Új Szó, 1976. április (29. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-01 / 78. szám, csütörtök

SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KONGRESSZUSÁNAK VITÁJA

/Folytatás a 6. oldalról)

és mi mindent megtehettünk volna. Tekintet nélkül arra, szubjektív vagy objektív okokról volt-e szó, be kell pótolnunk, amit elmulasztottunk. Ez azonban kevés. Szeretném ha tudatában lennénk, hogy kultúránk továbbfejlődése lényegében attól függ, hogy — tekintet nélkül arra, milyen területen dolgozunk — mennyire tudjuk majd megérteni, hogy a kultúra össztársadalmi jellegű, hogy a fejlett szocialista társadalomban nincs sem tisztán szórakozási, sem tisztán nevelői, sem tisztán esztétikai funkciója, hanem hogy jelenlétére hovatovább és mindinkább szükségünk lesz egészen gyakorlati,' mondjuk termelési problémák megoldásánál is. Nézetem szerint a ma problémáit szocialista fejlődésünk folytonosságának érzésével és talán még a távoli de logikus és elkerülhetetlen távlatokba tekintéssel oldjuk meg. Csak a kommunizmus felé haladó fejlett szocialista társadalom oldhatja meg a műszaki tudományos forradalom problémáit úgy, hogy azok ne veszélyeztessék az emberiség érdekeit, esetleg létét is, hogy a tudományok fejlődése és a technika haladása ne jelentsen állandó veszélyt az emberiség létére és boldogságára nézve. E folyamatból nem rekeszthető ki a kultúra. Az idő nekünk dolgozik, tevékenykedjünk úgy, hogy jól kihasználjuk az időt. A kapitalista társadalomban folytatódik és mind erőteljesebben folytatódni fog az a folyamat, melynek eredménye a kultúra elit- és tömegkultúrára való szétesése; a kultúra érthetetlenné, a rendszeres irányítás számára alkalmatlanná válik. Mind jobban és jobban elveszti majd tartalmát, de értelmét is. A kapitalista társadalmat — mely a .szabadság és a demokrácia zászlaja alatt „lépett harcba“ — saját fejlődésének mechanizmusa olyan helyzetbe hajt, ahol mind kevesebb a szabadság és a demokrácia az egyre növekvő embertömegek számára. Mit tenne a kultúra a technokraták társadalmában, akik nem ismerik az emberiséget, csak az azonos külső és belső tulajdonságú egyedékből álló tömeget és akik számára az ember nem több egy bizonyos sor felcserélhető egységénél? Kultúra nélkül az ember nem maradhat meg embernek, éppen ezért nélküle nem építhet szabad emberek számára szánt társadalmat.

Nálunk általában elismerik a kultúra össztársadalmi jellegét, ám ennek a gyakorlatban nincs meg mindig a kellő eredménye. Például a szerint a felmérés szerint, melyet a Kultúra- és Közvéleménykutató intézet végzett, ami a kultúra anyagi ellátásához és a járások általános szociális-gazdasági színvonalához való viszonyt illeti, Szlovákia öt járásában jobbak a kultúra területén a pénzügyi feltételek, mint ami megfelelne szociális-gazdasági színvonaluknak. Ezek a svidníki, a rozstiyói, a Stará Lubovňa-i, a čadcai és a bardejovi járások. 32 járásban —■ tehát a járások döntő többségében — viszonylag rosszabbak a kultúra fejlődésének pénzügyi feltételei, mint ami megfelelne általános szociális-gazdasági szintjüknek. E tekintetben az utolsó öt járás: a zvolení, a komáromi, a martini, a topoľčanyi, a Považská Bystrica-i járás. Ha nincs is szó a fejlettség abszolút szintjéről, hanem csak a közötte és a kultúra fejlődésének egyik szempontja közötti viszonyról, a szociális-gazdasági szinttel összemérve nyilvánvaló, hogy világosan megmutatkozik a gyakorlatban is, hogyan tekintünk általában a kultúrára. A kultúrához való e viszonyulásunkon tehát változatnunk kell, ha meg akarjuk változtatni a gyakorlatot, ha lényegesen előbbre akarunk lépni.

Hogy a kultúra vagy művészet kifejezés továbbra is megőrizhesse hagyományos koloritját és költészetét, mely- lyel gyakran összekapcsoljuk, megfelelő érzékünknek kell lenni a prózához, az élet prózaiságához, az életszükségletekhez és — lehetőségekhez. Reálisaknak és reálisan látóknak kell lennünk; ez azonban nem jelenti azt, hogy közönségesek és kicsinyesek legyünk. Az emberiség történetében valószínűleg első ízben vannak meg az objektív feltételek a tartós béke megőrzésiére. A marxizmus—leninizmus kijelölte számukra az utat és az előttünk járó generáció kiharcolta a lehetőségeket arra, hogy elérhessük célunkat. Forradalmi korszakban élünk, nekünk és az utánunk jövő nemzedéknek megadatott a lehetőség, hogy bebizonyítsuk; a szocialista társadalom az emberiség egyetlen lehetősége, olyan lehetősége, mely a legnagyobb szabadságot és a legsokoldalúbb fejlődést kínálja és biztosítja számára. Kommunisták vagyunk. Meg kell tennünk mindent, hogy el ne szalasszuk e nagy lehetőségeket.

Ladislav Martinék elvtársnak,

Bartislava főpolgármesterének felszólalása

1976.

iV. 1.

Azok az eredmények, amelyeket Szlovákia sokoldalú fejlesztése terén a kommunisták és az összes dolgozók elértek a XIV. pártkongresz- szus határozatainak teljesítésében, az utóbbi időszakot szocialista országépítésünk egyik legfontosabb-korszakává teszik. A pozitív eredményekhez Bratislava kommunistái és összes dolgozói is hozzájárultak.

Nagyra énekeljük a legfelsőbb pártós á Horni szervek, a kerületek és egyes vállalatok által nyújtott segítséget, amely lehetővé tette városunk további fejlesztését.

Engedjék meg, hogy legalább néhány mondatban érintsem Bratislava fejlődéséi, amelyet a XIV. pártkongresszuson fontos feladatként jelöltek meg. Számos nehéz problémát kellett megoldani, főleg a termelési alap fejlesztése, a lakáspolitika és a közlekedés területén. Ezek nagyon fontos tényezők városunk távlati fejlesztése szempontjából. Bratislava azoknak a városoknak egyike, ahol a lakosság nagy számban vesz részt a termelésben. Ipari termelésével jelentős mértékben kiveszi részét az egész ország népgazdasági fejlesztéséből, különösen fontos szerepet játszik a szlovákiai népgazdaságban. A város részesedése az ország ipari termeléséből majdnem 13 százalék. Szlovákiában egyedül Bratislavában gyártanak benzint, üzemanyag-olajat és kenőolajakat. A város nemcsak fontos gazdasági központ, hanem a tudományos kutatás székhelye is. A szlovákiai tudományos dolgozók 44 százaléka itt működik, a több mint 30 000 főiskolai hallgatóval együtt a város az egész társadalomra nézve fontos tudományos-fejlesztési feladatok megvalósításának jelentős csomópontja.

A városi pártszervezet mindent megtett azért, hogy a kommunistákat és a pártonkívülieket mobilizálja a döntő politikai és gazdasági feladatok teljesítésére. Ennek köszönhető, hogy a bratislavai ipari vállalatok több mint

kétmilliárd koronával túlszárnyalták tervfeladataikat. Az ipari termelés csaknem 4ö, a munkatermelékenység pwdig 31,5 százalékai nőtt, ami több volt, mint amennyit az ötödik ötéves terv irányelve feltételezett. Különösen gyors ütemben fejlődött a vegyipar, volumene 54 százalékkal növekedett. A gép- és fémfeldolgozó ipar termelése több mint 51 százalékkal nőtt. Az ötödik ötéves terv időszakában Bratislavában a beruházások összértéke kétszer akkora volt, mint a negyedik ötéves terv időszakában. Szlovákiai viszonylatban is alapvető fontosságú létesítményeket építettek vagy rekonstruáltak. Ilyenek a Slovnaft petroké- miai kombinál, a Georgi Dimitrov Vegyipari Művek, a Bratislavai Autógyár, a Tesla üzeme, a televízió, a rádió, a sajtó új objektumai, új főiskolai objektumok, diákotthonok stb.

A párt szociálpolitikai célkitűzéseinek teljesítéséhez több mint 24 000 lakás építésével is hozzájárultunk. Az ötödik öléves terv időszakában nagy előiojialadás történt a lakásépítésben. Ebben az időszakban épült a most meglevő bratislavai lakások több mint egyötöde. Több más szlovákiai szervezettel együtt a sok gondot okozó ivóvízkérdés megoldásán fáradozunk. Az eltelt öt évben a szállodai ágyak száma több mint 1800-zal növekedett. Sztfmos üzlet épült, az eladási terület több mint 15 ezer négyzetméterrel nőtt. Ez azonban még mindig nem elégíti ki az igényeket. .1975 végén íj, Szlovák Kereskedelmi Minisztériumhoz tartozó szervezeteknek Szlovákiában még mindig 70 000 négyzetméter eladási területre lett volna szükségük, ebből csak Bratislavában 40 000 négyzetméterre. A zöldövezet nagysága az elmúlt öt év alatt tovább nőtt, egy főre jelenleg 10,4 négyzet- méter zöldterület jut. Tovább folyik a város történelmi részének rekonstruálása, ez a városrész lassan isméi visszanyeri régi, vonzó arculatát. Bár az egyes lakótelepek ellátása még most sem felel meg a lakosság szükségleteinek és a beruházások adta lehetőségek nak, az utóbbi években számos új isko la, bölcsőde, óvoda, lestnevelési létesítmény és korszerű egészségügyi objektum épült.

Az eltelt néhány évben az SZLKP KB elnöksége és a szlovák kormány Lenárt elvtárs aktív támogatásával több intézkedést foganatosított Bratislavában az életkörnyezet javítása érdekében. Ez is bizonyítja, hogy pártunk. annak vezetősége és a kormány figyelemmel kíséri és hatékonyan támogatja hazánk fejlesztését. Ezért a támogatásért a város lakossága nevében elvtársi, szívélyes köszönetét mondok. Ebben a városban ugyanis tényleg sok a gond a környezetvédelemmel. Viszonylag sok gáz- és szilárd halmaz- állapotú szennyező anyag jut a levegőbe. Köztársaságunk városai közül Bratislava az egyik legzajosabb. Jelenleg gyors ütemben folyik a városba vezető utak és a város központjában levő útkereszteződések rekonstruálása, hisz mindez környezetvédelmi szempontból nagyon fontos. A nagyfokú javítás és rekonstruálás nemcsak átgondolt szervezést igényel, hanem a munkában részt vevő vállalatok jobb minőségű tevékenységét is. Nyíltan meg kell mondani, hogy a lakosság türelmét és megértését kérjük a nagyméretű átalakítással kapcsolatban.

Az élet- és a munkakörnyezet védelme terén több sikert értünk el. Megszűnt a kénsavgyártás okozta környezetszennyezés és csökkent a városon keresztülhaladó vasúti forgalom. Ennek ellenére a kongresszus résztvevőinek nyíltan meg kell mondanom, hogy a vasúi Bratislavában 34 helyen keresztezi a közutakat és a villamosvágányokat, ami nagyon megnehezíti a tömeg- közlekedést. Eltűntek a gőzmozdonyok, és fokozatosan csökkentjük a szénnel való fűtést. Nemrég készítették elő a szlovák főváros területfejlesztési iránytervét, amelyet a Szlovák Szocialista Köztársaság kormánya elé terjesztünk. Az iránytervben is figyelembe vettük a levegő és a vizek tisztaságának védelmét, különféle módszereket dolgoztunk ki a jobb környezetvédelem érdekében az energetikaipar, a közlekedés, a vízgazdálkodás területén, intézkedések egész sorát foganatosítottuk a zajártalom csökkentésének és a vizek tisztasága védelmének előmozdítására. A szakemberek eddigi tapasztalataikat az úi petržalkai városrész tervezésében használják fel. A majdan 140 000 lakosú új városrészben a hatodik és a hetedik ötéves tervidőszak idején az emberek számára az eddiginél jobb lehetőségeket kívánunk biztosítani a lakóhely, a szolgáltatások és a közlekedés fejlesztésével.

Ezeknek a terveknek a véghez-itele lehetetlen hatalmas beruházások nélkül. Szennyvíztisztító állomásokat, szemétégető telepeket, zöldövezeteket keJl létesíteni. A felsorolt intézkedések valóra váltása és a környezetet szennyező ipari üzemek kötelezése a környezet - védelmet szolgáló berendezések felszerelésére.

Bratislava kommunistái és összes többi dolgozói lelkesedésének, kitartásának és céltudatosságának köszönhetjük mindazokat a sikereket, amelyeket együttes erőfeszítéssel elértünk. Az ösz- szes dolgozó lelkesedése és nagyfokú aktivitása lehetővé tette, hogy teljesítettük az ötödik ötéves tervben kitűzött feladatokat és ezzel elhallgattattuk a kétkedőket, akik nem hitték el, hogy a XIV. pártkongresszuson kitűzött hatalmas feladatokat teljesíteni tudjuk.

Szlovákia Kommunista Pártja Bratislavai Városi Bizottságának nevében biztosítom a kongresszus résztvevőit arról, hogy Bratislava kommunistái és ÖSSZ3S többi dolgozói továbbra is becsületesen és lelkiismeretesen teljesíteni fogják feladataikat úgy, ahogy arról beszámolójában Lenárt elvtárs beszélt és ahogy a kongresszus a feladatokat kitűzi.

ján Bandzáknak,

a Szabadságpárt központi titkárának felszólalása

Őszinte örömmel fogadtuk el kongresszusukra szóló meghívásukat, ami ért a Szabadságpárt nevében ezúton mondok hálás köszönetét. Kívánjuk önöknek, hogy kongresz- szusuk sikerekben gazdag legyen. A szlovák pártkongresszus

abban az időszakban ülésezik, amikor társadalmunk a CSKP XIV. kongresszusa után elért eredményeket értékeli. Egyértelműen bebizonyosodott, hogy a fejlett szocialista társadalom építésének a XIV. pártkongresszuson kitűzött irányvonala helyes volt. Kongresszusukat az elért jó eredmények jegyében és egész dolgozó népünk teljes támogatásának tudatában tarthatják meg. A CSKP XIV. kongresszusát követő időszak vitathatatlanul történelmünk eddigi egyik legsikeresebb időszaka volt. A sikerek legfőbb oka az, hogy államunkban stabil a politikai helyzet és a dolgozók teljes mértékben támogatják a kommunista pártot, vezetőségét dr. Gustáv Husákkal, a CSKP főtitkárával, köztársasági elnökünkkel az élen. További kiváló eredmények születtek hála a XV. pártkongresszus tiszteletére tett felajánlások teljesítésének. Megállapíthatjuk, hogy a kommunista párt joggal a társadalom vezető ereje. A Szabadságpárt is magáévá tette a kommunista párt társadalomfejlesztési programját. Olyan időszakban élünk, amikor — ahogy mondani szokás — az álmok valóra válnak. Ez azért van így, mert az igazi szocializmus — lényegét, értelmét és vonzerejét tekintve — mindig fiatalos, lendületes marad. Már sokan és sokszor megmondták, hogy dolgozóink alkotó kezdeményezése a szocialista társadalom legértékesebb tőkéje, amihez hasonló jelenség semmilyen

más társadalmi rendszerben nem tapasztalható. Dolgozóink alkotó kezdeményezése hatalmas, szükségleteink és célkitűzéseink szempontjából létfontosságú társadalmi erő. A kongresszus előtti időszakban a CSKP Központi Bizottsága népünk elé terjesztette Cseh Szlovákia 1976—1980-as gazdasági és társadalmi fejlesztésének irányelvjavas- latát. Ez bizonyítja, mennyire elvszerü a CSKP KB politikája, mert pártunk az egész néppel és az egész Nemzeti Fronttal meg akarja ismertetni és tárgyalni ezt a fontos okmányt. Az irányelvjavaslat hatalmas, de reális célkitűzéseket tartalmaz. Egy olyan ötéves tervről van szó benne, amely jelentőségével túllépi az öt év határait, és alapot teremt további, sokkal igényesebb feladatok megvalósításához. Ezért a mostani ötéves tervet a jövő korosztályok ötéves tervének is nevezhetjük. Az irányelvjavaslat nemcsak a fő gazdasági, hanem a politikai, a politikainevelési és szervezési feladatokat is kitűzi. Az a cél, hogy a mostani ötéves terv időszakában megteremtsük a valóban alkotó szocialista életmód feltételeit. Persze igaz, hogy mindenért, ami új, progresszív, meg kell küzdeni, de ennek a küzdelemnek nemcsak a boldogabb jelen, hanem a boldogabb jövő is a célja. Ehhez a programhoz mi is csatlakozunk. Ez az a program, melyet mi is céltudatos, mindennapi munkával akarunk megvalósítani. Meggyőződésünk, hogy ez a program csak ebben a társadalomban, a Nemzeti Frontba tömörült szervezetek összefogásával, a kommunista párt vezetésével valósítható meg.

Végezetül biztosítani szeretném a kongresszus résztvevőit arról, hogy továbbra is ezen az irányvonalon haladva Szlovákia és egész Csehszlovákia további felvirágoztatásán fáradozunk. Békében akarunk alkotni, követve a Szovjetunió és a többi szocialista ország békeprogramját, amely az SZKP XXV. kongresszusának emelvényéről az egész világba eljutott. A békés alkotás nekünk is egyetlen célunk.

Sámuel Ksdaj elvtársnak,

« keleti katonai körzet parancsnok árnak felszólalása

Szlovákia Kommmunista Pártjának mos tani és Csehszlovákia Kommunista Pártjának nemsokára összeülő XV. kongresszusa a keleti katonai körzet kommunistái és összes katonái számára is a legfontosabb esemény.

Értékeljük eddi- di eredményeinket, és felkészülünk a

jövő még igényesebb feladatainak teljesítésére.

Örvendeztet és egyúttal kötelez bennünket a központi bizottságnak a körzet kommunistái munkájával kapcsolatban elfoglalt kedvező álláspontja, amit pártkonferenciánkon Lenárt elvtárs tolmácsolt. Megállapította: a keleti katonai körzetnél minden téren elmélyült a párt vezető szerepe és befolyása.

A szocialista munkaverseny a kiadatok teljesítésének legbeváltabb módszere. A versenymozgalom nagyarányú fejlődése szemléltető bizonyítéka annak, hogy a katonák összes kötélessé(Folytatás a 8. oldalon)