Új Szó, 1976. április (29. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-03 / 80. szám, szombat

Nyugtalanság a Közel-Keiefen Bizalmatlansági indítvány a Rabin-kormány ellen ^ Husszeim király józain állásfoglalása New York — Waldheim ENSZ-főtitkár „aggodalommal figyeli az Izrael által megszállt területeken zajló eseményeket“ — jelentete ki a főtitkár hiva­talos képviselője New Yorkban. A szóvivő ismét arra figyelmez­tetett, hogy véget kell vetni a békés arab lakossággal szembe­ni izraeli önkényeskedéseknek, s normalizálni kell a légkört ebben a körzetben. A Palesztinai Felszabadítási Szervezet megfigyelői státuszú ENSZ-képviselője a Ciszjordá- niában lezajlott legutóbbi ese­ményekkel kapcsolatban java­solta az ENSZ-közgyűlés rend­kívüli ülésének összehívását és élesen elítélte az izraeli jobb­oldali körök terrorista módsze­rei t. Az Izrael által megszállt cisz- jordániai területen egyébként minden előkészület megtörtént az április 12-i helyi választá­sokra. Az izraeli kormány ugyan azt állítja, hogy „szabad választásokat“ rendez, a való­ságban azonban megakadályoz­ta a haladó mozgalmak képvi­selőinek jelölését. Az Izraeli Kommunista Párt bizalmatlansági indítványt ter­jesztett elő a Rabin-kormány ellen. Meir Vilner, az Izraeli Kommunista Párt főtitkára a parlamentben mondott beszédé­ben a kormány felelősségét hangoztatta a ciszjordániai vé­res események miatt. Pártja az izraeli arabok igazságos harcát támogatva, saját internaciona- cionalista osztályálláspontjából indul ki, s hozzájárul Izrael arab és zsidó lakossága kap­csolatainak megszilárdításához. Chicago — Husszein jordá- niai király hivatalos amerikai látogatása során egy tiszteleté­re rendezett díszvacsorán han­goztatta, hogy a közel-keleti béke kulcsa az izraeli csapatok­nak a Jordán-folyó megszállt nyugati partjáról történő kivo­nulása, s ezzel kapcsolatban ki­jelentette, hogy a válságot az erkölcsi, politikai és gazdasági realitások figyelembevételével kell rendezni. Rámutatott, hogy a rendezéshez elengedhetetle­nül szükséges a palesztinok jogainak elismerése és helyre­állítása, s ugyanakkor a kör­zetben levő államok szuvereni­tásának, területi integritásának és politikai függetlenségének garantálása. Elmondotta, hogy megítélése szerint Izrael politikája arra irányul, hogy időt nyerjen, š ezáltal továbbra is fenntarthas­sa az általa elfoglalt területek megszállását. Corvalán elvtárs üzenete: A demokratikus közvélemény megmentheti Chilét Havanna — Luis Corvalán, a Chilei Kommunista Párt főtit­kára kijelentette, hogy a chilei demokrácia felújítása szempont­jából döntő fontosságú a nem­zetközi közvélemény mozgósítá­sa és az ország területén szé­les népréteg egyesítése a dik­tatúra elleni harcban. A Prensa Latina latin-amerikai hírügy­nökség Q. Calvival, Luis Corva­lán egyik védőjével folytatott beszélgetésre hivatkozva közöl­te ezt a hírt. Calvi a múlt hé­ten találkozott Luis Corvalán- nal a Trés Alamos koncentrá­ciós táborban. Quido Calvi közölte, hogy Luis Corvalán egészségi állapo­ta nagyon rossz. Gyomorfekély­ben és reumában szenved. Mind­ezek ellenére azonban megőriz­te harci elszántságát és kész a junta bírósága elé állni, hogy ott vádlottból vádlóvá váljon. Ha a Pinochet-rezsim Luis Corvalan ellen bírósági eljárást indít, ez a civilizált világ ellen­állását kelti fel. A halóságok megtiltották Cor- valánnak a könyvek és az újsá­gok olvasását. „Nagy hatást gyakorolt rám a chilei politikai foglyok egy­sége és barátsága. Valamennyi­en bíznak a chilei nép végső győzelmében“ — hangsúlyozta Calvi, olasz jogász. Stockholm — A chilei hivata­loknak azonnal meg kellene semmisíteni a népi egység kép­viselői ellen készített bírósági eljárást, jelentette ki Stock­holmban Sven Andersson kül­ügyminiszter. „A nemzetközi közvélemény figyelmének a chilei nép ellen irányuló erőszakra és nyomásra kellene összpontosulnia. Az a veszély fenyeget, hogy a chilei katonai junta a közeljövőben a népi egység néhány vezető képviselőjét a bíróság elé állít­ja“ — jelentene ki a svéd mi­niszter. Azok közé, akiket ez a ve­szély fenyeget, mindenekelőtt Lius Corvalán szenátor, Pedro Felipe Ramirez, az Allende-kor- mány bányaipari minisztere, Fernando Flores, pénzügymi­niszter és Andres Sepulveda küldött tartozik. HUARI BUMEDIEN, az Algé­riai Demokratikus és Népi Köz­társaság Forradalmi Tanácsá­nak elnöke a közelmúltban há­rom faluban tett látogatást, és néhány fellah családnak átad­ta új lakásuk kulcsát. GORDON MCLENNAN, Nagy- Britannia Kommunista Pártjá­nak főtitkára élesen elítélte az izraeli katonák brutális táma­dásait a palesztinai arabok el­len. ANVAR SZADAT egyiptomi elnök tegnap a nyugat-európai országokkal való politikai és gazdasági együttműködésről tárgyalt Franz Josef Strauss- szal, a szélsőjobboldali Ke­resztényszocialista Unió elnöké­vel. AZ ANGOL FONT értéke az amerikai dollárhoz viszonyítva tegnap csökkent, s ezután egy főnt 1,885 dollárt ér. AZ AMERIKAI képviselőház költségvetési bizottsága teg­napra virradóra 413,7 milliárd dollár értékben elfogadta az 1977-es év szövetségi költségve­tését. A CIPRUSI kormány sajnál­kozását fejezte ki az Egyesült Államok döntése miatt, amely szerint egymilliárd dollár ösz- szegű katonai segítséget nyújt Törökországnak. KURT WALDHEIM, az ENSZ főtitkára jelentést tett közzé a ciprusi görögök és törökök ügyének megoldására foganato­sított intézkedéseiről. SZAVAZÁSSAL fejeződött be az angol parlament alsóházá­nak két napig tartó külügyi és hadügyi vitája. A kormány többséget kapott. A vita légió­ként a kabinet katonai fehér könyvéről szólt. EDWARD LEVI amerikai igazságügyminiszter bejelentet­te: minisztériuma tájékoztatja mindazokat az amerikai állam­polgárokat, akiknek magánéle­tébe a szövetségi nyomozó-iro­da, az FBI valamilyen módon beavatkozott. A NEMZETKÖZI MUNKAÜGYI SZERVEZET (ILO] titkársága által Genfben nyilvánosságra hozott jelentés szerint a szer­vezet a nyomor elleni küzdel­met tekinti legsül’gősebb fel­adatának. A TEHERÁNI külügyminiszté­rium bejelentette, hogy Irán és Mozambik nagyköveti szinten diplomáciai kapcsolatot létesít egymással. h szovjet—smerikaj kapcsolatok erősítése karparancs Arbatov akadémikus cikke a moszkvai Pravdában 1978. IV. 3. Moszkva — A Szovjetunió és az Egyesült Államok kölcsönös kapcsolatainak a béke, a na­gyobb kölcsönös megértés és az együttműködés szellemében va­ló átalakítása korunkban a nem­zetközi élet egyik sarkalatos kérdésévé vált — állapítja meg a Pravda pénteki számában Georgij Arbatov akadémikus. A Szovjetunió és az Egyesült Államok objektív érdekei azt követelik, hogy a kapcsolataik­ban elért fordulat erősödjön és mélyüljön. Ez a célja a Szovjet­uniónak — hangzik a Pravda cikke. Arbatov a továbbiakban az Egyesült Államok politikai be­állítódásában végbement válto­zásokkal foglalkozik, azzal, hogy a realista tendenciák bo­nyolult és éles harcban utat törnek maguknak. Amerikában azonban még sok megrögzött ellenfele van a Szovjetunióval való kapcsolatok javításának. Ellenállásuk az enyhülés min­den újabb sikere nyomán akti­vizálódik, különösen pedig a belpolitikai harc élesedésének időszakaiban, a kibontakozó vá­lasztási kampány körülményei közepette. Georgij Arbatov megállapít­ja: az enyhülés ellen a gazda­sági és belpolitikai nehézségek közepette újra különleges erő­vel kezdenek beszélni „a szov­jet fenyegetésről és a kommu­nista összeesküvésről“. Többek között újra megjelent az a hajlam, hagy a katonai erőben lássák az utat bármilyen probléma megoldásához és a mérhetetlen globális igények­hez. Az enyhülés megköveteli, hogy az összes különbség és probléma ellenére a két hata­lom megtanuljon egymás mel­lett élni, úgy élni, hogy ne fe­nyegessék népeik és az egész emberiség létét. Ezt azonban zavarják a hi­degháború hagyományai és csö- kevényei. Nem szűntek meg például a szocialista országok belügyeibe való beavatkozási kísérletek. Ezek közé a csöke- vények közé kell sorolni „az erő alapján való békével“ kap­csolatos érveket. Az Egyesült Államokban az enyhüléssel kapcsolatban kibon­takozott vita számos kérdést vet fel. A végleges választ rá­juk természetesen csak az élet, a politikai gyakorlat adja meg. Sokkal jobb lenne azonban, ha az ilyen kérdések egyáltalán nem merülnének fel. Amiről szó van, túlságosan komoly dolog ahhoz, hogy lehetővé tegyük a kétértelműséget, vagy pedig en­gedményeket tegyünk a szélső- jobboldali tábor felelőtlen han­goskodóinak. A szovjet—amerikai kapcso­latokban végbement kedvező változások ellenére az Egyesült Államok hadiipari komplexuma által ösztönzött haditechnikai fejlesztés továbbra is megelőzi a fegyverzet korlátozásáról fo­lyó tárgyalások politikai folya­matát. Olyan bűvös körbe kerültünk, amelyből ki kell törni — hang­súlyozta Georgij Arbatov. Éppen ez adja meg az értel­mét a Szovjetunió javaslatának arról, hogy állapodjanak meg az új, még nagyobb pusztító erejű fegyverfajták és rendsze­rek létrehozásának betiltásáról, beleértve azokat a konkrét fegyverrendszereket is, amelye­ket Leonyid Bresznyev sorolt fel az SZKP XXV. kongresszu­sának szónoki emelvényén. Ez a javaslat sajnos még nem ta­lált visszhangra az Egyesült Államok részéről — állapítja meg Arbatov akadémikus. Mindazonáltal a szovjet— amerikai kapcsolatoknak jó távlatai vannak — írja a Prav­da. A fegyverkezési hajsza be­szüntetéséért és a leszerelésért vívott harc feladata napjaink­ban égetőbb, mint valaha. En­nek a feladatnak a megoldása az SZKP KB és a szovjet kor­mány külpolitikai tevékenysé­gének egyik legfontosabb irá­nya volt és marad. Egyoldalú erőfeszítésekkel azonban nem lehet biztosítani a sikert. Ez a másik fél politikájától is függ — írja a Pravdában megjelent cikkében Georgij Arbatov. Miqgyarorstzág felszabadulásának 31. évfordulója Vá II vetve A fejlett szocialista társadalom felé a proletár nemzetköziség útján A Magyar Szocialista Mun­káspárt XI. kongresszusa az ország felszabadítása 30. évfordulójának előestéjén fogadta el a fejlett szocialista társadalom kiépítésének prog­ramját. Ma, egy évvel később, a 31. évfordulón már erőtelje­sen kirajzolódnak a gyakorlat­ban is azok a sokoldalú törek­vések, amelyek a XI. kongresz- szus távlati célkitűzései meg­valósításának útját egyengetik. E törekvések eredményeiről ad­nak számot az évfordulón, az SZKP XXV. kongresszusának tükrében tekintik át a megtett és a kitűzött utat, s jóleső tu­dattal állapíthatják meg a párt törekvéseinek helyességét. A felszabadulás történeim’ lehetőség volt, amelyet a nép megragadott és a forradalmá­rok évszázados álmának meg­valósítására használt fel — ál­lapították meg az MSZMP XI. kongresszusán. Megerősíteni, to­vább fejleszteni a történelmi vívmányt olyan feladat, amely a felszabadulás 31. évforduló ján nemzetközi és gazdasági sí­kon egyaránt következetes és hatékony munkára mozgósít. A proletár nemzetköziség a fel- szabadulási évfordulóknak min­dig központi jelszava volt, hi­szen a Szovjetunió éppen az internacionalista eszmét való­sította meg az európai népek egész sorának felszabadításá­val. Ma azonban a proletár nemzetköziségnek nemcsak a történelmi, hanem elsősorban mai vonatkozásai állnak az ér­deklődés homlokterében. Az MSZMP XI. kongresszusá­nak határozatából legalább né­hány gondolat: „A kongresszus megállapítja, hogy jövő ered­ményeink legfőbb biztosítéka a szocialista országoknak a mar­xizmus—leninizmus elvein ala­puló összeforrottsága, össze­hangolt nemzetközi fellépése. Ennek tudatában erősítjük test­véri kapcsolatainkat, együttmű­ködésünket és egységünket a Szovjetunióval és a szocialista közösség többi országaival“. A további építőmunka kapcsán a határozat megállapítja: „A Köl­csönös Gazdasági Segítség Ta­nácsa az elfogadott elvek alap­ján szervezi a gazdasági integ­rációt, amely a szocialista or­szágok előrehaladásának fontos nemzetközi feltétele“. Az inter­nacionalizmus jelentőségét tük­rözi a kongresszusi határozat zárómondata is: „E cél jegyé­ben szilárd eszmei-politikai egy­ségben, a Szovjetunió, a szo­cialista országok népeinek ol­dalán dolgozzunk tovább a Ma­gyar Népköztársaság felvirá­goztatásán, népünk felemelke­désén“. A proletár nemzetközi­ség gondolata áthatja a hatá­rozat minden részét, a gazda­sági feladatok felvázolásától az ideológiai célkitűzésekig. A ha-' tározat megvalósításának első éve is tükrözi a tényt, hogy a baráti Magyar Népköztársaság­ban korparancsnak tekintik az internacionalizmus megerősíté­sét, elmélyítését a gondolko­dásban és a gyakorlatban egy­aránt. Kádár János, az MSZMP KB első titkára az SZKP XXV. kongresszusán a többi között ki­jelentette: „A szocialista orszá­gok ereje az internacionalista testvéri összefogás révén meg­hatványozódik. .. Pártunknak meggyőződése, hogy korunkban növekszik a proletár interna­cionalizmus jelentősége, ezért fontos a kommunista és mun­káspártok kapcsolatainak fej­lesztése, a nemzetközi kommu­nista mozgalom marxista—leni­nista egységének erősítése“. A Magyar Szocialista Munkáspárt, e gondolatok jegyében egysége­sen lép fel a többi szocialista országgal a nemzetközi fóru­mokon, támogatja az európa' kommunista és munkáspártok értekezletét és részt vesz elő­készítésében, fejleszti és erősíti sokoldalú kapcsolatait a Szov jetunióval és a testvéri szocia­lista országokkal. A gazdasági tevékenységben is egyre fokozottabban érezhető a szocialista nemzetközi integ­ráció elmélyítése. A Magyar Népköztársaság ipara ma, a strukturális változások idősza­kát éli, s e változások egyér­telműen a szocialista országok közötti nemzetközi munkameg­osztást tükrözik. A népgazda­ság növekedésének sokoldalú szükségletei Magyarországon csak úgy elégíthetők ki, ha döntő túlsúlyba kerül a nagy sorozatokban és felette haté­konyan termelő nagyipar. A gazdaság csak akkor összponto­síthatja erejét hatékonyan egy- egy magas színvonalú termék gyártására, ha más termelési területekről átcsoportosítja ere« jét. Ez több termékfajta gyár­tásának leszűkítésével, illetve megszüntetésével jár. M agyarország és a Szovjet­unió gazdasági együttmű­ködése igen sokoldalú. A fejlődés irányát a leninvárosi példa is mutatja. Itt .olyan üzem létesült, amelynek még a technológiai folyamata is nem­zetközi: etilénvezeték köt össze egy szovjet üzemet egy ma­gyarországival, s ezen keresz­tül érkezik a Magyarországon gyártott félkésztermék a szov­jet üzembe, ahonnan kész mű­anyaggá feldolgozva kerül visz- sza. Egyre fejlődik a Csehszlo­vákiával folytatott gazdasági együttműködés is. A százhalom­battai Dunamenti Hőerőmű épí­tésében jelentős részt vállalt a tlmaCei Energetikai Gépgyár is. Az építők és a szerelők a CSKP XV. kongresszusának tiszteleté­re, a Magyar Népköztársaság felszabadítása 31. évfordulójá­nak üdvözléseképpen 42 nappal a határidő előtt kapcsolták rá a csehszlovák kazánokat a ma­gyar turbinákra. A Dunamenti Hőerőmű ma Magyarország leg­nagyobb erőműve, és közel 2000 megawattos teljesítményével a testvéri együttműködés kiváló példájá. Azt szoktuk mondani, hogy a proletár nemzetköziség mércé­je a Szovjetunióhoz való vi­szony, barátaink azok, akik a Szovjetunió barátai. E gondo­lat jegyében a Magyar Népköz- társasághoz fűződő barátságun­kat erősíti az az állásfoglalás, amelyet az MSZMP fogadott el az SZKP XXV. kongresszusáról. Az állásfoglalásban a többi kö­zött ez áll: . a magyar nép saját ügyének tekinti a szovjet testvárpárlnak, a szovjet nép­nek a kommunista társadalom felépítéséért tett erőfeszíté­seit ... Meggyőződésünk, hogy megvalósulnak mindazok a kö­zös eszméken alapuló célok, amelyeket az MSZMP XI. és az SZKP XXV. kongresszusának határozatai egyaránt megfogal­maznak. Együttműködésünket erősítve, egységben és szorgos szövetségben a jövőben is együtt haladunk a Szovjetunió Kommunista Pártjával, a nagy szovjet néppel közös történelmi utunkon“. Ez az út, amely a felszaba­dulás 31. évfordulóját ünneplő magyar népet a legbiztosabban vezeti a fejlett szocialista tár­sadalom építésében. VILCSEK GÉZA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom