ig dolgozott, egészen addig, amíg a csehszlovák hatóságok meg nem érkeztek. Ekkor átalakult városi rendőrséggé, s mint ilyen az év végéig fennállt. Trencsík János aztán különféle funkciókat töltött be nyugdíjba vonulásáig. Volt lakáshivatali alkalmazott, egy vendéglátóüzem igazgatója, majd a kommunális üzemek igazgatója. Innen vonult nyugdíjba 1961- ben. Ma is egészséges és vígkedély ű. — 1921-ben köztársaságunkban is megalakult a kommunista párt, melynek haladó vezetői a dolgozó nép érdekeinek kiharcolását tűzték ki célul — emlékezik Trencsík elvtárs. — Steiner Gábor gyűlésre hívta össze azokat az elvtársakat, akik amellett voltak, hogy városunkban is legyen szervezete a kommunista pártnak. Büszkén emlékezem Mező Istvánra, Ga- borek Károlyra, Csevár Józsefre, Csevár Ferencre, Puzsár Fe- rencre, Szabó Gyulára, Horváth Andrásra és még több elvtársra. A pártvezetőség munkához látott. Első dolgának tekintette a szakszervezetekben és a falvak dolgozói között elterjeszteni a párt eszméit, megmagyarázni az embereknek, mit is akar a kommunista párt, miért kell a dolgozókat védő, meg nem alkuvó és a munkásjogokért harcoló egységbe tömörülni. Ez nagy önfeládozással járt, hiszen akkor a hatóságok esküdt ellenségei voltak mindenféle munkásmegmozdulásnak. Trencsík fános Az Építők, az Élelmezési Ipar, a Segédmunkások, a Vasasok Szakszervezetei Körében kezdték meg a párteszmék terjesztését a kommunizmus váro- sunkbeli úttörői. Meggyőző munkára volt szükség ahhoz, hogy a kommunista párt kivonja a „szocdemek“ soraiból azokat, akik — hamis ígéretekkel álltatva — a megalkuvók közé kerültek. Nem feledkeztünk meg a járás falvainak, községeinek szegényeiről sem. Tudtuk, hogy ott a nincsteleneket szinte éhbérért dolgoztatták. Kerékpárral, már akinek volt, de legtöbbször gyalog- szerrel mentünk a munkahelyre, de a ránk bízott feladatokat mindig elvégeztük. HOLCZER LÁSZLÓ ruházásokat eszközölnek, korszerűsítik, felújítják az eddigi termelési kapacitásokat. Egyik legjelentősebb beruházásuk, az 1978-ban átadásra kerülő, az élelmiszeripar számára szükséges polypropylént gyártó tizem. Ezt követően több, jobb minőségű csomagolóanyagot kap a kereskedelem ebből az üzemből, ami lehetővé teszi az élelmiszerek még higiénikusabb árusítását. A textiliparban használatos műfonalak nagyobb arányú gyártását 1980-ban kezdik el, amikor a vállalatnál beindul a polypropylén-selyem készítése. Ennek jelentős része a KGST államok részére készül. A Chemostvit n. v. gépgyártó üzeme a saját szükségletére gyártott műszaki berendezéseken kívül több mint 80 millió korona értékű gépi berendezést gyárt a bratislavai Dimitrov üzem és az NDK részére. A vállalat sikeresen kezdte el a 6. ötéves tervidőszak feladatainak teljesítését, amit az is bizonyít, hogy az elmúlt négy hónap alatt a tervezett feladatokat csaknem minden mutatóban túlszárnya’ta. A Chemosvit dolgozói eredeti felajánlásaik értékét a bruttó termelés túlteljesítésére háromról hétmillió koronára növelték. A tervezett 1,2 millió korona helyett 3,5 millió korona nyereség elérését vállalták terven felül. (kulik) iÉrtékes felajánlás Közép-Szlovákia ipari üzemeinek dolgozói az elmúlt hónapok folyamán mindenütt értékes munkafelajánlásokat tettek a CSKP XV. kongresszusa tiszteletére. Az ipari bruttó termelés idei évre meghatározott tervét összesen több mint 121 millió koronával, az árutermelés tervét pedig mintegy 155 millió koronával akarják túlteljesíteni. A kerület ipari üzemeiben már a korábbi években is szép sikereket eredményezett a szocialista munkaverseny különböző. formáiba bekapcsolódott dolgozók igyekezete. A bratislavai Slovnaft nemzeti vállalat dolgozóinak felhívására indított szocialista munkaverseny tavalyi sikerein felbuzdulva olyan elhatározás is született, hogy mindenütt tovább folytatják az energiával és a nyersanyagokkal való takarékos gazdálkodást. A kötelezettségvállalások értelmében az idei év végéip több mint 20 millió kilowatóra elektromos energia megtakarítására lehet számítani. Az ipari üzemek dolgozói fontos feladatuknak tekintik a termelési költségek csökkentését is. Ezt az is igazolja, hogy az erre szóló, összesen 82 millió korona értékű munkafelajánlásuk értelmében a legtöbb helyen már hatékony intézkedéseket hoztak a termelési költségek csökkentése érdekében. h k.
