Új Szó, 1976. április (29. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-06 / 82. szám, kedd
NEMZETISÉGI ISKOLÁINK JÖVŐJÉRŐL Az SZSZK Oktatási Minisztériumának nemzetiségi osztálya fontos szerepet tölt be a csehszlovákiai magyar tanítási nyelvű iskolák életének, munkájának irányításában. A pedagógusokkal közösen már eddig is számos lényeges feladatot oldott meg és kell megoldania a jövőben. Ezekről a teendőkről beszélgettünk dr. MÖZSl FERENCCEL, az Oktatási Minisztérium nemzetiségi osztályának vezetőjével. O Az SZSZK Oktatási Minisztériumának nemzetiségi osztálya hogyan érvényesítette munkájában a párt XIV. kongresszusának határozatait, s hogyan járult hozzá a magyar tannyelvű iskolák színvonalának emeléséhez? — A csehszlovákiai magyar tanítási nyelvű iskolák számára — az ország többi iskolájához hasonlóim — az elmúlt időszak elsősorban a jelentős társadalmi korszerűsítés időszaka volt. Oktatásügyünk az utóbbi években nem a látványos, ex- tenzív fejlődés jellemzi, hanem inkább a belső építkezés céltudatossága, a tanítás-tanulás intenzitásának növelése. A tudományos dolgozók az összes tantervet, tankönyvet átértékelték, s a fejlett szocialista társadalom követelményeihez igazították. Az alapiskolák alsó tagozata számára már elkészültek az új tantervek. Szeptember 1-től az elsősök már új tankönyvekből fognak tanulni. Felmértük lehetőségeinket, és ahol az idő rövidsége vagy más ok miatt nem tudtunk volna a meglevőnél színvonalasabb tankönyvet biztosítani, ott a régi. bevált könyvet használjuk majd, illetve a cseh vagy a szlovák nyelvű könyvet fordítjuk magyar nyelvre. Újdonság, hogy a kis elsősök számára megvettük a megkapóan kedves és szépen illusztrált magyarországi olvasókönyvet, a Kirándulás az ABC-hegyre címűt. — Mondanivalómat sajnos, nem folytathatom tantárgyanként, mert ez meghaladná beszélgetésünk keretét. — Az elmúlt időszak a szlovákiai magyar tanítási nyelvű iskolák társadalmi küldetésének átértékelését is jelentette. Ismeretes, hogy a párt 1973. évi júliusi plenáris ülése az ifjúság nevelésének kérdéseivel foglalkozott. Ennek szellemében széleskörűen felmértük, hogy a magyar tanítási nyelvű iskolák tanulói mennyiben kapnak a szlovák és a cseh iskolák növendékeivel azonos és egyenértékű, szocialista hazánk egész területén nyelvileg is hasznosítható ismereteket. Az utóbbi években az oktatásügy terén — nemzetiségi vonatkozásban is — lényeges előrehaladást értünk el. Mennyiben lehetünk elégedettek a beiskolázás arányával, milyen a magyar tannyelvű iskolák látogatottsága, s tanulóik — országos viszonylatban — hogyan állják meg a helyüket? — Mielőtt válaszolnák a kérdésre, hadd mondjam el — sokak szerint bizonyára erősen szubjektív — véleményemet: nemcsak az iskola négy fala között kell eredményességre törekedni, hanem az ifjúság nevelési kérdéseivel kapcsolatos társadalmi tudatot is formálni kell. Ügy látom, mintha a pedagógusok az utóbbi években olyannyira intenzíven foglalkoztak volna az iskola belső, elsősorban tartalmi kérdéseivel, lingy nem tudtak mindig lépést tartani a pedagógiai propaganda vonalán is állandóan növekvő igényekkel. Például: köztudott, hogy az iskola oktató-nevelő munkája köznevelési vonatkozásban csak akkor eredményes, ha elvezeti tanítványait céljukhoz, ha emeli a szocializmust építő nép tudásszintjét és így hatékonyan hozzájárul a társadalmi fejlődés fokozásához. Ezt a felmérést minden tantestület a CSKP XV. kongresszusa előtt elvégezte. — Elmondhatom: van mivel dicsekedni. Tanítványainkat ott találhatjuk a járási, a kerületi, s az országos tanulmányi versenyek győztesei között. A főiskolákra is egyre több tanulónkat veszik fel. mégis, mintha a társadalmi ludat inkább az 5—6 évvel ezelőtti eredményeknek felelne meg. Iskoláinkban, elsősorban gimnáziumainkban tudatosították ezt, és megvitatták, mit kell tenni az elért eredményeknek megfelelő társadalmi tudat kialakítása érdekében. — A nemzetiségi iskolák reális eredményeinek elfogulatlan értékelése és ennek ismerete — politikai kérdés, nemzetiségi politikánk eredményességének egyik fokmérője. Mindezt pedig hazánkban bátran írhatjuk le, mondhatjuk el, mert számokkal, tényekkel tudunk bizonyítani. Az alapiskolák és a gimnáziumok tanulóinak relatív száma megfelel a Szlovákiában élő magyar dolgozók relatív számának, és évre évre növekszik a szakközépiskolások és a főiskolások relatív száma is. Ezen a téren — az SZSZK kormányának határozata alapján — eddig tett intézkedések eredményeként — a közeljövőben már jelentős eredményeket kell elérnünk. © A közvélemény szerint a csehszlovákiai magyar tannyelvű iskolák hálózatának egyik leggyengébb pontja az óvoda. Mennyiben helytálló ez a megállapítás? KULTURÁLIS HÍREK «* „Adieu, Picasso“ címmel kétkötetes fotóalbum jelent meg az Egyesült Államokban és Ausztriában a nagy spanyol festő életéről. Szerzője és szöveg írója David Douglas Duncan, amerikai mesterfényképész, akit évtizedek óla szoros barátság fűzött Picassólioz, és alkalma volt megörökíteni fényképeken a művész életmódját eddig ismeretlen szokásait, alkotói módszereit. O Emlékhangversenyeket rendeznek június elején Drezdában Carl Maria Weber halálának 150. évfordulója alkalmából. A zeneszerző műveit német és külföldi együttesek adják elő. Huszonhét országból mintegy 200 fiatal művész jelentkezett az V. Nemzetközi Bach-verseny- re amelyet május második felében rendeznek. # Készül a magyar néprajzi lexikon a Tudományos Akadémia kiadásában. A lexikon Magyarország teljes népi kultúráját dolgozza fel. Ortutay Gyula akadémikus főszerkesztésében. 9 Az 58 éves Yehudi Menuhin Nizzában kijelentette, hogy május 13. fontos esemény lesz életében: egy esztendőre felfüggeszti minden zenei tevékenységét és „szabadságra“ megy. — Az óvodák kérdése valóban a „legkényesebb“ kérdés, de nem azért, mintha itt kisebb lenne a beiskolázás aránya. Szlovákiában 1974 őszén például 144 000 gyermek látogatta az óvodákat, s ebből 15 850 volt magyar nemzetiségű (1971-ben csak 13 730). Ebből látható: a beiskolázás aránya megfelelő, sőt valamivel iobb az alapiskolai beiskolázási aránynál. Arról van tehát szó, hogy a városokban még mindig elég jelentős — tanítási nyelvre való tekintet nélkül — az óvodai helyhiány. Viszont az sem elhanyagolható tény, hogy a gyermek óvodai elhelyezése szociális probléma is, hiszen az anya munkavállalásának is egyik feltétele. — Persze, távol áll tőlem, hogy problémát tannak lássam a beiskolázás kérdéseit. A XIV. és a XV. kongresszus közötti időszakban éppen az az új, hogy a valóságot nem „a jó vagy a rossz“ nemegyszer hamis, de szinte mindig pontatlan megítélés változatában látjuk, hanem a megelőző évekhez viszonyítva átfogóbb vizsgálattal próbál- tuk feltárni többek közt a beiskolázás mozgásirányát is. Csakis így juthatunk ugyanis olyan ismeretekhez, amelyek az adott helyzetben kedvezőnek ítélt tendenciák erősítését eredményezhetik. @ Milyenek a lehetőségek a magyar tannyelvű iparitanu- ló-iskolák hálózatának bővítésére, illetve új típus, érettségit nyújtó szakmunkásképző intézetek létesítésére? — Az oktatási szervek Dél- Szlovákia gazdasági fejlődésének megfelelően számolnak az iparitanuló-iskolák hálózatának további bővítésével. Az új típusú, érettségit nyújtó szakmunkásképző intézetek hazánkban egyelőre csak kísérleti jellegűek. 1980-tól tervezik ennek az iskolatípusnak a szélesebb körű bevezetését. Jelenleg például 14 osztályban folyik kísérleti oktatás. 0 Az elmondottak alapján a nemzetiségi oktatásügyben ön szerint mi a legsürgetőbb feladat? — Nehéz a „legesleg“-re rátapintani. Véleményem szerint azonban bizonyos szemléleti változásra van égetően szükség. Annak tudatosítására, hogy egy új kultúra megalapozása — és most a csehszlovákiai magyarság életében is erről van szó, hiszen a valós kétnyelvűség és a többletet jelentő bi- kulturáltság — csak a teljesen birtokba vett anyanyelvi kultúra bázisán képzelhető el. A kétnyelvűség ma már olyan társadalmi igény, amely elől nem lehet és nem is akar senki sem kitérni. Ha azonban ez így igaz, akkor emelni kell a bázist jelentő anyanyelvre épülő kulturáltságunkat, növelni az anyanyelvi és az irodalmi nevelés tanításának-tanulásának hatékonyságát, és ebből követkeizik, hogy fokozni kell a szlovák nyelv tanításának Intenzitását, a szakterminológia kétnyelvű, igényes oktatását. — A fejlődés folytán a közvélemény figyelmének fókuszába kerültünk, és ez így megtisztelőén jó, mert előrelendítő erő. Persze, csak akkor, ha nem egyedi eseteket általánosít. Ezért kell iskoláinkban elérni, hogy a megismerés útját minden tanuló (s ne csak a kivételes tehetségek!) a közvetlen érzékeléstől az elméletig az anyanyelvén tegye meg, de az elmélettől a gyakorlatig már két nyelven, magyarul és a társadalom többsége nyelvén, szlovákul is. Tanítványainknak anyanyelvű — s éppen ezért alapos — tudásukat megbízhatóan kell szlovák nyelven is tolmácsolniuk. Ez adja meg iskoláink szélesebb értelemben vett társadalmi rangját és teheti iskoláinkat a szülők részére keresetté, a tanulók számára pedig vonzóvá. TÜLGYESSY MÁRIA 01 FILMEK AZ ELADOTT MENYASSZONY (cseh) ,,Smetana képzelete a népművészet éltető forrásából táplálkozott, gazdagsága a nép életének átfogó ismeretéből eredt. Olyan dallamokat tudott alkotni, amelyek népi dallamokká lettek. Zenéjét egyszerűség és természetesség jellemzi. Smetana egyszerűsége azonban a nagy mesteré, aki csalhatatlan érzékkel válogatja össze a szükséges anyagot és ebből mindent ki tud hozni, ami benne van“ — írja Bedrich Smeta- náról Martinov, a kiváló szovjet történész, s ezzel meg is indokolja Az eladott menyasz- szony világsikerét. Több mint 100 éve keletkezett a cseh nép derűjét, erejét és legyőzhetetlen optimizmusát tükröző vígopera, s azóta négy ízben alkalmazták filmre. A legújabb adapfcició — mely cseh—nyugatnémet közös vállalkozásban készült — Václav Kaslík rendező munkája. A filmváltozatban Smetana zenéje teljes szépségében bontakozik ki előttünk Különösen magával ragadó Gabriela Beiíaöko- vá (Ma fen ka) teljesítménye; csengő szopránjával rendkívül árnyaltan, hajlékonyán és hatásosan énekli a főszerepet. Kiegyensúlyozott teljesítményt nyújt a többi szólista is: Karéi Berman [Kecál), Alfréd Hampel (Vašek); talán Ivo Zidektői (Janik) vártunk többet, tenorjának gazdag színezete többre kötelezné. Amilyen vonzó Az eladott menyasszony zenei megszólaltatása. éppoly kevéssé megnyerő a filmadaptációja. A rendezőnek a vígoperából nem sikerült vérbő alkotást kreálnia. A filmet csak a zene élteti, egyébként meglehetősen színpadias ahhoz, hogy az opera filmváltozatának tekinthetnénk Az alkotók nem aknázták ki kellőképpen a természet nyújtotta szépségeket, a műben csak itt- ott követhető nyomon a film- szerűség. így az alkotásra inkább ráillik az operafilm, mint a filmváltozat megjelölés. A szereplők játéka-alakítása adekvát az énekesek teljesítményének. Vanda Svarcová (Ma- renka), Petr Skarke (Janik), Cestmír Randa (Kécál), Václav Sloup (Vašek) kiváló színészek, ezúttal is bizonyították tudásukat. Vanda Svarcová Az eladott menyasszony címszerepében MAGÁNBESZÉLGETÉS amerikai) Hivatásos lehallgató — vagyis olyan szakember, akinek az a munkája, hogy lehallgasson nem nyilvánosságnak szánt közléseket — a hőse a Magánbeszélgetés című amerikai filmnek. Harry Cault azzal bízza meg egy vállalat igazgatója, hogy hallgassa le egy fiatal férfi és egy nő beszélgetését. Caulnak ez nem okoz nehézséget, hiszen az elektronikus lehallgató műszerek legmodernebb technikájával rendelkezik. S kifogyhatatlanul leleményes, kiszűri a legnagyobb zajban elsuttogott szövegeket Is. Ezzel a képsorral kezdődik a film és az utolsó jelenetekben Harry Caul bomlott elmével ösz- zehúzza lakása bútorát, letépde- si a tapétát, felszaggatja a padlót, hogy rábukkanjon a rejtett mikrofonra, amelyet az ő lakásában is elhelyeztek. így lett a lehallgatóból lehallgatott, s nincs menekvés ... A film indulásakor Caul ugyanolyan megbízható szakember, mint bármely más szakma mestere. Lelkiismeretesen elvégzi, amivel megbízták, anélkül, hogy fogalma lenne arról, munkája mi célt szolgál. Aztán a film cselekményének bonyolítása során Caui gyanút fog. hogy munkájával emberéletet fenyeget. S a feltámadt fele- lősség megindítja benne azt a folyamatot, amely végül is őrületbe sodorja. Francis ford Coppola rendezőt nem a technika érdekli, hanem a kiszolgáltatottságnak és elidegenedésnek az a társadalmi mechanizmusa, amelyet ennek a technikának a bevezetése, alkalmazása hív életre; az a veszély, amely az ember magánéletét fenyegeti. A rendező érdeme, hogy — még a Watergate-ügy kipattanása előtt — felismerte ezt a személyi szabadságot lábbal tipró közártalmat és a filmművészet eszközeivel leleplezte. Fölényes mesterségbeli tudással készült izgalmas filmjében sikerült hitelesen érzékeltetnie a mai amerikai társadalom életérzését, az őrjítő kiszolgáltatottságnak és elidegenedésnek a legmagasabb fokát. Caul szerepét Gene Hackman alakítja; tökéletesen játssza el, hogyan válik maga is eszközzé, illetve egy gépezet alkatrészévé. A Magánbeszélgetés azok közé tartozik, melyek felkavarják az embert. Méltán tüntették ki tavalyelőtt Cannes-ban nagydíjjal. -ijmÚJ SZÓ 1976. IV. 6. Jelenet az amerikai filmből; középen Gene Hackman