Új Szó, 1976. április (29. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-20 / 93. szám, kedd

Csehszlovákia Kommunista Pártja XV. kongresszusának taoácskozása

Václav Hájek etvtársnak, a közép-csehországi kerületi pártbizottság vezető titkárának felszólalása

1978.

IV. 20.

A központi bizottság alkotó módon érvényesítette a marxista—leninista politikát. Vezetésével a közép- csehországi

pártszervezet egysége megerősödött, tevékenysége javult.

A kerületünkben elért eredmények igazolják a beszámoló

befejezésében kimondott tételt: a XIV.

kongresszus pártunk és országunk életében történelmi határkő volt.

A kerületben sikeresen teljesítettük a XIV. kongresszus határozataiból ránk háruló feladatokat. Az ipari termelés például egyharmaddal növekedett, ez kizárólag a munkatermelékenység növekedésének eredménye. Az összesen 47,5 milliárd koronát kitevő beruházások 40 százalékát a gépekre és berendezésekre fordították. A Zelív- ka folyón befejeztük Európa egyik legnagyobb teljesítményű víztisztító állomásának építését. A csehszlovák— szovjet együttműködésnek köszönhető, hogy a Kladnói Elektroacélgyárat a tervezettnél csaknem két hónappal korábban helyezhettük üzembe. A Ne- ratovicei Spolana petrolkémiai üzemeiben és a Kralupyl Kaucsukgyárban világszínvonalú műszaki berendezések működnek. Mezőgazdasági termelésünk gyorsabban növekedett az 5. ötéves tervben előirányzottnál; ez hozzájárult az élelmiszerellátás javításához. Kerületünkben tavaly született a legtöbb gyermek. Ez az emberek elégedettségéről és a szocialista jövőnkbe vetett bizalmukról tanúskodik.

A kerületi szervezet vezetése alatt tovább szilárdult a munkásosztály vezető ereje és megerősödött a munkások, a földművesek, valamint az értelmiségiek szövetsége. Ezt a Nemzeti Front szervezetei és az állami szervek tevékenysége tette lehetővé. Emellett egy pillanatra sem feledkezhetünk meg arról, hogy demokráciánk a dolgozó nép demokráciája.

Husák elvtárs beszámolójában rendkívüli figyelmet szentelt a politikai rendszer elméleti kérdéseinek és a szocialista demokráciának, valamint az említett terület legközelebbi főbb feladatainak. Kerületünkben a nemzeti bizottságok jelentős helyet foglalnak el. Csaknem 900 000 választó 22 000 képviselőt választott kerületünk nemzeti bizottságaiba. Ezek 57 százaléka munkás és földműves. 43 százaléka pártonkívüli és más politikai pártok tagja. Minden ötödik képviselő nő. Bár ez a múlttal összehasonlítva haladásként könyvelhető el. a következő választási időszakban a Nemzeti Front bizonyára még több jelöltet javasol a munkások, a földművesek, a nők és az ifjúság soraiból.

A nemzeti bizottságok a lakók részvételével és ellenőrzésével irányítják a falvak, a járások és a kerület ügyeit. Gazdaságunk lehetőségeinek megfelelően gazdagodik az államtól a fejlesztéshez kapott eszközökkel. Kerületünkben ez az összeg évente csaknem 6 milliárd koronát tesz ki. A nemzeti bizottságok határoznak az építésről, az életkörnyezet formálásáról, az is- kolaügyről, bekapcsolódnak a közrend védelmébe, a kultúra, az egészségügy, a szolgáltatások irányításába és a fiatalok nevelésébe. Az ilyen Irányú tevékenység alapját a választási programok képezik, amelyeket a lakosság gyűléseken jóváhagyott.

Azt, hogy falvalnk lakossága jól viszonyul szülőhelyéhez és hogy támogatja a párt politikáját, jól bizonyítja, hogy a legutóbbi kongresszustól a falvak építésén és szépítésén önkéntesen 92 millió órát dolgozott le. Jelentős bizonyítéka volt ennek a XV. kongresz- szus tiszteletére vállalt országos műszak Is.

A szocialista demokráciában a Nemzeti Frontnak rendkívül jelentős a szerepe. A benne tömörített szervezetek és politikai pártok a saját küldetésükön kívül közösen bekapcsolódnak az országos feladatok teljesítésébe, tagjaikat a szocialista meggyőződéshez vezetik, és megszilárdítják az emberek közti szocialista kapcsolatokat.

A kerület 450 000 szakszervezeti tagja szervezeteik közvetítésével bekapcsolódik a termelés Irányításába a tervek lebontásába és a tervteljesítés ellenőrzésébe. Részt vesznek a kultúra és a munkaaktivitás fejlesztésében. A szakszervezetek tudatosítják a szocializmus legfőbb előnyét —, a gazdálkodás központi tervezését és Irányítását. A kerület 56 000 szakszervezeti tisztségviselője — amelyeknek több mint a fele munkás és 44 százaléka nő —

védi a dolgozók törvényes jogait, közösen határoz a bérezési és munkajogi kérdésekben, a munkabiztonságról és az egészség védelméről. Munkatörvénykönyvünk kiváló példája a szocialista demokráciának, és a szakszervezetek gondoskodnak arról, hogy e törvényeket megtartsák.

Hasonlóképpen az ifjúság, a nők és a szövetkezeti földművesek szervezetei minden tevékenységükkel a fiatalok, a nők és a földművesek legsajátosabb érdekeit támogatják és megteremtik számukra az államunk irányításába és igazgatásába való széles körű bekapcsolódás alapjait.

Valamennyiünknek lehetőségünk van a díjmentes művelődésre. Teljesen jogos követelménynek tartjuk, hogy a munkás- és földművescsaládokból származó gyermekeknek — a lakosság szociális összetételének megfelelően — lehetőségük nyíljon a tanulásra. Kerületünkben ezek képezik a közép- iskolások 70 százalékát.

Minden lakosnak jogában áll a kultúra gyümölcseit élvezni, ,,A kultúra a népből fakad és a népé!“ elv szellemében. Hogy ez így van, azt alátámasztja például, hogy kerületünkben csaknem 1300 műkedvelő csoport működik. Gazdag az üzemi és a szövetkezeti klubok, a népművelési otthonok, az állandó színházak tevékenysége, kiterjedt könyvtár- és mozihálózatunk van.

Az egészségügyben a fogyatékosságok ellenére már érvényesül a kommunista társadalom elve „mindenkinek szükségletei szerint“ — és ez kivétel nélkül minden lakosra vonatkozik.

A dolgozók érdekeivel összhangban társadalmunkban törvényerőre emelkedett a szólásszabadság, a sajtó, továbbá jóváhagyja a törvény az összejöveteleket, a meneteléseket és a felvonulásokat. Lehetőséget adnak a közvélemény kifejezésére. Nálunk a lakosságnak nem kell az áremelkedések és a munkanélküliség ellen tüntetnie. Ellenkezőleg, a lakosság értékeli, hogy nálunk törvény tiltja a sovinizmust, a fajgyűlölet terjesztését, az öldöklés, a pornográfia és az agresszív háború propagálását, az ember ember által való kizsákmányolását

Nálunk nincsenek egyenlőtlen osztályok, nemzetek és nemzetiségek, rétegek vagy egyének és ez nemcsak szellemi, hanem szociális-gazdasági értelemben, a munkamódszerekben és az életszínvonalban Is megnyilvánul. Különösen azt értékeljük, hogy nálunk teljes a nők egyenjogúsága.

Természetesen, ha valamelyik uyu- gatl újságíró megkérdezi a volt gyárost vagy az eszmei bérencét, hogy nálunk demokrácia van-e, nemmel felel. Legjobban az bántja, hogy nem zsákmányolhatja ki szabadon a dolgozót. Viszont kérdezze csak meg az ilyen újságíró a mi dolgozóinkat, hogy cserélnének-e a burzsoá köztársaság demokráciájával. Harminc párt működött akkor, különböző burzsoá csoportok versengtek egymással, csaknem egymillió volt a munkanélküliek száma és milliókra rúgott az emberi méltóságuktól megfosztottak száma. Kiváltságos osztályok uralkodtak, s nekik szolgált a hadsereg, a rendőrség és a bűnügyiek. A járásokon a szolgabírók döntöttek, a falvakon pedig nagyrészt a vagyonos emberek határoztak. Az üzemekben a kapitalista mindenható úr volt. Ezzel szemben kerületünk irányító szerveinek 90 százaléka olyan ember, akik munkásosztályból vagy földműves családból származnak. A kapitalista és a szocialista társadalom demokráciáját demagógia lenne az osztályviszonyoktól elválasztva összehasonlítani. Ezek teljesen ellentétes társadalmak. amelyek úgy különböznek egymástól, mint a nappal az éjszakától.

Ha visszapillantunk, elmondhatjuk, hogy a munkásosztály és szövetségeseik számára nem a hatalom megszerzése volt a legnehezebb, még ha nagyon sok áldozatba került is.

A fasizmus elleni harcban 25 000 kommunista esett el. Hős pártunk megalapításának 55. évfordulója alkalmából ismét megfogadjuk, hogy az ő emléküket és azokét, akik a nemzeti és a szociális szabadságért haltak meg, soha nem feledjük. A munkások, földművesek és a párt számára a legnehezebb volt megtanulni az állam, a falvak és az üzemeknek irányítását és a tervgazdálkodás megteremtését. Ezért a legnagyobb elismeréssel azoknak tartozunk, akik bátor, úttörő munkájukkal szocialista társadalmunk alapjainál álltak akkor, amikor minden lépésen a burzsoá csőkevények elkeseredett, gyűlöletes ellenállásával találkoztak. A párt a demokrácia következetes megvalósításának példája. Ennek kézenfekvő megnyilvánulása az

a forradalmi fejlődés, alkotó aktivitás és a tettek, amelyek a szocializmus eszméit életre hívják. A XIV. kongresszus hangsúlyozta, hogy a kommunisták nem egyedül és nemcsak maguk számára építik a szocializmust. Ezért a kerületben igyekeztünk, hogy közösen a pártonkívtiliekkel mindennapi

munkánkban érvényesítsük a kongresszusi határozatokat.

A közép-csehországi kerületben mindent elkövetünk, hogy a kongresszus határozatainak teljesítésével hozzájáruljunk drága szocialista hazánk virágzásához a munkások és a többi dolgozó nemzetközi egységéhez.

Ján Píré elvtársnak, a kelet-szlovákiai kerületi pártbizottság vezető titkárának felszólalása

A XIV. párt- kongresszus után megszilár dúlt a kelet szlovákiai kerületi pártszer vezet eszmei, akció- és szer vezeti egysége új tapasztala tokkal és mun kaformákkal gazdagodott. A pártszervek és -szervezetek te vékenységé- ben egyre fon tosabb szerepei tölt be a politika, az ideológia, a népgazdaság hatékony fejlődésének és a dolgozók kommunista nevelésének kulcsfontosságú problémája. Ennek köszönhető, hogy teljesítettük a XIV. pártkongresszus határozatait. A kerületben az ipari termelés öt év alatt 63 százalékkal, az építőipari termelés 64,9 százalékkal növekedett. jelentősen fejlődött a keletszlovákiai vasmű. Az elmúlt ötéves tervidőszakban az egész ország nyers- vasgyártásának 28 százalékát, nyersacéltermelésének 23 százalékát, henge- reltáru-termelésének 21 százalékát biztosította a népgazdaság számára.

A párt nagy politikai sikerének tartjuk, hogy a kormány által meghatározott határidőben üzembe helyeztük az olyan jelentős termelési, kapacitásokat, mint a Kelet-szlovákiai Vasmű II. acélműve, a vojanyi II. hőerőmű, a hu- mennéi Chemlon 7., 8., 9. és 10-es számú részlegét, a Túrna nad Bodvou-i Cementgyárat. A 4. ötéves tervhez viszonyítva 680 000 korona értékű gabonával termeltünk többet. Tavaly ünnepeltük hazánk felszabadításának 30. évfordulóját. A kerület dolgozói több ezer összejövetelen mondtak testvéri köszönetét a hős szovjet népnek, a lenini SZKP-nak boldog életünkért. A kelet-szlovákiai kerület kommunistáiban őszinte elismerést és tiszteletet keltenek azok az óriási távlatok, amelyeket a Szovjetunió kommunistái tűztek ki XXV. kongresszusukon. Az ő programjuk egyúttal a mi programunk . is. Elmélyítjük dolgozóink internacionalista gondolkozását, hogy megszilárduljon és fejlődjön kapcsolatunk a hős szovjet néppel, az SZKP-val, a szabadság, a szuverenitás és a békés alkotómunka szavatolójával. Ezért fejlesztjük testvéri együttműködésünket a Szovjetunió Kárpátontúll területével.

A burzsoázia uralma alatt Kelet-Szlo- vákia a köztársaság legelmaradottabb része volt, nem álltak előtte távlatok. A második világháború megsokszorozta a nyomort, mivel Kelet-Szlovákiában volt a legnagyobb a pusztítás, a fasiszták kirabolták ezt a területet. Amikor Husák elvtárs 1946-ban ellátogatott Kelet-Szlovákia egy-egy járásába, azt írta a Pravdában, hogy a háború erősen sújtotta egész Szlovákiát, de a kelet-szlovákiai járásokra ez kétszeresen érvényes. Olyan járások is akadtak, ahol a lakóházak többsége elpusztult. Közép- és Nyugat-Szlovákiában ebben az időszakban gyakorlatilag már nem volt olyan község, ahová nem vezették volna be a villanyáramot és a telefont. Kelet-Szlovákiában a villamosítás és a telefonhálózat kiépítése csak a kezdetén tartott. Az emberek 20—40 kilométert tettek meg, hogy eljussanak a postára, a gyerekek sok kilométert, hogy iskolába kerülhessenek. Az egyes járásoknak csak egy szükségmegoldású polgári Iskolája volt. Keleten kevés volt a kórház és az orvos. „Az állam építésekor — írta továbbá Husák elvtárs — az elmaradott és elpusztított kerületeknek kétszer gyorsabban kell fejlődniük. Nem lesz ez könnyű feladat, de a munka és e becsületes, dolgos nép Iránti szeretet lerövidítheti ezt az utat. Boldog Kelet nélkül nem lehet boldog sem Szlovákia, sem a köztársaság“.

Ezeket a feladatokat, amelyekre ak- koriban Husák elvtárs mint a párt és az állam vezető képviselője felhívta a figyelmet, hála a pártnak és lenini nemzetiségi politikájának, következetesen teljesítettük.

Kerületünket természetesen nem magunk építettük. A változásokhoz nagymértékben hozzájárult a cseh munkás- osztály és értelmiség testvéri segítsége, amely kerületünkben megalapozta az iparosítást. A kelet-szlovákiai küldöttség a csaknem 90 000 párttag és-tagjelölt, valamint a kerület dolgozóinak nevében köszönetét mond a CSKP Központi Bizottságának, vezetőségének, a CSSZSZK kormányának és személyesen Husák elvtársnak, a testvéri cseh nemzetnek, azért a gondoskodásáért és segítségért, amelyet Kelet-Szlovákia kapott a gazdaság, a kultúra fejlesztésében és a dolgozók életszínvonalának emelésében.

A kerületben becsületes munkát végeztünk, ami a XIV. pártkongresszus és a CSKP Központi Bizottsága határozatainak teljesítését illeti. Mint kommunisták azonban a sikerek mellett a ».fogyatékosságokat és a nehézségeket is látjuk. Teljes mértékben tudatosítjuk, hogy a gazdaság irányításában, a szervező és a politikai munkában felmerülő fogyatékosságok — amire a Központi Bizottság beszámolója hívta fel a figyelmet — a mi kerületünkre, a mi pártpolitikai munkánkra is vonatkoznak.

Nem elégszünk meg a termelés és a munkatermelékenység növekedésének ütemével. Még mindig komoly fogyatékosságok fordulnak elő a nyersanyagok, a tüzelőanyagok és az energia hasznosításában. Túlságosan hosszúak a tudományos és műszaki ismeretek termelési érvényesítésének határidői. A kerület mezőgazdasági termelésében még mindig különbségek mutatkoznak a járások és az üzemek között, ami az irányítás és a munka kulturáltságának alacsonyabb színvonalára vall. Kerületi pártkonferenciánk szigorúan bírálta ezeket a fogyatékosságokat, és intézkedéseket foganatosított kiküszöbölésükre. A következő időszakban megoldandó feladatokat világosan megfogalmazta a CSKP Központi Bizottságának beszámolója, és társadalmunk 1976^ 1980 évi gazdasági és szociális fejlődésének irányelve. A kelet-szlovákiai kerületi pártszervezet egyértelműen támogatja ezt a programot.

Legfontosabb feladatunk annak biztosítása, hogy a kerület dolgozói teljes mértékben magukévá tegyék a XV. kongresszus programját. Le kell küz- denünk több vezető dolgozó konzervatív hozzáállását, ki kell harcolnunk azoknak az igényesebb feladatoknak a megértését, amelyekről felszólalásában Strougal elvtárs, a szövetségi kormány elnöke beszélt. Maradéktalanul teljesíteni akarjuk jelentős feladatunkat, részvételünket az orenburgl gázvezeték építésében, Prága, a CSSZSZK fővárosa, Bratislava és a kelet-csehországi kerület fejlesztésében.

Nagyon bánt bennünket, hogy a mezőgazdasági termelésben még mindig lemaradunk a köztársaság többi kerülete mögött. Nem akarunk objektív okokra hivatkozni. A hibát elsősorban a munkaszervezés és a munka kulturáltságának alacsonyabb színvonalában, az agrotechnikai elvek meg nem tartásában, és egyes mezőgazdasági üzemek gyenge káderellátásában látjuk. A kerületi pártkonferencia, a Központi Bizottság októberi üléséből kiindulva, azt a feladatot tűzte ki, hogy 1980- ban — a 6. ötéves tervidőszak utolsó évében — 860 000 tonna gabonát termelünk, ami 354 000 tonnával több, mint 1975-ben. A kerületben a gabonaprobléma megoldásának súlypontját a termelés intenzifikálására, a szemes kukorica vetésterületének 18 000-ről 30 000 hektárra való bővítésére helyezzük. Ez nagyon igényes feladat, amelynek megoldása a kerületi pártbizottság. a járási pártbizottság és az alapszervezetek átgondolt, céltudatos politikai munkáját igényli.

örülünk, hogy a gazdasági és a szociális fejlődés irányvonala számít a kelet-szlovákiai síkság további területeinek lecsapolására, s ezáltal kialakulnak a feltételek a hektárhozamok további növeléséhez.

Továbbra is elsőrendű figyelmet szentelünk a párt tevékenységének, harcképessége fokozásának, a következetes ‘munkának, a kommunisták személyes elkötelezettségének és felelősségérzetének. Minden tőlünk telhetőt megteszünk azért, hogy tovább szilárdítsuk kerületi pártszervezeteink ideológiai, akció- és szervezeti egységét, soha senkinek sem engedjük meg, hogy letérítsen bennünket a marxista—leninista útról.

Kerületünk dolgozói jó érzéssel lépnek a 6. ötéves tervidőszakba. Az 1976—1980 évi gazdasági és szociális

(Folytatás a 4. oldalonJ