Új Szó, 1976. április (29. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-21 / 94. szám, szerda

A CSSZSZK 1976-1980. évi gazdasági és szociális fejlődésének irányelvei A CSKP XIV. kongresszusa óta eltelt időszak köztársaságunk fejlődésének legeredményesebb szakaszai közé tar­tozik. A párt vezetésével megszilár­dult a szocialista rendszer, nőtt az or­szág gazdasági ereje, és az állam szö­vetségi elrendezésének keretében meg­erősítettük nemzeteink és nemzetisége­ink együvétartozását. A XIV. kongresz- szus határozatainak következetes telje­sítése megszilárdította a nép bizalmát a CSKP politikája és a szocialista tár­sadalmi rendszer iránt. Megerősítettük kapcsolatainkat a szocialista országok­kal, és növekedett köztársaságunk nemzetközi tekintélye. Teljesítettük a párt gazdaságpoliti­kájának alapvető céljait, amelyeket a XIV. kongresszus tűzött ki, és a nép­gazdaságfejlesztési 5. ötéves terv fel­adataiban jutottak kifejezésre. Elértük a fő célokat — a lakosság szükségle­teinek magasabb színvonalá kielégí­tését, létbiztonságának további meg­szilárdítását. Kedvező feltételeket te­remtettünk gazdaságunk további fej­lesztésére. Ez nem volt könnyű feladat. Több komoly nehézséget kellett leküzdeni, harcolni kellett a kongresszusi irány­vonal érvényesítéséért, a nép gondol­kodásmódjáért. A fő feladatok megvalósítása annál értékesebb, mivel teljesítésüket a mély politikai és gazdasági felfordulás idő­szaka után biztosítottuk. Emellett fo­kozatosan felszámoltuk a hatvanas években felhalmozódott problémákat is, és megoldottuk az új feladatokat. A sikerek a CSKP Központi Bizottsá­ga elvhű, marxista—leninista politiká­jának, valamint annak köszönhető, hogy tovább szilárdult a párt vezető szerepe a kongresszusi határozatok céltudatos megvalósításában, a gazda­ságirányításban, a központi irányítás és a népgazdasági tervezés szerepének felújításában és megszilárdításában, s elmélyült az együttműködés a Szov­jetunióval, valamint a szocialista közös­ség többi országával. A sikerek a párt­ós a társadalmi szervezetek politikai­szervező és nevelőmunkájának, az ál­lam és a gazdasági szervek erőfeszíté­seinek, a dolgozó tömegek önfeláldozó munkájának, a munkások, a szövetke­zeti parasztok és az értelmiség alkotó aktivitása és kezdeményezése növeke­désének köszönhető. I. Gazdasági és szociális fejlődés a CSKP XIV. kongresszusa után A gazdaság az ötéves tervidőszak éveiben rendszeres ütemben és gyor­sabban fejlődött, mint ahogy azt a XIV. kongresszus irányelvei meghatározták. Beigazolódott a XIV. kongresszuson ki­tűzött gazdasági és szociális program realitása. Azzal, hogy a hatékonyság növelésében megvalósítottuk a XIV. kongresszus stratégiai irányvonalát, az elmúlt években emelkedett népgazda­ságunk egész műszaki-gazdasági szín­vonala. Előreléptünk az ipar haladó szerkezeti módosításának folyamatá­ban, megalapoztunk néhány új terme­lési ágazatot, tovább fejlődött a szo­cialista nagyüzemi mezőgazdasági ter­melés, és erősödött a tudományos-mű­szaki bázis. A munkások, a parasztok, a műszaki és a gazdasági dolgozók új, nagy képzettségű kádereit neveltük ki. Megszilárdultak a szocialista termelési viszonyok és tovább gyarapodtak a tár­sadalom anyagi forrásai. Eredményeink elválaszthatatlanul kapcsolódnak a szocialista társadalom további megszilárdulásához, a szocia­lista társadalmi tudat és a nép társa­dalmi elkötelezettsége fejlődéséhez, s lehetővé tették a szocialista életmód jellegzetességeinek újabb fejlődését. A termelőerők fejlődése, a gazdasági hatékonyság fokozásában elért ered- jmények, és a szocialista országokkal, főleg a Szovjetunióval való gazdasági együttműködésből eredő kötelezettsé­geink következetes teljesítése lehetővé tették, hogy a nehezebb külső feltéte­lek között is tovább emeljük a lakos­ság anyagi és kulturális színvonalát, jobban kielégítsük növekvő szükségle­teit —, hogy teljes terjedelmében tel­jesítsük a XIV. kongresszus szociális programját. A lakosság reáljövedelme több mint 28 százalékkal emelkedett. A foglalkoz­tatottság több mint 300 000 fővel nőtt, és 1975-ben az átlagbérek meghalad­ták a 2300 koronát. Megerősödött a munka szerinti jutalmazás, megszilár­dult a végzett munka és a kereset kölcsönviszonya. A tőkésországokban tapasztalható inflációval szemben ná­lunk nem emelkedtek a létfenntartási költségek, hanem az 1970. évi szinten maradtak. Ez megszilárdította a ko­rona vásárlóerejét, és megerősítette állampolgárainknak pénzünkbe vetett bizalmát. A lakosság személyes szükséglete mintegy 27 százalékkal nőtt. Jelentő­sen javult a hazai piac ellátása élel­miszerekkel, gyarapodott 'a közszük­ségleti iparcikkek eladása, bővült a választéka és javult a minősége is. Az élelmiszereladás 23 százalékkal emelkedett. 1970-hez viszonyítva az egy lakosra számított húsfogyasztás 10 kilóval, a tej és a tejtermékek fo­gyasztása 19 kilóval nagyobb, a déli- gyümölcs-fogyasztás pedig 5 kg-mal nőtt. Ezzel kifejezően javult a lakos­ság táplálkozásának minősége. t Az iparcikkek eladása 37 százalék­kal emelkedett. Minden háztartásban van mosógép, és lényegében televízió- készülék is. A háztartásoknak közel 80 százalékában van hűtőgép és 30 szá­zalékában autó. A háztartások jelen­tős részének két rádiókészüléke van. A bútoreladás 70 százalékkal, a tex­tilárué 25 százalékkal emelkedett, a háztartások áram- és gázfogyasztása több mint a felével nőtt. A lakossági szolgáltatások 27 száza­lékkal emelkedtek, ezen belül a laká­sokkal összefüggő kommunális szol­gáltatások fejlődtek a leggyorsabban. A javításokkal, a megrendelésekkel, a tisztítással és mosással kapcsolatos szolgáltatások 30 százalékkal, az au­tószerviz-szolgáltatások mintegy 80 százalékkal nőttek. Lényegesen felgyorsult a lakásprob­léma megoldása. A CSKP XIV. kong­resszusa irányelveinek azt a felada­tát, miszerint legalább ötszázezer la­kást kell építeni, jóval túlteljesítették. Az 5. ötéves tervidőszakban 614 000 új, korszerűen felszerelt lakás építését fejezték be. Tovább modernizálták a meglevő lakásállományt. Az új építke­zések több mint 2 millió állampolgár számára emelték a lakáskultúra szín­vonalát. A lakosságnak mintegy a fe­le az elmúlt 30 év alatt épült lakások­ban él. Jelentősen növeltük a gyermekes családoknak és a fiatal házasoknak nyújtott társadalmi támogatást. A gyermekes családoknak folyósított pénzbeli juttatás összege 1970-hez vi­szonyítva ötmilliárd koronával nőtt. Megkétszereződött a szülési segély összege, jelentősen emelkedett a csa­ládi pótlék. Bővítettük a gyermekne­velési hozzájárulást. Ezt az előnyt ma 200 000 nő élvezi. Az újházasok szá­mára a gyermek születésekor folyósí­tott állami hozzájárulással előnyös kölcsönt vezettünk be. Ezek az intéz­kedések a kedvező társadalmi fejlő­déssel együtt hozzájárultak ahhoz, hogy Ieküzdhettük a népszaporulat sokévi csökkenő irányzatát. 1973— 1975-ben évente átlag 60 000 gyermek­kel több született, mint 1968—1970- ben. A nyugdíjellátásban foganatosított intézkedések is kifejezik a szocialis­ta társadalomnak állampolgáraink egyre javuló életfeltételeiről való szüntelen gondoskodását. Jelentős javu­lásra került sor közvetlenül a XIV. kongresszus után, amikor emelték az alacsony nyugdíjakat, és a régebbi nyugdíjasok járadékát. A nyugdíjasok jövedelme a múlt évben 6 milliárd koronával volt nagyobb, mint 1970- ben. 197ö elején lépett érvénybe a nyugdíjbiztosítási rendszer tökéletesí­tését célzó új intézkedés. Ez 3 millió állampolgár eddigi nyugdíjának, vala­mint az újonnan folyósított nyugdíjak­nak az emelését jelenti. Bővült az egészségügyi gondoskodás. Az egy orvosra jutó lakosok száma 432-rol 372-re csökkent, a kórházi és a gyógyintézeti ágyak száma 6000-rel nőtt. Új egészségügyi központok épül­tek 1200 osztállyal. Gyarapodott a lakosság műveltsége. A gimnáziumokban a tanulók száma 19 százalékkal, a főiskolákon pedig 16 százalékkal nőtt. Új óvodák és böl­csődék épültek. Az óvodákban gondo­zott gyermekek száma mintegy 100 000- rel emelkedett, s ma a megfelelő kor­osztályú gyermekeknek 67 százaléka jár óvodába. Nagyjából több mint 6000 tanterem épült az alapiskolák számá­ra. Az iskolai étkezdékben kosztolók száma 500 000-rel nőtt. A városokban és a községekben bő­vült a kulturális létesítmények háló­zata. A kullúrházak és a népművelési központok száma mintegy 7000. Gya­rapodtak a tájékoztatás és a kultúra tömeges méretű terjesztésének anya­gi eszközei. Üzembe helyezték a rá­dió és a televízió új objektumait és leadóit. Bevezették a televízió színes műsorainak adását. Emelkedett a kia­dott könyvek száma, ami évenként közel 7000 könyveimet jelent. A rádió napi 120 órás, a televízió pedig 31 órás mű­sort sugároz. Fejlődött a bel- és a külföldi utas- forgalom. 1975-ben 6,7 millió cseh­szlovák állampolgár járt külföldön. 850 000 négyzetméter kereskedelmi eladótér és mintegy 90 000 éttermi hely épült. Javult az úthálózat és emelkedett a városi közlekedés szín­vonala. Az új országutak és a helyi közutak építésére 14,5 milliárd koro­nát, az úthálózat építésére és javítá­sára 9 milliárd koronát, az autópályák építésére pedig közel 5 milliárd ko­ronát fordítottak. A lakosság vízellá­tásának és a higiéniai-vízgazdálkodá- si berendezéseknek javítására mintegy 26 milliárd koronát fordítottunk. Az életkörnyezet javulásához jelen­tősen hozzájárult az állampolgárok önkéntes munkája is. Egyebek között felépítettek 280 000 négyzetméter ke­reskedelmi eladótérséget, több mint 30 000 óvodai férőhelyet, 470 stran­dot és úszómedencét, 240 tornatermet, 370 sportpályát, s több mint 7000 km hosszú vízvezeték- és csatornahálóza­tot. Az 5. ötéves tervidőszakban jelen­tősen előrehaladtunk a falu és a vá­ros életfeltételeinek közelítésében. Az említett eredmények elérését az tette lehetővé, hogy népgazdaságunk tervszerűen, dinamikusan fejlődött. Az 1975-ben létrehozott nemzeti jövede­lem közel egyharmaddal volt nagyobb, mint 1970-ben. Gyarapodásának több mint 90 százalékát a társadalmi mun­katermelékenység fokozása fedezte. A nemzeti jövedelem az ötéves terv­időszakban mintegy 30 milliárd koro­nával volt nagyobb a tervezettnél. A Szlovák Szocialista Köztársaság­ban a terv céljainak megfelelően az anyagi források képzése a termelés minden ágazatában gyorsabban fejlő­dött, mint országos méretekben. Az egy főre számított társadalmi terme­lés és a nemzeti jövedelem színvona­lának kiegyenlítésében a köztársasá­gokban jelentős előrehaladást értek el. A CSSZSZK-ban a társadalmi terme­lés az ötéves tervben meghatározott­nál gyorsabban fejlődött. 1970 hez vi­szonyítva az ipari termelés 38 száza­lékkal, az építőipari termelés a felé­vel növekedett, a mezőgazdasági ter­melés pedig a 4. ötéves tervidőszak­hoz viszonyítva több mint 15 százalék­kal gyarapodott. A gépipar és a vegyipar gyorsabb fejlődése javította az ipari termelés szerkezetét. Ennek a két ágazatnak döntő szereipe van népgazdaságunk műszaki színvonalának emelésében, s az ötéves tervidőszakban részará­nyuk az egész ipari termelésben 35,5 százalékról 39 százalékra emelkedett. Leggyorsabb — 90 százalékos —­a növekedés a fő fejlesztési prog­ramokban. A félvezetők, a gyengeára­mú elektrotechnika és a mikroelektro­nika termelése több mint a tízszeresé­re emelkedett, a számítástechnika gyártása több mint négyszeresével, az üzemi mérő- és szabályozó technika termelése 38 százalékkal, a szerszám­gépek gyártása 46 százalékkal, a kor­szerű telekommunikációs rendszerek gyártása pedig közel 30 százalékkal nőtt. Bevezették a számirányítású szer­számgépek gyártását és több mint a 2,6-szeresére bővítették a korszerű tex­tilgépek előállítását. A mezőgazdasági nagyüzemi termelés számára a gép­rendszerek gyártása 2,4-szeresére, a töltő- és csomagológépek termelése 3,8-szeresére gyarapodott. A műszálak termelése 120 százalékkal, a műanya­goké 75 százalékkal, a műtrágyáké több mint 50 százalékkal, a papír- és kartongyártásé 23 százalékkal nőtt. Tovább fejlődött a hazai nyersanyag- alapú termelés, mindenekelőtt az épí­tőanyagipar és a famegmunkálóipar. Fejlődött a tüzelőanyag- és ener­getikai bázis, valamint a fémkohászat. A folyékony és a gáznemű tüzelő­anyagok részaránya az elsődleges energetikai forrásokban az 5. ötéves tervidőszakban 21 százalékról több mint 30 százalékra emelkedett. Az acélgyártás 24,8 százalékkal nőtt, ezen belül a csőgyártás 28,3 százalékkal, a bádoggyártás 54 7 százalékkal emel­kedett. Az építőipari termelés fejlődését di­namikus ütem, valamint az jellemezte, hogy az építőipari kapacitásokat szer­kezetileg átalakították, és a sürgős­ségnek megfelelő területekre, elsősor­ban Prágába összpontosították. Az épí­tőipari termelés nagyjából 50 száza­lékkal emelkedett. Fejlődését jelentős mértékben a dolgozók nagy létszám- emelkedése elősegítette. A mezőgazdaság jelentős mértékben járult hozzá a népgazdaság kedvezőbb fejlődéséhez. Teljesítette a fő felada­tot, miszerint saját termelésből kell biztosítani az alapvető élelmiszerek fo­gyasztásának növekedését. A mezőgaz­daság ma teljes mértékben fedezi a szükségletet vajból, tojásból és lénye­gében húsból is. A gabonatermesztés terén az ötéves tervfeladatot 5 millió tonnával túlteljesítették. Gabonából az ötéves tervidőszakban 3,45 tonna át« . lagos hektárhozamot értek el. Meggyorsult a termelőerők fejlődé-- se a mezőgazdaságban. Az ágazat je­lentősen több gépet, műtrágyát és egyéb ipari terméket kapott. A mező­gazdaságban megteremtették a szocia­lista termelési viszonyok megszilárdí­tásának anyagi alapját, valamint azo­kat a körülményeket, amelyek lehető­vé teszik az ipari és a mezőgazdasági munkafeltételek, valamint a városi és a falusi életmód közeledését. A me­zőgazdaságban a társadalmi-gazdasá­gi változások jelentős részeként gyors ütemben koncentrálták és szakosítot­ták a mezőgazdasági termelést. Ked­vezően fejlődött a mezőgazdasági ter­melés intenzitása. Az egy hektárnyi mezőgazdasági területre jutó termék a 4. ötéves tervidőszakhoz viszonyítva 16,7 százalékkal növekedett. A közlekedés alapjában véve kielé­gítette a népgazdaság növekvő szállí­tási szükségleteit. Folytatódott a vas­úti közlekedés korszerűsítése. A gőz- vontatású vonatok aránya az 1971. évi 17,6 százalékról 1975-ben öt százalék­ra csökkent. A közúti szállításban tovább javult a géppark műszaki ál­lapota és szerkezete, folytatódott az új úthálózatok építése és a régiek új­jáépítése. A teherszállításban megkezd­ték a konténerrendszer kiépítését. A távközlés területén tovább gyara­podott a telefonállomások száma, fo­kozatosan fejlődött az automatizálás. Bővült a televíziós leadók hálózata és bevezették a színes adást. A Szov­jetunióval együttműködve a műhold- rendszer segítségével megkezdtük a televíziós közvetítéseket és a távolsá­gi telefonösszeköttetést is. A beruházás az alapvető feladatok­ra irányult, mindenekelőtt a tüzelő­anyag-, az energetikai, a fémkohásza­ti, a gép-, a vegy- és az építőipar, va­lamint a mezőgazdaság ágazataiban. A népgazdaságba 1971—1975-ben 606 milliárd koronát ruháztunk be, ebből 232 milliárd koronát gépekbe, 374 mil­liárd koronát pedig építőipari munkák­ba fektettek be. Az állóalapok állo­mánya 30 százalékkal nőtt, és elérte a 7 billió koronát, összesen 2850 me­gawatt teljesítményű erőművet he­lyeztek üzembe, és befejezték a po- čeradyi, a mélníki, a vojanyi, a tuši- micei villanyerőmüvek építését, vala­mint a Jaslovské Bohunice-i I. cseh­szlovák atomerőmű építését. Üzembe helyeztek 6 bányát összesen 12 millió tonna kapacitással, főleg a stonavai ČSM Bányát, a Brezno Bányát, a ko­šicei Kelet-szlovákiai Vasmű Acélmű­vét, a kladnói SONP dríni Elektroacél- művét, vegyipari kombinátot építettek és bővítettek Bratislavában, Záluží- ban, Kralupyban és Humennében. Be­fejezték a gottwaldovi Vörös Október Gumiabroncsgyár, a tranzit gázveze­ték és sok más kapacitás építését. Felépítettek és korszerűsítettek sok gépipari üzemet, köztük építőanyag­ipari üzemeket, közszükségleti és élel­miszeripari üzemeket. Vízgazdálkodá­si építkezésekre, iskolaépítésre, egész­ségügyi építkezésekre, a kereskedelmi hálózat építésére, valamint a nemzeti bizottságok egyéb létesítményeinek építésére 80 milliárd koronát, lakás­építésre pedig 90 milliárd koronát for­dítottak. Különösen nagy gondot fordítottak arra, hogy megoldják Prága, a CSSZSZK fővárosa, Bratislava, valamint az észak-csehországi kerület és más ipari központok fejlődésének és építé­sének koiinoly problémáit és szükség­leteit. Prága területén az építkezési beruházások lényegében megkétszere­ződtek, s elérték a 61 milliárd korona értéket. Több mint 40 000 lakás épült, Prága központjában többek között kót nagy áruházat építették, üzembe he­lyezték a földalatti vasút első szaka­szát, a Klement Gottwald-hidat, s meg­kezdték új beruházások építését is. A népgazdaságfejlesztés fő céljai­nak eléréséhez nagyban hozzájárul a tudományos-műszaki fejlődés is. A tudományos-műszaki fejlődés ér­vényesítésével tovább nőtt a társadal­mi munkatermelékenység, és megva­lósulhattak a szerkezeti változások. Gyarapodott az automatizált, korszerű technológiák és gépi rendszerek szá­ma, bővült az új. haladó gyártmányok termelése. A vállalatok szokásos ter- mékfelújításán kívül a tudomány és a technika állami fejlesztésének révén mintegy 1000 új gápet, berendezést és 400 új technológiát vezettek be a termelésbe. így pl. bevezették az integrált áramkörök, a számirányítású szerszámgépek, az automatikus számí­tógépek, a csúcsteljesítményű textil­gépek, a nagy teljesítményű szemes- termény-szárítók gyártását, az élel­miszeripari és más árucikkek csopor­tos csomagolását végző autevmaták elő­állítását. Tovább fejlődött a külszíni és a föld alatti szénbányászat gépesí­tése. A biológiai tudományok eredmé­(Folytatás a 4t oldalonJ

Next

/
Oldalképek
Tartalom