Új Szó, 1976. április (29. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-20 / 93. szám, kedd

Csehszlovákia Kommunista Pártja XV. kongresszusának taoácskozása Václav Hájek etvtársnak, a közép-csehországi kerületi pártbizottság vezető titkárának felszólalása 1978. IV. 20. A központi bi­zottság alkotó módon érvénye­sítette a mar­xista—leninista politikát. Veze­tésével a közép- csehországi pártszervezet egysége meg­erősödött, tevé­kenysége javult. A kerületünk­ben elért ered­mények igazol­ják a beszámoló befejezésében kimondott té­telt: a XIV. kongresszus pártunk és országunk életében történelmi határkő volt. A kerületben sikeresen teljesítettük a XIV. kongresszus határozataiból ránk háruló feladatokat. Az ipari ter­melés például egyharmaddal növeke­dett, ez kizárólag a munkatermelé­kenység növekedésének eredménye. Az összesen 47,5 milliárd koronát kitevő beruházások 40 százalékát a gépekre és berendezésekre fordították. A Zelív- ka folyón befejeztük Európa egyik leg­nagyobb teljesítményű víztisztító állo­másának építését. A csehszlovák— szovjet együttműködésnek köszönhető, hogy a Kladnói Elektroacélgyárat a tervezettnél csaknem két hónappal korábban helyezhettük üzembe. A Ne- ratovicei Spolana petrolkémiai üzemei­ben és a Kralupyl Kaucsukgyárban vi­lágszínvonalú műszaki berendezések működnek. Mezőgazdasági termelésünk gyorsabban növekedett az 5. ötéves tervben előirányzottnál; ez hozzájárult az élelmiszerellátás javításához. Kerü­letünkben tavaly született a legtöbb gyermek. Ez az emberek elégedettsé­géről és a szocialista jövőnkbe vetett bizalmukról tanúskodik. A kerületi szervezet vezetése alatt tovább szilárdult a munkásosztály ve­zető ereje és megerősödött a munká­sok, a földművesek, valamint az ér­telmiségiek szövetsége. Ezt a Nemzeti Front szervezetei és az állami szervek tevékenysége tette lehetővé. Emellett egy pillanatra sem feledkezhetünk meg arról, hogy demokráciánk a dol­gozó nép demokráciája. Husák elvtárs beszámolójában rend­kívüli figyelmet szentelt a politikai rendszer elméleti kérdéseinek és a szocialista demokráciának, valamint az említett terület legközelebbi főbb fel­adatainak. Kerületünkben a nemzeti bizottságok jelentős helyet foglalnak el. Csaknem 900 000 választó 22 000 képviselőt választott kerületünk nem­zeti bizottságaiba. Ezek 57 százaléka munkás és földműves. 43 százaléka pártonkívüli és más politikai pártok tagja. Minden ötödik képviselő nő. Bár ez a múlttal összehasonlítva haladás­ként könyvelhető el. a következő vá­lasztási időszakban a Nemzeti Front bizonyára még több jelöltet javasol a munkások, a földművesek, a nők és az ifjúság soraiból. A nemzeti bizottságok a lakók rész­vételével és ellenőrzésével irányítják a falvak, a járások és a kerület ügyeit. Gazdaságunk lehetőségeinek megfele­lően gazdagodik az államtól a fejlesz­téshez kapott eszközökkel. Kerületünk­ben ez az összeg évente csaknem 6 milliárd koronát tesz ki. A nemzeti bizottságok határoznak az építésről, az életkörnyezet formálásáról, az is- kolaügyről, bekapcsolódnak a közrend védelmébe, a kultúra, az egészségügy, a szolgáltatások irányításába és a fia­talok nevelésébe. Az ilyen Irányú te­vékenység alapját a választási progra­mok képezik, amelyeket a lakosság gyűléseken jóváhagyott. Azt, hogy falvalnk lakossága jól vi­szonyul szülőhelyéhez és hogy támo­gatja a párt politikáját, jól bizonyítja, hogy a legutóbbi kongresszustól a fal­vak építésén és szépítésén önkéntesen 92 millió órát dolgozott le. Jelentős bi­zonyítéka volt ennek a XV. kongresz- szus tiszteletére vállalt országos mű­szak Is. A szocialista demokráciában a Nem­zeti Frontnak rendkívül jelentős a szerepe. A benne tömörített szerveze­tek és politikai pártok a saját külde­tésükön kívül közösen bekapcsolódnak az országos feladatok teljesítésébe, tagjaikat a szocialista meggyőződéshez vezetik, és megszilárdítják az emberek közti szocialista kapcsolatokat. A kerület 450 000 szakszervezeti tag­ja szervezeteik közvetítésével bekapcso­lódik a termelés Irányításába a tervek lebontásába és a tervteljesítés ellen­őrzésébe. Részt vesznek a kultúra és a munkaaktivitás fejlesztésében. A szakszervezetek tudatosítják a szocia­lizmus legfőbb előnyét —, a gazdálko­dás központi tervezését és Irányítását. A kerület 56 000 szakszervezeti tiszt­ségviselője — amelyeknek több mint a fele munkás és 44 százaléka nő — védi a dolgozók törvényes jogait, kö­zösen határoz a bérezési és munkajogi kérdésekben, a munkabiztonságról és az egészség védelméről. Munkatör­vénykönyvünk kiváló példája a szo­cialista demokráciának, és a szakszer­vezetek gondoskodnak arról, hogy e törvényeket megtartsák. Hasonlóképpen az ifjúság, a nők és a szövetkezeti földművesek szerveze­tei minden tevékenységükkel a fiata­lok, a nők és a földművesek legsajáto­sabb érdekeit támogatják és megterem­tik számukra az államunk irányításá­ba és igazgatásába való széles körű bekapcsolódás alapjait. Valamennyiünknek lehetőségünk van a díjmentes művelődésre. Teljesen jo­gos követelménynek tartjuk, hogy a munkás- és földművescsaládokból szár­mazó gyermekeknek — a lakosság szociális összetételének megfelelően — lehetőségük nyíljon a tanulásra. Kerületünkben ezek képezik a közép- iskolások 70 százalékát. Minden lakosnak jogában áll a kultúra gyümölcseit élvezni, ,,A kultú­ra a népből fakad és a népé!“ elv szellemében. Hogy ez így van, azt alátámasztja például, hogy kerületünk­ben csaknem 1300 műkedvelő csoport működik. Gazdag az üzemi és a szö­vetkezeti klubok, a népművelési ottho­nok, az állandó színházak tevékenysé­ge, kiterjedt könyvtár- és mozihálóza­tunk van. Az egészségügyben a fogyatékossá­gok ellenére már érvényesül a kom­munista társadalom elve „mindenki­nek szükségletei szerint“ — és ez ki­vétel nélkül minden lakosra vonatko­zik. A dolgozók érdekeivel összhangban társadalmunkban törvényerőre emelke­dett a szólásszabadság, a sajtó, továb­bá jóváhagyja a törvény az összejö­veteleket, a meneteléseket és a felvo­nulásokat. Lehetőséget adnak a közvé­lemény kifejezésére. Nálunk a lakos­ságnak nem kell az áremelkedések és a munkanélküliség ellen tüntetnie. El­lenkezőleg, a lakosság értékeli, hogy nálunk törvény tiltja a sovinizmust, a fajgyűlölet terjesztését, az öldöklés, a pornográfia és az agresszív háború propagálását, az ember ember által való kizsákmányolását Nálunk nincsenek egyenlőtlen osztá­lyok, nemzetek és nemzetiségek, réte­gek vagy egyének és ez nemcsak szel­lemi, hanem szociális-gazdasági érte­lemben, a munkamódszerekben és az életszínvonalban Is megnyilvánul. Kü­lönösen azt értékeljük, hogy nálunk teljes a nők egyenjogúsága. Természetesen, ha valamelyik uyu- gatl újságíró megkérdezi a volt gyá­rost vagy az eszmei bérencét, hogy nálunk demokrácia van-e, nemmel fe­lel. Legjobban az bántja, hogy nem zsákmányolhatja ki szabadon a dol­gozót. Viszont kérdezze csak meg az ilyen újságíró a mi dolgozóinkat, hogy cserélnének-e a burzsoá köztársaság de­mokráciájával. Harminc párt működött akkor, különböző burzsoá csoportok versengtek egymással, csaknem egy­millió volt a munkanélküliek száma és milliókra rúgott az emberi méltó­ságuktól megfosztottak száma. Kivált­ságos osztályok uralkodtak, s nekik szolgált a hadsereg, a rendőrség és a bűnügyiek. A járásokon a szolgabírók döntöttek, a falvakon pedig nagyrészt a vagyonos emberek határoztak. Az üzemekben a kapitalista mindenható úr volt. Ezzel szemben kerületünk irá­nyító szerveinek 90 százaléka olyan ember, akik munkásosztályból vagy földműves családból származnak. A ka­pitalista és a szocialista társadalom demokráciáját demagógia lenne az osz­tályviszonyoktól elválasztva összeha­sonlítani. Ezek teljesen ellentétes tár­sadalmak. amelyek úgy különböznek egymástól, mint a nappal az éjszaká­tól. Ha visszapillantunk, elmondhatjuk, hogy a munkásosztály és szövetsége­seik számára nem a hatalom megszer­zése volt a legnehezebb, még ha na­gyon sok áldozatba került is. A fasizmus elleni harcban 25 000 kommunista esett el. Hős pártunk meg­alapításának 55. évfordulója alkalmá­ból ismét megfogadjuk, hogy az ő em­léküket és azokét, akik a nemzeti és a szociális szabadságért haltak meg, soha nem feledjük. A munkások, föld­művesek és a párt számára a legne­hezebb volt megtanulni az állam, a falvak és az üzemeknek irányítását és a tervgazdálkodás megteremtését. Ezért a legnagyobb elismeréssel azok­nak tartozunk, akik bátor, úttörő mun­kájukkal szocialista társadalmunk alapjainál álltak akkor, amikor min­den lépésen a burzsoá csőkevények elkeseredett, gyűlöletes ellenállásával találkoztak. A párt a demokrácia kö­vetkezetes megvalósításának példája. Ennek kézenfekvő megnyilvánulása az a forradalmi fejlődés, alkotó aktivitás és a tettek, amelyek a szocializmus eszméit életre hívják. A XIV. kong­resszus hangsúlyozta, hogy a kommu­nisták nem egyedül és nemcsak maguk számára építik a szocializmust. Ezért a kerületben igyekeztünk, hogy közö­sen a pártonkívtiliekkel mindennapi munkánkban érvényesítsük a kong­resszusi határozatokat. A közép-csehországi kerületben min­dent elkövetünk, hogy a kongresszus határozatainak teljesítésével hozzájá­ruljunk drága szocialista hazánk virág­zásához a munkások és a többi dol­gozó nemzetközi egységéhez. Ján Píré elvtársnak, a kelet-szlovákiai kerületi pártbizottság vezető titkárának felszólalása A XIV. párt- kongresszus után megszilár dúlt a kelet szlovákiai ke­rületi pártszer vezet eszmei, akció- és szer vezeti egysége új tapasztala tokkal és mun kaformákkal gazdagodott. A pártszervek és -szervezetek te vékenységé- ben egyre fon tosabb szerepei tölt be a poli­tika, az ideológia, a népgazdaság haté­kony fejlődésének és a dolgozók kom­munista nevelésének kulcsfontosságú problémája. Ennek köszönhető, hogy teljesítettük a XIV. pártkongresszus ha­tározatait. A kerületben az ipari ter­melés öt év alatt 63 százalékkal, az építőipari termelés 64,9 százalékkal nö­vekedett. jelentősen fejlődött a kelet­szlovákiai vasmű. Az elmúlt ötéves tervidőszakban az egész ország nyers- vasgyártásának 28 százalékát, nyers­acéltermelésének 23 százalékát, henge- reltáru-termelésének 21 százalékát biz­tosította a népgazdaság számára. A párt nagy politikai sikerének tart­juk, hogy a kormány által meghatáro­zott határidőben üzembe helyeztük az olyan jelentős termelési, kapacitáso­kat, mint a Kelet-szlovákiai Vasmű II. acélműve, a vojanyi II. hőerőmű, a hu- mennéi Chemlon 7., 8., 9. és 10-es szá­mú részlegét, a Túrna nad Bodvou-i Cementgyárat. A 4. ötéves tervhez vi­szonyítva 680 000 korona értékű gabo­nával termeltünk többet. Tavaly ünne­peltük hazánk felszabadításának 30. évfordulóját. A kerület dolgozói több ezer összejövetelen mondtak testvéri köszönetét a hős szovjet népnek, a le­nini SZKP-nak boldog életünkért. A ke­let-szlovákiai kerület kommunistáiban őszinte elismerést és tiszteletet kelte­nek azok az óriási távlatok, amelye­ket a Szovjetunió kommunistái tűztek ki XXV. kongresszusukon. Az ő prog­ramjuk egyúttal a mi programunk . is. Elmélyítjük dolgozóink internaciona­lista gondolkozását, hogy megszilár­duljon és fejlődjön kapcsolatunk a hős szovjet néppel, az SZKP-val, a szabad­ság, a szuverenitás és a békés alkotó­munka szavatolójával. Ezért fejlesztjük testvéri együttműködésünket a Szovjet­unió Kárpátontúll területével. A burzsoázia uralma alatt Kelet-Szlo- vákia a köztársaság legelmaradottabb része volt, nem álltak előtte távlatok. A második világháború megsokszoroz­ta a nyomort, mivel Kelet-Szlovákiában volt a legnagyobb a pusztítás, a fa­siszták kirabolták ezt a területet. Ami­kor Husák elvtárs 1946-ban ellátoga­tott Kelet-Szlovákia egy-egy járásába, azt írta a Pravdában, hogy a háború erősen sújtotta egész Szlovákiát, de a kelet-szlovákiai járásokra ez kétszere­sen érvényes. Olyan járások is akad­tak, ahol a lakóházak többsége elpusz­tult. Közép- és Nyugat-Szlovákiában ebben az időszakban gyakorlatilag már nem volt olyan község, ahová nem ve­zették volna be a villanyáramot és a telefont. Kelet-Szlovákiában a villamo­sítás és a telefonhálózat kiépítése csak a kezdetén tartott. Az emberek 20—40 kilométert tettek meg, hogy el­jussanak a postára, a gyerekek sok ki­lométert, hogy iskolába kerülhessenek. Az egyes járásoknak csak egy szükség­megoldású polgári Iskolája volt. Kele­ten kevés volt a kórház és az orvos. „Az állam építésekor — írta továbbá Husák elvtárs — az elmaradott és el­pusztított kerületeknek kétszer gyor­sabban kell fejlődniük. Nem lesz ez könnyű feladat, de a munka és e becsü­letes, dolgos nép Iránti szeretet lerövi­dítheti ezt az utat. Boldog Kelet nél­kül nem lehet boldog sem Szlovákia, sem a köztársaság“. Ezeket a feladatokat, amelyekre ak- koriban Husák elvtárs mint a párt és az állam vezető képviselője felhívta a figyelmet, hála a pártnak és lenini nemzetiségi politikájának, következete­sen teljesítettük. Kerületünket természetesen nem ma­gunk építettük. A változásokhoz nagy­mértékben hozzájárult a cseh munkás- osztály és értelmiség testvéri segítsé­ge, amely kerületünkben megalapozta az iparosítást. A kelet-szlovákiai kül­döttség a csaknem 90 000 párttag és-tagjelölt, valamint a kerület dolgozói­nak nevében köszönetét mond a CSKP Központi Bizottságának, vezetőségének, a CSSZSZK kormányának és személye­sen Husák elvtársnak, a testvéri cseh nemzetnek, azért a gondoskodásáért és segítségért, amelyet Kelet-Szlovákia ka­pott a gazdaság, a kultúra fejlesztésé­ben és a dolgozók életszínvonalának emelésében. A kerületben becsületes munkát vé­geztünk, ami a XIV. pártkongresszus és a CSKP Központi Bizottsága határo­zatainak teljesítését illeti. Mint kom­munisták azonban a sikerek mellett a ».fogyatékosságokat és a nehézségeket is látjuk. Teljes mértékben tudatosít­juk, hogy a gazdaság irányításában, a szervező és a politikai munkában fel­merülő fogyatékosságok — amire a Központi Bizottság beszámolója hívta fel a figyelmet — a mi kerületünkre, a mi pártpolitikai munkánkra is vo­natkoznak. Nem elégszünk meg a termelés és a munkatermelékenység növekedésének ütemével. Még mindig komoly fogyaté­kosságok fordulnak elő a nyersanya­gok, a tüzelőanyagok és az energia hasznosításában. Túlságosan hosszúak a tudományos és műszaki ismeretek termelési érvényesítésének határidői. A kerület mezőgazdasági termelésében még mindig különbségek mutatkoznak a járások és az üzemek között, ami az irányítás és a munka kulturáltságának alacsonyabb színvonalára vall. Kerületi pártkonferenciánk szigorúan bírálta ezeket a fogyatékosságokat, és intéz­kedéseket foganatosított kiküszöbölé­sükre. A következő időszakban megol­dandó feladatokat világosan megfogal­mazta a CSKP Központi Bizottságának beszámolója, és társadalmunk 1976^ 1980 évi gazdasági és szociális fejlődé­sének irányelve. A kelet-szlovákiai ke­rületi pártszervezet egyértelműen tá­mogatja ezt a programot. Legfontosabb feladatunk annak bizto­sítása, hogy a kerület dolgozói teljes mértékben magukévá tegyék a XV. kongresszus programját. Le kell küz- denünk több vezető dolgozó konzerva­tív hozzáállását, ki kell harcolnunk azoknak az igényesebb feladatoknak a megértését, amelyekről felszólalásában Strougal elvtárs, a szövetségi kormány elnöke beszélt. Maradéktalanul teljesí­teni akarjuk jelentős feladatunkat, rész­vételünket az orenburgl gázvezeték építésében, Prága, a CSSZSZK főváro­sa, Bratislava és a kelet-csehországi kerület fejlesztésében. Nagyon bánt bennünket, hogy a me­zőgazdasági termelésben még mindig lemaradunk a köztársaság többi kerü­lete mögött. Nem akarunk objektív okokra hivatkozni. A hibát elsősorban a munkaszervezés és a munka kultu­ráltságának alacsonyabb színvonalában, az agrotechnikai elvek meg nem tartá­sában, és egyes mezőgazdasági üzemek gyenge káderellátásában látjuk. A ke­rületi pártkonferencia, a Központi Bi­zottság októberi üléséből kiindulva, azt a feladatot tűzte ki, hogy 1980- ban — a 6. ötéves tervidőszak utolsó évében — 860 000 tonna gabonát ter­melünk, ami 354 000 tonnával több, mint 1975-ben. A kerületben a gabona­probléma megoldásának súlypontját a termelés intenzifikálására, a szemes kukorica vetésterületének 18 000-ről 30 000 hektárra való bővítésére helyez­zük. Ez nagyon igényes feladat, amely­nek megoldása a kerületi pártbizott­ság. a járási pártbizottság és az alap­szervezetek átgondolt, céltudatos poli­tikai munkáját igényli. örülünk, hogy a gazdasági és a szo­ciális fejlődés irányvonala számít a kelet-szlovákiai síkság további terüle­teinek lecsapolására, s ezáltal kialakul­nak a feltételek a hektárhozamok to­vábbi növeléséhez. Továbbra is elsőrendű figyelmet szen­telünk a párt tevékenységének, harc­képessége fokozásának, a következetes ‘munkának, a kommunisták személyes elkötelezettségének és felelősségérze­tének. Minden tőlünk telhetőt megte­szünk azért, hogy tovább szilárdítsuk kerületi pártszervezeteink ideológiai, akció- és szervezeti egységét, soha sen­kinek sem engedjük meg, hogy leté­rítsen bennünket a marxista—leninista útról. Kerületünk dolgozói jó érzéssel lép­nek a 6. ötéves tervidőszakba. Az 1976—1980 évi gazdasági és szociális (Folytatás a 4. oldalonJ

Next

/
Oldalképek
Tartalom