Új Szó, 1976. május (29. évfolyam, 103-128. szám)

1976-05-01 / 103. szám, szombat

TISZTELET ÉS MEGBECSÜLÉS Állami kitüntetések ünnepélyes átadása a prágai várban (Tudósítónktól) — A prágai vár re­konstruált Spanyol-terme pénteken délelőtt ha- gyományos ünnepéül színhelye volt. Az orszáq legjobb dolgozói gyűltek össze, hogy kiváló mun­kájukért, tudományos és művészi tevékenységü­kéit átvegyék a legmagasabb állami kitünteté­seket A Szocialista Munka Hőse címet, a Vörös Zászló Érdemrendet, a Győzelmes Február Ér­demrendet és a Munkaérdemrendet összesen 63 csoport, illetve egyén vette át. A Klement Gott- wald Állami Díjban 21-en részesültek. Kiváló ulkvtó munkájukért pedig 8-nak a „Nemzeti mű- véts" címet adományozták. A virágokkal díszített Spanyfft-terr<m díszemel- ' vényén pontosan 10 Órakor megjelent GUSTÁV HUSÁK elvtárs, a CSKP KB főtitkára, köztársa­sági elnök, ĽUBOMÍR ŠTROUGAL elvtárs, a CSSZSZK miniszterelnöke, valamint a CSKP KB Elnökségének további tagjai: VASIL BIĽAK, PE­TER COLOTKA, KAREL HOFFMANN, VÁCLAV HOI,A, ALOIS INDRA, ANTONÍN KAPEK. JOSEF KEMPNÝ, JOSEF KORČÁK, JOZEF LENÁRT, va­lamint JAN BARYL és MILOSLAV HRUŠKOVIČ, a CSKP KB Elnökségének póttagjai, MILOŠ JA­KEŠ, a CSKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bi­zottságának elnöke, JAN FOJTÍK, JOSEF HAVLÍN, MARIÉ KABRHELOVÄ, ČESTMÍR LOVÉTINSKY és OLDŔICH ŠVESTKA, a CSKP KB Titkárságá­nak tagjai. Az ünnepélyen részt vettek továbbá a CSKP KR osztályvezetői, a kerületi pártbizottságok ve­zető titkárai, a Szövetségi Gyűlés, a kormány, a politikai pártok és a Nemzeti Front vezető kép­viselői. A vendégek közt foglaltak helyet a szo­cialista országok csehszlovákiai képviseleti hiva­talainak vezetői és a május 1-i ünnepségekre hazánkba érkezett külföldi küldöttségek is. Az állami himnusz elhangzását követően KA­REL HOFFMANN, az SZKT elnöke üdvözölte a megjelenteket, majd megemlékezett a CSKP XV. és az SZKP XXV. kongresszusáról, a kongresz- szusok nemzetközi jelentőségéről és szocialista társadalmunk további fejlesztésére gyakorolt be­folyásáról. Áz ünnepi beszédet ĽUBOMÍR ŠTROUGAL, a CSSZSZK miniszterelnöke mondotta. Ezután a legmagasabb állami kitüntetések ki­osztására került sor. A kitüntetettek érdemeit LADISLAV JAŠÍK, az SZKT titkára indokolta meg. A kitüntetéseket az ünnepeiteknek GUSTÁV HUSÁK és ĽUBOMÍR ŠTROUGAL elvtárs adta át. A kitüntetettek nevében ĽUBOMÍR SAKMAR, a Szocialista Munka Hőse szólalt fel. Megköszönte a rendkívüli elismerést, amely — úgymond — még naqyobb kötelességtadásra, még lelkiisme­retesebb munkára kötelezi a dolgozókat. — Nem elégszünk meq elért eredményeinkkel — foly­tatta —, még igényesebbek leszünk önmagunk­kal és társainkkal szemben. A munkaerők moz­gósításával, ötleteik továbbfejlesztésével és meg­valósításával a XV. pártkongresszus határozatai­nak teljesítésére s ezzel szocialista hazánk to­vábbi felvirágoztatására, lakosságunk eléqedett- ségére terekszünk. Áz ünnepély a Munka Dalával ért véget. Ez­után GUSTÁV HUSÁK és ĽUBOMÍR ŠTROUGAL elvtárs, valamint politikai és közéletünk további vezető képviselői a prágai vár reprezentációs he­lyiségeiben barátságosan elbeszélgettek a kitün­tetettekkel és családtagjaikkal. —km— Büszkék vagyunk a kiváló eredményekre Ľubomír Štrougal elvtárs beszéde Május elsejének előestéje úgy rögződött nemzeteink tudatá­ban, mint az egyszerű emberek milliói forradalmi küzdelmének jelképe. Ezért ismét felidé­zem azt az örök igazságot, hogy mindaz, amit az emberi­ség egész eddigi, ellentétekkel teli történetében elért, a mun­kának és annak az erőfeszíté­sének köszönhető hogy az em­ber felszabaduljon, hogy az ember élete ne szenvedés lé­gyért, hogy az ember megvaló­sítsa a haladás eszméit. Csak a kötelékeitől megszabadított munka, — tehát az olyan mun­ka, amely megszűnt a jogtala­nok, a megalázottak és a ki­zsákmányoltak végzetszerű és keserű kenyere lenni — válha­tott az ember természetes, őrömteljes alkotó tevékenységé­vé, amely állandóan új értékek­kel gazdagít bennünket, ezért létünk legfőbb értelme lett. Büszkék vagyunk arra, hogy országunk, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság is egyike a társadalmi haladásért egyre na­gyobb erővel küzdő országok­nak. Ezek az országok céltuda­tosan és következetesen megva­lósítják a felszabadult emberi munka valódi küldetését. Most, amikor a prágai vár­ban összejöttünk, még friss bennünk a CSKP XV. kongresz- szusa tanácskozásának élménye. Ez a kongresszus kitűzte társa­dalmunk további fejlesztésének bátor és igényes programját. Pártunk XV. kongresszusa vi­tathatatlanul bizonyította, hogy eddigi munkánkat felelősségtu­dattal, objektívan és bíráló kö­vetkezetességgel értékeltük, fel­táruk mindazt, ami fékezi a további fejlődést, s erőinket a hazánk minden lakosának gaz­dagabb és boldogabb életéért vívott további küzdelemre össz pontosílottuk. A XV. kongresszus olyan kongresszus volt, amely a leni­ni úton való előrehaladás fon­tos lépéseként vonul be hazánk történetébe. Ezt az utat a cseh és a szlovák kommunisták 55 évvel ezelőtt kezdték meg, ezen az úton megyünk ma is, hogy bátran előrehaladjunk a fejlett szocialista társadalom építésé­nek sok éve kitaposott útján. Azok a gondolatok, melyek a kongresszus munkáját ösztönöz­ték, azok a szavak, amelyek a kongresszuson elhangzottak, s végül azok az okmányok, ame­lyeket a kongresszus egyhangú­lag elfogadott, a jövő években szocialista társadalmunk mun­kája programjának legfontosabb építőelemei lesznek. A szovjet kommunisták XXV. pártkongresszusának politikai irányvonala az, amely a lenini politika jelenlegi megnyilvánu­lásaként az egész világ számá­ra példát mutat és ösztönző erőt jelent arra vonatkozóan, hogy az emberek sorsuk irányí­tását a saját kezükbe vegyék, hogy a világ alapjaiban megvál­tozzon, felszabadítva az embert a háború gyötrelmeitől, a vég nélküli elnyomás, kizsákmányo­lás, nyomor rabságából. Ezzel a vonzó programmal összhangban pártunk XV. kong­resszusa is elő kívánta segíteni a világ ilyen irányú fejlődését. Népünk boldog életének tágas és világos otthonát építjük, és megcáfolhatatlanul bebizonyít­juk, hogy a szocializmus egyet jelent az emberről való sokol­dalú gondoskodással, személyi­sége és kvalitása olyan arányú fejlődésével, amelyet eddig még egyetlen társadalmi rend­szer sem tett lehetővé és nem is tudott lehetővé tenni. A mindennapi munka a bizo­nyítéka annak, hogy éppen a szocialista rendszer az, amely a dolgozó tömegekben felszaba­dítja a mély érdeklődést és a felelősségteljes munka kimerít­hetetlen erőforrásait. A szocia­lizmus fokozatosan átalakítja az. embert, lelkiismeretes gaz­dává teszi, olyan gazdává, aki minden tudását és tapasztalatát a munkájába fekteti. Ezért ép­pen ma, az állandó forradalmi változások idején vagyunk ta­núi annak, hogy szocialista rendszerünk napról napra egv- re inkább válik a harcoló nem­zetek meggyőző példájává és céljává. Bátor céljainkat annak tuda­tában tűzzük ki, hogy lábunk alatt szilárd a talaj, vagyis adottak a fő feltételek e célok megvalósításához. A kongresz- szus felelősségteljes munkája minden kétséget eloszlatva be­bizonyította. hogy népünk az el­telt időszakban helyesen értel­mezte pártunk politikáját, ezért most is elfogadja azokat az új feladatokat, amelyek teljesítése biztosítja a további fejlődés reális távlatait. Ha összehason­lítjuk a jövő időszakra kitűzött feladatainkat erőinkkel, figye­lembe véve azt. hogy pártunk egysége új, fiatal tagokkal erő­södött, anyagi-műszaki alapunk szilárd, támaszkodhatunk a Szovjetunió és a többi szocialis­ta ország testvéri segítségére, és ami a legfontosabb, népünk kimeríthetetlen derűlátásával, kezdeményezésével és áldozat- készségével rendelkezünk, nem kel félnünk a jövőtől sem. Né­pünk alkotó munkájának kö­szönhető — amint azt Gustáv Husák elvtárs, a CSKP KB főtit­kára, köztársasági elnökünk mondotta —, hogy az eltelt öt­hét évben kiváló eredményeket értünk el társadalmunk szociá­lis, gazdasági és politikai fej­lesztésében. Most kezdtük meg a hatodik ötéves terv időszakát, melyet nem véletlenül nevezünk a nagy teljesítmények és a jó minősé­gek időszakának. Tudatosítjuk, hogy e célkitűzések megvalósí­tása érdekében nagy kezdemé­nyezéssel, felelősséggel és talá­lékonysággal energikusan fej­leszteni kell eddigi munkánkat. Célunk, hogy munkánk és kö­zös igyekezetünk eredményei az eddiginél még szebbek legye­nek. Mindannyian jól tudjuk: a mai világban az egyre növekvő kö­vetelmények senkinek sem te­szik lehetővé, hogy ölbe tett kézzel nézze a világot. A világ fejlődése, beleértve a tőkés tár­sadalmi rendszer súlyos válsá­gát is, az élet legkülönfélébb területein, tehát a nemzetközi munkamegosztásban is, olyan új és egyre igényesebb követel­ményeket támaszt, amelyekkel szembe kell néznünk. Éppen ebben a helyzetben válik elsőrendű feladattá a tu­domány és a technika eredmé­nyeinek tökéletes felhasználása. A tudományos-műszaki fejlődés az egész világon egyre jobban felgyorsul, és nekünk, akik túl sok nyersanyaggal nem rendel­kezünk, és munkánk eredmé­nyeinek külföldi cseréjére va­gyunk utalva, ezzel lépést kell tartani. A tudomány — korsze­rű technika — intenzív terme­lés — gazdasági hatékonyság irányvonal számunkra egyre in­kább olyan terület, amelyen le­játszódik a termelés, sőt az eeész népgazdaság hatékonysá­gának fejlesztéséért folytatott küzdelem. A kongresszus tanácskozása világosan megmutatta, hogy merre kell haladnunk, ha azt akarjuk, hogy a tudományos haladás „ne maradjon bent“ az intézetekben, a laboratóriumok­ban, a tervező hivatalokban, hanem széles körben éreztesse hatását a termelésben és egész életünkben. A kongresszus meg­mutatta továbbá, hová kell össz­pontosítani erőinket és eszkö­zeinket, hogy minél gyorsabban kézenfekvő eredményeket ér­jünk el. A tudományos eredmények­nek a gyakorlati életben való minél szélesebb körű alkalma­zása természetesen nemcsak közvetlenül időszerű feladat, hanem távlati és tartós folya­mat is, s az emberek gondol­kodásában is számos akadályt kell leküzdeni, szembe kell néz­ni a maradi gondolkodással, az elavult rutinszerűséggel. Ezért nem véletlen hogy pár­tunk XV kongresszus az em­berek szakmai képzettségének növelésén kívül szocialista ön­tudatuk állandó növelésének je­lentőségét is hangsúlyozta. Eb­ben hatalmas és hatékonyan ki­használható potenciális tartalé­kokat látunk. A magas fokú szakmai kép­zettség segítségével a problé­mák megoldásához több lehe­tőséget, alternatívát tud az em­ber találni. Ha ez a képzett­ség erkölcsi-politikai öntuda­tossággal, felelősségei párosul, akkor mindenütt azt a lehető­séget fogják választani — még ha ez a legnehezebb megoldás is —, amely társadalmilag a legtöbb haszonnal jár. Éppen ezért az eszmei-politikai és a szakmai fejlettség kapcsolatá­ban, annak állandó elmélyíté­sében és megszilárdításában rejlik a szocializmusnak az az értékes jellegzetes vonása, hogy meg tudja gyorsítani az egész társadalom előrehaladá­sát, és közelebb viszi a vég­célhoz. Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök a kongresszuson nagyra értékel­te azt az érettséget, öntudatot, mély és alkotó hazafiasságot, a párt és a szocializmus ügye iránti elkötelezettséget, amely­ről az emberek lépten-nyomon tanúságot tesznek. Husák elv­társ rámutatott: „A szocializ­mus eszméinek befolyása tár­sadalmunkban egyre erősödik azzal, hogy az emberek a min­dennapos gyakorlatban meg­győződnek eszméink életképes­ségéről és igazáról, valamint arról, hogy ezek valóban a leg­nemesebb és leghumánusabb eszmék. Az ember számára valójában megadják élete ér­telmét, és olyan célokat tűznek ki elébe, amelyek megsokszo­rozzák energiáját, derűlátását, növelik öntudatosságát és el­szántságát, hogy a szocialista országépítés bonyolult felada­tait sikeresen végrehajtsa.“ Ez a gondolat rendkívül idő­szerű és jogosult. Az az ember, aki meggyő­ződött a kommunista eszmék és célok helyességéről, aki lé­pést tart korával, érzi annak létfontosságát, hogy szembe­nézzen saját magával, körül­tekintsen, kivegye részét a kö­zös munkából, és ebben saját maga túlszárnyalásának új ösztönző erejét lássa, hogy mindezzel a közös ügy előre­haladásához járulhasson. ­Példákért nem kell messzire mennünk. Mindannyian, akik ma ide a prágai várba eljöt­tek, kitüntetést kapnak kiváló munkaeredményeikért, amelyek nemcsak magas fokú tudásuk­ból, hanem — ami nem ke­vésbé fontos — magas fokú eszmei érettségükből is szület­tek. A munkások, földművesek, technikusok, tudósok, művé­szek és különféle más foglal­kozású dolgozók százezreit képviselik itt, olyan embereket, akik tudatosították: olyan idő­ben élünk, amikor a szavak elvesztik súlyukat és hitelüket, ha konkrét tettek formájában nem valósulnak meg. ök azok, akik az építők között az első sorokban haladnak, és utat mutatnak a többieknek. Önök, akik idejöttek, nemcsak sike­res dolgozók a saját szakmá­jukban, hanem annak is élő bizonyítékai, hogy a munka, amely évezredeken át a ki­zsákmányolt néptömegek kény­szerű szenvedése volt, szocia­lista társadalmunkban megbe­csülésnek és dicsőségnek ör­vend. Sok munka vár ránk. s bi­zony nem lesz mindig könnyű dolgunk. Minden erőnkkel és tudásunkkal feladataink meg­oldásán kell fáradoznunk. Mindennek ellenére derűlátók lehetünk, mert az emberek milliói közös erőfeszítésének, áldozatkész és becsületes mun­kájának köszönhetőn az elmúlt időszakban jő eredményeket értünk el. Ezért mindenkinek a munkáját megbecsüljük az­zal, hogy a munka egységes frontjából kiemeljük a legjob­bakat, a munka igazi hőseit. A szocialista építőmunka hő­seinek névsora újabb nevekkel bővül, azoknak a nevével, akik cselekedeteikkel és gondolko­dásukkal az új szocialista em­bertípust képviselik, azoknak a nevével, akik az élen halad­nak a szocialista mukaver- senyben, a szocialista brigá­dok mozgalmában, a munka­kezdeményezés és a társadal­mi elkötelezettség terén. Ebbe a névsorba ma tudo­mányunk, szocialista kultú­ránk és művészetünk új mes­tereinek a nevét is beírjuk, akik az ösztönzést a jelenből merítik, és a munkásosztály- lyal szorosan együttműködnek. Munkájuk és alkotásuk friss virág nemzeti kultúráink virág­ba borult fáján, szebbé, szí­nesebbé teszi hétköznapjain­kat, s elősegíti a legszebb és a legnemesebb tulajdonságok kialakítását az emberben. Mindannyiuknak, akik most magas állami kitüntetéseket vesznek át, őszintén szívből jövő köszönetét mondok a CSKP Központi Bizottságának, a köztársasági elnöknek, a szö­vetségi kormánynak, a nemzeti kormányoknak, a Szakszerve­zetek Központi Tanácsának és a Nemzeti Front Központi Bi­zottságának nevében azért a kiváló munkáért, amelyet szo­cialista hazánk felvirágoztatá­sa érdekében végeztek. Köszö­netét mondunk és hálánkat fejezzük ki munkatársaiknak, rokonaiknak, családjuknak, akik munkájukban megbízha­tóbb hátteret és támaszt bizto­sítottak, és ezzel is hozzájá­rultak a kiváló eredmények eléréséhez. őszinte szívből gratulálok Önöknek ahhoz a megtiszteltetéshez, amelyben egész szocialista társadalmunk részesíti Önöket. Mindannyiuk­nak azt kívánom, hogy to­vábbra is kiváló sikereket ér­jenek el munkájukban, magán­életük pedig elégedettséget és nyugalmat biztosítson. Meg vagyunk győződve róla, hogy hazánk többi állampolgá­rával együtt minden erejükkel a CSKP XV. kongresszusán ho­zott határozatok teljesítésén fognak fáradozni, mert e ha­tározatok fő értelme szép ha­zánk dolgozói életének gazda­gabbá és boldogabbá tétele, a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság további felvirágoztatása. Az áldozatkész munka elismerése (CSTK) — Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára, teg­nap 13 dolgozónak állami ki­tüntetéseket adott át. A kitün­tetéseket május elseje és ki- lencedike alkalmából ezeknek a dolgozóknak a pártban és a szocialista társadalom javára végzett sokévi érdemes mun­kájukért a köztársasági elnök adományozta. „Az építésben szerzett érde­mekért“ kitüntetést kapták: Tibor Donovál, a Szlovák Te­levízió munkatársa, valamint Jozef Prokeš és Ján Zelenák, a Pravdának, az SZLKP nyom­davállalatának dolgozói. „A kiváló munkáért“ kitüntetést kapták: Ján Ferenčík, Velimír Huszko, Ján Kukučka, Franti­šek Novák, Štefan Rojka és Miloslav štancel, az SZLKP KB dolgozói, valamint Milan Hr- bek, Emília Míchalíková, Peter Semančík és Mária Vanková, a CSKP KB Politikai Főisko­lája bratislavai karának dol­gozói. Az ünnepségen, amelyen je­len voltak az SZLKP KB osz­tályvezetői, a Pravda vállalat­nak, a Politikai Főiskola bra­tislavai karának és a Szlovák Televíziónak a képviselői, Jo­zef Lenárt elvtárs a kitünte­tetteknek köszönetét mondott becsületes és érdemdús mun­kájukért, s további sok sikert kívánt. 1976. V. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom