Új Szó, 1976. április (29. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-13 / 88. szám, kedd
BESZÁMOLD A PART TIVEKENVSEGtRŰL - A TÁRSADALOM FEIIŰDESE A CSKP XIV. KONGRESSZUSA OíA ES A PART TOVÁBBI FELARATAI (folytatás az 5. oldulról) Külkereskedelmünknek tökéletesítenie kell üzleti tevékenységéi, rugalmasan kell reagálnia a külföldi piacok helyzetének alakulására, a lehető legkedvezőbb feltételeket kell megteremtenie az export és az import lebonyolításához, jobban ki kell használnia az államilag irányított külkereskedelem előnyeit és ennek érdekében folytatni az illetékes vállalatok koncentrációját. Nem elégedhetünk meg a termelők és a külkereskedelmi vállalatok együttműködésének eddigi színvonalával. Az exportfeladatok teljesítése, a versenyképesség növelése a világpiacokon és a behozatal csökkentése a hatodik ötéves tervidőszakban az egyes népgazdasági ágazatok és szakágazatok munkája és eredmé nyei értékelésének egyik legfőbb szempontja. tilvtársak! Gazdaságunk erejének növelésével és színvonalának emelésével, a tudományos-műszaki haladás ütemének gyorsításával, a nemzetközi munka megosztás elmélyítésével nő a népgazdaság sokoldalúsága és összetettsége, ós vele együtt növekednek a tervszerű irányítás színvonalával szembeni követelmények is. A XIV. pártkongresszus óla állandóan figyelmet szenteltünk az irányítás és a tervezés kérdéseinek, állandóan foglalkoztunk ezekkel a kérdésekkel az elnökségben és a Központi Bizottság ülésein, egyre nagyobb követelményeket támasztottunk az irányító szervek munkájával szemben minden fokon. Ezen a téren is előbbre léptünk, ami nélkül nem érhettük volna el az ötödik ötéves tervidőszak eredményeit, távolról sem elégedhetünk meg mindennel ezen a téren. A legtöbb hiányosságot, amelyekre bírálóan rámutatunk, szubjektív tényezők idézték elő. Az irányító, a tervező és a szervező munka gyenge pontjai, a l'egyel- metlenség és a társadalmi érdekek elhanyagolása a hiányosságok fő forrása. Már csak azért sem elégedhetünk meg a mostani helyzettel, mert a hatodik ötéves tervidőszak új feltételei és feladatai sokkal nagyobb követelményeket támasztanak az egész gazdasági mechanizmus működésének hatékonyságával szemben a központi irányító szervektől kezdve az egyes vállalatok és műhelyek munkaszervezéséig. A hatodik ötéves tervidőszakban a tervszerű irányítás rendszerének tökéletesítése során megőrizzük és fejlesztjük mindazt, ami bevált. Egyidejűleg új elemeket fogunk kipróbálni és bevezetni mindenekelőtt ott, ahol az eddigi eszközök nem segítik elő eléggé gazdaságpolitikánk megvalósítását. Ez megköveteli a tervezés minőségének javítását, a gazdasági ösztönzők hatékonyságának növeléséi, a termelési-műszaki alap szervezésének tökéletesítését, az irányító és szervező munka javítását és a dolgozók részvételének elmélyítését az irányításban.. Az állami és a gazdasági szervektől elvárjuk, hogy egész sor intézkedést dolgozzanak ki, amelyekkel biztosítják az anyagi és pénzügyi forrásoknak, valamint az emberek munkájának íninéi jobb felhasználását a kongresszus irányelveinek teljesítése érdekében. Ezen a téren is fel fogjuk használni a testvéri szocialista országok, különösen a Szovjetunió tapasztalatait, az SZKP XXV. kongresszusának gazdag ösztönző erejét. A tervezés módszereinek tökéletesítése, a tervek megalkotása és lebontása, komplex jellege, kiegyensúlyozottsága kulcsfontosságú kérdés. Ez elsősorban a népgazdasági ágazatok közötti kapcsolatok javítását, a tervezésben a mérlegmódszerek lényegesen nagyobb terjedelemben való érvényesítését, a tervezés szabvány alapjának javítását, az egyes ágazatok és területek szempontjainak jobb összehangolását előfeltételezi. A tervmutatók rendszerének határozottabban érvényesítenie kell a társadalmi szükségleteket, jobban kell egyesítenie a vállalatok és a társadalom érdekeit, hatékonyabban kell ösztönöznie a népgazdasági ágazatok és a szakágazatok konkrét körülményei közepette a hatékonyság növelésének és a minőség javításának irányzatait. Ezzel szorosan összefügg a tervezési fegyelem megszilárdítása is. A tervnek az irányítás összes szintje számára törvénnyé kell válnia. Elkerülhetetlenül fontos, hogy az irányító szervek, a vezető dolgozók teljen felelősséggel biztosítsák a társadalom szükségleteit és hatékonyan használják ki a rájuk bízott eszközöket. Ugyancsak fontos, hogy energikusan küzdjünk a terv különféle spekulációs módszerekkel való „jobb teljesítése“ ellen, a céltalan kooperációt is beleértve, mert ezek társadalomellenes jelenségek. Az áll'tmi és a gazdasági szerveknek hatékony intézkedéseket kell elfogadniuk a szállítói-megrendelői kapcsolatok helyzetének javítása érdekében, amit joggal követeltek a kongresszus előtti vitában. Társadalmunk gazdasági és szociális fejlesztésében a kulcsfontosságú kérdések megoldása távlati komplex programok kidolgozását követeli meg. A tervező és a gazdasági szervek előtt az a feladat áll, hogy emeljék a távlati tervezés színvonalát, jobban figyeljék a társadalom fejlődési irányzatait és szükségleteit, reálisan mérjék fel az igények kielégítésének forrásait, sokoldalúbban vizsgálják a társadalmi fejlődés és a társadalmi termelés hatékonysága közötti összefüggéseket. Az irányítás javítását összekapcsoljuk a pénzügyi, ár- és béreszközök hatékonyabb kihasználásával. A terv célkitűzéseivel összhangban és a tárgyi feladatok megoldásával egységben szükséges ezen eszközök szerepének megerősítése a ráfordított munka ellenőrzéséhez, a költségek csökkentéséhez és a tartalékok feltárásához. A gazdasági eszközök rendszere tökéletesítésének fontos eszköze érvényesítésük hatékonyabb módjainak és formáinak kísérleti ellenőrzése. Egyidejűleg szükséges a hozraszcsot szerepének növelése, a vállalaton belüli irányítás tökéletesítése, a kalkuláció és a normák jobb felhasználása. A vállalatoknak és a vezérigazgatóságoknak egyre nagyobb érdeklődést kell tanúsítaniuk az igényes tervek elfogadása és egyre jobb eredmények rendszeres elérése iránt. Előnyös helyzetben kell lenniük a jól dolgozó vállalatoknak. Ezzel szemben felelősségre kell vonni azokat a vállalatokat, amelyek lemaradnak, alacsony műszaki színvonalú, nem kielégítő minőségű termékeket gyártanak és nem használják ki termelési lehetőségeiket. A gazdaságosság növelését, a tartalékok jobb kihasználását szolgálja a nagykereskedelmi árak módosítása is, amely jövő év január 1-én lép életbe. Az ármódosítás helyes megvalósításának nagy figyelmet kell szentelni a gazdasági irányítás minden szintjén. Fontos feladat a népgazdaság szervezési szerkezetének és irányítási módszereinek tökéletesítése. A gyakorlat bizonyítja, hogy a nagy vállalatoknál Is egyre nehezebb átfogóan dönteni a népgazdaság megfelelő termékekkel való ellátásáról, a tudományos-műszaki és a beruházási politika céltudatos érvényesítéséről, valamint a termelés célszerű koncentrációjáról és szakosításáról. Ezeknek a feladatoknak a biztosítása feltételezi a szakminisztériumok és a középső szintű irányító szervek munkája színvonalának emelését, hogy az eddiginél is jobban teljesítsenek olyan fontos feladatokat, mint az egyes ágazatok és szakágaza tok koncepciós fejlesztése, az egységes műszaki és beruházási politika kiala kítása és megvalósítása, a népgazda ságnak az illető ágazat termékeivel való ellátása, a külső gazdasági kapcsolatok fejlesztése és a terv teljesítésének megszervezése. Az élet kikényszeríti, hogy kifejezően előrehaladjunk az irányítás egyes szintjei közötti ésszerű munka- megosztás és az irányító munka integrálása útján. Ez megköveteli, hogy hozzáfogjunk az egyes ágak és ágazatok szervezésének és irányításának átfogó tökéletesítéséhez. Kormányaink és minisztériumaink szerepkörének megerősítése és munkájuk színvonalának javítása mellett a vezérigazgatóságot kell megtenni az irányítás legfontosabb szervévé. Ez olyan folyamat, amelyet megfontoltan, de határozottan és a konkrét feltételek figyelembevételével kel] végrehajtanunk. Az irányítás színvonalát a vezető dolgozók munkastílusa feltételezi. Több olyan vezetőnk van még, akik csak nyilvántartják a fogyatékosságokat, a határozatokat tudomásul veszik, de félnek attól, hogy döntsenek és konkrét felelősséget vállaljanak. Ez fölösleges huzavonákhoz vezet Megköveteljük a vezető dolgozóktól, hogy legyenek bátrak és kezde- ményezőek, fokozzák munkájuk hatékonyságát, lépjenek fel a bürokratizmus és reszortizmus megnyilvánulásai ellen, legyenek minden haladó úttörői, törekedjenek a legjobb tapasztalatok gyakorlati érvényesítésére, ügyeljenek a gazdaságosságra, az állami fegyelem megtartására és a társadalmi érdekek érvényesítésére. Az idei terv és az egész 6. ötéves tervidőszak feladatainak teljesítése nagy. igényeket támaszt az egész párttal, mindannyiunkkal szemben. Azzal a meggyőződéssel látunk hozzá a gazdasági építés feladataihoz, hogy teljesítjük őket. Biztonságunk pártunk képességéből, az összegyűjtött erőből és tapasztalatokból, népünk áldozatkészségéből, a szocialista közösséghez való tartozásunkból és a Szovjetunióval folytatott testvéri Együttműködésünkből ered. Népünk előtt a lét- és szociális biztonság további megszilárdításának, az életszínvonal állandó emelkedésének távlata áll. Meggyőződ désünk, hogy munkásaink, földműveseink, az értelmiségiek a CSKP vezetésével mindent megtesznek az igényes program megvalósításáért. Az első negyedévi eredmények tanúsága szerint általában sikeresen teljesítjük az idei népgazdasági terv igényesebb feladatait. Ez a 6. ötéves tervidőszak sikeres kezdetét jelenti. III. A pórt feladatai a szocialista állam fejlesztéseben és szocialista társadalmunk politikai rendszerének tökéletesítése Elvtársak! Államunk gazdasági erejének növekedésével és a szocialista termelési viszonyok megszilárdításával párhuzamosan folytatódtak a pozitív változások társadalmunk szociális struktúrájában. Megszilárdult a munkásosztály vezető szerepe és szövetsége a szövetkezeti földművesekkel és az értelmiséggel, elmélyült nemzeteink és nemzetiségeink egysége. Tovább fejlődött társadalmunk politikai rendszere. Kibővültek tevékenységének szférái, ezekben megnyilvánul rendszerünk mély demokratizmusa és humanizmusa. Fokozódott a dolgozók öntudata, műveltsége és kulturális színvonala. Jelentősen megszilárdult társadalmunk szocialista jellege. Az elért fejlődési szint új lehetőségeket teremt a szocialista rendszer előnyeinek kihasználásához. A fejlett szocialista társadalom további építésének programját bátran ezekre alapozhatjuk. A fejlett szocialista társadalmat — építése jelenti az jidott időszak tartalmát — elsősorban a tudományostechnikai forradalom eredményeinek az új társadalmi viszonyokkal a politikai, szociális-gazdasági, kulturális és eszmei-nevelő kérdések komplex megoldásával való összekapcsolása jellemzi, ami lehetővé teszi a nép egyre nagyobb szükségleteinek kielégítését. Ezért, ebben a szakaszban törvényszerűen fokozódik a marxista—leninista párt szerepe, nagyobb követelményeket támasztunk a kommunisták munkájával és fedettségével, valamint a párt- szervek és -szervezetek azon képességével szemben, hogy érvényesíteni tudják a párt vezető szerepét. Növekszik • a szubjektív tényezők, az emberek aktivitásának és öntudatának jelentősége. Egyre több függ az összes irányító szerv és intézmény munkájának minőségétől, kölcsönösen egybehangolt eljá- rásuktól és attól, hogy hogyan tudatosítják felelősségüket nemcsak saját feladataik teljesítéséért, hanem az egész közösségért, továbbá fegyelmezettségüktől, kezdeményezésüktől és alkotó- képességüktől. A nép alkotótevékenysége a szocialista társadalom legsajátosabb s egyre felújuló kimeríthetetlen forrását jelenti. Feladatunk, hogy fejlesszük a dolgozók aktivitását a termelési folyamatban és az egész társadalmi életben. Elsősorban a munkásosztály — társadalmunk vezető ereje — képviseli az alkotőenergia, ierő és -képességek óriási erőforrását. Az újkori történelem azt bizonyítja, hogy a párt állal vezetett munkásosztály, amely következetesen Marx, Engels és Lenin tanításából indult ki, döntő szerepet tölt be a tár sadalmi rendszer forradalmi megváltoztatásában, a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet időszakában, valamint a kommunizmushoz vezető fejlődésben. Csakis a munkásosztály tudja leküzdeni a forradalmi folyamatban és az új társadalom építésében a nehézségeket és akadályokat, csakis a munkás- osztály tudja egyesíteni a dolgozó nép rétegeinek és az osztályok érdekeit, csakis a munkásosztály vezeti a társadalmat a leghaladóbb szociális eszmék, a kommunizmus eszméinek megvalósításához. A XIV. pártkongresszus utáni fejlődés egyik legjelentősebb eredménye, hogy megszilárdult a munkásosztály, az anyagi értékek gazdájának és fő előállítójának, politikai rendszerünk gerincének helyzete, fokozódott öntudata, emelkedett műszaki és kulturális színvonala. A munkásosztály képezi lakosságunk több mint 60 százalékát. Mint vezető osztály egyre jobban befolyásolja a társadalom életének valamennyi területét. A politikai és munkaaktivitásban olyan tulajdonságokat érvényesít, amelyek fokozatosan tipikussá válnak a nép cse> lekedeteit és gondolkodását illetően. Ez elsősorban a munka iránti öntudatos és alkotó állásfoglalása, a társadat mi felelősségérzet, a szervezettség, az áldozatkészség, a kollektivitás, a kitartás, a nehézségek leküzdésének képessége, valamint az új és a haladó iránti érzék. A munkásosztály szocialista társadalomban betöltött szerepének növekedésével párhuzamosan fejlődik a munkás- osztály alkotóereje, új gondolkozást stílust sajátít el, új módon viszonyul az életkörülmények megváltoztatásához, átalakítja önmagát és egyúttal megváltoztatja az egész társadalom életmódját. A jövőben is sokoldalúan ügyelünk a munkásosztály alkotóereje széles körű érvényesítésére, aktivitásának fejlesztésére. öntudatának fokozására, a politikai és a társadalmi életben való részvételének kibővítésére, ügyelünk arra, hogy a munkásosztály álljon az újító kezdeményezés élén, javuljanak élet- és munkafeltételei. Mindig szem előtt tartjuk a marxizmus—leninizmus- nak azt az alapgondolatát, mely szerint csakis az a politikai párt lehet élcsapat, csak az a politikai párt lehet valóban a forradalmi és a tudományos kommunizmus pártja, amely elismeri a munkásosztály vezető szerepét a társadalom forradalmi átépítésében. A munkásosztály vezető szerepének elmélyülése korszakunk alapvető törvény- szerűsége és Lenin szerint vezető szerepének, világtörténelmi küldetésének eszméje a marxista elmélet elsőrendű és fő pillére. Erről győz meg bennünket pártunk egész története. A munkásosztály szilárd szövetségese a szövetkezeti földművesek osztálya. Új osztályt jelent, amely falvaink forradalmi megváltozásának folyamatában alakult ki. A mezőgazdasági dolgozók élete egy nemzedék alatt teljesen megváltozott. A vidék régi elmaradottsága már a múlté. A mezőgazdaság szocialista átépítése folyamán valódi forradalom ment végbe falvainkon a termelési módban és az életben. A termelés koncentrálásával és szakosításával, a tudományos-műszaki haladással, az ipari módszerek és a nagyüzemi technológiák alkalmazásával, a szakképzettség növelésével megváltozik a mezőgazdasági munka jellege, elmélyül a szövetkezeti földművesek kapcsolata a szocialista társadalom érdekeivel és szükségleteivel. Már maga az a tény, hogy egyre több mezőgazdasági dolgozó dolgozik korszerű gépekkel és berendezésekkel, arról tanúskodik, hogy milyen gyorsan egyenlítődik a mezőgazdasági és az ipari munka jellege. A korszerű nagyüzemi termelésre támaszkodó szocialista szövetkezeti mezőgazdaság lehetővé tette a műveltség és a szakképzettség gyors növekedését. A mezőgazdaságban ma 1000 dolgozóra 106 közép- és főiskolai végzettséggel rendelkező szakember jut. Azoknak a fiataloknak, akik mostanában kezdtek a mezőgazdaságban dolgozni, több mint 94 százaléka szakképzettséget szerzett. A vidéki fiatalok ma ugyanúgy hozzájutnak a művelődeshez és a kultúrához, mint a városi fiatalok. Pártunk és szocialista államunk nagy gondoskodása, munkásosztályunk falvaknak nyújtott segítsége olyan gazdasági és politikai eredményekhez vezetett, amelyeknek jogosan örülünk és amelyekre jogosan büszkék vagyunk. Lehetővé teszik, hogy pártunk, állami és társadalmi szerveink és szervezeteink még nagyobb figyelmet szenteljenek falvaink további politikai, gazdasági és kulturális fellendülésének. Figyelmük a XV. pártkongresszus után i,s a munkásosztály és a szövetkezeti parasztság szövetségének további megszilárdítására irányul, amely szocialista rendszerünk alapját képezi. (Folytatás a 7. oldalon) ÚJ szó 1976. IV. 13.
