Új Szó, 1976. április (29. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-17 / 92. szám, szombat
Csehszlovákia Kommunista Pártja XII. kongresszusának tanácskozása 1976. IV. 17. /Folytatás a 10. oldalról) hattunk fel, amelyeket csak a többi szocialista ország, mindenekelőtt a Szovjetunió Tudományos Akadémiájával folytatott együttműködésnek köszönhetően érhettünk el. Engedjék meg, hogy erről a helyről őszinte köszönetét mondjak ezért az összes szocialista tudósnak A Csehszlovák Tudományos Akadémia sikeresen folytatta részvételét az Inter- kozmosz nemzetközi programban, abban a magkutatásban melvet a Moszkva melletti dubnói intézet vezet. Mindkét esetben a Szovjetunió olyan lehetőségeket nyújt a szocialista országoknak, amelyeket semmilyen más szocialista ország nem tudnav önállóan biztosítani. Mély hálaérzettel közölhetem a kongresszus résztvevőivel, hogy ebben az évben a Csehszlovák Tudományos Akadémia a Szovjet Tudományos Akadémiától egy Tokamak nevű berendezést kap, hogy részt vehessen a termonukleáris kutatásban is Az a jelentős előrehaladás, amelyet a XIV. kongresszus óta megtettünk, azokra a gyenge pontokra is felhívja figyelmünket, melyek akadályozzák a tudományos műszaki haladás felgyorsítását. Az eddigi eredmények felhasználásával kapcsolatos nehézségeken kívül nem sikerült egészen teljesíteni a tudományos munka hatékonyságának néhány további feltételét, például nem sikerült magasabb szintre jutni a problémák elméleti megközelítésének átfogóvá tételével, nem sikerült szorosabbá tenni az együttműködést az összes összetevő között, megteremteni a szükséges anyag] alapot és biztosítani a további fejlődés feltételeit. A káderállomány összetételének javítása, a dolgozók nevelése és kiválasztása továbbra is nagy figyelmet követel. Nagy gondot kell fordítani a társadalomtudományi munkahelyek további kiépítésére; ezen munkahelyek célkitűzéseit még jobban össze kell hangolni pártunk, államunk és társadalmi gyakorlatunk szükségleteivel. A tudományos kutatási alapot tekintve növelni kell az alapkutatás részesedését, felgyorsítani fejlődését, mert növekedési üteme elmarad a növekvő követelményektől. Bár vitathatatlan, hogy a tudományos élet koncentrálódása a fővárosokban mindig nagyobb lesz, az alapkutatási munkahelyek egyenletesebb területi megosztása országunkban igényes, de szükséges feladat. Ezt a célt a kerületi szervek teljes megértéssel támogatják. Hozzájárul a tehetségek jobb kihasználásához és segítségére van a főiskoláknak és maguknak a kerületeknek is, különösen, ha biztosítani tudjuk a célszerű szakosítást és a jó irányítást. A hatodik ötéves tervidőszak alapkutatási állami tervjavaslatában hangsúlyozzák, hogy nagyobb mértékben kell összpontosítani a kapacitásokat a legfontosabb feladatokra, összhangban a műszaki fejlesztési tervvel és jobban ki kell használni a nemzetközi tudományos együttműködés összes formáit, mert a nemzetközi együttműködésre a fő feladatok 90 százalékában szükség van. A tervjavaslat igényes, de reális. Az összes tudományos feladat sikeres teljesítésének biztosítéka, hogy a további fejlesztés érdekében kifejtett erőfeszítések élén lenini pártunk áll, mely világosan tudatosítja a tudományos fejlődés logikáját és értelmét, és a problémákhoz való rugalmas hozzáállásával megteremti az alkotó kutatás és megvalósítás légkörét Pártunk nagyra értékeli a tudományos és a műszaki értelmiség munkáját, és tudatosítja a tudomány növekvő szerepét, melyet az emberiség jövője szempontjából, alapvetően fontos kérdések megoldásában betölt. Ezért ma az összes becsületes, tudományos és kutatási dolgozó támogatja pártunk politikáját és a jövőben is mindent megtesz azért, hogy teljesítse a XV. pártkongresszus határozataiból ráiuk háruló feladatokat A kommunista pártok tudománypolitikája állandóan mélyül azzal, hogy a párt saját alkotó tevékenységet folytat, általánosítja a szocialista építés tapasztalatait. Ezért a párt minden egyes kongresszusán a fenti kérdéseknek nagy figyelmet szentelnek. Legutóbbi bizonyítéka ennek a Szovjetunió Kommunista Pártja XXV kongreszusának ^tanácskozása volt, melyen főképp az efmélet jelentőségét és küldetését emelték ki. „Jól tudjuk“ — mondotta Leonyid Iljics Brezsnyev elvtárs —, hogy a tudományos-műszaki haladás bővizű folyama kiszárad, ha nem tápláljuk állandóan az alapkutatás eredményeivel.“ Brezsnyev elvtárs kiemelte: „Elkerülhetetlenül szükséges nagy tudományos programokat kidolgozni és megvalósítani ahhoz, hogy meggyorsítsuk a gazdasági fejlődést.“ Anatolij Petrovics Alekszandrov, a Szovjet Tudományos Akadémia elnöke, felszólalásában hozzátette- „A tudományban könnyű hatékony eredményeket elérni, ha teljesítjük a jelen kis feladatait. Ez azonban nem befolyásolja az adott ország távlati fejlődését. A fejlődést nem lehet csak a meglevő ismeretekre építeni, hanem az alaptudományok új ismereteire is támaszkodni kell, melyek új utakat nyitnak meg és egészen új jelenségek kihasználását teszik lehetővé. Ebben kell látni a tudomány felelősségteljes küldetését a társadalomban.“ Ezeket a gondolatokat teljes mértékben elfogadjuk. A csehszlovák tudományt is kötelezik és nagy feladatot tűznek ki elébe. Annak a meggyőződésemnek adok hangot, hogy a csehszlovákiai tudományos dolgozók a Szovjetunió, valamint a többi szocialista ország tudományos akadémiáival és tudósaival testvéri együttműködésben ezeket a feladatokat becsületesen megvalósítják. Bohumil Kvasil elvtársnak, a Cseh Műszaki Főiskola rektorának felszólalása A tudomány és a technika gyors ütemű fejlődése valamennyi szakágazatban tapasztalható, s rendkívüli igényeket támaszt a lakosság szak képzettségével és művelődésé vei szemben. Ha a tudományostechnikai fórra dalom idősza kában nem igyekeznénk fr> kozottabb mér tékben a művelődési kérdések megoldására — akár mennyiségi, akár minőségi jellegű problémákra gondolunk —, akkor nem lennénk képesek a tudományos-technikai forradalom vívmányait pozitívan kihasználni a szocialista társadalom építésében. A szakképzettséggel és művelődéssel szemben támasztott egyre növekvő követelmények a lakosság minden rétegét, minden korosztályát érintik, különösképpen azonban a főiskolai oktatást. A mai főiskolai hallgatót a fejlett szocialista társadalom időszakára készítjük fel. Ezért szakmai és politikai téren egyaránt jól fel kell készülnie a kommunizmust építő társadalomra. A szaktudáson kívül olyan politikai és ideológiai ismeretekkel kell felvérteznünk, hogy képes legyen a marxista—leninista eszmék megvalósítására, s hogy az internacionalista szolidaritás szellemében nevelve megismerje a marxista filozófia alapjait. Ez az alapfeltétele annak, hogy a főiskolák növendékei tanulmányaik befejezése után célszerűen hasznosíthassák szakmai ismereteiket a szocialista társadalom nemes céljainak megvalósítása érdekében. Az utóbbi időben nagy figyelmet szentelünk a diákok kommunista nevelésének. E téren jelentős haladást értünk el, önálló koncepciót dolgoztunk ki. Legfőbb törekvésünk, hogy fokozzuk a politikai-nevelő munka hatékonyságát núnd a pedagógusok, mind a diákok körében, mégpedig a nézetek felmérésével és a nevelőmunka tudományosan megalapozott irányításával. Mivel a termelési folyamatok tudományosabb szintre emelkedtek, gyorsabb lett az információközlés, s meggyorsult a tudományos felfedezések érvényesítése a gyakorlatban, ezért a jelenlegi felsőoktatási rendszerben a statikus nevelés helyett a tudományosan megalapozott oktatásnak-nevelésnek kell dominálnia. Az információrobbanás és a tudományos felfedezések gyors alkalmazása a gyakorlatban a főiskolák hallgatóitól, megköveteli, hogy gyorsan alkalmazkodjanak az új követelményekhez. A főiskolai hallgatók nevelésének célja tehát, hogy a növendékek a lehető leggyorsabban és rugalmasan tudják érvényesíteni a gyakorlatban ismereteiket és adottságaikat. A főiskolások nevelésének egyik legfőbb célja tehát, hogy az oktató-nevelő munka szüntelenül kapcsolatban legyen a gyakorlattal. A mai főiskolák végzős növendékének tanulmányai során szerzett elméleti ismeretei és készségei a tudomány és a technika gyors ütemű fejlődése mellett legfeljebb tíz évig elegendők. Ez az idő azonban egyre inkább rövidülni fog. Éppen ezért a tudományostechnikai forradalom egyik legjellemzőbb vonása a permanens önképzés. Jelenleg folyamatban van a főiskolák tananyagának és struktúrájának módosítása, átépítése. A tudomány és a technika dinamikus fejlődése megköveteli, hogy a főiskolai oktatás minőségileg különbözzön az előző időszak oktatásától. A tananyag módosítása s az átépítés nem korlátozódhat csupán új szakok létesítésére, nem Is egy csapásra megoldható feladat, hanem olyan folyamat, mely lehetővé teszi, hogy rendszeresen és folyamatosan tökéletesítsük az egész oktatási rendszert, és a társadalom szükségleteihez igazítsuk. Hovatovább a népgazdaság fejlődésében egyre jelentősebb szerepei tölt be a tudomány s ennek egvik jelentős tényezője a felsőoktatási intézmény. Az utóbbi években a főiskolákon sikerült mozgósítanunk azokat az erőket, melyek képesek megoldani az alapvető jelentőségű feladatokat, vagy a műszaki fejlesztéssel kapcsolatos kérdéseket. Emelkedett azoknak a dolgozóknak a száma, akik bekapcsolódtak a tudományos kutatómunkába. Bővült főiskoláink együttműködése az ipari vállalatokkal. Ez nemcsak gazdasági szempontból nagy jelentőségű. Ezáltal a főiskolák közelebb kerülnek a gyakorlathoz, ami rendkívül fontos a felső- oktatási intézmények nevelő munkája szempontjából. Mint már említettem, nagy jelentősége van a tudomány és a gyakorlat kapcsolatának. A központi szervek és a párt prágai fővárosi bizottságának felhívása értelmében, miszerint a tudományt és a technikát össze kell kapcsolni a termeléssel, a főiskolák és a Csehszlovák Tudományos Akadémia prágai kutatóintézetei . pártunk XV. kongresszusa tiszteletére kötelezettséget vállaltak, hogy a döntő fontosságú termelési feladatok teljesítésében együttműködnek számos prágai munkahellyel. A XV. kongresszus megnyitásáig a kötelezettségvállalások közül többet sikerült teljesíteni A Cseh Műszaki Főiskola például 9 kollektív kötelezettségvállalást tett. Azonban jelentősek a többi felsőoktatási intézmény és a Csehszlovák Tudományos Akadémia munkahelyeinek kötelezettségvállalásai is. Ezek arról tanúskodnak, hogy a prágai kutatóintézetek teljes mértékben megértették a tudomány és a gyakorlat kapcsolatának fontosságát, az együttműködés elmélyítésének szükségességét a jelentős népgazdasági feladatok teljesítésében. A kötelezettségvállalások konkrétak, ellenőrizhetők és mindkét fél számára nagy jelentőségűek, felentősek azért Is, mert teljesítésükbe bekapcsolódnak a főiskolai hallgatók, s így tapasztalatra tesznek szert, aminek a jövőben feladataik teljesítése során hasznát veszik, megtanulják becsülni a kétkezi munkát, s közelebb kerülnek a munkás- osztályhoz. Jaroslav Vejr elvtársnak, a kelet-csehországi kerület Nový Bydžov-i Csehszlovák—Szovjet Barátság Efsz elnökének felszólalása A kelet-cseh országi kerület mezőgazdasági dolgozói teljes mértékben tá mogatják pár tunk politikáját a gyakorlatban érvényesítik a XIV. pártkong resszus és a Központi Bízott ság 1975. évi októberi ülésé nek határoza tait. Erről tanúskodik az a számos nagyon jó eredmény, amelyet a mezőgazdasági termelés koncentrációjában és szakosítása terén elértek a kooperációs és integrációs kapcsolatok kihasználása mellett. Egységes földművesszövetkezetünk tagjai tudatosították, hogy a szervezésben és az irányításban, a haladó technika kihasználásában az ipari módszerek alkalmazásához és ezáltal a mezőgazda- sági termelés magasabb fokú hatékonyságához vezető út a nagyobb közösségekben rejlik. Olyan szövetkezet elnöke vagyok, amely a kommunisták kezdeményezése alapján valamennyi szövetkezeti tag jóváhagyásával négy egységes földművesszövetkezetből alakult, öt évvel ezelőtt szövetkezetünk 900 hektárnyi te-. rületnél valamivel több földterülettel rendelkezett. Ma a „Csehszlovák—Szovjet Barátság Efsz“ az egyesítés után öt és fél ezer hektárnyi mezőgazdasági területével és 1480 tagjával a keletcsehországi kerület legnagyobb mező- gazdasági vállalatainak egyike. Az egyesítés nem volt ösztönös. Kihasználtuk a ma már kooperációs csoportokba tömörült szövetkezetek, a növénytermesztésben, állattenyésztésben, valamint a gépek kihasználása terén szerzett jó tapasztalatait. A tagok egymáshoz való közeledésére igen kedvező hatással volt az, hogy a kooperáció keretében egyenlő bér-, társadalmi és kulturális politikát folytatunk. Ennek ellenére nem egyszerű dolog az ilyen hatalmas komplexum szervezése és irányítása. A nagy efsz-ekben és állami gazdaságokban kedvező feltételek alakulnak ki az irányítás szakágazati módszerére. Az újonnan csoportosult szövetkezetben a jelenlegi helyzetre való tekintettel átmeneti időre még a központokkal kombinált módszert választottuk. A központ nálunk természetesen csak egy kisegítő szervezeti alakult. Határai nem azonosak a volt efsz-ek határaival, elsősorban a községek köz- igazgatási elrendezését tartják szem előtt. Abból indulunk ki, hogy a mezőgazdasági vállalat és tagjainak tevékenysége szoros összefüggésben van a Nemzeti Front társadalmi szervezeteivel és a nemzeti bizottságok munkájával. A központ funkcióját abbé-1 látjuk, hogy ezen alakulatoknak szorosabb, a szövetkezetek tevékenységével való kapcsolata a mindennapi életben és az emberek szükségleteinek, követelményeinek jobb kielégítésében. A mezőgazdaságban az egyesítési folyamat ugyanakkor megköveteli, hogy kifejezően elmélyítsük a párt vezető szerepét és javítsuk a pártszervezetek munkamódszereit. Szövetkezetünk körzetében öt falusi, az efsz mellett két alapszervezet és egy városi pártszervezet működött. Az egyes alapszervezetekben az összes párttagokkal való megvitatás után a járási pártbizottság segítségével az efsz mellett egy alapszervezetet létesítettünk, amelynek ma 78 tagja és 17 párttagjelöltje van. A párt vezető szerepének érvényesítését az egyes központok keretében a párt- csoportokon keresztül biztosítjuk, míg nem térünk át a kétségtelenül megfelelőbb formára — a termelési ágazatok szerint felosztott pártcsoportokra. Meg kell azonban oldanunk a párttagoknak az egyes szakaszokon való, aránytalan elosztását. Főleg a növény- termesztésben, ahol túlnyomórészt nők dolgoznak. Legjobb a helyzet a gépösí- tés szakaszán, ahol főként fiatalok dolgoznak és közülük egyötöde párttag. A párttagok aránytalan képviseletére való tekintettel figyelmünket arra kell összpontosítanunk, hogy bővítsük a tagsági alapot és javítsuk korösszetételét. Maiié Kabrheiová elvtársnőnek, a Csehszlovák Nőszövetség Központi Bizottsága elnökének felszólalása A XV. kongresszus küldöttei mélyen meg illetődve, lelkesen vesznek részt egy olyan jelentős eseményen, amelyet mindnyájan jogosan tartunk az egyik legfontosabb és legsi keresebb időszaknak pártunk és társadalmunk életében. Át- érezzük a pillanat fontosságát, hiszen tanúi lehetünk hazánk továbbfejlesztése távlati céljai kitűzésének, amelyek jelentős mértékben elősegítik majd az egész szocialista tábor megszilárdítását és anyagi jólétének növelését, továbbá a Szovjetunió Kommunista Pártja XXV. kongresszusán kitűzött békepolitika megvalósítását. A XV. kongresszust az előkészületek rendkívül tevékeny időszaka előzte meg, amelyben nagyméretű aktivitásukkal és kezdeményezésükkel, kiváló tetteikkel a csehszlovákiai nők is egyértelműen bizonyítékát’ adták pártunk Iránti forró szeretetüknek. Ez pozitív módon tükrözi a párt céltudatos munkájának hatását az egész (Folytatás a 12. oldalon)
