Új Szó, 1976. április (29. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-21 / 94. szám, szerda
Íl- :'rr'*iuĹj£Á 1976. IV. 21. 7 Ä CSSZSZK 1976—1980. évi gazdasági és szociális fejlődésének irányelvei IV. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztése (Folytatás a 6. oldalról) 4. Vegyipar A vegyiparban, a gumi- és a cellulóz- papíriparban 1980-ig 36—39 százalékkal kell növelni a termelést. Emellett abból kell kiindulni, hogy a fő nyers- anyagalap a szovjet kőolaj és a hazai faanyag lesz. A fejlesztésnek mindenekelőtt azokra a termelési ágazatokra kell összpontosulnia, amelyek a fő szerepet játsszák a termelői fogyasztásban és a szocialista országokkal való nemzetközi integrációban végbemenő strukturális változtatások megvalósításában. Mindenekelőtt az olajfeldolgozásra a petrolkémiára, a vegyi szálakra, a cellulózra és a papírra, a festékanyagokra, a polimerek adalékanyagára és a szerves festőanyagokra vonatkozik ez. Következetesen érvényesíteni kell a termelés, főként a nagy kapacitású egységek automatizálását. Lényegesen meg kell javítani az új termelőhelyek tervezett időpontban történő üzembe helyezését, és a kitűzött paraméterek, valamint az új kapacitásokban a termelés minőségének megtartását. 1980-ban lényegében a már meglevő, vagy pedig épülőben levő lepárló-berendezésekkel 20—21. millió tonna kőolajat kell feldolgozni. Folytatni kell a petrolkémiai komplexumok építését, a zálužíi CSSZBSZ Vegyipari Művek kapacitását évi 450 ezer tonna etilén gyártására kell növelni, a bratislavai Slovnaft nemzeti vállalatban be kell fejezni annak a részlegnek építését, amelynek kapacitása évi 260 000 tonna etilén lesz, s a termelőhelyeken biztosítani kell a termelés gyors ütemű hővezetését. E termelés fejlesztésével meg kell javítani a népgazdaság ellátását, és fokozatosan csökkenteni kell a petrolkémiai termékek behozatalától való függőséget. A műanyaggyártást 1980-ig egészében véve több mint a kétszeresére kell növelni. A vegyi szálak gyártásában mintegy 30 százalékos emelkedést kell elérni, mindenekelőtt a polipropilén, a poliészter, a poliamid műszálak és a polimer fóliák gyártását kell fejleszteni. A mezőgazdasági termelés számára növelni kell a műtrágyák és a vegyszerek gyártását. Teljesen üzembe kell helyezni a vra- novi és a žilinai épülőfélben levő cellulózgyárat. El kell mélyíteni a nemzetközi munkamegosztást az egyes papírfajták és kartonok gyártásában. Jobban fel kell használni a papírhulladékot. Növelni kell a szerves festékfélék, mázolóanyagok és nyomdafestékek progresszív fajtáinak termelését, bővíteni kell a szükséges nyersanyagok és félkészáruk gyártását. Korszerűsíteni és bővíteni kell a gumiabroncs és az ipari műszál gyártását. 1980-ig 44 százalékkal kell növelni a gyógyszeripari termelést. Meg kell javítani a gyógyszerellátást, emelni kell a gyógyszerek minőségi színvonalát a Dolní Mécholupy-í új gyógyszeripari pavilonban a termelés megkezdésével, és új gyógyszeripari pavilon felépítésével Hlohovecben. A vegyipar feladatai - teljesítésének biztosítására előnyben részesítve létre kell hozni a fejlesztési programú vállalatokban a dolgozók stabilizálásának és gyarapításának feltételeit. 5. Közszükségleti ijpar Tekintettel a hazai piac, valamint a kivitel növekvő és igényesebb szükségleteire, a közszükségleti ipari termelést 1980-ig mintegy negyedével kell növelni. A közszükségleti ipar fejlesztésének elsősorban azokra az ágazatokra kell irányulnia, amelyek hazai nyersanyag- alapra támaszkodnak (fa, üvegipari nyersanyagok, kaolin], és hazai vegyiparunk bázisán alapulnak. A fafeldolgozó iparban lényegesen bővíteni kell az ipari hulladékfából készült deszkák gyártását, valamint a kevésbé értékes nyersfa feldolgozását. A faforgácsból készített lemezek gyártását 1980-ban több mint 500 000 köbméterre, és a farostlemezek gyártását több mint 200 ezer köbméterre kell növelni. A nagy felületű faanyagok termelési programjának megvalósításával meg kell teremteni a feltételeket a bútor- gyártás gyorsabb fejlesztéséhez. A bútoripart korszerűsíteni kell, és a fából készült bútor gyártását 1980-ig 46—50 százalékkal kell növelni. Az üvegipar fejlesztését főképpen az üvegszálgyártás és az üvegszál készítmények, a síküveg és a palackgyártás bővítésére kell irányítani. Ebből a célból üzembe kell helyezni a kyjovi Moravia vállalatban, a Vertex, vállalatban, a hodonicei és a Moravský Krumlov-i üzemben, a Skloobal vállalat nemsovái üzemében és a trnavai Skloplast vállalatban épülő termelőhelyeket. Növelni kell a porcelán- és a kerámiagyártást, meg kell kezdeni a be- chynéi Kerámia Üzem, valamint a Stará Kole-i a lokti és a lubeneci porcelán- gyárak átépítését. A textilipar termelését 1980-ig 17 — 20 százalékkal kell növelni. A nyersanyagalapban a műszál hányadát az 1975. évi 23 százalékról 1980-ban 30— 32 százalékra kell emelni. Ki kell dolgozni a műszálak hatékonyabb felhasználásának. és a másodlagos textilnyersanyagok fokozottabb hasznosításának programját. Maradéktalanul ki kell használni a gyapolfonodák kapacitását, és növelni kell az orsó nélküli fonógépeken gyártott fonalak részarányát. A szövőgyárakban a jövőben is be kell vezetni az új szövési technikát. Folytatni kell a kötött termékek gyártásának korszerűsítését, hogy a lehető legnagyobb mértékben kielégítsük a hazai és a külföldi piacok igényeit. Ezeknek a termékeknek a gyártását 1980-ig mintegy 30 százalékkal kell növelni. A textil és a ruhaiparban meg kell teremteni annak feltételeit, hogy kielégítsék a lakosság jobb minőségű áruk iránti igényeit a lakástextíliák és a szőnyegek terén. A bőrfeldolgozó- és a cipőiparban 10—12 százalékkal kell növelni a hazai piaci cipőszállítást. A termelő- és a kereskedelmi vállalatoknak közösen meg kell teremteniük a feltételeket ahhoz, hogy a kereskedelem jobb áruválasztékot kapjon. Lényegesen kell javítani a lakosság igényeinek kielégítését divatos és jő minőségű cipőfajtákkal főképpen bőrcipőkkel. Tekintettel a gyermekek növekvő számára, biztosítani kell a gyerekcipők nagyobb mértékű szállítását. Tovább kell fejleszteni a porózus anyagból és a PVC-ből készült cipők gyártását. A bőrdíszműáru termelését 18—20 százalékkal kell növelni. 6. Építőamyagipar Az építőanyagok és -elemek gyártását 40—42 százalékkal kell növelni, és elsősorban a hazai szilikát-nyersanya- gok bázisán kell fejleszteni. El kell mélyíteni a termeléssel ösz- szefiiggő folyamatok összpontosítását a nyersanyagfejtéstől és feldolgozástól kezdve a feldolgozó iparban történő felhasználásig. A termelési kapacitások gyarapításával egyidejűleg csökkenteni kell a kevésbé hatékony termelés részarányát, és megfelelő munkaerőforrásokat kell biztosítani a korszerű, magasabb műszaki-gazdasági színvonalú ipari üzemek számára. A cement gyártását 12--13 millió tonnára kell növelni. Tovább kell fokoznunk a természetes fejlett és zúzott kőanyag kitermelését és a legfontosabb téglaipari termékek gyártását. Meg kell javítani valamennyi termékfajta, főként a szilikát és a könnyű, előregyártott elemek készítését. Gondoskodni kell a szllikátcsővek, a beton- és vasbeton termékek utáni kereslet kielégítéséről a lakótelepek és az ipari üzemek folyamatos komplex építése céljaira. Növelni kell a lakóházakhoz, az ipari építkezésekhez és a közművesítésekhez az előregyártóit épületelemek termelését és az építőiparban a munkaigényesség további csökkentése céljából a lakásépítés céljaira a panelüzemekben növelni kell az épületelemek komplet- tizálásának fokát. Tovább kell növelni a kiviteli célokat szolgáló termelést, és újabb yitézkedéseket kell tenni az eddig importált nyersanyagoknak hazai termékekkel történő helyettesítésére. Növelni kell a hőerőművekben keletkező pernye felhasználását építőanyag céljaira. Be kell fejezni az új csempegyártó üzemek felépítését Horni Brízában, Ra- kovníkban és Lucenecpon. A csempegyártás több mint 60 százalékos növelésével létre kell hozni a feltételeket a hazai szükséglet jobb kielégítésére és a kivitel növelésére. Fokozott figyelmet kell szentelni a lakosság építőanyagok iránti igényei kielégítésének, bővíteni kell a téglából előre gyártott elemek készítését, ami nem igényel jelentősebb gépesítést, és biztosítani kell az egyéni lakásépítés anyagi ellátásának nagyobbfokú folyamatosságát, valamint a lakosság egyél), egyre növekvő építkezéseinek ellátását. Ki kell építeni a termelők komplex szolgáltatásait, beleértve a közvetlen szállítást, a szerelési szakmunkákat, az előre gyártott elemeket, a téglagyári és kőipari termékeket, stb. Fejleszteni kell a nem érctartalmú nyersanyagok, a kaolinfélék, az üvegipari és öntödei homok, a bentonitok, a tűzálló anyagok fejtésének és feldolgozásának fejlesztését a népgazdaság többi ágazatai szükségleteinek kielégítésére is. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztésének fő célja, hogy biztosítsa a lakosság szükségleteinek még sokoldalúbb kielégítését, fokozatosan elérje a szemes termények termesztésében az önellátást, és az élelmiszergyártásban tovább növelje az általános önellátást. E cél megvalósítása érdekében folytatni kell a mezőgazdasági termelés intenzitásának fokozását, sokoldalúan mozgósítani kell a tartalékokat, érvényesíteni kell a tudományos-műszaki haladást és fejleszteni kell a feldolgozóipari ágazatokat. A kitűzött feladatok teljesítése megkívánja, hogy elsődlegesen biztosítsuk a növénytermesztés növelését, a vetés- területek leghatékonyabb struktúráját alkalmazzuk mind az élelmezésben való önellátás szempontjából, mind az állat- tenyésztés hatékony fejlesztéséhez szükséges takarmányalap optimális ösz- szetétele szempont jából. El'kell mélyíteni a mezőgazdasági termelés szakosítását és koncentrálását a kooperáció haladó formáit kell érvényesíteni a mezőgazdasági vállalatok között, és a munkamegosztás magasabb forjnáit az élelmiszeripari vállalatok és más feldolgozó ipari vállalatok között. Bővíteni kell a nagyüzemi termelési technológiát, a . termel és és a munkaszervezés ipari formáit. A mezőgazdasági termelést az ötödik ötéves tervidőszakhoz viszonyítva 1976 —1980-ban 14—15 százalékkal kell növelni. A növénytermesztésben fő feladat a gabonafélék termesztésének további növelése és minőségének javítása, valamint a takarmánytermesztés növelése. A hatodik ötéves tervidőszakban el kell érni 53—55 millió tonna gabona termesztését, ami az ötödik ötéves tervidőszakhoz viszonyítva 13—16 százalékkal több. El kell érni 0,8—1 millió tonna átlagos évi kukoricatermést. A minőség megőrzése és a veszteség lehető legkisebbre való csökkentése érdekében a szükséges gépsorok elkészítésével és raktárak építésével bővíteni kell, és meg kell javítani a gabona betakarítás utáni gondozását. A saját fehérjetartalmú takarmányforrások bővítése érdekében növelni kell a hüvelyesek vetésterületét és termesztését. Erőteljesen kell növelni a szántóföl- dön, a réten, és a legelőn a szálas takarmányok termesztésének intenzitását, s gondoskodni kell megfelelő betakarításukról, tartósításukról és raktározásukról olyan módon, hogy megőrizzék a takarmányérték maximumát, és biztosítsák a takarmányfélék hatékony kihasználását. Az energia és a tüzelőanyagok gazdaságos felhasználására való tekintettel fokozatosan fejleszteni kell a szálas takarmányok feldolgozásának leghaladóbb módszereit. így a meleg levegővel történő szárítást és a pogácsázást. Ki kell szélesíteni a cukorrépa vetésterületét elsősorban azokban a körzetekben amelyekben hagyományosan jó eredményeket érnek el, növelni kell a cukorrépa hektárhozamát és cukor- tartalmát. A saját zsiradéktartalmú nyersanyagforrások gyarapítása céljából bővíteni kell az olajosnövények, főként az őszi repce, a napraforgó és a szójabab vetésterületét és termesztését úgy, hogy az össztermelés 1980-ban meghaladja a 240 000 tonnát. A komlótermesztést intenzívebb gondozással és a vetésterület bővítésével kell tovább fejleszteni. Stabilizálni kell a burgonya vetésterületét, és biztosítani kell legalább évi 4 millió tonna burgonya átlagos termesztését, és a hazai szükséglelnek jó minőségű ét- és ipari burgonyával való teljes fedezését. Bővíteni és tökéletesíteni kell a burgonya betakarítás utáni gondozását és raktározását. Növelni kell a zöldségtermesztés betakarítás utáni gondozását. Az üvegházi zöldségtermesztés bővítése érdekében ki kell használni az elhasznált hőenergiát. Fejleszteni kell az intenzív gyümölcstermesztést, beleértve a gyümölcs feldolgozását és raktározását a szakosított nagyüzemi termelővállalatokban. « 1980-ig gabonafélékből 41—42 mázsa, cukorrépából 400—415 mázsa, burgonyából 180—190 mázsa, és szántóföldi évelő takarmányfélékből 70—75 mázsa hektárhozamot kell elérni. Lényegesen emelni kell a velőmagok és ültetőanyagok, a burgonya, a cukorrépa, a repce, a lóherefélék és a füvek, a Iliivel yesek és más növények nemesítésének színvonalát, el kell mélyíteni a nemesítő intézetek szakosítását. Az állattenyésztési termelés fejlesztésével fedezni kell az állati eredetű élelmiszerek fokozott keresletének kielégítését, s elsősorban a vágóállatok tenyésztésére, valamint a tejtermelésre kell törekedni, és ugyanakkor gondoskodni kell a termékek jó minőségéről. A jövőben is szem előtt kell tartani a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztését, a tehénállomány és a hasznosság növelését. A tehenek tejhozamát 1980-ig évi 3000—3100 literre kell növelni, fokozni kell a hússertések tenyésztését. Az édesvízi haltenyésztés intenzívebbé tétele érdekében új technológiai eljárásokat kell alkalmazni. Az állattenyésztési termelés növelését egyre nagyobb mértékben saját takarmánytermesztéssel és a nagyüzemi takarmányozási technika számára való feldolgozásával kell biztosítani. Takarmányozásra nagyobb mértékben kell felhasználni az élelmiszeripari hulladékokat, és a más népgazdasági ágazatokból származó hulladékanyagokat. Gazdaságosan kell felhasználni mindennemű takarmányt, különösen a takarmánykeverékeket és a szemes takarmányokat a termelési egységre eső progresszív fogyasztási normák következetes megtartásával. A gabonaféléknek takarmányozási célokra való racionális felhasználásával összhangban növelni és javítani kell a takarmánykeverékek készítését. Biztosítani kell, hogy 1980-ban a takarmánykeverékek készítése meghaladja a 7 millió tonnát, s így teljes mértékben biztosítsa a sertéshizlalást, a baromfitenyésztést és a nagy tejhozamú fejőstehenek tenyésztése szükségleteinek kielégítését. Következetesen folytatni kell a fehérjetartalmú takarmányforrások bővítése programjának megvalósítását mind a mezőgazdasági termelésben, mind a szárított lefölözött tej fokozott készítésével, továbbá csontliszt, lakar- mányélesztő, szintetikus aminosavak. ásványi kiegészítő anyagok és biotényezők fokozott mértékű előállításával. A mezőgazdasági termelés feladatainak teljesítése érdekében 1980-ig a műtrágya szállítását egy hektár mezőgazdasági földre számítva 268 kg tiszta tápanyagra kell növelni, fokozni kell a gyomirtó vegyszerek szállítását, és gondoskodni kell a növénytermesztésben való igen szakszerű alkalmazásukról. Törődni kell a talaj humusztartalmának gazdagításával, lényegesen jobban kell felhasználni az istállótrágyát és más szerves trágyákat. A talaj kémhatásának megjavítása és a trágya jobb hasznosítása érdekében növelni kell a meszes trágyák szállítását, a műtrágyák lehető leghatékonyabb kihasználása céljából újabb agrokémiai vállalatokat és laboratóriumokat kell építeni. A beruházásokat a föld termőképességének növelésére, a gabonafélék és a szálas takarmányok termesztésének fokozására — beleértve a betakarítás utáni kezelést és szárítást is —, az állattenyésztésben elsődlegesen a szarvasmarha-istállók építésére kell irányítani. Át kell térni a mezőgazdasági épületek új, kevésbé költséges típusaira, és hatékonyan kell kihasználni a meglevő épületek építésének és korszerűsítésének lehetőségeit. Öntözőberendezést kell kiépíteni legalább 60 000 hektáron, s legalább 300 000 hektár mezőgazdasági földet kell lecsapolni. 1976—1980 között 49 000 traktort és több mint 10 000 kombájnt kell szállítani a mezőgazdaságnak, ezen belül megfelelő mennyiségben és műszaki kivitelezésben a hegyi és a hegyaljai körzetek számára is. A mezőgazdasági és élelmiszeripari komplexumnak mintegy 22 000 tehergépkocsit, ebből több mint 2000 célszerűen módosított Tatra mezőgazdasági gépkocsit kell szállítani. A szántóföldeken és a réteken termelt szálas takarmányok gondozása, betakarítása és kezelése gépesítésének, valamint a burgonya és a cukorrépa termesztésének és betakarításának gépesítése céljára nagy teljesítményű gépeket és komplett technológiai gépsorokat kell szállítani. Biztosítani kell automatikus cukorrépaegyelők, növényszárvágók, önjáró növény- szár- és guinőí'elszedők, begyűjtőgépek és burgonyaosztályozók szállítását. Gondoskodni kell megfelelő gépek és berendezések szállításáról az állattenyésztés gépesítése céljaira. Biztosítani kell a pótalkatrészek szükséges mennyiségben és választékban történő szállítását. Emelni kell a mezőgazda- sági gépek műszaki színvonalát, meg kell javítani kezelésüket és kihasználásukat. A mezőgazdasági ellátás és felvásárlás terén nagy kapacitású silók építésével a gabonatároló berendezések kapacitását 1,6—1,8 millió tonnára keli növelni, és fokozni kell a takarmány- keverékeket gyártó termelőhelyek kapacitását. A mezőgazdasági vállalatokban és a kooperációs társulásokban fej(Folytatás a 8. oldalonI
