Új Szó, 1976. április (29. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-05 / 81. szám, hétfő
Atoli világbajnoki címért A lengyelországi Katowice városában április 8-tól 25-ig rendezik meg á 42. jégkorongvilágbajnokságot. E nagy esemény iránt mindenfelé nagy érdeklődés nyilvánul meg. A jégkorongsport új fejezetét 1954 óta írjuk, amikor a szovjet válogatott első alkalommal mutatkozott be a világbajnokságon és Stockholmban megelőzte az egész mezőnyt, megszerezte az aranyérmeket. Azóta is tart a szovjet jég- korongozók párját ritkító siker- sorozata, amely 14 világbajnoki címben, öt második és két harmadik helyezésben mutatkozik meg, míg az olimpiai játékokon ez az együttes végzett az első helyen Cortina d’Ampezzóban (1956), Innsbruckban (1964), Grenoble-ban (I960), Sapporó- ban (1972) és ismét Innsbruckban (1976). A szovjet jégkorongozók közvetlenül Katowice előtt Svédországban szerepeltek, s az első mérkőzésen 2:1 arányú vereséget szenvedtek, a másodikon 2:2 arányú döntetlent értek el. Svédországban a kővetkező 21 játékos jutott szerepléshez: Tretyak (CSZKA Moszkva), Szigyelnyikov (Krilja szovjetov) — kapusok, Vasziljev, Filipov (Dinamó Moszkva), Gu- szev, Lutcsenko, Cigankov (CSZKA Moszkva), Ljapkin (Szpartak Moszkva), Babinov (Krilja szovjetov) — hátvédek, Mihajlov, Petrov, Harlamov, Alekszandrov, Zsluktov (CSZKA), Salimov, Sadrin,' Jakusev (Szpartak Moszkva), Malcev (Dinamó Moszkva), Alekszander és Vlagyimir Golikov (Himik Voszkreszenszk), Balderis (Dinamó Riga) — csatárok. A szovjet szakvezetés az említett főpróbák során minden számításba jövő játékosának lehetőséget adott. E pillanatban még nem lehet tudni, hogy ebből a 21 tagú keretből melyik játékos marad kŕ, mert a világ- bajnokságra 20 tagú csapattal érkezhetnek az egyes válogatottak. A számszerű eredményekből nem lehet messzemenő következtetést levonni. A svédeket egyrészt fűtötte a becsvágy, másrészt az olimpiai torna kihagyása után minden erejüket a közelgő világbajnokság főpróbáira is tartogatták. Várható, hogy formájuk Katowicére éri el csúcspontját, akkor nemcsak a szovjet válogatottnak, de a mi együttesünknek is nagy ellenfelei lesznek. A svédek a hozzánk érkezett jelentések szerint már szinte kiéheztek a jó jégkorongozásra, de kérdés, hogy a nagy kedv és a lendület bírja-e a világbajnoki sorozat végéig. A szovjet válogatottról köztudott, hogy mesterien tudj?i formáját fokozni, s a csúcsformát a világbajnokság egész tartama alatt megőrzi. Ezért tartjuk változatlanul a világ- bajnoki cím első számú esélyesének. Ahhoz nem fér kétség, hogy a katowicei világbajnokság csúcspontjai közé megint a szovjet—csehszlovák, a szovjet —svéd és a csehszlovák—svéd találkozók tartoznak majd. Hazánk együttesének összeállítása Innsbruckkal összehasonlítva néhány helyen váltó zik majd, a szakértők sokat várnak az új emberek szereplésétől, bemutatkozásától. Előfordulhat, hogy akárcsak a finnek elleni első barátságos mérkőzésen, teljesen fiatalokból álló, úgynevezett mezőnyötös kap szereplési lehetőséget, amelynek vezetője Peter Šťastný, a Slovan leggólerősebb fiatal, tehetséges középcsatára. Csak dicsérni lehet a Gut— Starší edző kettős elhatározását, hogy Holeček tartalékául a kapuban Dzurillát vették számításba, akinek tapasztalata, nyugalma s hosszú ideje tartó kiváló formája a legjobb biztosíték arra, hogy szükség esetén válogatottunk újbóli erőssége lesz. Za) 17 NYÁRI OLIMPIA ST. LOUIS — 1904 Jellegzetes kép egy nagy jégkorong-találkozóról. A gólt ütő csapat játékosai lelkendeznek, az ellenfél jégkuroif'gozói szemrehányóan néznek egymásra. Távlatikat nyitó sportlétesítmények A Rimavská Sobota-i (Rima- szombati) sport vezetői és társadalmi munkásai az elmúlt évek során szinte refrénszerüen ismételték a tömegsport helyzetével foglalkozó újságíróknak, hogy kevés a sportlétesítmény, ennélfogva szűkösek a sportolási lehetőségek. Viszonylag gyakran, s — a jelek szerint nem is eredménytelenül — foglalkoztak az áldatlan állapottal az Üj Szó munkatársai is. Különösen a teremsportok képviselőinek jelentett nagy hátrányt a tornatermek és egy játékcsarnok hiánya. A segítő szándékú bírálat, s a tömegek egyre fokozódó igénye eredményezte, hogy az épülő-szépülő városban egyidejűleg több sportlétesítmény építése is megkezdődött. Az első helyre ezek közül már csak jelentőségénél fogva is a fedett uszoda kívánkozik. A közel 20 millió koronás beruházással épülő létesítmény átadására 1979-ben kerül sor. Az alapozási és kanalizációs munkálatok eddig több mint egymillió korona ráfordítást igényeltek. A tervezők és kivitelezők számításai szerint a város és a járás építőipari vállalatainak, valamint az üzemek és intézmények dolgozóinak társadalmi munkája eléri majd a 4 millió koronát. Az eddig is szép eredményekkel működő tekézők és más sportolók is saját otthonhoz jutnak a közeljövőben, hiszen a Rima-partján épülő sportkombinátban többek között helyet kapnak az erősítő-, edzőtermek és egy négysávos automata tekepálya modern lelátóval és szociális helyiségekkel. A meglévő, s szinte a késő esti órákig ,,üzembei»levő“ négy tornaterem mellé a legközelebbi évek során újabb négy épül, ami természetesen nemcsak az 1976 IV. 5. iskolák, hanem a sportegyesü- letek felkészülési és a tömegek mozgásigényeit is kielégíti majd. A hamarosan elkészülő Közgazdasági Középiskola mellett nemcsak tornaterem, hanem uszoda is épül, s ugyancsak modern tornacsarnok épül a Mezőgazdasági Szakközépiskola komplexumában. Szintén tornatermek épülnek a Rima túlsó oldalán és a Hviezdoslav utcában. Ez utóbbi előregyártott elemekből készül, s jövőre már a gyerekek, a sportolók rendelkezésére áll. Ugyancsak jövőre vehetik birtokukba Tamásfalva városnegyed lakói a Barátság Sporttelepét, mely egy labdarúgó-, röp- és kézilabdapályát foglal magában. Végül, de nem utolsósorban meg kell említeni a városi műjégpálya létesítését, amely ugyan nem szerepelt a választási programban, de a járás és a város vezetőinek szorgalma zására rekord idő alatt készül el, s már jövőre használhatják a korcsolyázók és jégkorongozók. Az egyelőre négymillió koronás beruházással épülő műjégpályát úgy tervezik, ho;,y később esetleg be is fedhessék. Az előttünk álló két-három esztendő során tehát sokkal több sportlétesítmény épül annál, mint a 900 éves város egész történelme során. És egy sor ma még kevésbé népszerű sportág fejlődése előtt nyílnak meg új távlatok. HACSI ATTILA Viktor biztosan kaparintja magához a labdát a Franciaország—Csehszlovákia barátságos labdarúgó-mérkőzésen. Hibátlan teljesítményére nagy szükség lesz szerdán is, amikor Lipcsében az NDK—Csehszlovákia olimpiai selejtező-mérkőzést vívják. Eredetileg Chicago kapta a megbízást a III. olimpia rendezésére, de azután T. Rooswelt elnök személyes közbelépésére — alig fél évvel a játékok kezdete előtt — visszalépett a világkiállítást rendező St. Louis javára. A NOB hozzájárult a változtatáshoz, és csak később ébredt rá: ez az olimpia is elsikkad egy kiállítás árnyé kában. Üzleti alapon Az amerikaikat éppen olyan kevésbé érdekelte az olimpiai gondolat népszerűsítése, mint négy évvel előtte a franciákat. Minden ünnepélyesség nélkül, rideg üzleti alapon rendezték meg a versenyeket. Sok előzetes, csábító ígéretük közül azt sem váltották be, hogy az európai versenyzőkért külön hajót küldjenek, eléggé udvariatlan, nemtörődöm házigazdáknak bizonyultak. Amint az varnatO volt, a világkiállítás rendezősége reklámcélokra használta fel az első tengeren túli olimpiát, a látogatottság azonban így is jóval várakozáson alul maradt, egy versenyen sem volt 2000- nél több néző. Csaknem három hónapon keresztül 390 különféle versenyt bonyolítottak le „olimpiai“ elnevezéssel, de ezek nagy többségének semmi közük sem volt az olimpiai küzdelmekhez. Ennek értelmében a NOB csak 15 sportág 102 versenyszámát tartja nyilván. A nagy távolságok miatt az európai országokat csak kis küldöttségek képviselték, az angolok és a franciák bojkot- tálták az olimpiát, hiányoztak a svédek, a svájciak és Csehország sportolói, így mindössze 123 külföldi (10 országból) és 431 (!!!) amerikai résztvevője volt a St. Louis-i olimpiának. És a vendéglátók — 18 szám kivételével — mindent megnyertek. Igaz, ebben a korban még nagyon divatos volt a „hazarendezés“, amikor a vendéglátók a náluk űzött és elterjedt sportokat iktatták az olimpia műsorába. St. Louisbar» szerepelt először a női íjászverseny. Hogy miért? Nézzük csak ... Kis távolságú verseny: 1. Ho- wel, 2. Coolen, 3. Pollock. Nagy távolságú verseny: 1. Howel, 2. Pollock, 3. XJoolen ... Valamennyien az USA-ból. Sőt, csapatversenyben is: 1. USA I, 2. USA II, 3. USA III. Ez mindjárt kilenc érem a rendező országnak. Tojással és brandyvel Az atlétikai versenyeken a rendezési hibák és a rossz pályák ellenére is hat új világcsúcs született. Kiemelkedett közülük az amerikai Hahn* világrekordja a 200 méteres síkfutásban (21,6 mp). Ezt az eredményt csupán húsz esztendő múlva, az 1924-es párizsi olimpián érte el a győztes, és csak 28 év elteltével, a Los Angeles-i olimpián javította meg 21,2-re a néger Tolan. Róla jut eszünkbe egy másik néger, Poage: St. Louisban 200 m gáton bronzérmet szerzett, s ezzel az olimpiák történetében először állt dobogóra néger sportoló. A helyből ugrások „császára“, Ewry .ismét három aranyérmet nyert (a helyből távolugrásban 3,47 méterre javította a világcsúcsot), s a mesterhármas megszerzése még három atlétának — Hahn (60 m: 7 mp, 100 m: 11 mp, 200 m: 21,6 mp), Lightbody (800 m: 1:56,0 p., 1500 m: 4:05,4 p., 2500 m akadályfutás: 7:39,6 p.) és Hillman (200 m gát: 24,6 mp, 400 m gát: 53,00, 400 m síkfutás: 49,2 mp.) sikerült. Nem sikerült viszont az amerikai maratonfutó Lorz „trükkje“. Elsőnek érkezett ugyan célba, de rövidesen kiderült, hogy csak 15 kilométert futott, ott autóba szállt, 2—3 kilométerrel a cél előtt ismét futni kezdett és győzött. A csalásra azonban rájöttek és Lorzot megfosztották „bajnoki címétől“, örökre eltiltották a versenyzéstől (a következő évben azonban már „kegyelmet" kapott). így a bajnoki cím a másodiknak beérkezett angol származású hívatásos szórakoztatónak, Hicksnek jutott, aki a kimerültségtől át sem tudta venni a díjat. Nem is csoda: nehéz terepen, nagy hőségben bonyolították le a maratoni futást. Hicks 3:28:53 óra alatt tette meg a 40 kilométert. Ma szinte hihetetlennek tűnik, hogy Hickst táv közben a kísérő kocsiból tojással és brandyvel „erősítették“! Két arany- egy ezüst- és két bronzérem kivételével minden „fémet“ az amerikai atléták vettek birtokukba. Pedig 24 versenyszámban avattak bajnokokat. Az összehasonlítás kedvéért néhány korabeli eredmény: magasugrás 180 cm, rúdugrás 350 cm, távolugrás 735 cm, súlylökés 14,80 m. diszkosz- vetés 39,28 m. Ne mosolyogjunk ezeken az eredményeken, 72 esztendővel ezelőtt születtek... És azon sem, hogy például diszkoszvetésben holtverseny után pőtdo- bás döntötte el az elsőség kérdését. És azon sem, hogy az atlétikai számok között szerepelt az egykaros és a kétkaros súlyemelés ... Fejesugrás távolba Párizsban volt akadályúszás (vagy ha úgy tetszik, gátúszás), búvárúszás, s mindennek a tetejébe öten úsztak a váltóban. St. Louis is tartogatott hasonló meglepetéseket. Itt is világkiállítás volt... Csak egyet említünk, a fejesugrást távolba. Hogy mi ez? Hát röviden: az ember ugrik egy óriási fejest, aztán mozdulatlanul siklik a víz tetején, amíg a lendület viszi. A győzelmet az amerikai Dickey szerezte meg 19.05 méteres teljesítménnyel. 1904-ben szerepelt először az olimpián a műugrás, s összesen 11 számban avattak úszóbajnokokat. A két legrövidebb távon, 50 és 3,00 yard gyorson (már volt mellúszás és hátúszás is) a magyar HALMAY ZOLTÁN bizonyult a legjobbnak. Az előbbi távon mintegy karcsapással győzött, de a két célbíró egyike az amerikai Lea- ryt „látta“ győztesnek. Erre nagy vita, majd tömegverekedés támadt a parton. A zsűri holtversenyt állapított meg, s salamoni döntést hozott: megismételni a döntőt. Halmay magabiztosan lett első ... Az ember lapozgatja a régi eredménylistákat, és néha nem akar hinni a szemének. St. Louisban például egy-egy ökölvívó több érmet is szerzett. Tévedés? Nem. Néhány győztes kedvet kapott arra, hogy sikere után felsőbb súlycsoportokban is szerencsét próbáljon. Ezt nem tiltotta a szabály. Egyébként hét súlycsoportban versenyeztek 1904-ben az ökölvívók, és minden érmet (!!) az amerikaiak nyerték. Akárcsak vívásban a kubaiaki Még a középkori eredetű botvívásban is, amely St. Louisban szerepelt először és utoljára az olimpia műsorán. A magyarok nem indultak. ,,Etnográfiai olir oia" A St. Louis-i olimpia mellett, a bevételek növelése érdekében úgynevezett „etnográfiai olimpiát“ is rendeztek, amelyen — mint büszkén hirdették — „képviselve van a földkerekség minden rangú és színű nációja a dél-amerikai indián törzsektől a kínai kuliig és az afrikai szerecsenig“. Az „etnográfiai olimpián“ résztvevő versenyzők a világkiállítás területén működő mutatványos park alkalmazottai közül kerültek ki. A rendezőket az sem zavarta, hogy a legtöbbjük most látott először sportpályát, nyugodtan végigversenyeztettek velük néhány „olimpiai“ számot. A jellegzetesen amerikai vállalkozás nagy közönséget vonzott, és ha sport szempontból csődöt mon* dott Is, az anyagi haszon nem maradt el. És erről volt szó elsősorban a St. Louis-i III. nyári olimpián. (T. V.J
