Új Szó, 1976. április (29. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-13 / 88. szám, kedd

BESZÁMOLÓ A PÁRT TEVEKENYSEGERŰL - A TÁRSADALOM FEILŰOESE A CSKP XIV. KONGRESSZOSA OTA ES A PART TOVÁBBI FELADATAI (Folytatás a 9. oldalról} szellemében fejlődnek a nemzeteink és nemzetiségeink kapcsolatai. A proletár és a szocialista internacionalizmus külpolitikánk egyik pillére és hazáink szilárd világhelyzetének, népünk és a Szovjetunió, a többi szocialista ország testvéri kapcsolatainak alapja. Ebből ered Csehszlovákia népének osztály­szolidaritása és szoros kapcsolata a világ forradalmi erőivel. Okultunk abból, hová vezet az el­vakult nacionalizmus és a társadalmi jelenségek osztályszempontokat mellő­ző értékelése. Ezért dolgozó népünk valamennyi rétegének létérdeke a pro­letár és szocialista internacionalizmus eszményeinek a nemzeti forradalmi mozgalom e magasztos elvének védel- mezése, érvényesítése és fejlesztése. A természetes hazaszeretet főként az áldozatos tevékeny munkában, a dol­gozó nép forradalmi vívmányainak fej lesztésében, a szocializmus és a béke ügye védelmezésével kapcsolatos el­szántságban nyer kifejezést. Tovább fejlesztjük a munkához való tudatos szocialista viszonyra nevelést. A szocialista ember ott formálódik, ahol felnő, ahol tanul és dolgozik. A munkaközösség aktív nevelő erő és a szocialista ember formálásának fontos tényezője. Az emberek nagy kezdemé­nyezése, munkahősiessége és áldoza­tossága, a szocialista verseny, a szo­cialista munkabrigádok tevékenysége azt bizonyítja, hogy ezen a téren is értékes eredményeket értünk el. Az emberek abszolút többsége becsülete­sen dolgozik. Az új szocialista ember nevelése a negatív vonások és csökevények le­küzdésének folyamatában valósul meg az ideológiai és gyakorlati kispolgári csökevények, a kispolgári fogyasztói mentalitás elleni küzdelemben folyik mindenütt, ahol ezek megnyilvánulnafk. A kispolgári hangulat, az ilyen ten­denciák és magatartás leküzdése hosz- szan tartó, bonyolult és igényes folya­mat. Valamennyi becsületes ember ér­dekében ezért határozottan szembe kell szállni az összes társadalomelle­nes jelenségekkel és elemekkel. A fe­lületesség, a türelmetlenség és a for­malizmus nem gyorsítja meg az ideo­lógiai, nevelési folyamatot. Döntő fon­tosságú az emberek céltudatos, rend­szeres nevelése. Az utóbbi években ismét többet fog­lalkoztunk a szocialista erkölcsre ne­veléssel és az eszmei nevelő, népmű­velési tevékenységgel a szó tágabb értelmében, miután ez a materialista tudományos világnézet terjesztésére irányul. Ami a valláshoz való viszo­nyunkat illeti, álláspontunk ismert. A szocialista állam tiszteletben tartja a hivők vallásos érzését, becsüli azt, hogy óriási többségük őszintén részt vesz az alkotó törekvésben. Ez azon­ban korántsem csökkenti kötelessé­günket, hogy folytassuk a tudományos világnézet terjesztését. Ez érdemdús munka, tovább kell fejlesztenünk és támogatnunk. Ebben a tekintetben fontos feladatai vannak a Szocialista Akadémiának, a Tudományos-Műszaki Társaságnak és az emberről, a természetről, a társadalom­ról szerzett ismeretek népszerűsítésével foglalkozó több intézménynek. Iskola- rendszerünk évente az ifjú munkások tízezreit — szaktanintézetek, tanoncis­kolák növendékeit — közép- és főisko­la* végzettségű szakemberek ezreit ké­szíti elő a társadalom szükségleteire. Emelkedett az iskolák munkájának színvonala, az iskolák valamennyi fo­kán és típusában javult az ifjú nemze­dék felkészítése, elmélyült nevelése és művelődése a marxizmus—leninizmus alapján. Ez a párt, az állam, a nemzeti bizottságok céltudatos politikai és szer­vező munkájának, oktatóink, nevelőink és a szakoktató mesterek áldozatos tö­rekvésének eredménye. A CSKP XIV. kongresszusának hatá­rozatai alapján a központi bizottság 1973. júliusi ülésén távlati célként je­lölte meg annak elérését, hogy ifjú nemzedékünk többsége a tanonc-, szak- és az általános műveltséget nyújtó is­kolákban teljes középiskolai képzettsé­get nyerjen. Egyidejűleg úgy határo­zott, hogy e feladatot fokozatosan és megfontoltan kell végrehajtani. Kedvező feltételeket teremtünk ennek az előirányzatnak a teljesítésére. E fel­tételek elsősorban társadalmunk ered­ményes fejlődésében, iskolarendszerünk anyagi-műszaki bázisának szilárdulásá- ban és káderellátásában rejlenek. Bizo­nyos változásokat is kell eszközölnünk az iskolarendszerben, az oktatás tar­talmában, a nevelő- és oktatómunka módszereiben és formáiban az iskolák valamennyi fokán. E változások javas­latait kísérletileg kipróbáljuk a gyakor­latban. A kongresszusunkon kitűzendő fel­adatok még inkább kidomborítják az ifjú nemzedék sokoldalú, szocialista ne­velésében, kiemelkedő erkölcsi tulaj­donságainak, szocialista hazafiságának és internacionalizmusának ápolásában, a szocializmus és a kommunizmus esz­ményeivel való azonosulásában az is­kola munkájával szemben támasztott igényeket. Elvárjuk, hogy a tanítók, a tanárok, a nevelők, a szakoktató mesterek min­den tudásukat és érzelmüket beleadják a nevelő ráhatásba, lelkesedéssel és hévvel teljesítik küldetésüket úgy, ahogy ez ilyen igényes és felelősségteljes hi vatásban feltétlenül szükséges. A jó pedagógus munkája megérdemli egész népünk tiszteletét. Meggyőződésünk, hogy oktatóink a további években is a párt jó segítőtársai lesznek politikájá­nak megvalósításában. A tömegtájékoztatási eszközök — a sajtó, a rádió, a televízió és a film híradó — az eszmei-politikai és nevelő ráhatás óriási erejét képviselik. A köz­ponti bizottság rendszeres, mindennapi figyelmet fordít rájuk. Nagy részük van a párt politikájának magyarázásában és megvalósításában, a nép tájékozta­tásában és szocialista tudatának növe­kedésében. Értékeljük elkötelezett mun­kájukat, amellyel megnyerik az embe­rek bizalmát. Ám ezen a szakaszon is nagyobb fel­adatok és nagyobb munkaigények vál­nak ránk. A sajtó, a rádió és a tele­vízió — mint az állam és a párt kezé­ben levő fontos eszköz — céltudato­sabban és meggyőzőbben, mély érvelés­sel mutassa meg a szocialista rendszer és a szocialista életmód előnyeit. Még hatékonyabban küzdjön a kommuniz­mus eszményeiért. Harcoljon a burzsoá ideológiák és csökevények ellen, pel- lengérezze ki és nyomja el a kispolgár­ság minden megnyilvánulását. A lapok, folyóiratok hasábjain, a televízió kép­ernyőjén, rádióadásokban, filmhíradók­ban, mind nagyobb figyelmet kell szen­telni a dolgozó embernek. Hazánk min­den napja a munkahősiesség, az újí­tás, dolgozóink alkotó lendülete és ügyessége, a fogyatékossággal szembe­ni engesztelhetetlensége, mindazért ví­vott küzdelmének példáit eredményezi, nmi életünkben új horizontot nyit. A tájékoztatási eszközök munkatár­sainak tudatosítaniuk kell nagy fele­lősségüket, amely a közvélemény alakí­tásában hárul rájuk. Naponta ugyanis százezrekhez, sőt milliókhoz szólnak. Minden cikkből, adásból ki kell tűnnie, hogy a szocialista újságíró küldetését teljesíti, segíti a forradalmi erők har­cát, fenntartás nélkül szolgálja a szo­cializmus, a haladás és a béke ügyét. A tájékoztatási eszközök nagyon fon­tos feladata, hogy sokoldalúan hozzá­járuljanak a testvéri szocialista országok életének megismeréséhez és közelebb hozásához, internacionalista kapcsola­taink szilárdításához és fejlesztéséhez. Amikor nagy igényeket támasztunk a tájékoztatási eszközök munkájával szemben, anyagi-műszaki bázisuk fej­lesztését sem tévesztjük szem elől. A tájékoztatási eszközök rendszeré­ben különleges jelentőségű a pártsajtó. Főként a Rudé právónak kell példát mutatnia elvszerűségével, az újnak a ha­ladónak harcos és hű ábrázolásával. Felelőssége annál nagyobb, mivel a központi bizottság sajtószerveként rend­kívül nagy felelősséget visel a párt politikájának érvényesítéséért. A XIV. kongresszus után a központi bizottság nagy figyelmet fordított a kultúra és a művészet fejlesztésére. Elvszerű és érzékeny politikájával si­került erősítenie kultúránk szocialista jellegét, megalakítani a párttal és a szo­cializmussal összeforrott alkotó frontot és kibontakoztatnia a gazdag kulturális életet. A művészeti tevékenység előte­rébe kerülnek a jelen időszerű kérdé­sei, a dolgozó ember küzdelme a szo­cializmusért, a haladásért és a békéért. Számos tartós értékű irodalmi, film-, képző- és zeneművészeti alkotás szü­letett, amely művészeink becsületes al­kotó törekvését és nagy tehetségét bi­zonyítja. A 30. évforduló tiszteletére, amikor arról emlékeztünk meg, hogy kicsúcsosodott népünk nemzeti felsza­badító harca és a szovjet hadsereg fel­szabadította Csehszlovákiát, továbbá pártunk XV. kongresszusa tiszteletére művészeink százai sorakoztak fel mű­vükkel a CSKP politikájához, a szocia­lizmushoz. Alkotásukkal ünnepelték népünknek a harcban és a munkában tanúsított hősiességét, a szocializmushoz vezető útját, kifejezték megbonthatatlan barát­ságunkat és hálánkat a szovjet nép iránt. Tudatosítjuk, hogy az élet minden területén lejátszódó forradalmi átalaku­lások művészi megörökítése igényes feladat. Pártunk nagyra becsüli azokat a művészeket és kulturális dolgozókat, akik megértik munkájuk társadalmi küldetését és áldozatosan, alkotó hév­vel szolgálják a szocialista ember ne­velését, szellemi életének gazdagítását. Az alkotó szövetségeknek nagy részük van az elért eredményekben. Az a kül­detésük, hogy a párt kulturális politi­kájának szellemében továbbra is egye­sítsék az összes becsületesen gondol­kodó művészeket, ösztönözzék a szocia­lista művészeti alkotás további fejlődé­sét. Az alkotó szövetségek fontos fel­adata, hogy ápolják a művészértelmi­ség munkájával és honpolgári életével szemben támasztott nagyfokú igényes­ség tudatát, fedezzenek fel tehetsége­ket, hassanak művészi és politikai fej­lődésükre, ügyeljenek arra, hogy ezek teljes mértékben kibontakozzanak és érvényesüljenek társadalmunk javára. Az elért sikerek értékelése még nem jelenti azt, hogy mindennel elégedettek vagyunk. Alacsony eszmei és művészi színvonalú művekkel is találkozunk. Népünknek igényes kritériumai van­nak a kulturális és művészi alkotások­kal szemben, azt akarja, hogy az való­ban igaz és hatásos legyen. Ezért a mű­vészi alkotások értékelésénél nagy kö­vetelményeket támasztunk mind művé­szi értékükkel, mind pedig eszmei tar­talmukkal szemben. A kommunista pártosságtól áthatott művészet, amely a szocialista realizmus alkotó módszeré­vel, a művészi kifejezés formagazdag­ságával ábrázolja népünk sokoldalú éle tét és küzdelmeit, mindenkor élvezni fogja a párt és a nép támogatását. Sürgető feladat a művészi kritika ja­vítása, amelynek erősítenie kell az al­kotók társadalmi felelősségtudatát. A kultúra és a művészet összes érté­ke ma már hozzáférhető valamennyi dolgozó számára. Ugyanakkor dolgo­zóink sokoldalú öntevékeny művészi munkával maguk is részt vesznek a társadalom kulturális értékeinek meg­teremtésében. Az amatőr művészi tevé­kenység a szocialista életmód elvá­laszthatatlan, szerves része, az embe­rek alkotó képességei fejlesztésének je­lentős eszköze. A politikai nevelő munka bonyolult­sága megköveteli, hogy a pártszervek és -szervezetek biztosítsák az eszmei ráhatás összes eszközeinek tevékenysé­gét, hogy a mindennapi életben össze­kössék a konkrét feladatokkal, az ösz- szes szakaszon kifejtett politikai szer­vező tevékenységgel. Az ideológiai munka hatásosságának kritériuma az emberek gondolkodási és cselekvési módja. Ha szavaink és tetteink egyek, az emberek megértik, magukévá teszik és tudatosan megvalósítják politikán­kat. Ez is a párt és a ncp egységének egyik döntő feltétele. Megnyerni az embereket politikánk­nak — ez az emberek körében min­dennapi nevelő munkát, türelmes meg­győzést és egyéni példamutatást jelent. Ez a munka kitartást és türelmet, az emberhez való pozitív viszonyt feltéte­lez, gondjai és problémái megértését feltételezi. Politikai gyakorlatunkból sohasem szabad kivesznie e lenini gon­dolatoknak: kapcsolatot teremteni a néptömegekkel, köztük élni. Ismerni gondolkodásukat, tudni megközelítésü­ket, állandóan megnyerni bizalmukat. Tartós feladatunk: a párt és a nép egységének szilárdítása, a nép kezde­ményezésének kibontakoztatása, a tö­megek tapasztalatainak általánosítása. V. A CSKP tevékenysége a nemzetközi kapcsolatok terén Elvtársakt A központi bizottság a XIV. kongresz- szus irányvonalát érvényesítve rendsze­resen figyelmet fordított a nemzetközi kérdésekre, a külpolitikára, a nemzet­közi kommunista és munkásmozgalom­ban folytatott tevékenységünkre. Abból a tényből indult ki, hogy szocialista társadalmunk fejlődésének feltétele a nemzetközi helyzet fejlődése is, hogy szocialista hazánk építésének a legked­vezőbbek a békés feltételek. Külpolitikai tevékenységünk sarkkö­ve, a Szovjetunióval és a többi szocia­lista országokkal való szövetség, együtt­működés és barátság szilárdítására irá­nyuló törekvés volt. A marxizmus—leni­nizmus és a proletár nemzetköziség el­vei alapján sokoldalúan hozzájárultunk a nemzetközi kommunista és munkás- mozgalom akcióképességéhez és egy­ségéhez. Támogattuk a nemzeti felsza­badító mozgalmakat és tovább mélyí­tettük együttműködésünket a gyarma­ti uralom alól felszabadult országokkal. Következetesen érvényesítettük a kü­lönböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének elvét és küzdöttünk az imperializmus ag­resszív erői, a nemzetközi feszültség enyhülésének ellenzői ellen. Röviden: pártunk népünk alapvető érdekeinek megfelelő külpolitikát, szocialista, in­ternacionalista, következetes osztálypo­litikát folytatott. A XIV. kongresszuson kijelölt fela­datok eredményes teljesítése lehetővé tette, hogy külpolitikai tevékenységün­ket is fokozatosan fejlesszük és bővít­sük. Egyidejűleg meg kell mondanunk, hogy ma külpolitikánkban azért mutat­hatunk ki jelentős pozitívumokat, mert a Szovjetunióval és a szocialista kö­zösség további testvéri országaival szo­rosan egybehangoltan jártunk el. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXIV. kongresszusán elfogadott béke program teljesítésével létrehozott — a magunk módján szintén elősegített — kedvező feltételekre támaszkodtunk. Ma joggal elmondhatjuk, hogy meg­szilárdult a Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzetközi helyzete, világ­szerte megnőtt tekintélye. Államunk a szocialista országok bizalmának és tisz­teletének örvend, a haladó világ ro- konszenvét élvezi, számos különböző társadalmi rendszerű állam méltó part­nere lett. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXV. kongresszusán elfogadott béke­program további kimunkálása nekünk is újabb lehetőségeket teremt a céltu­datos külpolitikai tevékenység kibon­takoztatására államunk szükségleteivel, érdekeivel és céljaival összhangban. Teljes mértékben támogatjuk e progra­mot és hozzájárulunk megvalósításához. A békeprogram megvalósításáért foly­tatott küzdelem lényegesen befolyásol­ta a nemzetközi kapcsolatok tartalmát, jellegét és szerkezetét. Ebben döntő jelentőségű volt az a tény, hogy meg­erősödött a Szovjetunió és a szocialis­ta közösség országainak politikai, gaz­dasági és tudományos-műszaki poten­ciálja, megszilárdultak a szocializmus világpozíciói, kapcsolata az összes ha­ladó és békeszerető erőkkel. A nemzet­közi kommunista és munkásmozgalom befolyása is nőtt. A nemzeti felsza­badító mozgalom újabb sikereket és győzelmeket aratott. E fejlődés folytán az erőviszonyok a szocializmus, a hala­dás és a béke javára változtak. Általánosan elismert tény, hogy a Szovjetunió és a szocialista közösség nélkül ma már semmilyen fontos nem­zetközi problémát nem lehet megolda­ni. Helyzetük megszilárdulása folytán létrejött annak reális lehetősége, hogy visszafordíthatatlanná váljék a feszült­ség enyhülésének folyamata. Ennek eredményeképpen bővülnek és szilár­dulnak a szocializmus és a kommuniz­mus építésének, a békéért és a társa­dalmi haladásért vívotL harcnak a ked­vező feltételei. Nem önmagától alakult ki ez a ked­vező légkör. A haladás, a béke és a feszültségenyhülési politika ellenfelei, a hidegháború követői ellen vívott el­keseredett küzdelemben kellett kihar­colni, ez utóbbiakhoz csatlakoztak a maoisták is — nagyon aktívan. Ebben a bonyolult folyamatban tör­ténelmi jelentőségű az imperialista ag- resszorok vietnami veresége, a laoszi és kambodzsai haladó erők győzelme. Örömmel fogadtuk a hős vietnami nép győzelmét, melyet a Szovjetunió és a szocialista országok sokoldalú és ha­tékony segítségével ért el. Igazolódtak Lenin szavai, hogy sohasöm lehet le­győzni azt a nemzetet, melynek mun­kásai és parasztjai többségükben felis­merték megérezték és tudatosították, hogy a maguk ügyét védelmezik. Ma teljesül a vietnami nép vágya — orszá­ga egyesülése, a békés szocialista fej­lődés távlata nyílt meg számára. Ebben a mi internacionalista segítségünkre és támogatásunkra is számíthat. Megszilárdult a Kubai Köztársaság­nak, a nyugati féltekén a forradalom és a szocializmus első bástyájának helyzete és megnőtt a tekintélye. Ezt bizonyította a Kubai Kommunista Párt nemrégen megtartott I. kongresszusa. A gyarmati rendszer további pillérei omoltak össze, számos új független ál­lam alakult. Az új világháború veszélyének elhá­rítása, a béke megszilárdulása szem­pontjából döntő jelentőségű a Szovjet­unió és az Egyesült Államok kapcsola­taiban bekövetkezett fordulat, amelyet számos fontos megállapodás fejez ki. Számunkra különösen fontos az eu­rópai helyzet rendezése, főként a szo­cialista országok és az NSZK kapcso­latainak rendezése, amely a vitathatat­lan realitások elismerése, elsősorban f.Folytatás a 11. oldalon) praß 1976. IV. 13. 10

Next

/
Oldalképek
Tartalom