Új Szó, 1976. április (29. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-30 / 102. szám, péntek

Békét és igazságos rendezést a ICözel-iCeleten A SZOVJET KORMÁNY NYILATKOZATA Moszkva — A szovjet kor- aiány nyilatkozatban foglalt állást a közel-keleti helyzettel kapcsolatban. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a veszélyes közel-keleti feszültséggóc fel­számolása a nemzetközi béke és biztonság megszilárdításá­nak egyik elsőrendű feladata. Minden állam kötelessége, hogy közreműködjék e feladat megoldásában. A szovjet kor­mány felszólítja a világ összes államainak kormányait, telje­sítsék ezt a kötelességüket, já­ruljanak hozzá a közel-keleti igazságos és tartós politikai rendezésre irányuló erőfeszíté­sekhez. Ha az Izrael által megszállt területek egyes jelentéktelen körzeteiről tavaly létrejött kü- lönmegállapodások a közel-ke­leti megnyugvás illúzióját kelt­hették is. ma már mindenki látja, hogy ezek a közel-keleti rendezés kulcskérdéseit meg­kerülő akciók nem hogy nem enyhítették, hanem tovább bo­nyolították a helyzetet. Történnek nyilvánvalóan ar­ra irányuló próbálkozások is, hogy csapást mérjenek a pa­lesztinai ellenállási mozgalom erőire s belesodorják őket az arabok közötti testvérháborúba. Ez a libanoni események való­di értelme. Ezt erősítik meg az olyan provokatív akciók, mint az izraeli csapatok összevonása Libanon déli határánál, ameri­kai hadihajók jelenléte a liba­noni partoknál, ott, ahol sem­mi dolguk sincs. A közel-keleti konfliktus rendezetlen volta egy újabb háborús robbanás veszélyét hor­dozza magában — folytatja a szovjet kormány nyilatkozata. — Még több okot ad az aggo­dalomra, hogy egyes államok tovább szeretnék húzni-halasz- tani a közel-keleti rendezés fő kérdéseinek megoldását, s igen­csak mesterkélt indokokat hoz­nak fel. Hol azt állítják, hogy meg kell várni, amíg az Egye­sült Államokban lezajlanak az elnökválasztások, hol azt, hogy még egyáltalán nem értek meg a feltételek a közel-keleti ren­dezéshez. Minden tárgyilagosan gon­dolkodó embernek világosan látnia kell, hogy valójában mi­lyen célokat követnek azok, akik a végtelenségig szeretnék elodázni a közel-keleti rende­zést. A jelenlegi helyzet fenn­tartása a Közel-Keleten teljes mértékben egybevág azzal a hosszú távú tervükkel, hogy ellenőrzésük alá vonják a Kö­zel-Kelet térségét, hatalmas kőolajkészleteit és fontos stra­tégiai pontjait — folytatja a nyilatkozat —, hangsúlyozza: a Szovjetunió elvi álláspontja merőben más a Közel-Keletet érintő kérdésekben. Abból in­dul ki, hogy a térség népeinek saját sorsuk teljes jogú irányí­tóinak kell tenniük, lehetősé­get kell kapniuk arra, hogy függetlenségben, szabadságban és békében éljenek. Ezért a Szovjetunió határozottan síkra- száll a közel-keleti konfliktus gyökeres politikai rendezésé­ért és úgy véli, hogy ez meg­valósítható. A szovjet kormány vélemé­nye szerint a közel keleti ren­dezést a következő három, egymással szervesen összefüg­gő elem alapján kell elérni: — Az izraeli csapatokat ki kell vonni az 1967-es izraeli agresszió következtében meg­szállt összes arab területekről; — ki kell elégíteni a palesz­tinai arab nép törvényes nem­zeti követeléseit, beleértve a saját állam létrehozására való elidegeníthetetlen jogát; — nemzetközi garanciákkal szavatolni kell az összes közel- keleti állam biztonságát és ha­tárainak sérthetetlenségét, a független létre és fejlődésre való jogukat. A szovjet kormány nyilatko­zata hangsúlyozza, hogy a kö- zel-keleti konfliktus rendezésé­hez nemcsak megvan az igaz­ságos és reális alap, hanem létezik a megfelelő megegye­zésnek kidolgozására alkalmas nemzetközi mechanizmus is és ez a genfi közel-keleti békekon­ferencia. Senki sem vitatja, hogy az illetékes államok óhaja esetén a genfi békeértekezleten létre­jönne az egyetértés a rendezés valamennyi kérdésében. Nem vitatja ezt az Egyesült Államok sem. Sőt, éppen az ebben a kérdésben megmutatkozó nézet- azonosság szolgált néhány év­zel ezelőtt a genfi konferencia összehívásáról szóló megálla­podás alapjául. A Szovjetunió síkraszáll a genfi békeértekezlet munkájá­nak felújítása mellett, vala­mennyi közvetlenül érdekelt fél részvételével, beleértve a Palesztinai Felszabadítási Szer­vezetet, a palesztinai arab nép képviselőjét. A szovjet kormány úgy véli, hogy a genfi értekezlet mun­káját két szakaszban lehetne megszervezni: A kezdő fázisban meg lehetne oldani az összes felmerülő szervezeti kérdése­ket, beleértve a rendezés konk­rét vonatkozásai megvitatásá­nak rendjét, a megfelelő mun­kaszervek létrehozásának lehe­tőségét stb. Ez a szakasz min­den bizonnyal nem tartana so­káig, s lezárásával a konferen­cia hozzáláthatna alapvető fel­adatához a rendezés lényegi kérdései megoldásának felku­tatásához. Magától értetődik, hogy a konfrencia mindkét szakaszának munkájában részt kell venniük a PFSZ képviselői­nek is. A szovjet kormány szüksé­gesnek tartja kiemelni, hogy a Szovjetunió semmiféle hasznot vagy előnyt sem keres magá­nak a Közel-Keleten. Sem a Közel-Keleten, sem a világ semmilyen más térségében nem törekszik katonai támaszpontok szerzésére, sem természeti kin­csek kiaknázásának jogára, sem olyan lehetőségre, hogy befolyásolja bizonyos államok belső fejlődését. A szabadsá­gukért és társadalmi haladásu­kért küzdő népekkel való szo­lidaritás eszméjéhez híven a Szovjetunió mindig támogatta és a jövőben is szilárdan tá­mogatni fogja az arab államok, az arab népek igazságos állás­pontját. Békét és nyugalmat, igazsá­gos rendezési a Közel Kelet tér­ségében —- ez az amire a Szov­jetunió politikája az adott te­rületeken irányul. A Szovjet­unió érdekelt továbbá olyan feltételek létrehozásában, ame­lyek lehetővé tennék kapcso­latainak fejlesztését az összes közel-keleti állammal — han­goztatja végül a szovjet kor­mánynyilatkozat. Jóváhagyták az USA külföldi katonai segélyprogramját FORD SZABAD KEZET KÖVETEL Washington — Az amerikai képviselőház és a szenátus kü- íön-külön jóváhagyta az Egye­sült Államok külföldi katonai Segélyprogramját az 1977. szep­tember 30-ig tartó következő költségvetési évre. A segély- program összege közel négy milliárd dollár, ebből 2 milliárd 230 milliót szánnak Izraelnek. Ford elnök egyértelműen je­lezte, hogy megvétózza a tör­vénytervezetet, amennyiben az megköti a kezét kül- és kato­napolitikájának alakításában. A kormányzat elsősorban a fegyvereladások tekintetében érzi szűknek a törvényhozás ál­tal számára biztosított mozgási lehetőséget. Az évi fegyverela­dások értékhatárát a kongresz- szus 9 milliárd dollárban szab­ja meg. Ugyancsak lehetőséget nyújt a törvényhozók számára, hogy letiltsák az olyan álla­mokba irányuló fegyverszállítá­sokat, amelyek vallási vagy egyéb megkülönböztetést alkal­maznak. Az 1977-es pénzügyi évre szó­ló szövetségi költségvetés-terve­zet vitájában a képviselők egy csoportja módosítást terjesztett elő, melynek értelmében 2,5 milliárd dollárral csökkenteni kell a Pentagon tervezett ki­adásait s az összeget a munka- nélküliség felszámolására, az egészségügy és a társadalmi biztosítás szükségleteire kell fordítani. Több törvényhozó hangsúlyozza, hogy a kormány által katonai célokra kért re­kordösszeg — 112,7 milliárd doliár — megadása csak növel­né a fegyvekezési ha'szát és „felszítaná az infláció tüzét“. A nyomdászsztrájk következtében Napilapok nélkül az NSZK Bonn — A Német Szövetségi Köztársaság egész területén teg­nap nem jelent meg semmiféle napilap. Ez annak a sztrájknak a következménye, amelyet a nyomdaalkalmazottak hirdettek béremelési követeléseik alátá­masztására. Leállították a munkát a leg­nagyobb nyugatnémet kiadóvál­lalat, az Axel Springer techni­kai alkalmazottai. Szünetel a munka Hannoverben, München­ben, Stuttgartban, Frankfurtban és Hamburgban is. Hogy mikor fejeződik be a sztrájk, nincs meghatározva. Leonhard Mahlein, a nyomda­ipari dolgozók szakszervezeté­nek elnöke egy rádióinterjúban élesen elítélte azokat a szank­ciókat, amelyeket a munkálta­tók a sztrájkolok ellen vezettek be. Az előrejelzett elbocsátások eredetileg a munkásokra vonat­koztak, de később, hogy a sztrájk elterjedt az egész or­szágban az egész nyomdaiparra vonatkozik. PÚJA FRIGYES, magyar kül­ügyminiszter tegnap hivatalá­ban fogadta Hans Dietrich Genschert, a Német Szövetsé­gi Köztársaság alkancellárlát és külügyminiszterét. A SZOVJETUNIÓ külkereske­delmi forgalma tavaly elérte az 50,7 milliárd rubelt. A CHILEI orvosok tizenöt százaléka létfenntartási okok miatt elhagyta az országot, je­lentette ki dr. Ernesto Medina, a chilei orvosok elnöke. KÍNÁBAN az új vezetés vál­tozatlanul az eddigi külpoliti­kai irányvonalat akarja foly­tatni — nyilatkozta Csiao Kuan-Hua külügyminiszter. MAKARIOSZ ciprusi elnök egy nyugatnémet tudósítónak adott nyilatkozatában kijelen­tette, hogy ha a két ciprusi közösség tárgyalásai végképp zsákutcába jutnak, a ciprusi kormány ismét az ENSZ-hez fordul segítségért. A BUNDESWEHR és a többi NATO-állam fegyveres erői „Ardent ground* néven az NSZK-ban április 30-án hadgya­korlatot kezdenek. LEO TINDEMANS, belga mi­niszterelnök Ottawában tárgya­lásokat kezdett Pierre Trudeau kanadai miniszterelnökkel. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK hadügyminisztériuma bejelen­tette, hogy 38 millió dollár ér­tékben további rakétákat szál­lít Izraelnek. ÉLETÉT A SZOVJET NÉP BÉKÉS ÉPÍTŐMUNKÁJA VÉDELMÉNEK SZENTELTE A Kreml falánál örök nyugalomra helyezték A. A. Grecsko marsall hamvait Moszkva — Tegnap a szov­jet fővárosban katonai dísz­pompával helyezték örök nyu­galomra Andrej Antonovics Grecsko marsallt, az SZKP Po­litikai Bizottságának tagját, a Szovjetunió honvédelmi mi­niszterét. A temetési menet délben in­dult a Szakszervezetek Köz­ponti Tanácsának épületéből a Vörös-térre. A menet élén a szovjet hadsereg tábornokai, az SZKP, a legfelsőbb Tanács Elnöksége, a kormány, a fegy­veres erők és a család koszo­rúit, valamint a marsall kitün­tetéseit vitték. Az elhunyt hon­védelmi miniszter hamvait tar­talmazó urnát, páncélautó von­tatta ágyútalpon vitték a Vö­rös-térre, mögötte a családta­gok, barátok, a marsall egy­kori harcostársai, munkatársai haladtak. A szovjet főváros dolgozói­nak ezrei és az ország vezetői a Vörös-téren fogadták a te­metési menetet. A Mauzóleum előLt az urnát az ágyútalpról vörös és fekete drapériával be­vont talpazatra helyezték, majd a párt- és állami veze­tők, valamint a szovjet hadse­reg vezetői felemelték a Lenin- Mauzóleum mellvédjére és Dmitrij Usztyinov, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára megnyitotta a gyászgyűlést. Méltatta a marsall politikai és katonai pályafutását és meg­állapította: Grecsko azok közé a szovjet katonai vezetők közé tartozott, akik közvetlenül a Nagy Októberi Szocialista For­radalom után keltek a forra­dalmi vívmányok védelmére. Andrej Grecsko mindössze 16- esztendős volt — emlékezte­tett rá Usztyinov — amikor Bugyonnij legendás lovashadse­regének katonája lett. Később, a Nagy Honvédő Háború idején hadseregparancsnok volt, majd különféle magas katonai be­osztásokban dolgozott. Honvé­delmi miniszterként 1967-től, nagy hozzáértéssel és eréllyel valósította meg az SZKP poli­tikáját a haza védelmi erejé­nek erősítéséért, a népek bé­kéjének és biztonságának meg­szilárdításáért. Viktor Grisin, az SZKP Po­litikai Bizottságának tagja, a moszkvai pártbizottság első titkára a szovjet főváros kom­munistái és többi dolgozója nevében búcsúzott Grecskótól, méltatva az elhunyt hadveze­tőnek a moszkvai pártbizott­ságban a Legfelsőbb Tanács tagjaként, valamint az SZKP kongresszusain végzett nagy munkáját is. Ivan Jakubovszkij marsall, az elhunyt honvédelmi minisz­ter első helyettese mondott ez­után gyászbeszédet. A szovjet hadsereg és a flotta — jelen­tette ki — ezen a napon a gyász és a tisztelet jeléül meghajtja zászlóit a kiemelke­dő hadvezér előtt, aki egész életét a szovjet emberek békés építőmunkájának védelmére szentelte. Grecsko marsall — mondotta a továbbiakban — kilenc évig töltötte be a hon­védelmi miniszteri tisztséget és nagy személyes szerepe volt abban, hogy technikai el­látottság, szervezettség és harckészültség tekintetében a szovjet hadsereg ma a legkor­szerűbb követelményeknek is megfelel. Méltatta az első mi­niszterhelyettes Grecskónak a szocialista országok katonai együttműködésének erősítésé­ben szerzett nagy érdemeit is. A gyászgyűlés befejezése után Leonyid Brezsnyev, Nyi­kolaj Podgornij, Alekszej Ko­szigin, Mihail Usztyinov, And­rej Kirilenko, Viktor Grisin, valamint az SZKP más vezetői emelték vállukra és vitték a Kreml falához a Grecsko mar­sall hamvait tartalmazó urnát. A Szovjetunió állami himnuszá­nak hangjai mellett és tüzérsé­gi díszsortűz közepette az ur­nát Dmitrij Usztyinov, a te­metési kormánybizottság elnö­ke helyezte a Kreml falába. Az SZKP és a szovjet kormány vezetői ezután ismét felálltak a mauzóleum mellvédjére és a moszkvai helyőrség csapatai, köztük a katonai akadémiák díszszázadai, díszmenetben vo­nultak el a Mauzóleum és a Kreml falai előtt és katonai tiszteletadással vettek végső búcsút az elhunyt marsalltól. FAHMI ÜZENETE AZ EMSZ FŐTITKÁRHOZ Kairó — Az egyiptomi kül­ügyminisztérium nyilvánosságra hozta annak az üzenetnek a szövegét, amelyet Fahmi kül­ügyminiszter Waldheim ENSZ- főtitkárhoz intézett, válaszolva a főtitkár április elsejei, a genfi értekezlet felújítására felszólító memorandumára. Fah­mi felkérte az ENSZ főtitkárát, hogy folytasson megbeszélése­ket a genfi békekonferencia felújítása érdekében. A genfi értekezleten a társ­elnökök az Egyesült Államok és a Szovjetunió mellett részt kell vennie a konfliktusban ér­dekelt valamennyi félnek, így Egyiptomnak, Szíriának, Jordá­niának, a PFSZ-nek és Izrael­nek, hangoztatta Fahmi válasz­üzenetében. Tájékozott forrá­sok úgy vélik, hogy Egyiptom a Szovjetunióhoz fűződő viszo­nyában bekövetkezett feszült­ség ellenére támogatja a szov­jet kormány javaslatát, amely szerint a genfi értekezlet mun­káját két szakaszban kell fel? újítani. EHSZ-javaslat a palesztin kérdés megoldására New York — Az ENSZ Pa­lesztina bizottsága, amely a 30. közgyűlés megbízásából húsz tagállam részvételével február óta tanácskozik a palesztinai nép törvényes jogainak helyre- állításáról, javaslatot dolgozott ki az izraeli megszálló erők arab területről történő teljes kivonásának időrendjéről. A terv szerint az izraeli csapato­kat 1977. június 1-ig ki kell vonni az 1967-ben megszállt va- lamenyi arab területről. A ki­ürített területeket az Egyesült Nemzetek Szervezete venné át, amely később az Arab Ligával együttműködve e területeket át­adná a palesztinai népet képvi­selő Palesztinai Felszabadító Szervezetnek. A bizottság tervet dolgozott ki az otthonuk­ból elűzött palesztinaiak haza* telepítésével kapcsolatban. A LIBÁM BALOLDAL AZ ELNÖKVÁLASZTÁS ELHALASZTÁSÁT KÉRI Bejrfrt — A baloldali pártok és politikai csoportosulások vezetői Kainál Dzsumblatt ha­ladó szocialista pártvezető el­nökletével ülést tartottak és nyilatkozatban jelentették be, hogy Kamal Asszadot, a par­lament elnökét felkérték a szombatra kitűzött elnökvá­lasztó parlamenti ülés elha­lasztására. A nyilatkozat sze­rint a baloldali pártok vezetői úgy vélik, hogy Szíria befolyá­solni próbálja a képviselőket Elias Szarkis elnökké válasz­tása érdekében. Ez a vád már elhangzott Raymond Edde, a nemzeti blokk vezetője, Szer- kis legesélyesebb ellenfele új­ságírók előtt elmondott beszé­dében. A baloldali muzulmán pártok vezetőinek nyilatkozata * leszögezi: Ellenzik egy olyan új elnök megválasztását, aki a jelenlegi körülmények között nem lenne képes szembeszállni a palesztin forradalom és a libanoni nemzeti mozgalom el­leni összeesküvéssel. Mivel Asszad, a parlament elnöke a baloldali pártok felszólítására mindeddig nem válaszolt, ér­vényben van a május 1-i idő­pont.

Next

/
Oldalképek
Tartalom