Új Szó, 1976. április (29. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-23 / 96. szám, péntek
Csehszlovákia Kommunista Pártja XII. kongresszusának tanácskozása Oldŕicii Hajkr elvtársnak, az cstravai Bányászati Főiskola rektorának felszólalása A XIV. kongresszus azt a célt tűzte ki, hogy határozottan el kell mélyíteni a tudományos műszaki forradalom és a nemzetközi szocialista és tudományos- műszaki integráció vívmányainak kihasználását. Ezek a tényezők ugyanis népgazdaságunk hatékonyságának növelésében döntő szerepet játszanak. Míg az észak- morvaországi kerület iparának és építőiparának termelése 1970-ben csak 78 milliárd korona értékű volt, 1975-ben már elérte a 100 milliárd koronát, a tervek szerint 1980-ban pedig már 115—118 milliárd korona lesz. A kerület gazdasága jelentős mértékben szerepet játszott a népgazdasági ágazatok egyenletes fejlődésében, sőt nemzetközi méretekben is, főképp a szocialista integráció terén. A kerületi pártbizottság úgy értékelte a 6. ötéves terv és az idei terv előkészítését, hogy szem előtt tartotta a pártszervezetek szervező, irányító és ellenőrző szerepének továbbfejlesztését, a párt vezető szerepének rendszeres elmélyítését, hogy tovább fejlődjenek és mélyüljenek a munkakezdeményezés formái és módszerei a döntő fontosságú ágazatokban. További fontos cél volt az, hogy a tudományos és műszaki ismereteket minél hatékonyabban és gyorsabban érvényesítsük a gyakorlatban. Tervszerűen el kell mélyíteni az alapkutatás fontosságát, mert enélkiil nem lehet fokozni a tudományos ismeretek alkalmazását. A főiskolák erőfeszítéseit abba az irányba kell terelni, hogy elmélyüljön együttműködésük a gyakorlati élettel. A kerületi pártbizottság és a pártszervezetek ezen a téren nagy figyelmet szenteltek a munkaszervezés és irányítás javításának, új technológiák bevezetésének és annak, hogy új termékeket iktassanak be a termelési programokba. Mindez a termelés intenzívebbé válásában tiikrö- dött vissza. így a termelési programok kívánt fokozatos felújítása is előbbre jutott. Ezt bizonyítja például, hogy a gépipar teljesítette nagyon igényes feladatait. Ilyenek az integrált áramköröknek és a félvezetőknek, a nagy bányaipari üzemek berendezéseinek gyártása, a tranzit gázvezeték építéséhez szükséges szállítmányok, atomerőművek építése stb. A munkaszervezés javítása, az irányítás és a komplex eljárások színvonalának emelése terén ugyancsak hatékonyan megnyilvánult a tudományos-kutatási alap dolgozóinak hasznos együttműködése a műszaki káderekkel és a gépipari üzemek dolgozóival. Ez egyre kedvezőbben hat más termelőágazatok és a mezőgazdaság eredményeire is. Javultak a munkanormázás progresz- szív módszerei. Az elért eredmények pozitívan hatottak, úgv hogy gyorsabban növekedett a munka termelékenysége, mint az átlagos keresetek. így volt ez például a roznovi és a Valašské Meziričí-i Tesla vállalatban, a Braneci Vasgyárban, a Nový Jičín-i Autopal vállalatban és másutt. A szervezés és az irányítás új módszereit széles körben hasznosítják a kohóipari vállalatokban és az ostrava- karvinái szénmedence számos bányájában is. A gyakorlati eredmények eléréséhez nagyon hatékonyan hozzájárultak a komplex racionalizáló brigádok, amelyek munkájában különféle szakmák dolgozói vesznek részt. Ezen a téren a Cseh Tudományos-Műszaki Társaság fiókintézete is fontos szerepet játszik: megoldással és ésszerűsítéssel foglalkozó teamek munkáját szervezi. Ezek a csoportok arra törekszenek, hogy lerövidítsék a fejlesztéstől a felhasználásig terjedő folyamatot, segítsenek leküzdeni az individualizmus megnyilvánulásait, keressék a kezdeményezés új formált, főképp a termékfejlesztési folyamat lerövidítése és a minőség javítása céljából. Felsorolok néhány példát az Ostravas Bányászati Főiskola és egyes üzemek együttműködésével kapcsolatban. Az ércek szelektálása mechanikájának megoldásával eddig 40 millió koronát takarítottunk meg; több villanyerőművet főiskolánk javaslata alapján rekonstruáltak — a megtakarítás 150 millió korona. Az acélkemencék hőenergiái rezsimjének javításával 30 millió koronát takarítottunk meg. A lelőhelyek kiaknázásával kapcsolatos állami feladatokat is megoldottuk, ezzel biztosítottuk, hogy az ostrava-kar- vinái szénmedencében majdnem 3 millió tonna kokszolható kőszenet fejthetnek 750 millió korona értékben. Egy felmérés adatai szerint a védőpillérek kisebbítésével lehetővé válik további 35 millió tonna kőszén kifejtése. Legalább néhány példa erejéig ismertetem főiskolánk és a vítkovicei Klement Gottwald Vasmű gyakorlati együttműködését. Közösen megoldottuk az előhengerlő hengersor techno- lóeiniántk ontimáli^nlását. így másfél millió korona értékű fémet takarítottunk meg. A nagy munkadarabok kovácsolásának javításával elért évi megtakarítás értéke félmillió korona. Az ötvözött acél alakíthatósága növelésének köszönhetően évente öt és fél millió korona megtakarítást értünk el. Hasonlóképpen sorolhatnám a további üzemekkel, az észak-morvaországi kerületen kívüli üzemekkel folytatott együttműködésünk eredményeit is. A termelővállalatokkal való együttműködés rendkívül hasznos iskolánk életének minden területén. A hallgatókat arra ösztönzi, hogy felvegyék az együttműködés fonalát az ifjúsági munkacsoportokkal, segítséget nyújt számukra a szocialista mérnökök nevelésében, akik nemcsak kiváló szakemberek, hanem fokozatosan politikai és közéleti személyiségekké is válnak. Másrészt azonban létezik több negatív tényező, amely gyengíti « tudományos és. műszaki eredményeknek a gyakorlatba való bevezetését. Mindenekelőtt meg kell említeni, hogy a termékfejlesztés folyamata még mindig hosszú. Ezzel függ össze az ipari és a mezőgazdasági vállalatok távlati koncepciójának kidolgozása is. Nagy tartalékok vannak az irányításban részt vevő dolgozók munkájában, akiknek az- ésszerűsítési intézkedéseket következetesebben kell érvényesíteniük. Nagyobb figyelmet kell szentelni a gyártás előtti szakaszoknak, valamint a tudományos és műszaki dolgozók politikai és szak: mai továbbképzésének. A Szovjetunióval való együttműködést is tovább kell fejlesztenünk, főleg a kutatás elméleti és kísérleti területein szerzett szovjet eredmények felhasználásában, mivel a Szovjetunió ezen a téren is elérte a világszínvonalat. Szükséges továbbá fejleszteni az alapkutatást, javítani a megoldások műszaki feldolgozását és megbízhatóságát. Ezzel függ össze az a követelmény is, hogy küzdeni kell a csak átlagos eredmények elérése ellen, azért, hogy a tudományos-műszaki dolgozók az átlagos teljesítmény helyett kiváló teljesítményeket érjenek el. Fokozottan arra kell őket nevelni, hogy gyorsab- ban határozzanak és eléggé széles körű szakosításuk legyen. Jelenleg még néhány vállalatot any- nyira leköt a feladatok teljesítése, hogy nem futja a további tartalékok feltárására, sokszor a műszaki programot másodrendűnek tartják, és ezzel gyengítik a távlati irányítást. Ezzel a tudományos kutatómunka eredményei? nek a gyakorlatban való megvalósítása is késik. A tudományos-műszaki haladás nemzetközi jelenség, a nemzetközi szocialista integrációval elválaszthatatlan egységet képez. Tudatában vagyunk annak, hogy a tudományos-műszaki fejlődés folyamatában törvényszerűen növekedni fog a párt vezető szerepet Hazánk legnagyobb polianiid műszálakat gyártó üzemének, a humennéi Chemlon n. v.-nek dolgozói a XV. pártkongresszus tiszteletére másfél hónappal a határidő előtt próbaüzembe helyezték a Chemlon 10. üzemrészleget. Egyúttal kéthónapos időelőnnyel üzembe helyezték a ,,Pad“-fonalakat gyártó gépsort is. Felvételünkön: Marta Sabolvá, az egyik szocialista munkabrigád és az ifjúsági szervezet tagja (Felvétel A. Haščák — CSTKJ Ilii!! Egy iskola — öt versenyző A Komáromi Mezőgazdasági Műszaki Középiskola tanulói is bekapcsolódlak a CSEMADOK által hirdetett Fábry Zoltán emlékverseny vetélkedőjébe. Az iskola diákotthonában először Rajczy tanár elvtársnő emlékezett meg az íróról. A megemlékezést filmvetítés követte. Ezután került sor a vetélkedőre, öt versenyző mérte össze tudását. A versenyt végül is Karácsonyi Mária, a II. A osztály tanulója nyerte. Második helyezett Lelovics Sándor volt. Mindketten részvételi jogot nyertek a járási versenyre. Kurdi János Dicsérő oklevelet kaptak A vetélkedőbe 33 versenyző nevezett be a komáromi járásból. Az első forduló négy helyen került megrendezésre, ahonnét tíz versenyző került a járási döntőbe: Szabó Mária és Kiss Erzsébet, (ógyallai gimnázium], Szénássy Ibolya, Vida Klára, Kétyi Éva, Czirfusz Attila (komáromi gimnázium), Karácsonyi Mária, Lelovics Sándor Á műfaj neve: antifas izmus Ezzel a címmel rendezte meg a CSEMADOK Központi Bizottsága több kulturális intézménnyel és szerkesztőséggel karöltve a Fábry Zoltán Országos Irodalmi Vetélkedőt. A versenyzők mind magukévá tették a gondolatot, mely szerint Fábry Zoltán életművét ismerni — önismeret. Olvasóink, levelezőink figyelemmel kísérték ezt az érdekes vetélkedőt, s azokról tudósításokban számoltak be. Összeállításunkkal most, a döntő napján idézzük föl az előző fordulók eseményeit. (Komáromi Mezőgazdasági Műszaki Középiskola^, Molnár Olga és Nagy Mihály (Vágfüzesről). A járási döntőt Rúcson rendezték meg. A versenyszabályok értelmében minden versenyző magával hozta az első fordulóban szerzett pontjait is. így a vetélkedő végén négyes holtverseny alakult ki. Szénnássy Ibolya, Vida Klára, Karácsonyi Mária és Kétyi Éva a két forduló során megszerezték a maximálisan elérhető 36 pontot, tehát a bíráló bizottság írásbeli kérdés feladásával döntött: Szénássy Ibolya és Vida Klára képviselték a komáromi járást a vetélkedő országos elődöntőjén. A verseny szervező bizottsága oklevéllel jutalmazta a járási verseny mindegyik résztvevőjét, s azokat, akik valamilyen formában részt vettek a verseny előkészítésében és megszervezésében. Gáspár Tibor, Komlósi Menyhért, Keszegh Pál a bíráló bizottság tagjai, Grajczi LászIóné, Király Béla tanárok és Szobi Kálmán, a búcsi művelődési ház vezetője kaptak jó munkájukért dicsérő oklevelet. A vetélkedők első és második fordulóját közel 400 néző kísérte figyelemmel. Németh Gyula Bizonyítottak A dunaszerdahelyi járásban a továbbjutó versenyzők a hodosi művelődési otthonban mérték össze tudásukat. A tíztagú mezőny alapos felkészültségről tett tanúbizonyságot, nem kis munkát adva ezzel a bíráló bizottságnak. Végül Gönczül Alica és Peller Zsuzsa, a Dunaszerdahelyi Magyar Tannyelvű Gimnázium diákjai bizonyultak a legjobbaknak. Ők képviselték a járást az országos elődöntőn. A vetélkedő után a hodosi irodalmi színpad Fábry Zoltán életművéből készült összeállításál látták az érdeklődők, melyet Balódi Viola, a hodosi művelődési ház igazgatója tanított be. Kovács Éva Négyen A Košicén megrendezett járási fordulóból négyen jutottak a kerületi döntőbe. Az első helyen a 100 százalékos teljesítményt nyújtó Szúnyogh Judit, a középfokú kereskedelmi iskola diákja végzett. Második helyezett Csaplós Veronika, (a magyar tannyelvű gimnázium), harmadik Varga László (szakipari középiskola), negyedik Sóki Árpád (szepsi Mezőgazdasági Műszaki Középiskola). Gazdag József kor sor került az országos elődöntő küzdelmeire. Közönségsiker volt ez a vetélkedő. Tíz résztvevő két fordulóban mérte össze tudását. Végül Tamás Lászlóné az első helyen végzett. Balázs Mária, a hazai versenyző 52 ponttal került a második helyre, s a košicei Szúnyogh Judit 47 ponttal a harmadik helyre került. Minden résztvevő oklevelet és könyvjutalmat kapott. Batta István fit járásból Az Ipolyságon megrendezett országos elődöntőre öt járásból érkeztek a versenyzők. A Magyar Tannyelvű Gimnázium diákjai, Vass Ottó tanár vezetésével, irodalmi összeállítással köszöntötték őket. Műsorukat a nagy antifasiszta író műveiből állították össze. A háromtagú bíráló bizottság elnöke Duba Gyula író volt. Kemény küzdelem folyt a körzeti és járási versenyek győztesei között, akik minden tudásukat latba vetették, hogy az országos döntőbe bejuthassanak. Első helyen Vin- cze Veronika (Érsekújvár) és Gyüresek Iván (Losonc) végeztek 50—50 pontszámmal. Harmadik helyezett Kocsis Júlia (Nyilra) volt. Jámbor Valéria Közönségsiker Rozsnyón a városháza nagyterme zsúfolásig megtelt, ami-
